Új hozzászólás Aktív témák

  • popey37

    addikt

    válasz kuyarashi #3000 üzenetére

    és ott a pont. :C :C

    Viszont Cry tubusa a 120/600-as lencsés mélyégre, kis nagyítással brutálisan jó, egy sima erősebb AZ mechán bizttonásosan ül.
    hát szóval nem tudom, ha most kellene választanom a két felépítés között: lencse vagy tükör kizárólag vizuális célra, és itt most mindent beleszámitva: hordozhatóság, szerelés, kollimálás stb.. nem tudom melyiket venném meg. valószínű, hogy a lencsés mellett döntenék.

    ezért kár, hogy Cry nem jön :O :O :O

    Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986

  • 4580693

    senior tag

    válasz kovisoft #2998 üzenetére

    Igen, így van. Az a probléma, hogy az ápolandó bajtárs (Mizser hívta egyszer így az egybegyűlt amatőröket, remélem, Oppenheimer amatőrtárs nem haragszik meg emiatt) leragadt az átmérő jelentette különbségnél. Pedig maga az optika minősége a perdöntő, nem pedig az átmérő. A refraktorok lencséit általában magasabb optikai minőségben készítik, pláne az apokromátokét. Például a saját távcsövem deffiníciós fényessége 98% feletti, addig egy átlagos newtonnak nincs ekkor. Persze, lehet kapni nagyon magas optikai minőségben is newtont, mint pl. az Orion Optics UK, de azoknak az ára nem versenyképes Kelet-európában. Másrészt ahogy korábban írtad is, a kitakarás/segédtükörtartó lábak stb. befolyásolják az optikai kép minőségét.
    Egyébként látni is meg kell tanulni. Ehhez oedig sok éjszakát kint kell tölteni az ég alatt. :)

    Természetesen senkinek sem célja kirobbantani egy reflektor vs refraktor háborút, mert minden távcsőnek megvan a maga ege.
    Amúgy igen, egy jó 25 centis dobsont szeretnék majd magamnak, csak jöjjön össze a lóvé rá.

  • popey37

    addikt

    válasz 4580693 #3002 üzenetére

    na ne már, a 100mm-es TMB-re tellik, a 250-es dobsonra nem? :DDD :DDD :DDD :DDD :DDD
    add el a TMB-t én szivesen átveszem baráti áron, és akkor tudsz venni egy dobsont. :C :C :C

    [ Szerkesztve ]

    Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986

  • kuyarashi

    őstag

    Gyakorlatiasan gondolkodva fontos tényező az ár is.
    Az optikai, leképzési minősége sokkal jobb egy APO-nak, mint egy jobb tükrösnek, van azonban egy árbéli szorzó is a kettő között.

    E kérdésben az tereli más irányba a két tábort, hogy az egyik a minőségre, a másik az árérték-arányra megy. A kettő pedig teljesen más tészta. Mintha egy traktor 350 lóerejét hasonlítanánk egy Ferrari 350 LE-éhez. Próbáljuk meg fejben összefésülni a kettőt. Az eredmény az, hogy a két típus nem ugyanazt célozza. Van közös halmaz, de alapvetően máshogy működnek, ezért részben különbözik a felhasználás is.

    Egy kisebb APO-t is csak százezrekért kap az ember, newtonból pedig a 200-as is 110.000 Ft körüli (bár minden drágul). Használtan már tényleg megfizethető, az APO viszont még így is gondolkodóba ejtő. Mondjuk a newton méretének pszichikai hatása is jót tesz a gazdaságnak. :) Úgy érzi az ember, hogy egy ekkora valamiért jobban megérte a zsebébe nyúlni.
    A tény az, hogy 150-ért már elérhető egy 200-as zsámolyon, APO-t meg ennyiért nem kap az ember. Persze a "semi-APO" kategória szóba jöhet, de azok kicsit félmegoldások lehetnek. Általában ezen az áron rövid fókuszt kapunk. Bolygászni rövid, mélyegezni, meg pont határeset lehet a "fénybeeresztő" képességét tekintve. Mondjuk nem rossz, sőt általában többet hoz sokkal a vártnál, de akkor sem egészen célszerszám a témakörben. Ezt nyugodtan cáfoljátok meg, vagy egészítsétek ki. Ez a pillanatnyi véleményem.
    Közben van egy ismerősöm, aki egész jól nyomja a fotókat egy 72/432 Lacerta-val és nincs másik távcsöve. Imádja és egyelőre nem komolyan vágyik másra.

    iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/

  • popey37

    addikt

    válasz kuyarashi #3004 üzenetére

    nem kell apo vagy semi apo.
    ezt most találtam egy forumon, és kicsit elgondolkodtam rajta:

    AZONOS KILÉPŐ PUPILLA ESETÉN egy nagyobb, homogén objektumot (pl. diffúz ködöt) ugyanúgy észreveszünk egy kisebb távcsővel, mint egy nagyobbal. Sőt ha kicsi a kontraszt indexe az objektumnak, akkor még könnyebben, mert kisebb látószögön belül" fényesedik fel". Ha pedig történetesen a 20 centis egy tükrös távcső és a 10 centis egy refraktor, akkor a veszteségek miatt az utóbbi lesz a nyerő a felületi fényesség tekintetében!

    az egyszerűség kedvéért 2 fenti apertúránál maradva - mindkét távcsővel egy homogén fényességű objektumot nézünk.
    Mindkét távcsőben alkalmazzuk mondjuk az 5 mm kilépő pupillához tartozó nagyítást: ez a 10 centisben 20x-os, a 20 centisben 40x-es lesz.
    A nagyobbik távcsőben a nagyítás 2x-ese a kisebbik távcsőben alkalmazotténál, ezért a felületi fényesség negyede LENNE, ha nem gyűjtene 4x annyi fényt, mint a kisebb! Tehát a 2 dolog kompenzálja egymást.

    itt egy 20 centis newton és egy 10 centis lencsés van összehasonlitva 5mm-es kilépő pupilla esetén.

    [ Szerkesztve ]

    Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986

  • kuyarashi

    őstag

    válasz popey37 #3005 üzenetére

    Jogos, észrevenni lehet könnyebb is a kicsiben. A dolgok egy része szubjektív.
    Már én jobban várom a ti észleléseteket, min tit. :D Vajon milyen tapasztalatokkal mentek haza?

    iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/

  • popey37

    addikt

    válasz kuyarashi #3006 üzenetére

    tuti jókkal. szerintem egy jópár dologban megvilágosodunk, plusz nekem lesz egy csomó nyersanyagom, ha minden összejön.
    bár az új vezetésemhez tök kuka vagyok: vettem egy M-gen II-őt, de nem tudom mi és hogyan müködik benne. :DDD :DDD :DDD
    a polusra állás sem lesz egyszerű, mivel a polustávcsövem nem a mechanika RA tengelyében van, hanem a mechanika oldalán egy nyúlványon.
    sőt, továbbmegyek: megvan az új korrektorom is, otthon csücsül a polcon, dobozban. azt is tesztelni kell.
    szóval lesz pár érdekes momentum biztosan. :DDD :DDD :DDD
    De majd mindent dokumentálunk képekkel. Persze jó pénzért, hiszen krisztus koporsóját sem örizték ingyen. :DDD :DDD :DDD

    ezért jó, hogy zselicbe megyünk, Rafit talán be tudom fűzni, hogy első este jöjjön kicsit segíteni.

    Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986

  • popey37

    addikt

    válasz Cray Tyler #3008 üzenetére

    elkérném szivesen a tubusod a hétvégére, de nem teszem.
    azzal lehetne igazán összevetni az F5-ös newtont. azonos fényerő mellett.
    hát majd leközelebb hozzád megyünk. :DDD :DDD :DDD :DDD

    Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986

  • kuyarashi

    őstag

    válasz popey37 #3009 üzenetére

    Igazából lehetne. A nyaralónkban meg lehetne aludni. Ingyen volna. Az sem igaz, hogy plusz 1 hétvégére nem tudom magam szabaddá tenni...

    iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/

  • 4580693

    senior tag

    válasz kuyarashi #3010 üzenetére

    Juhu. Hol van a nyaraló? :D
    Popeye: Amikor vettem a TMB-t, akkor még nem volt család. :D

    [ Szerkesztve ]

  • kuyarashi

    őstag

    válasz 4580693 #3011 üzenetére

    Gyomán, vízparton. Viszont lapátolni lehet a szúnyogokat. Biciklivel, kocsival, vagy ha futsz, nem csak légellenállással kell számolni, hanem szúnyogellenállással is. :DDD Utoljára úgy 12 éve próbáltam fejest ugrani a stégről. Sosem értem vizet, azóta nem próbáltam. Este 10 után kidugod a kezed a szúnyoghálón, 2 mp múlva visszavennéd, de már nincs mit. Itt emberek tűnnek el nyáron, nem látni az eget. Nem seeing-ről beszélünk, hanem "szúnyingről".
    Na, lehet túloztam.

    iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/

  • radi8tor

    MODERÁTOR

    válasz kuyarashi #3014 üzenetére

    Csak tudnám miért egy évszak az év? Télen a legjobb távcsövezni ilyen vadonban. :D

    ⭐ Stella

  • popey37

    addikt

    válasz kuyarashi #3014 üzenetére

    ez ellen van egy két trükköm.
    lehet kapni leszúrható fáklyát, szunyogolaj bele, letenni körbe 4-5 db-ot, és láss csodát.

    sajna nekem olyan a böröm, hogy vonzom a bogarakat, szunyogokat. valami olyan illoanyagot párologtatok börön keresztül ami vonza ezeket a vérszivókat. de a fáklya jó dolog.
    a másik: ha tudod, hogy kimész mondjuk egy héttel előtte, a patikában lehet kapni Polivitaplex tablettát vény nélkül, na abból meg kell enni vagy 3-4 levéllel, ugy napi 3x3 adagokban. na onantól nem esznek meg a szunyogok.
    kinn voltam pár éve cimborámmal horgászni a velencei tavon, a nádasban. én egy szál rövidgatyában, a cimborám meg beöltözve mint állat, őt megették, én megusztam egy csipés nélkül. :C :C

    de egy sima kis tűz pár marék fűvel a tetején is megfelel. minden repülő egység azonnal menekül. :C :C

    Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986

  • popey37

    addikt

    válasz radi8tor #3015 üzenetére

    ja, csak odafagysz a tubushoz, lederesedik a cucc, hamar merül az aksi, soroljam még? és kurva hideg van.
    voltam fenn a kékesen Tóth Gabival, -25 fok, megfogtam a mechanika lábát puszta kézzel és nem tudtam elengedni mert odaragadt a tenyerem.
    tény, hogy télen a legjobb fotózni, de csak akkor, ha a kertben van a távcső és bentről lehet vezérelni, mondjuk egy csillagdában a kert végében.
    de szabadban kizárt, hogy én kimenjek, nulla fok még okés , alatta már inkább kihagyom.

    Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986

  • 4580693

    senior tag

    válasz popey37 #3018 üzenetére

    Nekünk Balatonfenyvesen van nyaraló, ott még a szúnyogoknál is borzasztóbb ellenség van: az anyós! :D

  • popey37

    addikt

    válasz 4580693 #3019 üzenetére

    akkor nekem a legjobb, nincsenek ilyen problémáim, mert nincs nyaralóm :C :C :C

    én inkább elutazgatom az árát.
    olyan snassz mindig ugyanoda menni nyaralni :C :C

    Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986

  • vegyszer

    addikt

    válasz popey37 #2978 üzenetére

    Popey37
    Minden b@szakodás nélkül egy kérdés?
    Ugyen neked a matematika nem az erős oldalad?

    Egymás után írod a hülyeségeket, ha már egy szorzás a képbe jön.
    Pl mert ugye hiába van 300mm-es newtonod, fizikailag 300mm a tükörátmérő de a segédtükör 100mm -es átmérője miatt az a 300mm főtükör csak 200mm-en hasznos. ráadásul az a felület hiányzik / a közepe / ami a legpontosabban megmunkált rész.

    De a távcső tükre, lencseje 2 dimenziós elem.
    Segítek, mert a következő hozzászólásodból látszó, hogy a kör területének a képlete hirtelen nem ugrik be.
    Az pedig A=r²Pi
    Ami a következő átmérők esetén így alakul:
    100x100xPi ≈ 7854mm²
    200x200xPi ≈ 31416mm²
    300x300xPi ≈ 70686mm²

    Most egy másik művelet következik.
    A kivonás.
    Nézzük meg mennyit kapunk, hogyha a legnagyobbból kivonjuk az általad említett 100mm-es átmérőhöz tartozó felületet
    70686mm²—7854mm²≈62832mm²

    Nézzük ennek a felületnek mekkora lenne az átmérője, ha kör lenne.
    Segítségül itt a képlet.
    A/Pi=r²
    62832\Pi≈20000
    Ennek még a gyökének a duplája 282mm az átmérő. Azt azért jegyezzük meg, hogy ezt száz milliméteres központi kitartásra számoltam ki neked. Ami egy kb F3.3 asztrográf esetén érvényes. Egy f4 esetén a felület veszteség kb 1/15, egy F6 esetén 1/36.
    A RC, MC, SC távcsövek is 1/9 alá be szoktak férni. Mégis szeretjük őket.
    De a felbontás csak és kizárólag az átmérő függvénye.

    Aztán újra írod
    ha felületet számolunk:
    a 120-as lencse felülete 11,3cm2
    a 200-as tükör 23,2cm2

    NEM
    ha felületet számolunk:
    a 120-as lencse felülete 113,10cm²
    a 200-as tükör bruttó 314,15cm².

    Fogalmazzunk úgy, hogy nagyságrendi hibákat vétesz egyfolytában. És nem jön ki a matek...

    Talán ez is az oka annak, hogy szerinted egy 72mm apó jobb asztrofotózni, mert azefnégyes, mint egy efhatos Newton, ami ugyan 10x annyi fényt gyűjt be, de csaknem efnégyes...

    Egyre inkább érzem, hogy a hiba nem az én képleteimben van...

    És csak remélem, hogy te nem számolsz szakmaszerűen bért, vagy éppen költségvetést, vagy bármit.

    "Újságírás az, amit a hatalom nem akar nyomtatásban látni. Minden más csak propaganda." George Orwell

  • 4580693

    senior tag

    válasz popey37 #3020 üzenetére

    Nekem nem került semmibe sem. Asszony anyja vette, amikor még nem volt az asszonyom. :D
    Amúgy egyetértek veled, utazni és élményt gyűjteni sokkal jobb.

  • popey37

    addikt

    válasz vegyszer #3021 üzenetére

    számold már ki matezseni, hogy a segédtükör mennyi fényt vesz el még plusszban, úgy kb. 15-20%-ot. és nem a 72-es ED-ről volt szó.
    az tény, hogy egyel arrébb tettem a tizedes vesszőt.
    a másik fele, meg a 200-as newton és a 120-as lencsésről volt szó, mivel ez a két tubus van kéznél.
    én ezt irtam pontosan:

    "ha felületet számolunk:
    a 120-as lencse felülete 11,3cm2
    a 200-as tükör 23,2cm2
    tehát a duplája a kitakarás levonása után.
    DE: F5 a tükör, F 8,3 a lencse, ha megnyujtjuk a tükröt F8-ra, SZERINTEM, kihangsúlyozom: szerintem, nem lesz jobb a látott kép mint a lencsésben.
    ugye a lencse a teljes felületen aktiv, mig a tükör pont a közepén, ahol a legjobb, ott nem. ezért rosszabb a kontraszt. az egyéb hibákról most tekintsünk el/ szinezés, kóma, stb../"

    amit te példának felhoztál, ott szó nem volt kiszámolt felületekről.szerintem ott sem irtam nagy hülyeséget, mert ha van egy 10 cm-es és egy 30 cm-es korongod és egymásra teszed a kettőt, akkor a 30 cm-es korong egy 10cm széles karika marad, mivel a 10 cm-es korong kiveszi a közepét. sugár 15 centiből minusz 5 centi az nálam 10 cm maradék.

    biztosan jól számolsz és én vagyok a hülye.

    ezt meg nem én irtam, hanem egy forumon egy hozzáértő szaki:
    "
    AZONOS KILÉPŐ PUPILLA ESETÉN egy nagyobb, homogén objektumot (pl. diffúz ködöt) ugyanúgy észreveszünk egy kisebb távcsővel, mint egy nagyobbal. Sőt ha kicsi a kontraszt indexe az objektumnak, akkor még könnyebben, mert kisebb látószögön belül" fényesedik fel". Ha pedig történetesen a 20 centis egy tükrös távcső és a 10 centis egy refraktor, akkor a veszteségek miatt az utóbbi lesz a nyerő a felületi fényesség tekintetében!
    az egyszerűség kedvéért 2 fenti apertúránál maradva - mindkét távcsővel egy homogén fényességű objektumot nézünk.
    Mindkét távcsőben alkalmazzuk mondjuk az 5 mm kilépő pupillához tartozó nagyítást: ez a 10 centisben 20x-os, a 20 centisben 40x-es lesz.
    A nagyobbik távcsőben a nagyítás 2x-ese a kisebbik távcsőben alkalmazotténál, ezért a felületi fényesség negyede LENNE, ha nem gyűjtene 4x annyi fényt, mint a kisebb! Tehát a 2 dolog kompenzálja egymást.
    itt egy 20 centis newton és egy 10 centis lencsés van összehasonlitva 5mm-es kilépő pupilla esetén."

    de szerintem itt fejezzük be.

    Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986

  • vegyszer

    addikt

    válasz popey37 #3023 üzenetére

    Végre valamiben egyetértünk:
    biztosan jól számolsz és én vagyok a hülye.
    Köszönöm! :R

    [ Szerkesztve ]

    "Újságírás az, amit a hatalom nem akar nyomtatásban látni. Minden más csak propaganda." George Orwell

  • popey37

    addikt

    válasz vegyszer #3021 üzenetére

    amugy még egy pillanatra visszatérve ezekre:
    ezt irtad:
    "Az pedig A=r²Pi
    Ami a következő átmérők esetén így alakul:
    100x100xPi ≈ 7854mm² nekem ez 31400mm2/100x100x3,14
    200x200xPi ≈ 31416mm² 125600mm2
    300x300xPi ≈ 70686mm²" 282600mm2
    a fenteik azt jelentik, hogy az első esetben egy 200mm-es, a második esetben egy 400mm-es, és a harmadik esetben egy 600mm-es körnek számoltad ki a területét.
    mivel:
    1. 100mm-es átmérő az 50mm sugár, a terület 50x50xpi
    2. 200mm-es átmérő az 100mm-es sugár, a terület 100x100xpi
    3. 300mm-es átmérő az 150mm-es sugár, a terület 150x150xpi.

    ha esetleg a körgyürüket is ki akarod számolni: T = R2p – r2p = p (R2 – r2) ahol az R a 150mm, az r meg az 50mm.
    tehát akkor melyikünk gyengébb matekból?
    :DDD :DDD :DDD :C

    [ Szerkesztve ]

    Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986

  • popey37

    addikt

    válasz vegyszer #3025 üzenetére

    a fentiekre való tekintettel egyezzünk ki döntetlenben: egyikünk sem tud számolni. :C :C :C

    Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986

  • kovisoft

    őstag

    válasz vegyszer #3021 üzenetére

    "De a felbontás csak és kizárólag az átmérő függvénye."

    Ez így csak tökéletes optikai leképezés és kitakarásmentes kör alakú objektív esetén érvényes. A felbontás ugyanis attól függ, hogy mekkora lesz az Airy-korong, amire az objektív leképez egy pontszerű fényforrást. Ha nem tökéletes a leképezés, akkor az Airy-korong valamennyire szétmaszatolódik, és ennek mértékétől függően csökken a felbontás. Ezért szokták azt mondani, hogy a felbontásba a központi kitakarás lineárisan számít bele, azaz egy 25%-os kitakarás ténylegesen 25%-os felbontáscsökkenést okoz az optikai tengellyel párhuzamosan egy Newtonban (az optikai tengelytől távolodva pedig ezen még ront a kómásodás).

  • popey37

    addikt

    válasz kovisoft #3028 üzenetére

    alig várom már, hogy lenn legyünk. ott majd vizuálisan eldől melyik mit tud.

    valahol azt olvastam erről, hogy a lencsések, és most itt általánosságról beszélek, fényhasznosítása ~98%, mig a newton rendszerüeknél csak ~91% körüli. persze ezek a bevonatok függvénye is.

    Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986

  • 4580693

    senior tag

    Ismét egy 250-es dobson, ha valakit érdekelne. [link]
    Arra a másikra kellene rárepülni, a flexre, csak sokallom a 450-et.

  • popey37

    addikt

    válasz 4580693 #3030 üzenetére

    antares tükör, made in USA, és csodaszép, igényes a felépítés.

    Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986

  • kuyarashi

    őstag

    Délután én is számolgattam, de csendben maradtam. Most végigolvasva én is derültem egy jót. :D

    iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/

  • Cray Tyler

    Topikgazda

    válasz kuyarashi #3032 üzenetére

    Én meg az egészből alig értek valamit, így meg se próbálok beleszólni. Meg le is szarom, őszintén szólva :D
    szerk: márminthogy, felőlem mindegy, hogy mennyit takar ki, meg mekkora a tükör, én lencse-buzi vagyok, és ezt büszkén vállalom :D

    [ Szerkesztve ]

  • Oppenheimer

    veterán

    Hat ezt nem hiszem, el mi tortent itt?! Delutan-este randiztam, aztan ejjel egy kis hold-eszleles, es szuletett 100 hsz... :DDD Eselyem sincs reagalni ennyi dologra, szoval el is engedem
    Hold-eszleles albuma

    [ Szerkesztve ]

  • Oppenheimer

    veterán

    válasz 4580693 #3002 üzenetére

    Najo erre azert reagalok:
    "Pedig maga az optika minősége a perdöntő, nem pedig az átmérő." Ez siman nem igaz. :D Persze, szamit az optika minosege, de mar levezettem szamokkal mit jelent egy 120-as refraktor vs 200 newton vizualis eszlelesnel. :K

    Minden forumon, ahol amator csillagaszattal foglalkoznak, alapvetes, hogy aperture is king. Ez kozismert teny. Es ezert ajanlanak mindenhol vizualis eszleleszre, minel nagyobb dobsont, amit meg az ember el tud szallitani. ;)

  • 4580693

    senior tag

    válasz Oppenheimer #3035 üzenetére

    Úh haver, légyszi ezt ne! Tegnap előtt kezdted el az amatőrködést és meg akarod magyarázni, hogy nem az optika minősége számít? Komolyan, te nulla tudással akarod itt az észt osztani?

    Egy távcső leképezését egyszerűen jellemzi, az un. optikai átviteli függvénye, amely a távcső optikai jellemzőinek és a reális optikai minőségének függvénye. A valóságban egy 100 % kontrasztkülönbséget 100 %-osan leképező távcső nem létezik. Lord Rayleigt angol fizikus a 19. század második felében úgy találta, hogy egy optika leképezése „megfelelően jó”, ha a leképezés legalább 80 %-os hatásfokú. Ilyenkor – az azonos fázisban lévő – fényhullámok legalább lambda/4 pontossággal találkoznak. Ez a un. diffrakció limitált leképezés, amelyre az ad jó jellemzést, ha a teljes optikai felületen átlagoljuk a hibát, ez az un.”átlagolt négyzetes hiba” (RMS). A Rayleight-limit lambda/4 hullámfronthibát jelent, aminek lambda/14 RMS érték felel meg.
    A jól elkészített optikai műszerek (távcsövek, foto objektívek, mikroszkópok, stb) ennél a határértéknél is pontosabbak. Jellemzésűkre az un. Strehl-ratiot használjuk, ami röviden a kép és az eredeti jel intenzitásának aránya. Egy pontszerű fényforrás (a közönséges távcsövekben a csillagok) leképezésénél ez a Strehl-érték az elméleti méretű Airy-korongban összegyűjtött gyakorlati fénymennyiség és az elméleti érték hányadosa.
    A gyakorlatban a leképezés „jóságát” a Stehl ratio pontosan jellemzi.( Azon a helyen,ahol éppen mérjük persze. A csillagászati távcsöveknél a legfontosabb hely: az optikai tengely mentén a fókuszpont, mert itt a legjobb a leképezés.)Ha árnyalni akarjuk egy-egy műszer leképezését, akkor a következő kategóriák adódnak:

    1,00 -0,88 tökéletestől a kitűnőig
    0,88 – 0,80 kitűnőtől a jóig
    0,80-0,70 jótól a gyengéig

    A távcső valóságos leképezésének jóságát, így a kontaszt átviteli függvényt az optikai minőségén túl a reflektoroknál és a katadioptrikus távcsöveknél a központi kitakarás mértéke befolyásolja elsősorban. A refraktoroknál a refrakció természetéből fakadó színi hiba (kromatikus abberáció) csökkenti a pontosságot, hiszen a különböző hullámhosszúságú fényhullámok nem egy pontban találkoznak. Lássuk részletesebben e két hatást.

    A központi kitakarás hatásai

    A központi kitakarás a csillagok leképezésében egyszerű, jól látható hatást okoz. Ideális esetben a pontszerű fényforrásnál a fény 84 %-a Airy-diffrakciós korongban összpontosul, 7 %-a pedig ez első diffrakciós gyűrűben, a maradék 9 % pedig a többi, egyre halványuló gyűrűbe. Ha központi kitakarást helyezünk a fényútba, ez pótlólagos fényelhajlást okoz, megnövelve elsősorban az első gyűrűben való fényt.

    Stehl-értékben kifejezve ezt a hatást, a tükrös rendszerekben levő központi kitakarás a következő mértékben változtatja meg a leképezést egy elmeleletileg tökéletes optikánál ( a kitakarás a főtükör átmérőjének méretében van megadva):

    0,00 kitakarás: 1,00 Strehl,
    0,15 – 0,95
    0,25 – 0,88
    0, 30 – 0,83
    0,40 – 0,71

    A központi kitakarás hatásai
    A központi kitakarás a csillagok leképezésében egyszerű, jól látható hatást okoz. Ideális esetben a pontszerű fényforrásnál a fény 84 %-a Airy-diffrakciós korongban összpontosul, 7 %-a pedig ez első diffrakciós gyűrűben, a maradék 9 % pedig a többi, egyre halványuló gyűrűbe. Ha központi kitakarást helyezünk a fényútba, ez pótlólagos fényelhajlást okoz, megnövelve elsősorban az első gyűrűben való fényt.
    Stehl-értékben kifejezve ezt a hatást, a tükrös rendszerekben levő központi kitakarás a következő mértékben változtatja meg a leképezést egy elmeleletileg tökéletes optikánál ( a kitakarás a főtükör átmérőjének méretében van megadva):
    0,00 kitakarás: 1,00 Strehl,
    0,15 – 0,95
    0,25 – 0,88
    0, 30 – 0,83
    0,40 – 0,71
    Látható, hogy a tükrös és katadioprikus távcsövekben jellegzetes 25-30 %-os központi kitakarás 12-17 %-al degradálja a leképezést. 30 %-os kitakarásnál még egy tökéletes optikai rendszer is csupán a Rayleight-kritérium ( „megfelelően jó leképezés” ) határán mozog. Sajnos, ez a degradáció jóval nagyobb, ha az Airy-korong és első diffrakció gyűrű fényességének arányában vizsgáljuk a dolgot! Ez utóbbi azért fontos arányszám, mert a szoros részletek felbontása éppen ezen múlik!
    Tehát az Airy-korong fénymennyiségének és az első fiffrakciós gyűrűben levő fénymennyiségének hányadosai:
    K = kitakarás lineáris mérete
    A = Energy Airy/ Energy 1.st ring
    K= 0,0 A= 11,9
    K= 0,2 A= 5,4
    K= 0,3 A= 3,1
    A látható, hogy az ideális (kitakarás nélküli) állapothoz képest az első gyűrű az Airy-koronghoz képest jelentősen felfényesedik. 30 % kitakarásnál közel háromszorosára. Ez az effektus az, ami jelentősen degradálja a nagyon szoros és kis kontrasztú részletek felbontását (pl. a bolygókon, de az egyenlőtlen kettőscsillagoknál is)

    És még egy pici, hogy okulhass és hülyeségeket ne irogass:

    Mitől jó egy távcső? Mit mutat egy távcső? Milyen objektumokat mutat legjobban egy távcső? Minderről sokféle válasz kering közszájon, melyek némelyike – bár nem fedi a valóságot – máig elevenen él.

    Íme, egy csokorra való tévhiteinkből:
    “A kettőscsillagok felbontása a jó optika ismérve…”
    Az első dolog, amivel sok távcsőtulajdonos teszteli új zsákmányát, egy katalógusból kiválasztott jó szoros kettős, mely műszere felbontási határára (Dawes-határ) esik. Ha a távcső felbontja a két csillagot, az optika jól vizsgázott.
    Sok tapasztalt amatőr nincs tudatában annak, hogy a kettőscsillag-teszt nem szolgáltat perdöntő eredményt, épp ellenkezőleg. Bizonyos esetekben a gyenge optika képes felbontani olyan kettőst, amellyel a jobb optika csak üggyel-bajjal boldogul. A magyarázat az Airy-korongban keresendő.
    Nagy nagyításnál a távcső a fényesebb csillagokat nem pontszerűnek, hanem apró korongnak mutatja (Airy-korong). Ez az optikai törvények miatt van így. Anélkül, hogy belebonyolódnánk a részletekbe, elég azt tudni, hoy a jó optika annyi fényt présel az Airy-korongba, amennyit csak bír. A tökéletes optika a fény 84%-át koncentrálja az Airy-korongba, a maradék 16% az azt körülvevő diffrakciós gyűrűkbe jut. A gyenge optika több fényt juttat a gyűrűkbe és kevesebbet az Airy-korongba.
    Például egy lambda/4 hullámfront hibájú optika, melyet az amatőrök elfogadhatónak tartanak, a fény 68%-át juttatja az Airy-korongba, és 32%-át a diffrakciós gyűrűkbe. Az eredmény? Az Airy-korong mérete csökken, a gyűrűké viszont nő. Ez nem jó a kiterjedt objektumok észlelésekor, de segíthet kettőscsillagok felbontásánál, különösen akkor, ha a komponensek egyenlő fényességűek. A jó optikának természetesen fel kell bontania a szoros kettősöket, de nem ez az igazi teszt. A Mars, a Jupiter, a Szaturnusz finom részletei: ezekkel lehet a legjobban tesztelni távcsövünket.
    “A nagy nagyítás bolygóészlelésre, a kis nagyítás mély-égre való…”
    Így hangzik a széles körben elterjedt alapigazság: a mély-ég objektumok (mivel halványak és kiterjedtek) legjobban kis nagyítással látszanak, míg a nagy nagyítások a Hold és a bolygók észlelésére valók. Nos, az állítás második fele igaz. A Hold és a bolygók valóban sokszor igényelnek több százszoros nagyítást. A mély-ég objektumokra valójában jóval szélesebb nagyítási skála érvényes. Igaz, néhány mély-ég objektum a távcső legkisebb nagyításával nyújtja a legjobb élményt, de sokuk látványa javul, ha növeljük a nagyítást. A nagy nagyítás – ugyanabból az okból, mint a bolygóknál – növelheti a kontrasztot mély-ég észlelésnél is. Sötétebbé teszi az égi hátteret, és felnagyítja az objektumot ahhoz, hogy a részletek előtűnjenek. A legjobb, ha ezen a téren tapasztalatot gyűjtünk. Némi fogódzó: a nagy nagyítás a kis látszó méretű mély-egeknél működik a legjobban, pl. planetáris ködöknél, galaxisoknál. Semmit sem ér a nagy, diffúz ködöknél. Egyértelműen előnyt jelent, ha nagy látómezejű okulárokat használunk, pl. a Tele Vue Nagler-okulárjait vagy a Meade Ultra Wide Angle sorozatát. Ezekkel viszonylag nagy nagyítás érhető el, miközben a látómező nem szűkül elviselhetetlenül kicsire.
    “A fényerős távcsövek fényesebb képet adnak…”
    Még tapasztalt amatőröktől is gyakran hallani ezt az állítást. Sokan hiszik azt, hogy a rövid fókuszú, vagy “fényerős” távcsövek (f/4-f/6) fényesebb képet adnak, mint a hosszabb fókuszú (f/8-f/15) műszerek – ez utóbbiak ezért kevésbé alkalmasak mély-ég észleléshez. Ez a hiedelem részben olyan hirdetésekből ered, melyek azt állítják, hogy “egy f/6-os rendszer mind vizuálisan, mind fotografikusan kétszer fényesebb képet ad az objektumokról, mint egy f/10-es”. Az állítás vizuális észlelésre vonatkozó része nem
    igaz. Ennek igazolására vegyünk két 15 cm-es távcsövet (mindegy, hogy milyen optikai elrendezésűek). Az egyik legyen f/5-ös fényerős műszer, a másik f/10-es, “fényerőtlen”. Használjunk mindkettőhöz olyan okulárt, hogy azonos nagyítást kapjunk (mondjuk 75x-öst). Most irányítsuk mindkét távcsövet egy halvány galaxis felé. Halványabb a kép az f/10-es műszerben? Nem. A képek fényessége és mérete pontosan ugyanolyan lesz. Az ok nagyon egyszerű. Mindkét távcső 15 cm átmérőjű, ugyanannyi fényt gyűjt össze, és a nagyítás is megegyező. Az összehasonlításban található egyetlen különbség annyi, hogy ahhoz, hogy elérjük a 75x-ös nagyítást, az f/10-es távcsőhöz 20 mm-es okulárt kell használni, míg az f/5-öshöz 10 mm-est.
    “A kép fényerősebb távcsövekben fényesebb” következtetés helytálló asztrofotózás esetében; a fényerős távcsövek primér fókuszába helyezett filmen valóban fényesebb a kép, így rövidebb expozíciós időt alkalmazhatunk. De vizuális észleléskor, melynek során a nagyítást (és így a kép fényességét) az okulár cseréjével változtathatjuk, az előző mondatban idézett állítás
    elveszti értelmét.
    Tehát – a közhiedelemmel ellentétben – a hosszú fókuszú távcsövek igenis használhatók mély-ég észlelésre, különösen ha kis nagyítású okulárral is rendelkezünk (40-55 mm-es fókusz). Hátrányuk inkább abban van, hogy az f/10-f/16 fényerejű műszerekkel nehéz elérni nagyon kis nagyítást (és nagyon nagy látómezőt), ami nagy látszó méretű mély-ég objektumok észleléséhez elengedhetetlen. Ez tehát az igazi oka annak, hogy a mély-ég észlelők inkább a fényerős műszereket
    részesítik előnyben.
    “Bolygóészlelésre a kis fényerejű távcsövek a legjobbak…”
    Ez az állítás akkor volt igaz, amikor az amatőrök csak Newton-reflektorokhoz és akromatikus refraktorokhoz juthattak hozzá. Az éles bolygóképek tökéletes optikával érhetők el. Mivel a fényerős tükröket és lencséket nehezebb elkészíteni, mint a kis fényerejű optikákat, ez utóbbiak jobb minőségűek, így ezek adják a legjobb bolygóképeket.
    Ma már bonyolultabb a helyzet. Az új generációs f/5-f/9-es apokromatikus refraktorok elérik vagy meghaladják a régebbi f/15-ös modellek minőségét. Elméletileg, és általában a gyakorlatban is, egy 20 cm-es f/8-as Newton (kisebb központi kitakarása miatt) jobb képet ad a bolygókról, mint egy 20 cm-es f/10-es Schmidt-Cassegrain.
    Néhány merev gondolkodású egyén fenntartja, hogy fényerős távcsővel (mondjuk 15 cm-es f/6-os) nem lehet kényelmesen elérni nagy nagyítást, mivel olyan rövid fókuszú okulárra van szükség, mint pl. 4 mm-es, hogy elérjük a szükséges nagyítást. Valamilyen okból ezek a maradiak nem vesznek tudomást a Barlow-lencséről, mellyel legalábbis megduplázható az okulár nagyítása. A mai tökéletes Barlow-lencsék nem rontják az optikai minőséget, nélkülözhetetlenek a modern műszerekkel végzett bolygóészleléshez.
    Alapvetően az optikai minőség, semmint a távcsőtípus az, ami meghatározza a képalkotást, különösen, ha célunk az, hogy a szomszéd világok finom felszíni részleteit tanulmányozzuk.
    És itt van még egy hiedelem a fényerő/minőség kérdésben. A hosszú fókuszú távcsövekről sokan gondolják azt, hogy nagyobb kontrasztot és sötétebb hátteret mutatnak, mint rövid fókuszú társaik. Még egyszer: ugyanolyan optikai minőség és megfelelő szórt fény elleni blendézés esetén nincs különbség a különböző fényerejű és megegyező típusú távcsövek között. Például összehasonlítottunk egy 12,7 cm-es f/12-es apokromatikus refraktort egy hasonló f/7-es műszerrel, ugyanolyan nagyítással. Néhány galaxis látványát összehasonlítva nem találtunk semmilyen különbséget a kontrasztban vagy a felbontásban.
    A fenti téveszme onnan származik, hogy a fényerős távcsövekben nehezebb pontosan kialakítani az árnyékolóblendéket, mint a hosszú fókuszúaknál, és általában véve nehezebb feladat jó minőségű fényerős távcsövet készíteni. Ezen múlik a leképezés minősége, nem pedig azon, hogy a műszer fényerős-e avagy sem.
    “Mély-egezéshez nincs szükség jó optikára. Végtére is csak homályos objektumokat nézek, és ilyenkor biztosan nincs szükség a legjobb optikára. Gyengébb minőségű, olcsóbb optikával is célt fogok érni…”
    Így szól az indoklás, melyet úton-útfélen hallhatunk. És valóban, mély-egezéshez használhatunk olcsóbb optikát is. De a jobb minőségű lencse vagy tükör a mély-ég világában is több részletet mutat. Azok a homályos objektumok kevésbé homályosak jó távcsővel nézve. Észre fogjuk venni az objektum struktúráját is, holott korábban csak szürke pacnit láttunk.
    A különbség a kontrasztban rejlik. A nagy átmérőjű távcső brutális fénygyűjtő képessége önmagában véve nem elegendő. Ahhoz, hogy a mély-egeket valóban jól lássuk, szükség van az égi háttér és az objektum közötti jó kontrasztra, és ugyancsak kontrasztos képalkotás kell ahhoz, hogy magán az objektumon belül részleteket különítsünk el. Jó optikával minden égitest jobban látszik, a diffúzak is.

  • Oppenheimer

    veterán

    válasz 4580693 #3037 üzenetére

    Lehet hogy nem rég kezdtem, de legalább nem hiszem azt hogy egy kis átmérőjű lencsés jobb mélyégre mikor egy sokkal nagyobb tükrös. Jönnél el és néznéd meg magad Zsilicben. 😉

    Ráadásul be akarod állítani a skywatchert silány optikának, ami szintén hülyeség. :U

  • 4580693

    senior tag

    válasz Oppenheimer #3038 üzenetére

    Légyszi, ídézd már be, mikor állítottam azt, hogy az sw silány? :F
    A többire meg ott a válasz egyel feljebb. De tudod mit? Legyen neked igazad: aperture is king.
    :R

  • Oppenheimer

    veterán

    válasz 4580693 #3039 üzenetére

    A hosszú wall of text amit bemásoltál, sajnos nem tesz hozzá semmit a vitához. Egyrészt kit érdekel a távcső fényerőssége, én arról sose tettem említést (text 2. fele), első fele meg hosszú rizsa a diffrakcióról. Aztán elmélkedik hogy milyen rossz a 30% feletti kitakarás, miközben a tárgyalt eszköz pl 24%.

    Azt nem említi meg hogyha egy tükrös távcső NETTÓ HÁROMSZOR annyi fény gyűjt mint egy tökéletes APO, akkor nem kérdés melyik ad több részletet. Kicsit romló kontraszt ide vagy oda.

    Fizikai alapvetésekkel legyünk előbb tisztában, és utána kezdjünk csak diffrakcióról és egyebekről beszélni. :U

    Igen, aperture is king. Van értelme (elenyésző) optikai minőségbeli különbségekről beszélni közel azonos méretű távcsöveknél. Ahol már szinte nagyságrendi különbség van méretben, ott elég hülyeség azt állítani, hogy az optikai minőség a meghatározó. :C

    [ Szerkesztve ]

  • kovisoft

    őstag

    válasz Oppenheimer #3040 üzenetére

    Nagyon szereted hangoztatni az "aperture is king" kifejezést, csak sajnos olyankor is, amikor almát hasonlítasz körtéhez, és aztán ebből téves következtetéseket vonsz le. Azonos típusú és optikai minőségű távcsövek esetében valóban igaz a kijelentés. Még azt is mondhatjuk, hogy eltérő típusú és optikai minőségű távcsövekben is igaz, ha ordas nagy különbség van átmérőben. De egy tizenakárhány centis APO (szándékosan nem írok pontos méretet) és egy húsz centis Newton már más tészta. Ebben az esetben pont azok a tényezők fognak szerepet játszani, amit szeretsz negligálni, mint pl. a diffrakció. Hiába van egy csillag fénye nagyobb felületről összegyűjtve, ha nagyobb felületre is szóródik szét (Airy-korong). Nem biztos, hogy nagyobb lesz a határmagnitúdó a nagyobb átmérőjű műszerben. Kiterjedt objektumok esetén meg már korábban többször is le volt itt vezetve, hogy kisebb átmérőjű távcsővel is el lehet érni ugyanazt a felületi fényességet arányosan kisebb nagyítást alkalmazva. A finom részletek megpillantásában pedig ismét fontos tényező az optikai minőség. Nem annyira egyszerű a helyzet, mint amennyire próbálod beállítani.

  • Cray Tyler

    Topikgazda

    válasz Oppenheimer #3040 üzenetére

    Pár dolog, jóindulattal:
    Van mögötted pár észlelés, egyféle távcsővel (newton). Olvasol külföldi forrásokat, redditet angolul (postolsz is). Remek mindez. De akár tetszik, akár nem, newbie vagy a területen.

    Két dolog nincs a birtokodban:

    Nagyobb mennyiségű tapasztalat. Mert tényleg nincs. Nem baj ez, nekem sincs sokkal több. Majd lesz. Ez miatt senki nem szól le senkit, inkább próbáljuk tanítani egymást. Illetve akinek van több tapasztalata, az szívesen megosztja azzal, akinek kevesebb van.

    A másik, amid nincs, és ami viszont már gond:
    A "szakmai alázat". Multinál vagyok középvezető, és semmit sem utálok jobban, mint amikor egy juniorom elolvas némi külföldi szakcikket, és elkezdi osztani az észt a seniorjaimnak. Kibaszottul rombolja a csapat-kohéziót, unszimpatikus lesz tőle a junior, és sokkel kevésbé szívesen segít neki ezt követően bárki. Vezetőként ha nem avatkozok közbe, akkor ennek mindig rossz vége van: a junior sértődötten lelép, a csapat meg veszített egy potenciálisan lelkes és szép reményű embert, aki nem volt elég türelmes, és nem volt benne szakmai alázat. És ez szar.

    Disclaimer: az alázat szó magyarban nagyon szar csengésű, könnyű összekeverni a megalázkodással, pedig a kettő között kibaszott nagy különbség van. Merthogy a szakmai alázat annak a képessége, miszerint elfogadod: van annál jobb megoldás/magyarázat, mint ami a Te fejedben legjobbként megvan. Ennyi és nem több.
    Gondold ezt tovább: a fenti definíció mentén a szakmai alázat az egyik feltétele annak, hogy te többet megtanulj a vonatkozó témakörben (ez most itt az amatőr csillagászat). Szakmai alázat nélkül sosem fogod fontolóra venni, hogy az "aperture is king" mantránál lehet, hogy tényleg árnyaltabb a valóság (vagy éppen teljesen más). Tehát ezzel a saját fejlődésedet korlátoznád. Ami nettó fasság lenne. Ugye.

    Tehát az ajánlatom az, hogy fogadd el a nálad tapasztaltabb emberek hozzászólásait és egyszerűen csak tanulj belőle. És fogadd el azt is, hogy aki 15 éve észlel, és nézett már húszféle távcsőbe, az kissé idegesen fog reagálni, ha Te 5-6 észlelés és egyféle távcső ismerete után, pusztán külföldi forrásokból (könyvszagú ismeretek birtokában) próbálod megmondani a tutit.

    Nézz meg engem: egy évvel járok előtted, többtucat észlelés van mögöttem, de én is csak egyféle távcsővel szereztem tapasztalatot. De én is olvasok redditet, külföldi fórumokat. Mégis "szakmai alázattal" iszom szavait itt mindenkinek, aki veszi a fáradságot és ír egy hosszabbat az amatőr csillagászat technikai részleteiről, vagy akármiről.

    És ha lenne valami, amiben nekem lenne több tapasztalatom, mint az itt lévőknek, akkor én is megírnám, mindenki épülésére. Oppá lebuktam, a csoportvezetés és a szakmai alázat célirányos edukációja terén vélhetően több tapasztalatom van, mint az itt lévőknek. De az is lehet, hogy nem. És akkor szívesen olvasok egyéb meglátást erről. Csak nem ebben a topikban.

    Nnnnna, és akkor most lehet szépen tovább játszani.

  • Oppenheimer

    veterán

    válasz Cray Tyler #3043 üzenetére

    Cray, igazad van, sajnos nem vagyok elég alázatos. Konok vagyok és fújom az igazam, ez egy jellemhibám, amin javítani kell.

    De még az optika témára visszatérve Kovisoft: ezekből sokat tanulok, de hozzátenném a következőt. Ha van egy észlelő, akinek van X típusú, Y átmérőjű távcsöve, és úgy érzi többre vágyik, szeretne halványabb objektumokat is látni, vagy több részletet bennük, akkor mi javasolt neki?
    Ugyan akkora apertúrájú eszközt venni, csak minőségibb optikával?
    Vagy nagyobb apertúrájú eszközt?

    A válasz szerintem az utóbbi. Még akkor is, ha optikai színvonalban visszalépés, pl refraktor --> reflektor. Apertúrát gyakorlatilag bármeddig növelheted, de az optikai minőségnek lesz egy felső határa. Az utóbbi növelésének határhasznossága nem az igazi.
    Ezért mondják, hogy aperture is king.

    [ Szerkesztve ]

  • Nimda

    addikt

    válasz Cray Tyler #3043 üzenetére

    Kicsit örültem, hogy felpörgött a topik, de látván a hitvitát, ami lassan átment egyfajta laza egoista arculatba, kicsit csalódtam. Elképzelhető, hogy rosszul jöttek át a dolgok, írásban sajnos nem lehet a reakciókat lefogalmazni.

    Sajnos, vagy nem sajnos ez egy olyan hobbi, ami folyamatos tanulást és tapasztalást igényel. Amiért egyáltalán nem mindegy, hogyan közelítjük, vagy szólítjuk meg a témát, pláne a másik embert.

    Jómagam is tapasztalatlan vagyok, pláne, hogy közel 1 éve nem nyúltam a cucchoz (sajnos ebbe a járvány is erősen besegített), de igyekszem kellő alázattal figyelni a többieket és elővenni a már tanultakat. Sajnos gyorsan felejtek dolgokat, néha muszáj ráfrissítenem az emlékezetemre, hogy ne kövessem el a régi hibákat és tudjam pl. hogyan kell kiszámítani a szükséges dolgokat.

    Nálam "hullámokban" jön, van, mikor egyáltalán nincs gyomrom a csillagászathoz, viszont van, mikor elkap a gépszíj. Ezért nem leszek soha amolyan megszállott és naprakészebb másoknál. És ennek nem is adok hangot.

    Nem szabadna elkövetni olyan hibákat, hogy valaki kihagy a számításból lényeges dolgokat és mantrázza a sajátját és X vs X vita alakuljon ki. Ez egy full kezdőnek nagyon félrevezető információ lehet, főleg annak, aki csak read only. Szerintem nem minden a matematikai képlet, mindenképpen a mögötte lévő tapasztalat is a mérvadó, de itt is minden helyzet függő, ki, mire használja a felszerelését, és ki, hogy lát a szemével.

    Amúgy pont ezért lenne szép és érdekes ez a topik, mert szinte megtalálható minden felhasználói réteg, nem nagyon van két egyforma felszerelés.

    [ Szerkesztve ]

  • kovisoft

    őstag

    válasz Oppenheimer #3044 üzenetére

    Ha a nagyobb apertúrájú eszköz optikai minőségben visszalépés, akkor nem mindegy, hogy mennyivel nagyobb az a "nagyobb". Ha eddig egy 5 centis APO-d volt, akkor valószínűleg előrelépés lesz egy 20 centis Newton. Ha eddig egy 15 centis APO-d volt, akkor meg valószínűleg visszalépés lesz egy 20 centis Newton. Ezért nem jó, ha gondolkodás és tapasztalat nélkül mantrázzuk az "aperture is king"-et. Egy távcső teljesítménye nem írható le és számolható ki egyetlen egyszerű területképlettel. Az is sokat számít, hogy ki mire akarja használni az adott műszert.

    Kicsit olyan ez a pusztán az átmérő alapján történő jellemzés, mintha egy autót pusztán a motor űrtartalma alapján akarnánk jellemezni. Mint a csajozós dumában: "Gyere, Baby! A parkolóban vár a kék kétüléses autóm 6 literes motorral". Ja, csak éppen egy IFA-ról van szó. :D

  • 4580693

    senior tag

    Szerintem itt nincs semmiféle hitvita, nem törtünk lándzsát egyik vagy másik optikai elrendezés mellett sem.
    A kolléga úr lelkesedése példaértékű, remélem sok sok tapasztalatot fog szerezni és azt meg titkon, hogy az MCsE-be is be fog lépni, ha úgy adódik a helyzet.

  • Cray Tyler

    Topikgazda

    válasz 4580693 #3049 üzenetére

    Tegnap pár órára kitisztult, holdat néztem, fasza volt.

Új hozzászólás Aktív témák