Új hozzászólás Aktív témák

  • Anfänger

    őstag

    válasz BE4GLE #26966 üzenetére

    A szellemi törvények a fizikai dolgok fölött állnak,és ha az ember elhiszi azt,hogy márpedig ő meggyógyult,és a képzeletében látja is magát egészségesen,tehát nem a temetésére készül,búcsúzkodva a rokonaitól és barátaitól heteken keresztül,akkor bizony az is megtörténhet,hogy egy pillanat alatt eltűnik a daganat. Mert a szellemi hatalom nagyobb,mint mondtam és a gyógyulás,amit Jézus elvégzett és az ember elhitt,az manifesztálódik a testben . A szellemi igazsághoz fog igazodni a test. Láttam már olyat,hogy az összejövetelen az asszonyka kiment a szolgálóhoz és mondta neki,hogy egy öklömnyi daganat volt a mellében,és ahogy a szolgáló prédikált,forróságot érzett az asszony és a daganat teljesen eltűnt.

    De olyat is mondok neked,amit én tapasztaltam meg.
    Miután megtértem,minden vágyam volt,hogy Istennel minél több időt együtt lehessek. Éjjel nappal imádtam Őt,és a munkatársaimnak is csak Istenről az Ő szeretetéről és az Igéről beszéltem. Éveken keresztül mindkét talpamban a sarokcsontomban csontkinövések voltak. Onnan tudom,hogy úgy 2 évvel még a megtérésem előtt voltam az ortopédusnál,aki megröntgenezte a lábaimat és azt mondta,hogy a bal talpamban 1 ,míg a jobb talpamban 2 hegyes csontkinövés van,és a bal talpamban,a csontkinövés hegye pont egy idegszál közelében volt,azaz minden egyes lépésnél azt megnyomva nagy fájdalmat okozott.Csináltattam extra talpbetétet,aminél azon a részen volt egy kis mélyedés,így nem nyomódott az idegszál a lépéseknél. De csak a talpbetétet használva. Megműttetni nem akartam. Megtérésem után,még mindíg fájt. Elkezdtem imádkozni, hogy gyógyuljon meg. Egyik vasárnap amikor felébredtem ugyancsak imába kezdtem mert sokszor még fekve is elkezdett a lábam lüktetve fájni,ilyenkor az egész lábszáram fájt. Úgy 5 perc ima után,olyasmi érzésem volt,mintha egy orvos a talpamba adna egy érzéstelenítő injekciót,de ennek a fájdalma mintha le lenne redukálva. Aztán,azt éreztem, hogy valaki elkezdi lereszelni azt a csontkinövést,viszont ennek a fájdalma is gyerekjáték volt a csontkinövés okozta fájdalomhoz képest.

    Ez úgy 10 másodpercig tarthatott,aztán elkezdett zsibbadni pár másodpercre. Én ekkor már Istent dicsértem,mert tudtam,hogy Ő teszi ezt. A fájdalom megszűnt,az évek óta tartó fájdalom egyik pillanatról a másikra elmúlt. Mondtam Istennek,hogy köszönöm szépen,letettem az ágyból a lábaimat,rájuk álltam de fájdalom nélkül.
    Gyógyultan,egészségesen. Egyik lábam sem fájt többet azóta sem. A talpbetétet másnap kidobtam,mert tudtam,hogy nem lesz rá szükségem többé. (Ez is hit)
    Mesélhetnék még mást is. De ha ez nem elég,más sem lesz az.

    Nichts ist unmöglich? Dann schlag mal ne Drehtür zu! :)

Új hozzászólás Aktív témák