Új hozzászólás Aktív témák

  • Sensut

    őstag

    Na, én befejeztem a Sniper históriáját is. Ez mindenképpen fontos a Sötét testvériség előzményeként, mivel ebben az 5 részben van szépen felvezetve, hogy ki kicsoda a második szériában. Amikor a ST-et elkezdtem, háttér információk híján csak mentem vakon és fogalmam se volt, hogy ki kicsoda, vagy hogy egyáltalán ki vagyok én és mi közöm azokhoz az emberekhez, akik körül vesznek, mivel nem volt tudomásom egyikük múltjáról sem. Csak úgy beléptek az életembe, parancsolgattak s én dolgoztam nekik süketen. Viszont ha ezzel a résszel kezdem, akkor már mindjárt más lett volna a felállás és így lett kerek a történet, ami elég jó ahhoz hogy lekössön. Viszont egy nagy hibája van mindkét résznek, az hogy sokat járatnak szinte a semmiért. Legtöbbször pályák hosszát kell elgyalogolni egyetlen kérdésért vagy válaszért, majd ugyanúgy tovább, és mindeközben nem történik semmi. Az elején még kerülnek ilyen olyan akadályok útközben, de idővel kiüresednek a pályák és a séták unalmassá válnak. A második részben azt kívántam, hogy menet közben jó lenne ha legalább visszatelepedne minden ellenség, hogy némi színt adjon a pusztaságnak, de az első részben, mikor ez megtörtént, rájöttem, hogy az még rosszabb, mivel semmi hasznom abból hogy mindig legyőzőm ugyanazokat az ellenségeket és közben a ruhám s a fegyverem több kárt szenved, mint amennyi hasznot hoz a balhé, így aztán elkezdtem kikerülni őket. Az első rész tartalmazza az Autumn Aurorát, ami széppé teszi a játékot, de a köd benne egy rémálom, mert sokszor az orrunkig se látni. De nem úgy az ellenség, aki pontosan úgy átlát a ködön, mintha tiszta idő lenne. Ez akkor a legrosszabb, amikor mesterlövészekkel állunk szembe, ők pontosan eltalálnak és mi azt se tudjuk merre keressük őket a ködben. Az erőműnél nagyon megszívtam, mert nem csak teljes ködben értem oda, de éjszaka is. Az a hely amúgy is egy katasztrófa a roppant nagy balhé miatt és én nagy hülyén leharcoltam magam a szarkofágba is, mert ugye Strelokot kellett követnem és ő köztudottam oda ment. Kipucolom a szarkofágot és közben csodálkozom, hogy már a Katonai Raktárak óta minden ugyanaz, mint az alapjátékban. Furcsálltam is, hogy ha Strelok előttem haladt el, akkor hogy települtek ilyen gyorsan vissza az ellenek ugyanoda, ugyanúgy ugyanannyian, miért kell nekem is lekapcsolnom az Agyperzselőt, hogy átjussak Pripjátyba, és mikor már meggyőződésem volt, hogy Charont is élve fogom a színházban találni, akkor láss csodát ő halott volt a segédjével együtt. Ez egy olyan változás volt, ami kezdett reményt adni. Viszont az igazimeglepetés akkor ért, amikor az erőműnél látom a feladatlistán, hogy nem is kell lemenni a szarkofágba (ahonnan egyébként sehol se tudtam kijönni), hanem a hátsó kapunál a belső udvarba tudok teleportálni. Itt aztán már nagyot vált a történet és voltaképpen idáig tartott az alapjáték menete, mintha eddig azt játszottam volna újra. Itt megsúgom, hogy meg kell találni Strelokot a teleportokon keresztül és meg kell védeni, mert ha meghal, akkor annyi a játéknak, de erről semmiféle információt nem kapunk. Minden összevetve nekem tetszett ez a két mod attól függetlenül, hogy vannak hiányosságaik. Elég sok bennük a technikai hiba, buta a MI, az alanyok sokszor össze vissza futkosnak és teljesen elállják a járatokat, a feladatrendszer pedig ebyhén szólva borzalmas. Semmit snem mutat a térképen, a küldetések legtöbbször SMS-ben jönnek és a szövegben alig találni háttérinformációt az épp aktuális küldetéshez. Csak menj ide, gyere oda, tedd ezt, tedd azt, de hogy kiért és miért, az titok. Így aztán részleteiben a történet homályos marad és csak a végén alakul ki egy nagy általános egész belőle. Természetesen vannak jó dolgok is, de azt nem árulom el - csak ajánlani tudom, mert legalább egy próbát mindenképp megér. Még egyszer köszönet Laris2 a fordításokét!

    alt="alt="alt="" title=""" title="alt="" title="""" title="alt="alt="" title=""" title="alt="" title=""""

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák