Ki bizonyítson?
Itt bukkant fel az első, a pongyola szabályozásból adódó probléma. A vásárló ugyanis azt állította, hogy az első alaplapcsere óta kis sem nyitotta a számítógépházat (emlékezzünk csak, az első csere a szervizben történt), a szerviz viszont azt, hogy az alaplapon látható sérüléseket nem ők okozták annak beszerelésekor. Mit mond ilyenkor a törvény? Azt, hogy a jótállás időtartama alatt a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a meghibásodás a felhasználó hibájából, nem rendeltetésszerű használat miatt történt. Bizonyítani általában szakvéleménnyel szoktak az érintett felek, de jelenleg egy jogszabály sem tartalmaz olyan előírást, amely bármelyik szervet kötelező erejű szakvélemény kibocsátásával ruházná fel.
Azt, hogy egy szakvélemény szakmai és/vagy jogi szempontból megfelelő-e, békéltető testület vagy bíróság előtt lehet vitatni. A függetlennek és elfogulatlannak nem éppen nevezhető gyártóra bízni annak megítélését, hogy az alaplapra így is vonatkozik a jótállás vagy nem, nem tűnik helyénvaló megoldásnak, ugyanakkor az ilyen esetek túlnyomó többségében ma Magyarországon ez a bevált kereskedői gyakorlat. Ennek legfőbb oka, hogy a jótállási kötelezettségek arra a kereskedőre vonatkoznak, amelyikkel a vásárló a fogyasztói szerződést kötötte. Ez nem „hiba”, viszont a törvény azt már nem veszi figyelembe, hogy a kereskedő és a gyártó közötti ügyintézés lebonyolítása nem ritkán akár hónapokat is igénybe vehet, ezért ha a kereskedő próbálja megőrizni a vásárlót hosszabb távon is, általában saját szakállára (költségére) megoldja a meghibásodott alkatrész cseréjét, és a gyártóval majd később „rendezi” az ügyet.
Amíg a kérdéses alkatrésznél egyértelműen megállapítható, hogy a hiba rendeltetésszerű használat során lépett fel, addig nincs gond, de ha felmerül a gyanú, hogy a vásárló hibájából romlott el az eszköz, akkor a kereskedők sokszor nem merik bevállalni, hogy saját hatáskörben (és saját pénztárcájukra) eldöntsék a kérdést, mert fennáll a veszélye, hogy később a gyártó nem tekinti garanciális hibának, és a kereskedő bukja a pénzét. Ha a vásárló nem fogadja el ezt a megoldást (feltéve persze, hogy a kereskedő az alkatrész első bevizsgálása után tájékoztatta az észrevételéről/gyanújáról, valamint a tervezett lépésről), akkor a bizonyítás terhe miatt a felelősség meghatározása a kereskedő dolga, aki felkérhet független szakértőt szakvélemény kiállítására. Sajnos ez az út sem feltétlenül biztosít rövidebb ügyintézést, hiszen ha a felek nem fogadják el egyaránt a szakvéleményt, akkor az ügy békéltető testület vagy bíróság elé kerülhet.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
