Új hozzászólás Aktív témák

  • #54625216

    törölt tag

    Az egész oktatási rendszer alapvető hibája a "tanuld meg az elméletet, aztán jöhet a gyakorlat" módszertan.

    Az ember nem tanul, hanem hozzá szokik dolgokhoz. Ha eleget csinálja jó lesz, ha nem, nem.
    Úgy fejlődik, hogy beleveti magát a mélyvízbe, vergődik, próbálkozik, impulzusok érik, majd próbál a különböző tapasztalatai között valamiféle rendszert kialakítani. A rendszeralkotásban már tud segíteni az elméleti oktatás, de ha nincsenek kezdeti tapasztalatok, akkor az elméleti tudás sem tud miből építkezni.
    Mintha úgy kellene összeraknod egy lego setet, hogy előbb vizsgázz le az útmutatóból, majd utána megkapod a legokockákat. Agyrém.

    A fél vagy 1 éves gyorstalpalós képzéseknek tehát nagyon is lenne értelmük, ha azokat néhány év szakmai gyakorlat követi, majd utána igény szerint lenne lehetőség a komolyabb, több éves elméleti képzésre, mert akkor már a hallgató pontosan értené, hogy miről és főleg miért hadovál neki a prof.

    Tehát való igaz, hogy az egyetem nem az aktuális trendek, hanem az absztrakt tudás oktatására való.
    Pontosan ezért nem szabadna egy életpályát rögtön egyetemmel kezdeni, hanem hagyni kellene, hogy a pályakezdő beleszagoljon a való életbe, kezdjen el akár betanított munkásként dolgozni, majd kapjon lehetőséget, hogy ha többet akar, akkor tovább képezhesse magát.

    Csakhogy a pályakezdőket még mindig az "előbb legyen egy diplomád, utána még mindig ki tudod találni, hogy mihez van kedved" önsorsrontás irányába terelik és akiben van elég kurázsi, hogy otthagyja az értelmetlen fingreszelést, ami ma az egyetemeken zajlik, azt úgy kezelik, mint aki örökre feladta, hogy valaha is vigye valamire az életben.

    Ami az egyetemek és a politika viszonyát illeti, ez egy régi műsor. A lényegét úgy lehet összefoglalni, hogy az állam adjon minél több pénzt, de még véletlenül szóljon bele, hogy az egyetemek hogyan és mire költik. Csakhogy ha az állam ellenőrizetlenül szórja a pénzt egy rendszerbe, az automatikusan a rendszer korrumpálódásához vezet, mert minden szereplő abban lesz érdekelt, hogy az állam felé leadminisztrálja a kiadásait a lehető legkevesebb érdemi munka elvégzése mellett. A magyar felsőoktatásban pedig pontosan ez zajlik.
    Az egész történetben a legabszurdabb az egyetemi oktatásban érintettek hozzáállása: az állam tegyen rendet, mert a helyzet tűrhetetlen, ja de ne avatkozzon az egyetem életébe, mert az hatalmi arrogancia. Tehát a felsőoktatásban beállt egyfajta dinamikus egyensúly: mindenki rinyál a kialakult helyzet miatt, de bárki bármilyen változtatással próbálkozik, azonnal egységesen keresztbe fekszenek.

Új hozzászólás Aktív témák