Hirdetés

A lista élén a Kaszpi-tenger kalózai

Tavaly három százalékponttal, 38 százalékra nőtt a világon használt kalózszoftverek aránya – derül ki az IDC-nek az egyes szoftvervállalatok érdekeit képviselő Business Software Alliance (BSA) megbízásából készített legfrissebb, már ötödik éves jelentéséből. A 108 ország adatait összegző tanulmány az asztali vagy hordozható PC-kre telepített ún. dobozos szoftverekre – operációs rendszerek, adatbázis-kezelők, biztonsági és üzleti alkalmazások, játékok stb. – terjed ki, és nem foglalkozik a szervereken, mainframe-eken használt programokkal. A kalózkodási arány rosszabbodását a jelentés azzal magyarázza, hogy bár számos országban javult (vagy nem változott) a helyzet, éppen a magas szoftverillegalitási mutatókkal rendelkező – többnyire fejlődő – országokban bővült a globális átlagot jóval meghaladó mértékben a számítógéppiac.

A szervezet a kudarcaként is értelmezhető számok ellenére is sikeresnek tartja a tevékenységét, mivel a vizsgált országok közül 67-ben csökkent és csupán 8-ban nőtt a szoftverillegalitási arány. „A csatatér most áttolódik a fejlődő piacokra, ahol a nehézségek zöme még előttünk áll” – kommentálta a riportot Robert Holleyman, a BSA első embere.

Legalább nem romlik

Magyarországon – miközben az uniós átlag 36-ról 35 százalékra mérséklődött – a helyzet változatlan: a kalózszoftverek aránya hazánkban továbbra is 42 százalék, ahogy 2003, azaz a vizsgálatok kezdete óta egyetlen év (2004) kivételével mindig. Nőtt viszont a gyártóknak okozott kár, a szervezet kalkulációja szerint 12 százalékkal, 125 millió dollárra. .„A BSA tavalyi erőfeszítései és a kormányzati kezdeményezések eredményeként az üzleti szektor általában véve jogszerűbb utat követ, mint korábban. Azonban mivel a fogyasztói piacon az új személyi számítógépek – különösen a laptopok – értékesítésének nagymértékű növekedése, valamint a széles sávú internet-hozzáférések számának emelkedése nem párosult a legális szoftvertermékek értékesítésével, ez a legalizáció nem tükröződik az illegális szoftverek összesített 42 százalékos arányában: az üzleti szegmensben tapasztalt pozitív tendenciákat a fogyasztói piac negatív tendenciái ellensúlyozzák” – interpretálta a hazai számokat Sarlós Gábor, a BSA magyarországi szóvivője.

Pedig a szervezet szerint lendítene a gazdaság teljesítményén is, ha javulna a kalózkodási mutatónk. Legalábbis egy nemrég publikált BSA-tanulmány azt állítja, hogy ha négy év alatt az illegális szoftverhasználati arányt 10 százalékponttal sikerülne csökkenteni Magyarországon, közel 1100 új, jól fizető munkahely jönne létre, 49 milliárd forinttal javulna a hazai gazdaság teljesítménye, és nagyjából 11 milliárdos többlet-adóbevételhez jutna a költségvetés.

Érdemes kiemelni, hogy a közép- és kelet-európai régióban hazánk még így is a kalózkodásra legkevésbé hajlamos országok közé tartozik, nálunk jobb mutatóval egyedül Csehország (39%) rendelkezik, utánunk pedig Szlovákia (45%) következik.

Kalózok a Kaszpi-tenger mentén

A globális szoftverillegalitási listát most Örményország (93%) vezeti Banglades (92%), Azerbajdzsán (92%), Moldova (92%) és Zimbabwe (91%) előtt, míg a jó fiúk csapatának élén továbbra is az Egyesült Államok (20%) áll, mögötte Luxemburg (21%), Új-Zéland (22%), Japán (23%), valamint Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Svájc és Svédország (25%) sorakozik. A legnagyobb javulás Oroszországban volt tapasztalható, ahol egy év alatt 7 százalékponttal, 73 százalékra – öt év alatt pedig összesen 14 százalékponttal – esett vissza a mutató.

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények