- PHP programozás
- Milyen NAS-t vegyek?
- Milyen program, ami...?
- Aliexpress tapasztalatok
- 3 évig még biztosan nem rendelhetünk Xiaomi EV-t
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Windows 11
- Mesterséges Intelligencia topik
- Microsoft Excel topic
- Van, amit nehéz lett megtalálni a Google keresőjével
-
IT café
Ez a topic az Amatőr csillagászattal, csillagászati eszközökkel, és a velük kapcsolatos kérdésekkel, tapasztalatokkal foglalkozik, kizárólag hobbi szinten.
Új hozzászólás Aktív témák
-
kovisoft
őstag
Ha esetleg nem értenéd radi8tor kérdését, arra kíváncsi, hogy mekkora az átmérője, mert ez fogja meghatározni, hogy mennyire halvány objektumokat tudsz vele meglátni. Én mindenképpen buzdítanálak, hogy próbáld ki, ismerd meg az égboltot. Sok szép látnivaló van, minden évszakban más és más.
-
lugosi
MODERÁTOR
válasz
radi8tor
#2250
üzenetére
és kovisoft:
Igen, ezt elfelejtettem, egy Fujinon 12x60-as távcső.
Pár hónapja az járt az eszemben, hogy ezt a távcsövemet lecserélem (van 8x-os, 10x-es és ez a 12x-es), mert a madarakhoz a 10x-esnél annyival nem ad többet, mint amennyivel instabilabb a képe, és nehéz is. Tehát, ha ez már elsősorban "állványos" távcső, akkor azon gondolkoztam, hogy lecserélem egy 15-16x körülire, ki is néztem egy Fujinon 16x70-est, de több szempontból előnytelen lenne (nincs központi élességállítás), és a fő felhasználás még mindig a madarak lennének. Viszont az összefoglalóban linkelt cikkek elolvasása után úgy érzem, hogy csillagászati megfigyeléshez pedig nem lennék annyival előrébb a 12x-eshez képest egy 16-ossal (a linkelt cikkekben 100x-os nagyításról is szó van).
Lehet, hogy a 12x-est lecserélve kellene a madarakhoz egy 16x50 (legalább nem lesz 2 kg), és a 16x70-eshez képest jelentkező árkülönbözetből pedig egy kifejezetten csillagászati. (?)
-
kuyarashi
őstag
Van pár javaslatom az összefoglalóhoz.
Szerintem fontos leírni a laikusoknak, hogy sok esetben nem is a távcsövek "nagyítóképességére", hanem a fényerejükre van szükség. Csillagászati távcsővel sokkal szikrázóbbak a csillagok és láthatóvá válnak a sejtelmes ködök, galaxisok.
Az állvány, vagy mechanika pedig segít befogni őket, esetleg célon is tartani az optikát.A távcső kiválasztásánál komoly szempont az ár mellett az is, hogy Naprendszeren belüli (Nap, bolygók, holdak, aszteroidák), vagy azon kívüli, halványabb objektumokat (galaxisok, ködök, halmazok) szeretne észlelni az érdeklődő.
• A közeli (Naprendszerbéli) objektumokhoz általában nagyobb fókusz és nagyítás szükséges, de a magasabb fényerő nem előírás. Ezzel sokat lehet spórolni.
• A távoli, általában nagyobb kiterjedésű, halvány látnivalókhoz pedig szinte előírás a fényerős távcső (mondjuk f/6, f/5, f/4, stb.), ugyanakkor elég a kisebb fókusz.Persze ezt sokan nem sejtjük előre, illetve változhat is idővel, de azoknak, akik tudják, hogy mit akarnak, esetleg már szerelmesei is valamelyik műfajnak, nagy segítség, ha iránymutatást adunk.
S persze kell egy köztes tipp is a nulláról indulóknak, a bizonytalanoknak és a mindenre vágyóknak.Az esetek 95%-ában szükség van állványra, vagy mechanikára. A kivételeket a kisebb nagyítású binokulárok, esetleg spektívek jelentik, fűben feküdve.
A csillagászati mechanikák lehetnek manuálisak, vagy motoros mozgatásúak. Utóbbiak általában óragéppel vannak ellátva, így leveszik a követés fáradságával járó terhet az ember csuklójáról. Az elérhető, abszolút csúcsot pedig a GoTo jelenti, ami betanítást követően -, arra is képes, hogy ráállítsa a távcsövünket a kiválasztott égi tüneményre és persze rajta is tartsa.
A fotózásról pedig annyit, hogy nagyjából minden távcsőre fel lehet csattintani a fényképezőgépeink, kameráin bármelyikét a megfelelő konzol birtokában, de ha komolyabban csináljuk, több lóvéra lesz szükségünk, mint észlelésnél.
iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/
-
kovisoft
őstag
válasz
kuyarashi
#2253
üzenetére
Támogatom az összefoglaló ilyen irányú kibővítését, valóban jellemző az, hogy a laikusok a távcső nagyítását tartják a legfontosabb paraméterének. Viszont én fontosságban a fényerő elé helyezném az objektívátmérőt. Az átmérő határozza meg, hogy mekkora lesz a távcső felbontóképessége (12 cm/átmérő ívmásodperc). Az átmérő határozza meg a távcső fénygyűjtő képességét is, vagyis hogy mennyire halvány objektumokat lehet vele megfigyelni. A fényerő sokkal inkább a fotózásnál jön képbe. Vizuális észlelésnél leginkább csak amiatt, hogy hosszú gyújtótávolságú objektívhez nem fogunk találni kellően hosszú gyújtótávolságú okulárt, hogy a nagyítás kellően kicsi legyen ahhoz, hogy nagy látómezőt kapjunk.
-
popey37
addikt
válasz
kuyarashi
#2253
üzenetére
azért ne keverjük a dolgokat:
"fényerős távcső (mondjuk f/6, f/5, f/4, stb.), ugyanakkor elég a kisebb fókusz."
ez igy nem jó.
ugyanis a minél kisebb az F értéke annál rövidebb a fokusz.
tehát egy 120mm-es optika F5-en az 600mm fokuszt jelent. tehát 120/600 egy F5-ös tubus, fényerős. a testvére a 120/1000 az F8,3 már gyengébb fényerőben, hiszen a fokusz itt már 1000 mm.
Az F a fényerőt jelőli, minél kisebb ez a szám annál rövidebb a fokuszTeló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986
-
#2257
Cray Tyler
Topikgazda
popey37
#2255
Cray Tyler
Topikgazda
válasz
popey37
#2255
üzenetére
Oké, írjuk az az összefoglalót. Én is sokáig éltem abban a tévhitben, hogy a nagyobb átmérő továbbegyenlő nagyobb fényerő. Pedig ugye nem. Egy fényerős távcső nem egyenlő nagyátmérőjű-és-emiatt-sok-fényt-gyűjteni-képes távcsővel.
Az összefoglalóba akkor az alábbit ollóztam össze, köpködjétek meg és patcheljétek fel kérlek:
Következő gyakori kérdés: van egy kézi távcsövem (binokulárom), érdemes kimenni vele kémlelni az eget? A rövid válasz az, hogy határozottan igen! Kezdésként az égbolttal való ismerkedéshez tökéletes a binokulár is. Ezzel is sok szép objektum látható, főképp fényszennyezéstől mentes helyekről. A binokulárban látható objektumoknak a távcső korlátozott átmérője szab határt. Egy csillagászati távcső azért akkora amekkora, mert a nagyobb átmérő azt jelenti, hogy több fényt tud összegyűjteni (és a retinánkra vetíteni) a műszer.
Sok esetben tehát nem is a távcsövek "nagyítóképességére", hanem a fényerejükre van szükség, hogy szép dolgokat lássunk (a távcső nagyítása lényegtelen, mert okulárok cseréjével a távcső nagyítása tág határok között változtatható). Egy binokulárhoz képest a csillagászati távcsövekkel sokkal szikrázóbbak a csillagok és láthatóvá válnak a sejtelmes ködök, galaxisok (szürke, halvány foltok).
A távcső nagyobb átmérője viszont nagyobb súlyt is jelent. Egy 10 kilós csövet már nem lehet vállból megtartani remegéstől mentesen, és nem is kell. Erre valók az állványok. Az állványra csavarozva a csövet a mechanika segít befogni az objektumokat a látómezőbe, esetleg célon is tartani az optikát. Az esetek 99%-ában tehát szükség van állványra és mechanikára (a kivételeket a kisebb nagyítású binokulárok, esetleg spektívek jelentik, fűben feküdve).
A csillagászati mechanikák rögzítik és forgatják az állvány tetején a csövet. Lehetnek manuálisak, vagy motoros mozgatásúak. Utóbbiak általában óragéppel vannak ellátva, így leveszik a követés fáradságával járó terhet az ember csuklójáról. Az elérhető, abszolút csúcsot pedig a GoTo jelenti, ami betanítást követően -, arra is képes, hogy ráállítsa a távcsövünket a kiválasztott égi tüneményre és persze rajta is tartsa.
Az asztrofotózásról pedig annyit, hogy nagyjából minden távcsőre fel lehet csattintani a fényképezőgépeink, kameráin bármelyikét a megfelelő konzol birtokában, de ha komolyabban csináljuk, több lóvéra lesz szükségünk, mint észlelésnél. Őszintén szólva a világ egyik legdrágább hobbija, kb mint a golfozás: nagyon drága a felszerelés, és nagyon lassan kell vele játszani, azt is csak speciális időjárási körülmények között.A távcső kiválasztásánál komoly szempont az ár mellett az is, hogy Naprendszeren belüli (Nap, bolygók, holdak, aszteroidák), vagy azon kívüli, halványabb objektumokat (galaxisok, ködök, halmazok) szeretne észlelni az érdeklődő.
• A közeli (Naprendszerbéli) objektumokhoz általában nagyobb fókusz és nagyítás szükséges, de a magasabb fényerő nem előírás. A bolygók elég fényesek, illetve, elég sok fényt vernek vissza ahhoz, hogy kisebb átmérőjű távcsövekkel de nagyobb nagyításokkal már szép látványban legyen részünk. Bolygászni elég lehet egy 72-80-90 mm átmérőjű távcső is. Ha ED apo csövet veszünk, kisebb átmérővel (72mm), az színi hibától mentesen mutatja meg nekünk a bolygókat.
• A távoli, általában nagyobb kiterjedésű, halvány látnivalókhoz (halmazok, ködök, galaxisok, összefoglaló nevükön mélyég objektumok) pedig jobb a nagyobb átmérőjű távcső, amely a haloványabb (messzebb lévő) objektumok kevéske fényéből többet tud összegyűjteni. 90mm vagy afeletti refraktorokkal már értelmezhető látványt nyújtanak a mélyég objektumok, különösen fényszennyezéstől mentesebb helyekről. -
vegyszer
addikt
Egy gondolat a fényerőhöz.
Sok kezdő azt hiszi tévesen, hogy a fényerős távcsőben ugyanaz a zobjektum fényesebb.
De ha pl egy 200/800 egy 200/1200 és egy 200/2000 optikát hasonlítasz össze azonos nagyítás mellett, akkor a látott égterület ugyanolyan fényes. A különbség abban rejlik, hogy azonos nagyításhoz jócskán eltérő fókuszú okli kell. Ami igen eltérő paraméterekkel rendelkezhet. Pl egy 100x nagyításhoz rendre 8, 12, illetve 20mm-es okli kell.
A kis nagyítás a bolygász f10 mellett lehet nehéz megfogni, a nagy nagyítást meg az f4 mellett.
Ez nem azt jelenti, hogy nem lehetne, de már 40mm felett eléggé szűkül az okli kínálat, ahogy 4-5mm alatt is. És nem biztos, hogy mindenki szereti az orto típusú észlelési élményt."Újságírás az, amit a hatalom nem akar nyomtatásban látni. Minden más csak propaganda." George Orwell
-
kuyarashi
őstag
válasz
vegyszer
#2258
üzenetére
Jól mondod. Ezek a full kezdők részére már magasröptű adatok, de ilyen okosságokat is nagyon elbírna az összefoglaló.
Cray Tyler (#2257)
Szerintem a távcső nagyítása, vagyis eredendő fókusztávolsága nem mindegy. Értem, hogy mire gondolsz, de így nem pontos. Gyakorlatilag pont ezt írta legutóbb vegyszer.Á, de csapatnám már! Szóval van még néhány ötletem, csak időm kevés. Szóval fogok írni a távcsövek fajtáiról viszonylag velősen, de átláthatóan, mert nekem például sok idő volt rájönni bizonyos tényekre és még emlékszem, hogy egy kezdő, miket nem ért. Nem nagyon találtam anno olyan írást, ahol átláthatóan, kategorizálva lettek voltak összegyűjtve az információk.
Szerintem még sok mindent be kell raknunk és ehhez majd komolyabb tagolás kell, hogy átlátható legyen és kedvcsináló is, ha ránéz az ember. Ez majd ráér kicsit később is. Jó lesz!iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/
-
vegyszer
addikt
válasz
kuyarashi
#2259
üzenetére
A fényerő fogalma, és neve valójában fordított.
Eredetileg arra gondoltak, hogy egy mondjuk 200/1200 mennyivel több fényt gyűjt össze, és mennyivel fényesebb benne mondjuk egy Orion kód, mint a szemüveg lencséből eszkábált 70/1200-ban azonos nagyítás mellett.
De valójában csak azért van ez, mert a két (azonos hosszú) távcső fénygyűjtő képessége eltérő.
A számok tükrében 200²/70²≈8,16x több fényt gyűjt össze a nagyobb, ami szűk 2,5 magnitudo különbség. Egymás mellé állítva a kettőt minden bizonnyal óriási a különbség."Újságírás az, amit a hatalom nem akar nyomtatásban látni. Minden más csak propaganda." George Orwell
-
Nimda
addikt
válasz
kuyarashi
#2259
üzenetére
Nah, ha már éjszakai műszak (vége), pár sort én is írok.
Sokan azért nem bonyolódnak bele annyira a számítgatásokba, szerelgetésekbe, csak egyszerűen használják a csövet amire kitalálták, mint ahogy Cray Tyler kolléga is teszi
Ettől függetlenül, szerintem is jó ötlet kiszélesíteni az összefoglalót, némi haladó anyaggal.
Amit én a kezdeteknél figyelembe vettem, (persze sok irodalom olvasgatása és a meg nem fogadott tanácsok közepette) az a leképezési minőség, egy számomra elfogadható nagyítási határon belül, elérhető áron. Akkor még nem gondoltam, hogy túl sokat fogok rá költeni, de úgy beszippantott, hogy alig találtam eldugott, biztonságos helyet a sodrófának
Általában a cél határozza meg az eszközt vásárláskor. Ami kezdőként nekem nem jött össze, mert még az elején nem mindig bontakozik ki teljesen mit akarunk, legalábbis amíg bele nem kukkolunk először a csőbe. Aztán vagy túladunk rajta, mert nem azt látunk amire számítottunk, vagy még többet akarunk és veszünk egy másikat is (csajoknak)
Ha már fényerő, azt sem ártana megemlíteni, hogy a különböző fényerejű refraktoroknál, nagyon nem mindegy milyen oklit használunk. Pl. kettő vagy többlencsés, mennyire korrigáltak, stb. Minél kevesebb a tag, annál nagyobb a fényáteresztő képessége, de ez a korrigáltság rovására megy, főleg egy akromátnál (szélkorrekció). A Televue, meg az egyéb profi oklikba most nem menjünk bele, az már egy olyan kategória, amit kevesen tudnak megfizetni.
A többlencsés változatok ugye meg jobban korrigáltak, de sokat veszítenek a fényáteresztő képességükből, főleg nagy nagyításoknál. Aztán vannak a ritkább ED tagos oklik, amiket én még nem próbáltam, de talán kevésbé kompromisszumosabb, cserébe legalább ez is drága. Ezekről azért ad némi infót a kereskedő, de nem árt elolvasni a tapasztalatokat is. Aztán a fentieket figyelembe véve, az sem mindegy milyen fényerejű, akromát, ED vagy triplet apoban használjuk őket. Szóval minden mindennel összefügg, de ha jól vettem ki a szavaidból, erről majd úgyis írni akartál. A Newton és a MC rendszerű reflektorokra abszolút nincs rálátásom a témában (még).
[ Szerkesztve ]
-
kuyarashi
őstag
válasz
vegyszer
#2260
üzenetére
vegyszer (#2260)
Köszi a képletet. A négyzetre emelés honnan jön? Arra gondolnék, hogy pível kiszámolom mindkét frontlencse felületét és ez egyenesen arányos lesz a fénygyűjtő képességgel is (azonos görbület, pontosabban gyújtótáv mellett).radi8tor (#2261)
Nem rossz.Nimda (#2264)
Igen, majd igyekszem.
A lencsésekről lesz egy gondolatmenetem, meg valamennyi alapvető infó a newtonokhoz. Az MC-hez és társaihoz, illetve az okulárokhoz viszont szükség lesz majd a segítségre.iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/
-
#2268
Cray Tyler
Topikgazda
Cray Tyler
Topikgazda
Írjunk az elejére valami ilyesmit is, mert kezdőként amikor semmid nincs még, akkor kb pont ennyit értesz meg:
Refraktor: belenézel, a ködök pici szürke foltok lesznek, a csillagoknak néha fura színe lesz, a bolygóknak más színük lesz és sokkal kisebbek lesznek mint az interneten. Cserébe a refraktorok olcsóbbak és tűéles a kép bennük.
ED apo: azonos átmérő mellett drágábbak, de a csillagoknak csillag színe van, a bolygóknak olyan színük van benne, mint az interneten (csak sokkal kisebbek lesznek).
-
#2269
kovisoft
őstag
Cray Tyler
#2268
kovisoft
őstag
válasz
Cray Tyler
#2268
üzenetére
A refraktor csak annyit jelent, hogy lencsés távcső, tehát az ED apo is refraktor. Az akromátra vagy akromatikus távcsőre gondoltál, nem?
-
#2270
kuyarashi
őstag
Cray Tyler
#2268
kuyarashi
őstag
válasz
Cray Tyler
#2268
üzenetére
Benne lesz.
Ott kezdjük majd, hogy "a fiúknak ....-jük van a lányoknak pedig ....-juk". Bár a mai világban...[ Szerkesztve ]
iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/
-
popey37
addikt
ne matekozzatok már ennyit mert megfájdul a fejetek.
a fényerő két dolog függvénye a távcsöveknél:
1. az optika átmérője
2. a fokusza
minél nagyobb az adott optikai felület, tök mindegy, hogy tükör vagy lencse, annál több a beérkező fény. viszont ezt a fényt erősen csökkenti a fokuszhossz: minél nagyobb a fokusz annál kisebb lesz a fényerő.
most a különböző távcsőtipusokat hagyjuk figyelmen kivül a kitakarások miatt.
tehát a lényeg:
1.
150/750 lencsés tubus F5
150/750 newton F5, ha nem számitjuk a kitakarást egyforma a két tubus fénygyüjtő képessége, tehát közel azonos a fényerő mindkét esetben.
2.
100/600 lencsés F6
100/1200 lencsés vagy newton F12
itt hiába ugyanakkora a lencse vagy tükör átmérője a kétszeres fokusz miatt sokkal kevesebb fényt tud adott idő alatt összegyüjteni.a lencsékről pár szót:
4 tipus van jelenleg forgalomban:
1. akromát: sima kétlencsés optika, általában a zöld színre korrigálva.pl. SW, Bresser.
2. ED akromát: szintén két lencsés, de az egyik tag jobb törésmutatójú üveg, amiért szinte nulla a kromatikus abberáció/ színi hiba/.
3. Triplet: 3 lencsés optika mindegyik tag nagyon jó törésmutatóval, igy a kromatikus aberráció nulla/ nincs színi hiba/, tökéletes leképezés az optika teljes felületén, a széleken is.
4:quadriplet: 4 lencsés optika, ugyan az mint a 3 lencsés triplet, azzal a különbséggel, hogy a 4. tag egy ugy nevezett korrekciós tag, amivel a rövid fokusz miatt jelentkező kómát korrigálja. lényegében egy korrektor, ami bele van építve a tubusba.A lencsés optikák még egy fajtája van: az olajimmerziós/ olajréses/, itt a lencsetagok között olajfilm van, ezáltal csak két üveg-levegő felület van. ezeket az optikákat trilpet, quadriplet tubusoknál használják. az áruk a csillagos ég.
a boltokban kapható akromátok, ED-k, tripletek mind légréses lencsék, a lencsetagok között hézagoló lapkák vannak.
mint tudjuk a fény minden optikai elemen keresztülmegy, minden üveg-levegő felületen megtörik a fény, igy nem mindegy, hogy 2 vagy 4-6 felület van a tubusban.
a leképezésnél a 3 szint: piros, kék, zöld, két lencsével egy pontra fokuszálni lehetetlen, 3 lencsével már lehet, pláne ha olajréses.
a boltokban kapható akromátok kivétel nélkül zöld színre vannak optimalizálva.A makszutovokról néhány szót:
Makszutov-cassegrain, Schmidt-cassegrain, röviden MC, SC tubusok:
lényegében egy newton távcső, aminek a fokusza hajtogatott, a tubus elején egy ugy nevezett hajlított meniszkusz lencse található, aminek több szerepe van: korrigál és a segédtükör is erre van felgözölve.
általánosságban a hosszú fokusz jellemzi F10 fényerő felett. bolygózni kiváló, bár a kitakarás miatt a látott kélp lágyabb mint a lencsés tubusnál.Schmidt-cassegrain: ugyanaz mint az MC, azzal a különbséggel, hogy itt a meniszkusz lencse sík.
mindkét tubusra jellemző a hosszú fokusz: F10 vagy felette, és a fokusz "hajtogatása" miatti rövid tubus: a 127/1500 MC mindössze 35cm hosszú. könnyen hordozható.
kiválló bolygozó tubusok, viszont a kis látómező, gyengébb kontraszt, kicsi fényerő miatt mélyeges megfigyelésre nem igazán alkalmasak.schmidt és makszutov-newton tubusok alapvetően newton rendszerüek, de ezekben is van korrekciós lemez. nem terjedtek el igazán, nem is érdemes róluk többet írni.
az okulárokról pár szót: / bár ebben a témában nem igazán vagyok otthon, igy csak a saját tapasztalatomat tudom leirni:
érdemes a kezdő szetthez is minőségi okulárokat vásárolni két okból: az egyik, hogy szebb leképezés, esetleg még a lencse hibáit is korrigálja valamelyest.
a másik: esetleges tubuscserénél nem kell másik , jobb minnőségűre cserélni. tehát csak egyszer kell megvenni.
Az okulárok kiválasztásánál 2 fő szempont van:
1. pupilla távolság. ez azt jelenti, hogy mekkora nyiláson kell belenézni, tehát az okulár első lencséjének a mérete.
ezekből nagyon sok fajta van: pl ortho okulárok nagyon kicsi pupilla távolsággal rendelkeznek, de a többinél is általában az a helyzet, hogy minél rövidebb az okulár fokusza annál kisebb a betekintő nyilás.
Vannak olyan okulárok is amiknek különböző fokusznál is ugyanakkora a betekintő nyilás. ezek általában a jobb minőségű okulárok: Lacerta, Sky-panoráma, stb.az okulár kiválasztásánál érdemes figyelembe venni a lencse átmérőjét, ugye a maximális nagyitás a 2D vagyis a lencse átmérőjének duplája, tehát egy 100mm-es lencsénél ez 200x, ehhez nem kell 3mm fokuszú okulárt venni, mert nincs értelme.
az okulárokat úgy kell kiválasztani, hogy max 4-5 db. lefedje az összes nagyítást.
a Barlow lencse használatát lehetőleg kerülni kell, mert az plusz üveg-levegő felület, ami rontja a látott képet. kivétel, ha Tele-Vue powermate fokusznyújtót használunk, ez az egy barlow ami semmit nem csinál a beérkező fénnyel: olyan mintha ott sem lenne, a látott képet mégis nagyitja./ az ára horror, akár 200k is lehet/.pár vásárlási tanács:
egy Skywatcher lencsés tubushoz a Plössl okulárok vagy ennél jobbak ajánlottak, 5mm-től 32mm-ig.
érdemes inkább kicsit gyüjtögetni, ha nincs meg a megfelelő keret, és egyből a jobb minőséget venni, igy a későbbi tubusváltásnál nem kell ujra okulárt venni.
a készletben vásárolt távcsövel kapott okulárokkal is el lehet lenni addig, amig összejön a pénz a jobb minőségre.egy dolgot mindenkinek a figyelmébe ajánlok:
1.
Olyan, hogy univerzális távcső nem létezik: bolygókra ilyen, mélyegekre olyan kell. persze mindkettővel lehet a másikat is, de nem lesz olyan a látott kép.Bolygóra közepes-nagy átmérő, hosszú fokusszal: 90-150mm lencse, 100-280mm tükör, fokusz: minél hosszabb annál jobb: F 8-10-től felfelé.
hosszú fokuszú lencsés, MC, SC kiválló bolygozós tubus.Mélyegekre: 90-300mm lencse vagy tükörátmérő és minél rövidebb fokusz: F6 és F3 között.
2. senki se várjon interneten fellelhető minőséget a szabadszemes észleléstől, SOHA nem fogja senki úgy látni a bolygókat, ködöket, galaxisokat mint a netes képeken. A netes képek több kép, akár 50-100 vagy még több fotó feldolgozásából jöttek létre, sok sok óra munkával.
remélem segitettem pár dologban.
Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986
-
#2273
Cray Tyler
Topikgazda
Cray Tyler
Topikgazda
Oké, akkor kérek pár napot, amíg ezekből gyúrok valamit. Illetve megvárjuk még Kuyarashi kartárs írását is.
-
vegyszer
addikt
válasz
popey37
#2272
üzenetére
2.
100/600 lencsés F6
100/1200 lencsés vagy newton F12
itt hiába ugyanakkora a lencse vagy tükör átmérője a kétszeres fokusz miatt sokkal kevesebb fényt tud adott idő alatt összegyüjteni.Ez az állítás hibás
Mivel gyűjt össze a 100mm átmérőjű lencse több fényt, mint a 100mm átmérőjű?
Schmidt-cassegrain: ugyanaz mint az MC, azzal a különbséggel, hogy itt a meniszkusz lencse sík.
Nem sík az, csak majdnem. Valójában egy negyedfokú egyenlettel írható le. A makszutov meg igen erősen görbült korrektor alkalmaz. Ami gömbi felület, ahogy a főtükör is! A SC tükörfelülete parabola.
[ Szerkesztve ]
"Újságírás az, amit a hatalom nem akar nyomtatásban látni. Minden más csak propaganda." George Orwell
-
kovisoft
őstag
válasz
vegyszer
#2274
üzenetére
+1
A távcső fénygyűjtő képessége az objektív átmérőjétől függ. A fényerőtől egyáltalán nem. Vegyszer már korábban is írta, meg talán már én is: adott átmérőjű objektív esetén ugyanazon nagyítást alkalmazva ugyanolyan fényesnek látszódnak az objektumok, függetlenül a gyújtótávolságtól (azaz függetlenül a fényerőtől). A gyújtótávolságnak (ezáltal a fényerőnek) csak annyiban van szerepe, hogy milyen nagyításokat tudunk elérni az adott távcsővel, mert esetleg nem tudunk kellően rövid vagy hosszú fókuszú okulárt találni. Meg talán jobban előjönnek a leképezési hibák nagy fényerő esetén. Túl van misztifikálva a fényerő, pedig leginkább csak fotózásban van szerepe, ott tényleg fontos, mert ez határozza meg a keletkező kép nagyítását, ezáltal a felületi fényességét.
-
-
kovisoft
őstag
-
kuyarashi
őstag
popey37 (#2272)
Jó lett.
Minimális korrekció, hogy ha meniszkusz (félhold), akkor nem sík (plano).Cray Tayler (#2273)
Popey37 megelőzött. Lehet még írok hozzá, de van, amiből többet nyújtott, mint ami az én fejemben volt.vegyszer, kovisoft, popey37 és lugosi
Más szemszögből vizsgáljátok a dolgokat, de azt hiszem mindenkinek igaza van.
Egyrészt igen, a főlencse/főtükör átmérője a meghatározó. Akármekkora is a fókusz, a felület közel ugyanakkora az összes 90-es, 120-as, vagy 200-as objektív esetén is, tehát ugyanannyi fotont fog be (azonos körülmények közt).
Másrészt viszont, minél hosszabb a fókusz, annál kisebb a látószög és így a fény mennyisége is, ami eléri a retinát, vagy az érzékelőt adott okulár mellett. Ez popey37 szemszöge és igaza is van. 200/800 esetén, egy 20 mm-es okulárban fényesebbnek látjuk a csillagokat, mint egy 200/1200-asban. Ez viszont a nagyítás mértékében kompenzálódik is. Valamit valamiért.
Ahogy lugosi is utalt rá, fotózásban is ez van. Minden fényképész ismeri ezt.iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/
-
kovisoft
őstag
válasz
kuyarashi
#2278
üzenetére
Fotós érzékelő esetében valóban úgy van, ahogy írod. Viszont emberi szem esetén az érzékelő (retina) mellett van még egy plusz lencse: a szemlecse. Emiatt szem esetében ha a nagyítás elég nagy ahhoz, hogy a kilépő pupilla átmérője kisebb legyen, mint az emberi pupilla, akkor az objektív által összegyűjtött teljes fénycsóva bejut a szembe a retinára. Pontszerű fényforrásnál (azaz csillagoknál) ez azt jelenti, hogy a nagyítástól függetlenül ugyanolyan fényesnek látjuk őket adott távcsőátmérő mellett. Tehát ugyanazzal az okulárral egy 200/800-asnak és egy 200/1200-asnak csillagokra ugyanaz a határmagnitúdója, ha eltekintünk a fényszennyezéstől. Ráadásul a fényszennyezés miatt nagyobb nagyításokkal valamelyest halványabb csillagok is megláthatók, mert az égbolt háttérfényességét csökkenti a nagy nagyítás, ezáltal jobban kiemelkedik a csillag a háttérből, ezért igazából a 200/1200-ban valamelyest halványabb csillagok is megláthatók ugyanazzal az okulárral, mint a 200/800-ban.
-
popey37
addikt
válasz
vegyszer
#2274
üzenetére
ezt ajánlom figyelmedbe: [link]
a 100mm meg azért fényszegény mert nem 600 hanem 1200mm a fokusz. volt mind a kettő tudom miről beszélek. hosszabb fokusz adott idő alatt kevesebb fény, ilyen egyszerű, nem véletlenúl fotozunk F5 alatti tubusokkal és nem F10 vagy felettiekkel.
de kiprobálhatod: mindkét tubusra egy dslr és az F6-os ugyanazzal a beállitásokkal sokkal jobb képel csinál. ez egyszerű fizika. ezért nem használnak az asztrofotosok F5 -nél kisebb fényerejű tubust.ja és nem matematikusok vagyunk hanem amatőr csillagászok. az SC meniszkusza gyakorlatilag sik. az MC meg igencsak görbült.
Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986
-
popey37
addikt
válasz
vegyszer
#2274
üzenetére
ja és még valami: a 72-es ED-hez van korrektorom ami egyben reduktorként is müködik, 0.85 szorzóval. reduktorral 1/3-al kevesebb expoidő kell mint nélküle ugyanolyan minőségű képhez. tehát ebből az következik, hogy adott idő alatt egy fényerősebb tubus több fényt képes gyüjteni.
Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986
-
kovisoft
őstag
válasz
popey37
#2282
üzenetére
Ez fotózás esetén valóban így van, mert ekkor adott objektívátmérő mellett a fényerő határozza meg a nagyítást. Vizuális észlelés esetén meg nem így van, mert ott a fényerő az okulárral együtt határozza meg a nagyítást. Eltérő fényerő-okulár párossal is elérhetjük ugyanazt a nagyítást (már ha van olyan okulár
). És végső soron adott átmérő mellett a nagyítás határozza meg, hogy egy kiterjedt objektumnak mekkora lesz a felületi fényessége. -
vegyszer
addikt
válasz
popey37
#2280
üzenetére
A következtetés hibás.
Miért fogy el a fény azon a 600mm vs 1200mm úton, hogyha ezt kétmillió fényév alatt nem tette meg?Nem minden esetben fotózol f4-el.
Pl egy jupiter nem több ekkor 3x3 pixelnél.
Bolygót akár f30 fölött lehet úgy megfogni, hogy részleteket mutasson.A hibás feltevés alapja az, hogy a mélyég lehet relatív nagy méretű, de alacsony felületi fényességű.
Mint pl az M31. Látszólagos mérete 160'x40', azaz a telihold átmérőjénél mintegy ötször hosszabbnak látszik. Csak épp a magja látszik szabad szemmel.Az által, hogy a reduktor csökkenti a fenyutat csökken az érzékelőn leképzett objektum mérete is.
Mivel az adott onbjekum leképzett átmérője az eredeti 85%-ára csökkent, a felülete 0,85x0,80,72=0,7225 részére csökken.Mivel ugyanannyi foton kevesebb, mint ⅔-a felületre érkezik, az egységnyi felületre érkező fotonok száma közel másfélszeresére nő.
Ezért látod azt, hogy korrektorral 3 perc alatt fényesebb mondjuk az Orion kód, mint korrektor nélkül 5 perc alatt.Az még megnint egy más kérdés, hogy a korrektor miért rovidít fókuszt. Akár növelhetne is. Hiszen a korrektor egyetlen feladata az, hogy a kép sík ne legyen görbült (éles legyen a kép sarka is). Az csak egy következmény, hogy ezt fókusz rövidítéssel oldják meg technikailag.
"Újságírás az, amit a hatalom nem akar nyomtatásban látni. Minden más csak propaganda." George Orwell
-
jeee
csendes tag
Sziasztok!
Vasárnap kaptam egy SkyWatcher 130/650 távcsövet starquest mechanikával. Teljesen kezdő vagyok, tegnap észleltem a Jupitert és a Szaturnuszt, meg néhány beúszó műholdat
A távcsőhöz kaptam egy Barium 25 és 10 okulárt, ezek mellé szeretnék még venni kezdésnek egy okulárt, illetve egy barlow lencsét, hogy egy kicsit messzebb lássak, de teljesen vakon vagyok, hogy miből mit kell/érdemes venni. Egyenlőre a bolygókat akarom észlelni, illetve az ezzel a távcsővel elérhető mélyég objektumokat. A készülő összefoglaló alapján egyre több az ismeretlen fogalom, távcső kiegészítő 
-
vegyszer
addikt
Én egy ugyanilyen 130/650 optikájú, csak összecsukható távcsővel koptatom az eget.
Szerintem Vizi Péter Csillagatlasz kistávcsövekhez könyve sok mindenben segít a kezdeti időszakában.
[link]
De számos planetárium app is jó szolgálatot tehet.
Jópár éve már, de a skeye appot anno segítettem magyarítani. Akár egy autós tartóval a telót a távcsőre rakva a szegényember GoTo-ja funkciót is be tudja tölteni.Okli téren érdemes akár kettő 10mm alatti egyedet is beszerezni. De ha van rá módod, vásárlás előtt próbál ki.
Van két bazár is [makszutov.hu] [btc.hu]
Sok holmit kapni itt jó áron."Újságírás az, amit a hatalom nem akar nyomtatásban látni. Minden más csak propaganda." George Orwell
-
kovisoft
őstag
válasz
kuyarashi
#2286
üzenetére
Nem tudom, pontosan milyen rajzra gondoltál, vajon távcsőtípusok felépítésével vagy inkább a fényúttal kapcsolatos rajzra-e. Ha ez utóbbira, akkor egy elég egyszerű ábra látható ennek az oldalnak a tetején. Ezen az ábrán látszik, hogy egy pontszerű fényforrás (csillag) fotonjai gyakorlatilag párhuzamos fénynyalábban érkeznek az objektívre (folyamatos vonal). Ezekből az objektív a felületével arányos mennyiségű fotont gyűjt össze, majd amint ezek az okuláron áthaladnak, ismét egy párhuzamos fénynyalábot kapunk, aminek az átmérője annyiszor kisebb az objektív átmérőjénél, ahányszoros a távcső nagyítása. Ez a fénynyaláb jut be az emberi szembe a pupillán keresztül, amit végül a szemlencse ismét egy pontba fókuszál a retinára.
Tehát egy pontszerű fényforrásból érkező fényből az objektív felületéről gyűjti be a fotonokat a távcső, majd ezek a fotonok az emberi szem retinájára kerülnek ismét egy pontba. Mindez teljesen független a fényerőtől vagy az alkalmazott nagyítástól (amennyiben a kilépő pupilla átmérője elég kicsi ahhoz, hogy a teljes fénynyaláb bejusson a pupillán), mivel a csillagokat hiába nagyítjuk, pontszerűek maradnak. Azaz ugyanolyan objektívátmérő mellett nem fogunk amiatt fényesebbnek látni egy csillagot, mert fényerősebb távcsőben nézzük.
-
Kirlog
csendes tag
Szia, én is elég kezdő vagyok, így ha hülyeséget mondok, majd valaki kijavít engem remélem.
Igazából számolgatni kell okliknál. Ugye 650-es fókusszal a mostani oklik 26x-os (650/25=26), illetve 65x-ös (650/65=65) nagyítást adnak. Ezek szerintem jók mélyégezésre (minőségtől eltekintve), mivel ott sok esetben elég nagy kiterjedésű objektumokról beszélünk. Pl.: Nekem kb 40x-es a legkissebb nagyításom a nagy fókusz miatt, és van pár csillaghalmaz ami már nem fér bele rendesen a képbe. Bolygózáshoz viszont kellhet a nagyobb nagyítás.
Nagyításról azt írják az interneten a nálam okosabbak, hogy elméletben az optika átmérőjének a kétszerese a max amit ajánlanak (nálad ez ugye 260x-os). Viszont azt is írják, hogy 250 fölé nem érdemes menni a légköri zavarok miatt.Ha barlow-val nézzük,akkor így én olyan 7mm-es vagy 6mm-es körüli oklit vennék a helyedben barlowból meg 2x-est. Így 7mm es pl. 93x os nagyítást adna alapból, barlow-val meg 186x-ost (6-osnál meg ugye ez a szám 108x és 216x-os) . Vagy ha 2,5x-3x barlowot veszel akkor ehhez igazítva lehet számolgatni.
Viszont a barlow rontja a kép minőségét, így lehet jobban jársz egy 5 vagy 4mm-essel. Azokkal már elég jó nagyítást kapsz bolygókhoz is és szerintem képminőség is jobb lesz barlow nélkül. Ugyanis nagyobb nagyítás nem feltétlen hoz elő több részletet a bólygókon (főleg barlow-val).
Az okli meg a barlow fajtának meg kb csak a pénztácád szab határt. Érdemes lehet használtan is nézelődni, jó cuccokat szoktak árulni.Viszont mielőtt bele vágsz az okli vásárlásba azért várd még valaki más tanácsát is aki nálam jobban vágja a témát, meg érdemes neten nézelődni (a 2 boltnak amit vegyszer linkelt vannak jó cikkei okulár összeállítástól kezdve sok minden hasznos dologig.). Illetve a többiek nyugodtan javítsanak ki, vagy egészítsék ki amit írtam.
[ Szerkesztve ]
-
#2295
Cray Tyler
Topikgazda
Cray Tyler
Topikgazda
Lerendeltem a Lacerta UWA 4mm-es oklit bolygászni. A 10-es bárium a 600-as csővel akkor 60x nagyítás. A 4mm-es meg 150x lesz. Vagyis kapanyelven két és félszer nagyobb lesz a 4mm-esben a Jupiter, mint a 10mm-esben. Jól mondom?
-
#2296
vegyszer
addikt
Cray Tyler
#2295
vegyszer
addikt
válasz
Cray Tyler
#2295
üzenetére
Jól. Igen.
"Újságírás az, amit a hatalom nem akar nyomtatásban látni. Minden más csak propaganda." George Orwell
-
#2299
kovisoft
őstag
Cray Tyler
#2295
kovisoft
őstag
válasz
Cray Tyler
#2295
üzenetére
Annyi még, hogy a Lacertának 82 fokos a látómezője, ugye? A báriumnak meg mennyi: 40 fok? Tehát amellett, hogy 2,5x akkora lesz a nagyításod, alig valamivel kisebb lesz csak az égi látómező, amit befog. Ha jól számolom, a bárium 40 ívperces égterületet mutat a távcsövedben, a Lacerta pedig 33 ívpercet.
-
#2300
Kirlog
csendes tag
Cray Tyler
#2295
Kirlog
csendes tag
válasz
Cray Tyler
#2295
üzenetére
Wow, ez nagyon jó oklinak tűnik. Én most csak egy 7mm-es Planetary-t rendeltem. Meg egy kis EQ1 óragépet, meg táskát a tubusomhoz. Így végre kikerülhet a karton dobozából amiben jött, csak már megy tönkre utaztatás miatt a doboz. Elvileg ma érkezik meg a csomag. Ha szép lesz az idő este, megyek is kipróbálni.
Viszont tegnap olvastam vissza topikot egy darabig, és láttam, hogy Gilice tér közelében laksz. Meglepődtem, mert én arra járok el minden nap munkába menet, jövet. Kicsi a világ
). És végső soron adott átmérő mellett a nagyítás határozza meg, hogy egy kiterjedt objektumnak mekkora lesz a felületi fényessége.
A távcsőhöz kaptam egy Barium 25 és 10 okulárt, ezek mellé szeretnék még venni kezdésnek egy okulárt, illetve egy barlow lencsét, hogy egy kicsit messzebb lássak, de teljesen vakon vagyok, hogy miből mit kell/érdemes venni. Egyenlőre a bolygókat akarom észlelni, illetve az ezzel a távcsővel elérhető mélyég objektumokat. A készülő összefoglaló alapján egyre több az ismeretlen fogalom, távcső kiegészítő 
Új hozzászólás Aktív témák
- Centro Energy 410W Full Black Prémium napelem panelek
- Költségmentes! 61xxx KM, Jaguar XE L4D Prestige 2.0D Automata.
- RANGE ROVER EVOQUE 2018 /// GARANTÁLT 60.000 km /// MAKULÁTLAN ÁLLAPOT !!!
- Renpho talpmasszírozó
- Részletfizetés. Bontatlan. noblechairs ICON székek azonnal . Utolsó darab raktáron +36301300000
- 205/55 R16 5x112 alufelni michelin nyári gumival
- Ikea falilámpa
- Kibernetik Mobil klíma, 3,5kW légkondi, légkondícionáló
- LAICA Genova HYDROSMART rendszerű csapra szerelhető mikroplasztik-stop vízszűrő + ajándék LAICA fém
- Eladò Philips Series 2000 LatteGo automata kávégèp tejhabosìtòval ùjszerű àllapotban