Új hozzászólás Aktív témák

  • euchi

    aktív tag

    válasz kymco #6904 üzenetére

    Ha emberről volna szó, én egyszerűen bemutatnálak titeket személyesen. Ha ugyanabban a realitásban élünk, ebben nem volna semmi lehetetlen. Te ugyanúgy tapasztalnád a jelenlétét mint én, és képes volnál kapcsolatot kialakítani vele, és nem kellene érzelmi alapon elfogadnod a létezését, hogy egyáltalán érzékeld azt az embert.

    Egy kis kitérő:
    Mivel Dalai Láma fórumtárs korábban már fölhozta a gyerekeket példának, így most én is megtenném. Egy gyereket is érzelmi szálak fűzik a kedvenc plüssmackójához. Beszél hozzá, szereti, számára olyan, mint egy személy. És vannak gyerekek akiknek már fizikai tárgy sem kell ehhez, képzeletbeli barátokat találnak ki.
    Félreértés ne essék! Nem állítanék föl párhuzamot Isten szeretete és a képzeletbeli barátok, valmint a plüssmacik között.
    Amiért ezt a kitérőt megejtettem: A gyermek létezőnek tekinti ezeket a személyeket, és ennek érzelmi okai vannak. A felnőttek viszont nem látják azt a személyt a plüssmaciban, „akit” a gyerek lát, és a képzeletbeli barátot sem érzékelik, habár a gyerek el tudja mondani, hogy milyennek látja.
    Kitérő vége.

    Amit valójában mondani akarok:
    A te személyes istenkapcsolatod egy érzelmi kötődés Istenhez. Lehet, hogy számodra valóságos, de el kell fogadnod a tényt, mint racionálisan gondolkodó felnőtt ember, hogy Isten ettől még nem feltétlenül létezik.

Új hozzászólás Aktív témák