Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • mjani1172

    addikt

    válasz bambano #1 üzenetére

    "mennyire jó lenne, ha az összes jogászt kizárnák a gdpr értelmezéséből,"

    Meg úgy egyébként mindenhonnan. Ez az egész baromság a jogászok agyszüleménye, és jövőbeni pénzkereseti lehetősége.

  • nosayton

    újonc

    válasz bambano #3 üzenetére

    Amíg nem vonják vissza, addig nem az Infótörvényt kell figyelembe vennünk, mivel az a szigorúbb? Vagy azt már visszavonták?
    Komoly kérdés, nem csak kötekedek!

  • Waikiki

    tag

    válasz bambano #1 üzenetére

    1. A NAIH pontosan ugyanazt mondta, amit te, szóval mi a probléma a véleményével? A PH! kötelezettsége csak annyi, hogy az általa üzemeltetett tartalomkezelő rendszerben meg kell jelölnie az általa törölt adatot. Ez viszont nem jogászi félreértelmezés, mert pontosan erről szól a 17(2) cikk.

    2. Az adatkezelőnek NEM kell adattovábbítási nyilvántartást vezetnie a GDPR alapján. Ez egy Infotv.-es fogalom, amit a GDPR NEM ír elő az adatkezelő kapcsán. A GDPR csak annyit mond, hogy az adatkezelési nyilvántartásban, az adatkezelések kapcsán fel kell tüntetni a címzetteket, illetve a tájékoztatóban szintén tájékoztatni kell az érintetteket a címzettekről. Mindez azonban nem jelent az adattovábbításokról való nyilvántartás-vezetési kötelezettséget.

    Xiaomi, LeEco, ZUK, (Yi M1 Mirrorless, Redmi Pro, 360N4S, Redmi Note 4, Mi5S (plus), Le Pro 3!!!! stb.) SPEmall kuponok https://goo.gl/P3v6B0 Hardverapro csoport: https://goo.gl/EPnfc1

  • nosayton

    újonc

    válasz bambano #10 üzenetére

    Jogos, igazad van. Az a baj, hogy tényleg nem találni még szakértőt sem, aki teljesen tisztában lenne a dolgokkal :-/

    Ha ezt az említett módosítást megszavazzák, az kalandos lesz. Már így is elég nagy felmordulást okozott a cégnél, hogy variáltunk az IBSZ-ünkön :D

  • Waikiki

    tag

    válasz bambano #10 üzenetére

    1. A GDPR rendelet, ami közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban akkor is, ha tagállami jogi előírás azzal ellentétes rendelkezést tartalmaz. Ha egyértelmű összeütközés van, akkor a rendelet szabályai irányadóak. A probléma ott van, ahol a tagállami szabályozás speciálisabb, de a korábbi rossz implementáció miatt rossz rendelkezést tartalmaz.
    Klasszikus példa a személy- és vagyonvédelmi törvény alapján a kamerás megfigyelésnél az érintett hozzájárulása. A valóságban a kamerás megfigyelésnél az adatkezelő jogos érdeke lenne a jogalap, de az Infotv. nem ismer ilyet, hanem csak szanaszéjjel farigcsált, az adatvédelmi irányelv jogos érdekére még csak nem is hasonlító valamit. Itt például az a kérdés, hogy a GDPR által lehetővé tett, valós jogalapot alkalmazza az adatkezelő, vagy mivel a törvény speciális szabályozást tartalmaz, így azt kell alkalmazni annak ellenére, hogy rossz, és meg kell várni a tagállami módosítást?

    2. Csak azoknak lesz fejvakarás, akik nem olvassák el figyelmesen a módosító javaslat. 1. §-át. A módosítás nagy része ugyanis nem vonatkozik az adatkezelők túlnyomó többségére. Kodifikációs szempontból elég balf... megoldás, hogy így csinálják, de a hatszor módosított, gránitszilárdságú Alaptörvény után az ember már semmin sem csodálkozik.

    Xiaomi, LeEco, ZUK, (Yi M1 Mirrorless, Redmi Pro, 360N4S, Redmi Note 4, Mi5S (plus), Le Pro 3!!!! stb.) SPEmall kuponok https://goo.gl/P3v6B0 Hardverapro csoport: https://goo.gl/EPnfc1

  • #06658560

    törölt tag

    válasz bambano #1 üzenetére

    "a gdpr azt mondja, hogy van adatkezelő, ebben az esetben a prohardver, és van adatfeldolgozó. az adatfeldolgozó az adatkezelő írásos utasítása alapján végzi el az adatkezelő által meghatározott adatfeldolgozási feladatokat. ebben az esetben az adatkezelőnek nyilvántartást kell vezetnie az adatfeldolgozókhoz történő adattovábbításairól, ami alapján a törlési kérelem továbbítható."

    Ehhez tudnád linkelni a vonatkozó jogszabályi részt?
    Ugyanis a PH adatkezelő mivolta mellé itt a google egyfajta adatfeldolgozóként is értelmezhető, ami alapján a cachelés alapvetően opt-in változóvá válna. Ami nem lenne feltétlen rossz.
    Viszont ha a cachelés ilyen módon történik, akkor jön a további kérdés, ha egy ISP a helyi szabályok miatt cachel valamit, mondjuk az én profilom, mert egy ügyfele megnézte a privát adatlapom, akkor arról kit kell értesíteni, hogy lehet eljárni így jogilag helyesen?

  • Waikiki

    tag

    válasz bambano #19 üzenetére

    "Konkrétan hogyan tudnád tájékoztatni az adatfeldolgozódat vagy a címzettet arról, hogy felejtéshez való jogot, módosításhoz való jogot, korlátozáshoz való jogot akar érvényesíteni valaki, ha nem tudod, hogy kiknek az adatát továbbítottad?"

    Erre általános választ nem lehet adni, mert az adatfeldolgozási tevékenységtől függ, és egyszerűen úgy kell kialakítani az adattovábbítás folyamatát, hogy erre is gondoljon az adatkezelő, ez lenne a privacy by design. Teljesen más megoldás kellhet attól függően, hogy az adatfeldolgozó egyszeri alkalommal vesz át adatot az adatkezelőtől (pl. egyszeri DM kampány lebonyolítása) vagy az adatok átadása folyamatos / ismétlődő jellegű.

    Xiaomi, LeEco, ZUK, (Yi M1 Mirrorless, Redmi Pro, 360N4S, Redmi Note 4, Mi5S (plus), Le Pro 3!!!! stb.) SPEmall kuponok https://goo.gl/P3v6B0 Hardverapro csoport: https://goo.gl/EPnfc1

  • Waikiki

    tag

    válasz bambano #20 üzenetére

    "klasszikus példa, hogy a magyar törvények szerint a spam opt-in, a gdpr szerint meg opt-out.
    ezért önmagában megérdemelnének egy szívlapátos arcmasszázst brüsszelben."

    Miért Brüsszelben, miért nem a Kossuth téren? Elvégre két éve ismert volt a GDPR szövege, hogy nem sikerült mind a mai napig összhangba hozni a reklámtv.-t?

    Ebben az esetben amúgy simán lehetne jogos érdekből is adatot kezelni DM kapcsán, mivel mind a (47) preambulumbekezdés, mind pedig a tiltakozás jogánál levő rendelkezésből levezethető lenne, csak nem nagyon merik meglépni az adatkezelők, mert egy szimpla adatkezelési kérdésből a magyar jogalkotó miatt alkotmánybírósági ügy lenne.

    "a másik jó példa, hogy az arckép nem speciális adat mindaddig, amíg nem felismerésre alkalmas rendszerrel dolgozzák fel. ami nonszensz, mert nem lehet olyan rendszerben értelmesen felhasználni, ahol ne lenne felismerés."

    ???
    (51) preambulumbekezdés egyértelműen szól erről.
    A probléma az arckép kapcsán másutt lehet: az arckép nem azért lesz különleges adat, mert biometrikus adat, hanem mert a faji eredetre vonatkozó információt hordozhat.

    "te például olvastad a leendő új 5. paragrafust? Esetleg az új 8. paragrafust?"

    Te láthatóan még a figyelemfelhívásom ellenére sem nem olvastad el az új 2. § (2) bekezdést, mivel akkor egyértelmű lenne számodra, hogy az új 2. § (3) bekezdés alapján az általad citált jogszabályhelyeket kizárólag a bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi adatkezeléseknél kell alkalmazni, melyekre viszont a GDPR nem is terjed ki a 2(2)(d) cikk alapján, vagyis szó sincs kollízióról.
    (Pontosabban: az 5. § egyes bekezdéseit a GDPR-os adatkezelések kapcsán is kell alkalmazni, lásd az új 2. § (2) bekezdés, de nem igazán értem, hogy azokkal mi a problémád.)

    [ Szerkesztve ]

    Xiaomi, LeEco, ZUK, (Yi M1 Mirrorless, Redmi Pro, 360N4S, Redmi Note 4, Mi5S (plus), Le Pro 3!!!! stb.) SPEmall kuponok https://goo.gl/P3v6B0 Hardverapro csoport: https://goo.gl/EPnfc1

  • Waikiki

    tag

    válasz bambano #24 üzenetére

    Ez nem jogászi blabla. A te hibád az, amibe az adatkezelők túlnyomó többsége beleesik:
    - nem akar vele foglalkozni,
    - ezért nem ismeri a jogszabályt,
    - ezért egy olyan rapid, sablon megoldást keres, amelyben csak az "adatkezelő neve" sort kell átírnia, és azzal le van tudva a megfelelés.

    Az adatkezelők képtelenek megérteni, hogy nincsenek sablon megoldások. A megoldás az, hogy minden szervezetnek fel kell mérnie az adatkezeléseit és ezekre egyedileg kell megoldásokat kreálni, ami igen, azonos lesz a másik szervezetével, ha ott is ugyanilyen adatkezelés van, és azt ugyanilyen körülmények közt végzik. Csakhogy a felmérés időbe kerül. Aki pedig most kezd el ezzel foglalkozni, az azt mutatja, hogy eddig lesz*rta, pedig már az infotv. alapján is tisztában kellett volna lennie az adatkezeléseivel.

    Amúgy magyarázd már meg, hogy miért lesz ugyanolyan az alábbi két adatkezelés:
    - a szervezet a partnereinek rendezvényt szervez és a partnerek neveit továbbítja a rendezvényszervező cégnek a beléptetés, ültetési rend, regisztráció, stb. érdekében.
    - vállalkozáscsoportban a leányvállalatok számára a bérszámfejtést az anyavállalat végzi.

    Mindkét adatkezelésben van adatfeldolgozó, és szerinted ugyanazon szabályokat kellene alkalmazni az adatok frissítésére? És szerinted miért nem egyértelmű, kinek történt adattovábbítás, illetve milyen adatokat továbbítottak az adatfeldolgozónak?
    És ezek igen, ugyanúgy adatkezelések, azonban nemcsak IT-s szemüvegen kell nézni a világot, mert marha könnyen félrevisz.

    Xiaomi, LeEco, ZUK, (Yi M1 Mirrorless, Redmi Pro, 360N4S, Redmi Note 4, Mi5S (plus), Le Pro 3!!!! stb.) SPEmall kuponok https://goo.gl/P3v6B0 Hardverapro csoport: https://goo.gl/EPnfc1

  • Waikiki

    tag

    válasz bambano #27 üzenetére

    Ne haragudj, de te itt a szubjektív véleményedet kevered a tényekkel.

    A tények:
    1. A rendelet a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó, külön tagállami aktus nélkül. A tagállami jogszabály legfeljebb kiegészítheti a rendeletet, de semmiképp sem tartalmazhat azzal ellentétes szabályt, még akkor sem, ha a tagállami szabály hamarabb keletkezett: ebben az esetben módosítani kell a jogszabályon.

    2. Nincs olyan, hogy a "GDPR szellemisége". Alapelvei vannak, amelynek azonban meg tud felelni egy jogos érdeken alapuló DM-es adatkezelés.

    3. A jogos érdek alapján történő DM adatkezelés nem visszaélés, hanem jogszerű adatkezelés, főképp majd az ePrivacy rendelet alapján, ha azt a mostani változatban fogadják el.

    A te szubjektív véleményed az, hogy a DM-re vonatkozó rendelkezés nem jó, illetve az, hogy visszaélés. Ezen viszont már felesleges vitatkozni, mert ez a te meglátásod, legyen így.

    Én ezt a kérdést cizellálnám kicsit, miszerint a szolgáltatód küldi-e vagy olyan szervezet, akivel semmilyen viszonyban nem vagy: az előbbi esetében ugyanis teljesen érthető az igény, és egyáltalán nem jelent akkora problémát, főleg akkor, ha a szolgáltatód rendben le is kezeli az igényeidet. A gond inkább ott van, amikor valaki, valahogy megszerzi a címedet, és úgy küld rá hirdetéseket - vagyis a legklasszikusabb szpem értelmében. Ez utóbbin a GDPR amúgy nem tud segíteni, mert aki eddig is szpemmelt, azt a GDPR sem fogja érdekelni.

    Xiaomi, LeEco, ZUK, (Yi M1 Mirrorless, Redmi Pro, 360N4S, Redmi Note 4, Mi5S (plus), Le Pro 3!!!! stb.) SPEmall kuponok https://goo.gl/P3v6B0 Hardverapro csoport: https://goo.gl/EPnfc1

  • Waikiki

    tag

    válasz bambano #29 üzenetére

    "A te hibád az, amibe az adatkezelők túlnyomó többsége beleesik:": az én "hibám", hogy informatikusként azt is látom, hogy a gdpr elvárásainak mi a célja és informatikailag hogyan lehet megvalósítani.

    a gdpr-nak NEM LEHET megfelelni rendes informatikai tudás nélkül, ami a jogászoknak nincs meg.

    Neked két alapvető tévedésed van. Azt hiszed, hogy:
    1. A GDPR informatikai kérdés. Nem CSAK informatikai. Iratkezelési, folyamatszabályozási kérdés is. Amikor az a kérdés, hogy a fájlszerveren hogyan tárolja a szervezeti egység az adatokat, az sokkal inkább folyamatszabályozás: hogyan tárolják a fájlokat, hogyan lehet azokat / azokból törölni, ha kell, hogyan változtassák meg a jelenlegi folyamatokat, és így tovább. Amikor az a kérdés, hogy egy rendszerben mennyi idő után töröljék az adatokat (és ennek mi legyen az indoka), az egyáltalán nem informatikai kérdés, az informatikai felszín ellenére; az informatikai kérdés az, hogy hogyan töröljenek / anonimizáljanak, de erre vannak az informatikusok, majd ők megmondják. Én még nem láttam olyan informatikust, aki ezen szerepkörében dolgozva ne tette volna fel azonnal a kezét abban a pillanatban, amikor egy ilyen esetben túlléptek a szűk értelemben vett informatikai kérdéseken és a folyamatot kezdték el kapirgálni: márpedig az adatvédelmisnek a folyamat szintjén is értelmeznie kell az adatkezeléseket.

    2. azért, mert informatikus vagy, azonnal értesz a GDPR-hoz. Ennek amúgy három oldalága van:
    a) Informatikusként nem feltétlenül fogsz tudni jogi kérdésekben is megfelelő válaszokat adni. Lehet, hogy az informatikához értesz, de a GDPR-os melónak is a része, mint amikor egy adatfeldolgozói szerződéstervezetet kell véleményezni, és mondjuk rájönni, hogy miért baromság az egész. (Május 25. kapcsán a cégek pl. azt csinálták, hogy adatfeldolgozói szerződéseket akartak aláíratni boldog-boldogtalannal, még olyanokkal is, akikkel ügyfél-szolgáltató viszonyban vannak.)
    b) Jogászok nem értenek informatikai kérdésekhez. Ez egy kicsit lekezelő, de annál nagyobb marhaság. Lehet, hogy te nem találkoztál velük, de akkor az a melóhelyed HR-jének sz@r kiválasztási procedúrájának eredménye. Az odáig stimmel, hogy a GDPR alkalmazásához szükséges valamennyi informatikai tudás, tapasztalat, azonban ez sokkal több jogászban megvan, mint amennyire te azt hiszed, pont azért, mert korábban akár adatvédelmi, akár informatikával kapcsolatos jogi pozíciókban dolgoztak, ahol a tapasztalatot megszerezték. Nem fognak egy informatikus mérnököt kiváltani sosem, de nem is kell, mert...
    c) a GDPR csapatmunka, nem pedig egyszemélyes móka. A DPO feladata jellegét tekintve a belső ellenőrzéshez, illetve a compliance-hez hasonlít, de amíg az előbbieknek van szervezete, addig a DPO egyszemélyes móka. Komolyabb tanácsadó cégeknél, illetve nagyobb cégeknél vannak IT-s, IT biztonsági szakemberek, akik tudják szállítani a megfelelő informatikai megoldási javaslatot. Egy jó GDPR-os szakembernek értenie kell a joghoz, valamint erős informatikai szemléletének kell rendelkeznie, de nem neki kell ötletekkel jönnie az alkalmazandó informatikai megoldásra.

    "legutoljára az 1/2002. im rendeletet olvasgattam..."

    lehet, hogy te olvasol, de egy 8 ezres FB csoport hozzászólásainak tapasztalata alapján a potenciális adatkezelők túlnyomó többsége el sem olvasta még most sem a GDPR-t, hanem ahogy írtam, instant megoldásokat akar.

    Xiaomi, LeEco, ZUK, (Yi M1 Mirrorless, Redmi Pro, 360N4S, Redmi Note 4, Mi5S (plus), Le Pro 3!!!! stb.) SPEmall kuponok https://goo.gl/P3v6B0 Hardverapro csoport: https://goo.gl/EPnfc1

  • Waikiki

    tag

    válasz bambano #30 üzenetére

    "ez, számomra, azt mondja, hogy ezt a paragrafust civil adatkezelés esetén figyelembe kell venni."

    Ne haragudj, de ez már tényleg kezd fárasztó lenni. Kétszer hívtam fel a figyelmed, hogy olvasd már el a módosító javaslat 1. §-át, ami azt a nyomorult 2. § (2) bekezdést módosítja, és jól láthatóan vagy nem olvastad el, vagy nem tudod értelmezni. Így szól pontosan:

    Személyes adatoknak az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) hatálya alá tartozó kezelésére az általános adatvédelmi rendeletet a III-V. és a VI/A. Fejezetben, valamint a 3. § 3., 4., 6., 11., 12., 13., 16., 17., 21., 23-24. pontjában, a 4. § (5) bekezdésében, az 5. § (3)-(5), (7) és (8) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 23. §-ban, a 25. §-ban, a 25/G. § (3), (4) és (6) bekezdésében, a 25/H. § (2) bekezdésében, a 25/M. § (2) bekezdésében, a 25/N. §-ban, az 51/A. § (1) bekezdésében, az 52-54. §-ban, az 55. § (1) és (2) bekezdésében, az 56-60. §-ban, a 60/A. § (1)-(3) és (6) bekezdésében, a 61. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, a 61. § (2) és (3) bekezdésében, (4) bekezdés b) pontjában és (6)-(10) bekezdésében, a 62-71. §-ban, a 72. §-ban, a 75. § (1)-(5) bekezdésében és az 1. mellékletben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

    Amit te beidéztél, az az 5. § (1) bekezdésének a) és b) pontja. Kérlek, mutasd már meg, hogy a fenti jogszabályszöveg mely része mondja ki, hogy a civil adatkezelés kapcsán alkalmazni kell. (Az 5. §-ból csak a (3)-(5), (7) és (8) bekezdéseket rendeli alkalmazni, az (1)-et nem.)

    "mert a jogász a vagy logikai kapcsolatot nem ismeri, helyette és-t használt, ami azt jelenti, hogy (például mi,) az internet szolgáltató akkor kezelhet személyes adatot a szolgáltatásához, ha erre törvény felhatalmazza ÉS az érintett a személyes adatok kezeléséhez kifejezetten hozzájárult."

    Hagyjuk már ezt a jogászfikázást, mert tényleg unalmas, és kissé ciki is, ha az ehhez csomagolt értelmezés mindezek mellé még hibás is.
    Az internet szolgáltatóra a fent idézett jogszabályhely alapján nem vonatkozik az általad citált két bekezdés, mivel az a módosított 2. § (3) bekezdés alapján csak a honvédelmi, nemzetbiztonsági, bünügyi célú adatkezelésekre vonatkozik. Az internetszolgáltató melyik ezek közül?

    Xiaomi, LeEco, ZUK, (Yi M1 Mirrorless, Redmi Pro, 360N4S, Redmi Note 4, Mi5S (plus), Le Pro 3!!!! stb.) SPEmall kuponok https://goo.gl/P3v6B0 Hardverapro csoport: https://goo.gl/EPnfc1

  • Waikiki

    tag

    válasz bambano #33 üzenetére

    ""Nincs olyan, hogy a "GDPR szellemisége".": de, van, nagyjából 30 oldalon, 173 paragrafusban írják le a preambulumban, hogy szerintük mit és hogyan kellene. Vannak alapelvek is, de az az 5. cikkben van részletezve."

    Rendben, nézzük így.
    Pontosan mely részével ellentétes a jogos érdekből végzett DM adatkezelés, le tudnád vezetni? Különös tekintettel amúgy arra, hogy az általad a GDPR szellemiségének nevezett preambulumbekezdések egyike, a (47) konkrétan példaként hozza a DM célú megkeresést a jogos érdekből végzett adatkezelésre.

    ""A jogos érdek alapján történő DM adatkezelés nem visszaélés": ez nézőpont kérdése. A gdpr betű szerinti értelmezése alapján legális, ezt nem vitatom. két probléma van vele:"

    Te magad írod, hogy jogilag helyes, de mégis visszaélés? Érdekes...

    "2. direkt marketing esetén nem lehet teljesíteni azt az alapelvet, hogy a személyes adattal az érintett rendelkezik. az opt-out helytelen értelmezése a preambulumban leírt dolgoknak."

    ???
    Miért ne tudna rendelkezni róla, amikor bármikor tiltakozhat a 21(2) cikk alapján? Ráadásul ha megnézed a 21. cikket, akkor amíg az általános tiltakozási jognál az adatkezelő tovább kezelheti az adatot, ha igazolja a kényszerítő jogos érdekét, addig a 21(3) cikk a DM kapcsán nem biztosít ilyen lehetőséget az adatkezelőnek, hanem azonnal törölnie kell az adatot.
    Szóval teljesen helyes értelmezése, mert az opt-out pont arról szól, mint amit a jogos érdekből történő adatkezelés kapcsán benyújtott tiltakozás jelent: EZ az opt-out. Ez jogilag tökéletesen jó, csak ismétlem, a te szubjektív nézőpontodnak nem tetszik. De ez viszont már más kérdés.

    Xiaomi, LeEco, ZUK, (Yi M1 Mirrorless, Redmi Pro, 360N4S, Redmi Note 4, Mi5S (plus), Le Pro 3!!!! stb.) SPEmall kuponok https://goo.gl/P3v6B0 Hardverapro csoport: https://goo.gl/EPnfc1

  • Waikiki

    tag

    válasz bambano #37 üzenetére

    azért, mert te azt akarod látni, hogy informatikus vagyok, akkor az vagyok? ha nagyon szigorúan vesszük a papírjaim tartalmát, nem is vagyok informatikus :P

    Idézet tőled: az én "hibám", hogy informatikusként azt is látom, hogy a gdpr elvárásainak mi a célja és informatikailag hogyan lehet megvalósítani.

    "egy idealizált világban a jó gdpr-os szakember fel tudja tenni a szükséges konkrét kérdéseket, amiket ha a jogi részleg megválaszol, akkor lesz rendes gdpr megfelelés. a való világnak abban a szeletében, amiben én élek, a jogi részleg leggyakrabban nincs, vagy alkalmatlan erre. tehát kénytelen vagy előbb-utóbb magad jogtárat olvasni."

    Az ilyen szakembert mondjuk egy DPO pozícióban az első héten rúgják ki, mert ha a jogi részleget kérdezi, akkor hogy fog jogi jellegű adatvédelmi kérdéseket megválaszolni? Ha a jog, akkor minek a DPO? Lásd az előbb említett adatfeldolgozói szerződések véleményezése. Vagy ha unión kívüli adattovábbítások vannak, akkor ott kőkemény jogi értelmezések vannak, amelyekhez adatvédelmi ismeretek kellenek.
    Valószínűleg rosszul csináljátok, és meg kellene fontolni a fordítottját: egy jogász végzettségű DPO-t alkalmaztok, aki megkérdezi az informatikát, mit és hogy kellene csinálni. Egy jogász hamarabb fog eljutni, ha nem is az informatikai mélyebb ismeretekhez, de hogy releváns kérdéseket tud feltenni az informatikusoknak, mint az informatikuks, hogy jogi problémákat válaszoljon meg, és tudja jogi keretek közé helyezni a kérdést.

    Xiaomi, LeEco, ZUK, (Yi M1 Mirrorless, Redmi Pro, 360N4S, Redmi Note 4, Mi5S (plus), Le Pro 3!!!! stb.) SPEmall kuponok https://goo.gl/P3v6B0 Hardverapro csoport: https://goo.gl/EPnfc1

  • Waikiki

    tag

    válasz bambano #38 üzenetére

    ""Miért ne tudna rendelkezni róla, amikor bármikor tiltakozhat a 21(2) cikk alapján? ": azért, mert arról dönthetsz, hogy lekerülj a listáról AZUTÁN, miután egyszer már megspammeltek. Az alapfelállás a következő: x cég erőszakosan akar piacon terjeszkedni, ezért reklámemailek küldésére adja a fejét."

    És ez a cég honnan is szerzi meg a címedet? Ha nem tőled közvetlenül, akkor az első küldeménynél értesítenie kell az adatkezelésről a 14. cikk alapján, és 1 üzenet után lemondod. Ha a szolgáltatód, akkor ugyanez. Lehet ezen problémázni, de a GDPR-ral kaptál a kezedbe egy nagyon erős és veszélyes kontrollt a küldő felett.
    Szóval miután évtizedek óta kapja az ember tucatszámra a szpemeket, és jön egy szabály, ami szervezett és egyértelmű körülmények közt ezt lehetővé teszi, cserébe nagyon erős jogokat ad, hirtelen fájni kezd a dolog? Ahogy érzed.
    Amúgy az ePrivacy rendelet tervezete a jogos érdek mint jogalap alkalmazását csak a szolgáltatódnak fogja lehetővé tenni, másnak nem.

    Xiaomi, LeEco, ZUK, (Yi M1 Mirrorless, Redmi Pro, 360N4S, Redmi Note 4, Mi5S (plus), Le Pro 3!!!! stb.) SPEmall kuponok https://goo.gl/P3v6B0 Hardverapro csoport: https://goo.gl/EPnfc1

Új hozzászólás Aktív témák