Új hozzászólás Aktív témák
-
-
az odaút megoldott. egyszerűen kilőjjük a madarat a mars vélt helyzete felé, befogatjuk a mars gravitációjával, és a segédhajtóművekkel stabilizáljuk a kívánt pályán. valószínűleg még le is tudnánk szállni. a visszaútra viszont csak elnagyolt elképzelések vannak.
pár dolog, ami még kimaradt:
napi hőingás problematikája;
levegő előállító rendszer: miből? van ott egy csomó (95%) co2, némi (3%) nitrogén, és argon. a földi levegő 78% nitrogén, 21% oxigén, 1%argon.
mikrogravitáció;
porviharok, és következményeik;
energiaellátás, mint az előző egyik folyománya (mert annyira még nem vagyunk jók, hogy komplett/moduláris atomerőműveket hurcoljunk magunkkal, és ad-hoc akármilyen helyen installáljuk);
a víz problémát ennél kicsit komolyabban járd már körül;
súly;
növénytermesztés: a marsi homok kiválóan steril, és az űrhajósvécé is porrá aszalja lefagyasztja az ürüléket, ergo abból sem fog kikelni leginkább semmise. azaz aki ott gazdálkodni akar, annak a földet, illetve a benne élő bacikat és egyéb dolgokat is magával kell hurcolnia.Tudod, mit jelent az, hogy nemezis? Az érintett, erősebb fél kinyilatkoztatása a méltó büntetés mértékét illetően. Az érintett fél jelen esetben egy szadista állat... én.
-
szerinted mi nem megoldott az odaúttal kapcsolatban?
a hőingás nemcsak emberi szempontból problémás. a kb. átlagos 60fokos napi hőingás van ott, amit ki kell bírnia mindennek, annak is, amit gazdaságossági szempontból nem fűtünk. a földön a legnagyobb mért hőingás egy napon belül kb. 41 fok volt.
levegő: ja, ez a 20éves kütyü most jutott el oda, hogy kipróbálják 2020as roveres küldetésnél. kissé szkeptikus vagyok, mert régóta lehetne ezzel tisztítani a levegőt az iss-en, de hát ott továbbra is a jól bevált szűrőket alkalmazzák.
gravitáció: a kb. 1 éves odaút és a visszaút alatt akkor az lesz, igaz? valamint akkor a közelítőleg 40%os gravitáció nem fog felvetni problémákat, hm? azért nem ártana biztosra menni.
a porvihar problémája "csak" annyi, hogy a semmiből jön, hetekig is eltart, és befedi a napelemeket. a levegőszintetizáló kütyü hogy bírja, ha telemegy porral?
energiaellátás: űreszköz igen, de egy felszíni bázis más nagyságrendben fogyaszt, pláne, hogy el kell tudnia látnia árammal a bázist arra az időre, amíg a napelemek az időjárás miatt üzemképtelenek.
víz: pl. egy 10km mélységben lévő folyóval/óceánnal semmire sem megyünk. minden szempontból hozzáférhetőnek kell lennie. egyébként mintha nem is lenne.
súly: erősen korlátozott a rendelkezésre álló felszállótömeg és térfogat.
@schawo: a napelemek első problémája nem a por, hanem a mars-nap távolság. csak emiatt bebuktuk az itthon megszokott teljesítmény majdnem felét. aztán erre még rátesznek a viharok. a marsi por annyira finom, hogy a napelemek hatásfoka már akkor beesik, amikor a porvihart még észre sem vették.
[ Szerkesztve ]
Tudod, mit jelent az, hogy nemezis? Az érintett, erősebb fél kinyilatkoztatása a méltó büntetés mértékét illetően. Az érintett fél jelen esetben egy szadista állat... én.
-
ddekany
veterán
"A marsi bázis felépítése nem akkora kihívás mint az odarepülés."
Én ezt meg nem szakértem, hogy összességében melyik mekkora kihívás. Az viszont biztos, az odarepülés kapcsán van konkrét végrehajtás alatt álló terv (meg sok-sok év gyakorlati tapasztalat rakéta építés terén, a rögös valóságban, ahol minden apróságokon bukik el ami nem jutott épp eszébe senkinek, amit mind ki kell tapasztalni.) A bázisépítés kapcsán én eddig annyit halottam Musktól kb., hogy a SpaceX csak szállít, a többit majd remélhetően megoldja más. Ez teljesen érthető álláspont persze, bőven elég gond nekik a szállítás rész. Csak ezért hiszem az emberes időpontot, hogy is mondjam szépen... erősen túlzó "marketing" dumának.
Amúgy én azt hinném, hogy először a holdon próbálja ezt ki az emberiség, ahol nem 2 évente tud csak jönni a segítség.
[ Szerkesztve ]
-
-
emre33
addikt
150 tonna? Marsra?
Ilyen rakéta nem létezik, és nem is fog. Fizikai képtelenség a Mars felszínére ennyit eljuttatni.
150 tonna alacsony földkörüli pálya érvényes, bár ez is túlzás.
PR szöveget páran benyaltátok..
[ Szerkesztve ]
ASUS B650E-E, AMD Ryzen 9 7900, CORSAIR 64GB DDR5 6000MHz CL30 KIT CMK64GX5M2B6000Z30, ARCTIC COOLING Liquid Freezer II 360
-
RozogA87
tag
Már úgy érted hogy ami a Földön kb. 1,5 millió Newton súlyú az a Marson csak kb. 570000. Ugyanis a tonna nem a súly mértékegysége, hanem a tömegé. Az pedig nem relativisztikus esetben (márpedig ez nem az) változatlan.
Az intelligens emberek hajlamosabbak a mentális betegségekre. Állítják a hangok a fejemben.
-
bkercso
nagyúr
Vizet szállítani, óriási! Jók ezek a tervek amúgy, de bennem aktívan él a kép, hogyan örültek a legutóbbi marsszonda landolásának is az irányítók. Azt nyilatkozták, hogy ezek az események mindig egyediek, természetüknél fogva nem lehet 100%-osal automatizálni őket. Remélem, nem lesz gond és áldozat a Marsnál! Mindenesetre egyre valószínűbbnek látom, hogy tényleg küldenek oda embert és nem csak duma marad. Egyelőre még ez sem 100%-os számomra...
[ Szerkesztve ]
kapható az OPA Red2 - Kercso Audio
-
-
Ez a Mars Base Camp tavaly is be volt mutatva, csak akkor a fancy CGI nem volt mögötte. Egy nappal Musk előadása előtt mutatták be, itt a videó róla: Katt ide.
A kutya nem beszélt róla Musk előadása után (hozzáteszem, én sem).
Idén a Lockheed reagált a helyzetre, ők voltak az IAC fő szponzorai, és úgy rendezték, hogy pont Musk előadása előtt legyenek. Megküldték az előadást az Index cikkben is látható látványos CGI videóval, rengeteg látványtervvel, és az előadók közül kiszórták a kevésbé dekoratívakat (meg adtak egy új dekoratívabbat
).A terv fundamentális problémái:
-SLS / Orion alapú, az SLS indítási költsége a 2020-as években feltehetően 1 milliárd dollár körül lesz. Ez veszi el a pénzt magának az űrállomásnak és a leszállóegységnek a fejlesztésétől, megépítésétől a pénzt. A Mars Base Camp alsó hangon 4 vagy 6 indítást igényel a Block 2-es SLS-ből, plusz még a Lander...
-Érthető, hogy SLS / Orion / ACES alapon építették fel, hiszen a NASA / Boeing-Lockheed rendszerben gondolkoznak. Ha az ISS 2024-től ki is lesz húzva a NASA költségvetéséből, akkor sem fér bele a NASA emberes költségvetésébe egyszerre a Mars Base Camp és a Deep Space Gateway / Deep Space Transport párosra. Szóval vagy Cis-Lunar űrállomás, vagy Mars űrállomás, a kettő együtt nem megy. Vagy a NASA hirtelen dupla annyit kell kapjon emberes űrprogramokra...
-Ebből az következik, hogy reálisan előbb inkább a DSG fog megvalósulni a 2020-as évek közepén-végén, és a Mars Base Camp csak 2030 után kerülhet csak szóba.
-Ez továbbra is egy "zászló-letűző" misszió, nem permanens Marsi emberi jelenlétet garantáló elképzelés...
-Nagyon nagy ha, de HA a SpaceX megvalósítja a BFR / BFS párost, akkor mellé állítva az SLS / Orion párost eléggé drasztikus kontraszt lesz... és egy BFR / BFS indítás költsége a töredéke lesz az SLS / Orion párosnak. Érdekes viták lesznek majd a törvényhozásban, hogy miért is pénzeljék a SLS programot, ha ekkora pénznyelő...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
bkercso
nagyúr
Visszanyalhat ez a fagyi, mert majd most kiderül, hogy kitermelték-e azt a kreatív réteget, akik be tudják pozicionálni az új célokat egy piaci résbe (nem, különben nem olyan rendszerrel vesződnének, ami nem versenyképes egy BFR-rel szemben).
kapható az OPA Red2 - Kercso Audio
-
A Lockheed a munkaerő-leépítéssel legfeljebb időt nyer az űrversenyben, talán nekik is ki kéne fejleszteni visszatérős, olcsóbb rakétát.
A másik topicban már említettem volt a Venture Star, illetve az azt megelőző X-33 programot. Egy nagyon jó (angol nyelvű) összefoglalója erre olvasható, tömören egy SSTO űrrepülőgép lett volna, ami ugye 100%-osan újrahasználható, aerospike rakétahajtóművel, fém alapú hővédő pajzzsal, stb.
Egy innovatív, előre mutató elképzelés még ma, 16 évvel a program lelövése után is. A Lockheed cirka 700 millió dollárt fektetett ebbe a jövőképbe. Amit aztán rövid úton elkaszáltak...
A Lockheed a maga részéről levonta a következtetést, és ahelyett, hogy a saját pénzét kockáztatta volna, azt építi meg a NASA-nak, amit a NASA kér tőle. Ha a NASA egy Apollo 2.0-át akar az Orion képében, akkor megépíti nekik.
A légierő EELV tendere majdnem ugyan ez volt. A Boeing és a Lockheed közötti versenyt ugye agyonvágta a Boeing kémkedés-ügye (ami miatt alul tudta licitálni a Lockheedet), majd jött a "fentről sugallt" összeolvadás és az ULA megszületése.
Pár embernek megérte, jópár meg azt látta, hogy felesleges innovatív megoldásokkal kilincselni, mert ebben a légkörben nem lesz létjogosultságuk...
Nem is csoda hogy Musk ekkorát tud gurítani, már rég megért a technológia az általa kifejlesztett szintűre, csak éppen senki sem olcsó és újrafelhasználható rakétákat akart, hanem minél drágábbakat hogy védjék a saját profitjukat.
A másik topicban megejtett hsz-emre mutatok megint. Voltak SSTO tervek, nem is egy az 1980-as és 90-es években. Sőt, még korábban is, az 1960-as évektől kezdődően Phil Bono nevével fémjelzett tervek egész sora jött létre, ezekről bővebben pl. itt lehet olvasni, onnan ezt emelném ki:
Ez a függőlegesen induló és leszálló (VTVL) SSTO koncepciók fejlődési ábrája és kapcsolataik egymással a ROOST-tól a DC-Y-ig (pl. a Rotary Rocket is ebből ágazna ki, de az már nincs rajta). Szóval nagyon is sokan akartak olcsó és újrafelhasználható rendszert, csak hát ehhez támogatást is kell találni...
Amiben Musk jó, az az, hogy elég jól ki tudja taposni ezt a fajta támogatást...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Továbbra sem értem hogy ha Musk képes volt kifejleszteni a visszatérős technikát egyedül a saját új cégével, akkor miért nem kínos, hogy a hozzá képest mind tőkeerőben, mind felhalmozott mérnöki tudásban és tapasztalatban, mind kiépült infrastruktúrában, mind politikai kapcsolatokban sokszoros, nagyságrendbeli előnyben lévő Lockheednak ez miért nem sikerült?
Pontosan leírtad ez előtt, miért. A Lockheed egy hatalmas, tőzsdén jegyzett vállalat. A célja a nyereség termelése. A SpaceX és Blue Origin viszont célkitűzésekkel rendelkező milliomosok, milliárdosok játszótere. Egyik sem a nyereségre törekszik, noha nyilván bevételek generálására igen, hogy minél több pénzt tudjon visszaforgatni.
Én felhoztam ezer példát, hogy igenis, a Lockheed és sok más cég már dolgozott az újrahasznosításon, csak aztán leginkább pénzügyi okokból ez nem valósult meg. Ciki, nem ciki, a leszólt Lockheed is 700 millió dollárt fektetett be az igencsak innovatív X-33-ba. Nem rajtuk múlt, hogy nem valósult meg... Ha akkor és ott a Lockheednek lett volna egy Elon Musk stílusú buzgó-mócsing vezetője, aki a szívén viselte volna a program sorsát, ma talán teljesen másképpen nézne ki az űrhajózás. Az X-33 blamája volt az, amely a mai napig fekete báránnyá tette az SSTO rendszereket. Nem egy és nem két szakmai blogban, fórumonban olvastam azt az érvet, hogy az SSTO nem megvalósítható, megpróbálta a Douglas és a légierő (Delta Clipper / DC-X / DC-Y), megpróbálta a Lockheed és a NASA (X-33/Venture Star), de mindketten elbuktak. Ha ők elbuktak, akkor más se tudja megoldani.
Ilyen a sors...
Elhiszem hogy elment 700 milliójuk egy elkaszált projektre (kik kaszálták el? maga a cég? vagy a politika? egy magáncég nem arra költ amire akar?) de Musknak is biztos elment ennyi, pedig neki biztos sokkal kevesebb tőkéje volt mint a Lockheednak.
Hogy kik kaszálták el, az le volt írva. A szenátus megvonta a támogatást. A légierő támogatta volna, de a szenátus közölte, hogy nem. A Lockheed egy nyereség-optimalizált cég, hogy adod el a tulajdonosoknak, hogy adjanak pár milliárdot egy programra, ami talán sose fogja senki megrendelni?
Ha pedig kevesebből kihozta akkor meg az a bravúr. Akárhogy is, itt a picike kezdő győzte le a régi óriást.
Az X-33 / Venture Star több innovációt is bemutatott volna. Aerospike rakétahajtómű, kompozit műanyag tartályok, fémes hővédő pajzs, SSTO működés, stb. Az egész programot a kompozit műanyag tartályok miatt kaszálták el. Egy technológiai vívmány miatt, amit ráadásul úgy cseréltek le fém tartályra, hogy utóbbi könnyebb volt.
A SpaceX nem épít / tervez még SSTO-t, az ő rendszerük két fokozatú (a Falcon Heavy matematikailag három). Eredetileg ejtőernyő / tengerből való kihalászás lett volna az elképzelésük (a Falcon-1 és az első két Falcon-9 esetében ezt próbálták, de nem sikerült - részleteket nem tudni róla, csak hogy foglalkoztak vele). Innováció terén a Lockheed (és a "régi" cégek) is próbáltak minél többet mutatni, de saját pénzből kifejleszteni nehézkes lenne. Arra is lehet példákat mondani, hogy hányan vágtak bele, vállalva a rizikót, majd buktak el, és mentek csődbe, vagy vásárolta valamelyik óriás később.
A SpaceX eredményeit én sem vitatom. De eszméletlen szerencse is kellett hozzá...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Akkor tehát éppen hogy rajtuk múlt nem?
Az két külön mondat.
Nem rajtuk múlt, hogy a törvényhozásban ez rossz döntést hoztak.
De ha lett volna egy asztalcsapkodósabb projektvezető, ő lehet, hogy még talán meg tudta volna menteni a programot. Ezt már sose tudjuk meg.Ne feledjük, hogy ez ettől még NASA program volt. Például a Dragon v2 esetében is megtörtént az, hogy eredetileg a SpaceX szárazföldre való, aktív hajtóművel való fékezéssel történő visszatérést szeretett volna (a tengerre való ejtőernyős visszatérés tartalékmegoldásként fenntartva), de a NASA szólt, hogy srácok, ez lassan halad, túlságosan is sok mindent kell ehhez letesztelni, szóval maradjunk a tengerre visszatérésnél... Nem tudjuk a teljes történetet, lehet, hogy a SpaceX próbálta védeni a saját megoldását, de a végén mégis a NASA akarata valósult meg. Ezzel pedig végeredményben kinyírták a Red Dragon programot is...
Ez csak arra akart példa lenni, hogy a SpaceX sem tudja mindig az érdekeit érvényesíteni...
És hát kitől mástól várjuk el hogy tűzön-vízen át kőkemény harcos típus legyen ha nem egy több milliárdos cég vezetőjétől?
A kérdés jó. A történet viszont nagyon-nagyon összetett.
Egy némileg mellékpályán rámutatnék, mi volt akkor, amikor a Lockheed nagyon győzni akart. A C-5 Galaxy úgy vonult be a tudatba, mint az egyik legnagyobb blama az amerikai katonai beszerzéseknél. Ez egy olyan hatalmas katonai tehergépre szóló tenderen nyert, amelynek 100 tonna feletti teherbírással kellett rendelkeznie. A Lockheed nagyon agresszív árajánlatot tett, amivel messze alákínált a konkurenseknek (a konkurens Boeing javaslata némileg átalakítva később a Boeing 747-esként újjászületett). Az eredmény katasztrofálisan túlköltekező fejlesztési program lett, a C-5 volt az első katonai program, amely a tervezett költségekhez képest egy milliárd dollárnál is többet túlcsordult (ami figyelembe véve, hogy egy "egyszerű" tehergépről van szó, nem kis "dicséret"). A botrány kipattanása után megegyezett az állam a Lockheed-el, hogy az eredetileg megállapított fejlesztési költségeken túli költségeket felesben állják - emiatt (és a szélestörzsű kereskedelmi utasszállító Lockheed L-1011 problémái miatt) a Lockheed csődközeli helyzetbe került, amiből végül az állam mentette ki.
A C-5A-k szerkezetileg gyengének bizonyultak, a szárnybekötéseknél rövid idő múlva repedések jelentek meg, emiatt a maximális terhelést folyamatosan csökkentették (egy időben egészen 26 tonnáig). A C-5A-kat átépítették, megerősítve a szárnybekötést, de az átépítés költségei brutálisan magasak voltak. Ezek után meglepő, hogy az 1980-as években mégis újabb rendelést kaptak a Lockheed-ék, mivel a Reagen-adminisztráció pénzt öntött a védelmi minisztériumba, azok újabb teherszállító-óriásgépek vétele mellett döntöttek. Sok opció nem volt, a C-141 már nem játszott, a C-17 program még a fejlesztési fázisban volt, ezért úgy döntöttek, hogy rendelnek 50db C-5B-t, mivel ez volt az egyetlen "elérhető" opció nagy teherszállító gépre.
Ez a példa arra van, hogy néha a mindenáron való győzni akarásnak is megvannak a rizikói. A Lockheedet akkor egy olyan ember vezette, amely minden áron nyerni akart. Kis híján belepusztult a cég...
Musk hasonlóan kamikaze az üzleti életben, de legalábbis eddig a legtöbb húzása bejött, noha sokszor táncoltak ők is pengeélen, hogy túlélnek vagy elbuknak...
Pláne ha már beleöltek 700 milliót valamibe, azaz a leállással ezt el is bukták? Oké, elismerem, lehet hogy már az állása múlt volna rajta ha tovább erőlteti, ha nem a saját cége akkor ő sem tehet azt amit akar... lényegében ekkorát kockáztatni csak olyan tud, aki a saját pénzét kockáztatja.. másnak nem engedik... most viszont foghatják a fejüket a Lockheednál hogy leálltak vele.
Hiába öltek bele 700 milliót, lehet, hogy beleöntenek még 2-3-4 milliárdot, és a végén mégse érik el a kitűzött célt - ami ez esetben viszont ismét a cég jövőjét kockáztatja. A Lockheednél nagyon sokan fogták a fejüket, amikor az X-33-ast lelőtték. De nem volt mit tenni. Az, hogy a légierő előtt becsapták az ajtót a szenátusban, alapvetően egy lobby-háború volt. Az ULA létrehozásával született egy szép egymástól függő kör, az ULA pénzt hoz (ez jó a Lockheed-nek is), a szenátus és kongresszus politikai tőkét (pénzbefektetés bizonyos államokban) és pénzügyi támogatást kap (az ULA lobbytól). A politika piszkos dolog. De a SpaceX is ezt a játékot játssza, az, hogy itt lehet látni, mennyi költenek lobby tevékenységre, igen, tavaly csaknem két millió dollárt. Az ilyen lobby-tevékenységeknek köszönhető, hogy John McCain szenátor addig ütötte az ULA és a légierő közötti megállapodást (övön alul támadva, hiszen a legnagyobb csapást az jelentette, hogy az ULA igáslovának, az Atlas V. rakétának az első fokozati hajtóműve az orosz RD-180 - és McCain ezt vette célkeresztbe, mondván hogy is van az, hogy az amerikai katonai műholdak feljuttatása az oroszoktól függ?), amíg végül a SpaceX-et is kénytelenek voltak odaengedni a húsos fazékhoz...
Továbbá ne feledjük, hogy Musk a saját pénzéből csak a Falcon-1-ig jutott (80-90 millió dollárt fektetett be). A Falcon 9 és a Dragon már alapvetően a NASA pénzéből épült. A cég anyagi helyzetét igazán a Google-tól és a Fidelity-től érkező cirka 1 milliárd dollár stabilizálta, amelyet azért kaptak, hogy egy műholdas internetszolgáltatást indítsanak el. Eredetileg a OneWeb műholdjait indították volna, de menet közben Musk úgy döntött, hogy többet szakíthat, ha Ő építi ki az egész műholdrendszert - most erről a csatáról szól a színfalak mögött minden, hiszen a OneWeb értelemszerűen nem fog rakétát rendelni a SpaceX-től, viszont versenyképes konkurencia nem sok van. Most a Virgin Orbit igyekszik az első műholdakat felküldeni, de tavaly már megegyeztek a Blue Origin-el, hogy 5 New Glenn indításra befizetnek.
Musk egy sok frontos üzleti háborút vív, és nem biztos, hogy ez hosszú távon ki fog fizetődni...
Bevallom: bármennyire is űrbolond vagyok, az ilyen technológiai részletekhez nem értek, nem tudom ezek mit jelentenek és mennyiben jelentenek új minőséget.
Aerospike hajtómű:
A rakétahajtómű alapvetően két részből épül fel: az égőtérből és a fúvócsőből. Előbbi a nevéből sejthetően az, ahol az üzemanyag és az oxidálószer elég, a fúvócsővön keresztül pedig az égéstermék távozik az égőtérből, illetve fokozza a gáz áramlási sebességét. A tolóerőt Newton harmadik törvénye alapján az égőtér és a fúvócső falán fellépő reakcióerő adja a hajtóműnek, és ezáltal a rakétának.
A hagyományos rakétahajtóműnél a fúvócső kúpos vagy harang alakú, de éppen emiatt fellép egy apró probléma: a kiáramló gázok áramlása nagyban függ a külső légnyomástól. Ha a külső nyomás és a kilépő gáz nyomása ideális, akkor a gázáram ideális formát vesz fel, ebben az esetben a legjobb a hajtómű hatásfoka. Ha a külső légköri nyomás magasabb, mint a kilépő gáz nyomása, akkor először a fúvócső végétől a gázáram összeszűkül, ha pedig jóval magasabb, akkor az áramlás még a fúvócső vége előtt elválik a fúvócső falától. Ez utóbbi roppant veszélyes, mert a gázáram így kontrollálatlan lesz, a tolóerő iránya eltérhet a hossziránytól, illetve a fellépő erőhatások miatt megsérülhet a fúvócső.
Így néz ki a gázáram egy légkörre optimalizált hajtómű esetébenEbből már sejthető, hogy bizony nem egyszerű dolog a hajtóművek maximális hatásfokát elérni. A többfokozatú rakétáknál a légnyomás problémáját úgy oldják meg, hogy az első fokozat alapvetően a sűrűbb, alsó légrétegek nyomására van optimalizálva, a második / harmadikfokozat már a magasabban uralkodó alacsonyabb légnyomáshoz vagy a légüres tér követelményeihez van kialakítva. A Falcon 9 esetében például két fokozat van ugye, az első fokozat légköri, a második fokozat vákuumra optimalizált.
Van erre a problémára egy pofonegyszerű megoldás, az un. Aerospike- (szabados fordításban a meglehetősen rosszul hangzó Légtüske-) hajtómű. Ez gyakorlatilag egy "kifordított" fúvócsövet jelent. A fúvócső falának egy szeletét kell elképzelni, ez a hajtómű belső oldala, erre "támaszkodik" a gázáram, túloldalról "nyitott részen" a légnyomás tartja a helyén.
Ahogy csökken a légnyomás, a gázáram elkezd tágulni, terebélyesedni, de megfelelő kialakítás esetén egy ilyen hajtómű a tengerszinttől a világűrig közel ideálisan használhatja ki a gázáram erejét, kis magasságban akár 25%-al is hatékonyabb lehet ezáltal, mint a hagyományos kialakítású megoldás. Ennek persze ára van, az Aerospike hajtómű által elérhető tolóerő kisebb lehet, mint egy hasonló méretű / tömegű hagyományos, harang alakú fúvócsővel rendelkező hajtóműé - vagy a másik oldalról megközelítve azonos tolóerőhöz nehezebb és nagyobb hajtómű kell.
Így működik az Aerospike hajtómű, balra a tengerszinten, középen nagy magasságban, jobb oldalt közel vákuum körülményeknélItt egy videó az X-33-hoz szánt XRS-2200 hajtómű tesztjéről, csak hogy lehessen látni működés közben is. A program keretében egyébként két repülésre szánt XRS-2200 hajtóművet le is gyártottak, csak hát ugye sose repültek...
Fémes hővédő pajzs:
A lényege, hogy a hőhatásnak kitett fémlemez magas olvadáspontú legyen, mögötte pedig kellő mértékű szigetelés, hogy a felmelegedő fémből ne jusson a hő a gép belső szerkezetéhez, csak a gép orrán lett volna szén-szén borítás (ugyanolyan, mint az űrsiklóén), hiszen ott azért 2000°C feletti hőmérséklet is lett volna.
A BF Goodrich által kifejlesztett, az X-33 hasára szánt hővédő panel a Smithsonian múzeumban (szemből és a hátoldala):
Kompozit műanyag tartályok:
Ez ugye a tavalyi Musk előadáskor is előkerült. A kompozit műanyagok nagyon könnyűek és mégis erősek lehetnek (szakítószilárdság terén, a nyíró irányú erőket már kevésbé bírják), ezért ideálisnak tűntek a tartályokhoz. Aprób probléma, hogy az X-33 / Venture Star tartályai kettő kúp formájúak voltak, hogy az ék alakú testben elférjenek ugye. Na az ilyen tartályt legyártani már nem olyan egyszerű, főleg, ha a gyártó cégnek nincs sok tapasztalata vele. Hát az X-33 tartálya így járt (megj.: a kevesebb pénzből vegzáló, tisztán piaci pénzből dolgozó Rotary Rocketnek sikerült egy sima kúpos alakú tartályt megfelelően legyártani, de a pénzük elfogyott, a cég becsődölt). A SpaceX hengeres tartályt alkalmaz, ez gyártás és terhelés szempontjából is kedvezőbb.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Az, hogy "vágom", az csak abból fakad, hogy érdekel, és sokat olvasgattam róla. Aki erre szánja a szabadidejét, az ugyanennyit vagy többet is tudhat...
Ajánlott oldalak:
Encyclopedia Astronautica
ProjectRho.com / Atomic Rocket
NASASpaceFlight.com fórum
Günther's Space PageAztán ezekből kiindulva még kismillió másik.
Ha rajtad múlna, milyen irányba fejlesztenéd az űrhajózást?
Én az SSTO-k rajongója vagyok, mint a DC-Y (és elődei) vagy a Venture Star. Igen, egy BFR/S hatékonyabb lehet a két fokozatával, ám az SSTO elegánsabb, hogy egyben megy fel és jön vissza. Jelenleg én egyetlen komolyabb jövőbeni SSTO programot ismerek, a Skylon-t. Ennek külön érdekessége, hogy hibrid torlósugárhajtómű / rakétahajtómű megoldást használna. Sajnos több, mint 10 éve már csak vergődik, az elmúlt pár évben sikerült némi pénzt szerezniük a hajtómű fejlesztésére (1 millió eurót az ESA-tól, 30 millió fontot a brit államtól, illetve a British Aerospace nevű óriáscég beszállt 60 millió fonttal, illetve épp nemrég jelentették be, hogy a DARPA megbízta a gyártó céget, hogy a légsűrítő modulját teszteljék az USA-ban.
Az SSTO-k feladata alapvetően hogy a LEO-ra felvigyék a cuccot, onnan már un. space tugok, "űrvontatók" vinnék a hasznos terhet a rendeltetési helyére, legyen az űrállomás, műhold, személyzet. Ezt a koncepciót amúgy a NASA véresen komolyan gondolta az 1960-as években, csak hát nem valósult meg (az űrrepülőgép igen, de az se úgy, ahogy szerették volna).
Egy 1970-es kép a tervekről, az Űrsikló felviszi konténerekben a terhet ( I. ), illetve nem mutatják, de a SpaceTug-ot is feltölti üzemanyaggal, a SpaceTug a robotkarjaival a terhet megfogja és rögzíti ( II. ) és elviszi a céljához ( III. ), ez esetben ez egy nukleáris-kémiai hajtóműves teherhajóÉn alapvetően a bolygóközi utazáshoz az átszállás megoldását preferálnám. Űrállomás a Hold körül, a Földről oda viszi a SpaceTug az űrhajósokat. Az űrhajós ott átszáll a bolygóközi űrhajóra, az űrhajó elviszi a Mars (vagy más égitest) körül keringő helyi átszálló állomásra őket. Ott pedig átszállnak a leszálló járműbe.
Ez többé-kevésbé analóg a Lockheed Mars Base Camp elképzelésével:
Persze én azért nem nem ACES-t használnék és Orion űrhajót...
A NASA bolygóközi űrhajói (mint a lent említett Discovery / A.C.Clarke vagy a Copernicus) többé-kevésbé szimpatikusak, csak hát eredendően 4-6 emberre méretezték őket, ami tényleg kicsi. Ennél nagyobb méretű és több űrhajóst szállító megoldás kellene.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
opr
veterán
Plusz vegyuk figyelembe, hogy mindennek a fejlodese a begyujtott adatok es tapasztalatok mennyisege alapjan egy bizonyos esszeru hatarig kozel a mennyisegnovekedessel egyenes aranyban (neha gyorsabban) gyorsul.
Most vilagszinten hany raketafelloves van egy evben? Max 100? Gondoljunk bele, ha ez a szam felmegy 10.000-re, az mennyi plusz penz, ido, adat, tapasztalat, stb. Gyarkolatilag egy robbanasszeru fejlodest indithat be, a vilag egyik legnagyobb bizniszeve valhat meglepoen rovid ido alatt, ha kijon a lepes.
De ugye, ehhez eloszor az kell, hogy sikeruljon megepiteni, elinduljon a szolgaltatas, es mukodjon biztonsagosan."Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin
-
bkercso
nagyúr
ez lesz az egyetlen lehetősége egy átlagembernek hogy megtapasztalja a súlytalanság érzését, illetve hogy az űrből (a határáról) élőben megnézhesse a Földet.
Azért ez nem igaz. Eddig is voltak és vannak súlytalanságot nyújtó zuhanórepülést végző repülők, valamint a Virgin Galactic és a Blue Origin is polgári űrugrásokra specializálódott (utóbbi csak részben).opr: Ne felejtsd el a katonai rakétákat!
[ Szerkesztve ]
kapható az OPA Red2 - Kercso Audio
-
Ez a C-5-ös sztori jó volt, és egyben rávilágított arra hogy sokkal sérülékenyebb és tőkehiányosabb ez a Lockheed mint gondoltam, 100+ éves múlt, politikai kapcsolatok, felhalmozott mérnöki tudás, hadipari megrendelések, és minden más ellenére.
Azért hozzá kell tenni, hogy az akkori légkör más volt, mint a mai. Ma ott tartunk, hogy a katonai megrendeléseknél kvázi három-négy bődületesen nagyra nőtt cég között oszlik el a pénz, és egyre csak fogynak és fogynak (erre kiváló példa a nemrég történt OrbitalATK felvásárlás a Northrop által...)...
Ezzel együtt nekem olyan érzésem van (aztán lehet megcáfolsz), hogy Musknál azért nem csak a folyamatos "kockáztatok-nyerek" metódus van, hanem csak tud is valamit a fiú, azért elég sok cége volt/van a fiatalkori IT-s cégeitől a Tesláig valahogy mindig nyer.
Igen, én is azt mondom, hogy az a buldog, kitaposós természete megvan, hogy elérje a célját. Amit én mondok viszont, hogy technikai innováció és kifinomultság terén a SpaceX eléggé máshol helyezkedik el, mint sok, saját véleményem szerint többre érdemes cég...
És a kocsi amit csinál az jó, a rakétája szépen visszajön újabban már szinte centi pontosan a köz közepére.
Azért a kocsi, amit először csinált (Tesla Roadster) nem volt annyira ütős, hogy finoman fogalmazzunk. Ráadásul szinte alig volt saját innováció benne, "csak" összeépítették a beszállítóktól megrendeltek alkatrészeket.
A Falcon 1 egy mai innovatívabb kis méretű rakétához (pl. SpaceLab Electron vagy Vector) képest elég mókásan fest.
Továbbra is azt mondom, hogy tud Musk, de alapvetően ők nem innováció terén alkotnak nagyot, hanem jól összeépítik azt, amit már mások kitaláltak. Vagy kevésbé jól (lásd Falcon Heavy).
A konkrét példa amit írtál, John McCain-nel meg az orosz hajtóművel, na ezzel végképp semmi baj.
Annyi a történet, hogy alapvetően politikai sz@rkeverésről van szó, mert az Atlas V. bizony 2002 óta repül RD-180-asokkal, és eleve az EELV céljára fejlesztették ki. McCain mégis sok-sok évvel később jött elő a "jajj, orosz hajtóművel viszik fel az amerikai kémműholdakat?!?" témakörrel. Esélyesen a SpaceX sugallatára (akik ugye az EELV tenderre akartak betörni).
Persze, ez nem különbözik sokban attól a sz@rkeveréstől, amit az ULA és az USAF csinált, hogy távol tartsa a SpaceX-et az EELV-től. Csak hát ettől még mindkettő sz@rkeverés.
McCain-t én is csípem amúgy, szegénynek most ráadásul eléggé csúnya jövőképet festettek az orvosok...
És még csak erőltetettnek sem érzem a dolgot, tényleg iszonyúan kínos ha a nagy és gazdag és fejlettségére méltán büszke USA rászorul a ruszkik hajtóműjére.
A Lockheed gazdasági döntést hozott, az RD-180 tényleg zseniális hajtómű, gyakorlatilag a maga kategóriájában nem volt párja az 1990-es évek végén (most sincs sok). Amikor az EELV zajlott, akkor eleve két párhuzamos rendszer lett volna (a másik ugye a Boeing féle Delta IV Medium és Heavy), az már egy másik történet, hogy végül miért kellett egyesülnie a két cég rakétagyártó ágának, ami végül oda vezetett, hogy az EELV eredeti célja helyett (versenyhelyzet) konkrétan monopóliumot hozott (aminek a folyománya volt, hogy a maga kategóriájában az Atlas V. egyedül indult később).
... hogy míg a BO szépen csendben építkezik apró lépésekkel...
Apró infó: a BO mottója: "Gradatim Ferociter". Lépésről-lépésre, ádázul (vagy határozottan).
Ha jól tudom ezeket valamiféle speckó kerámiából oldják meg, a fémes miben jobb, talán jobb a hőelvezetése, vagy nagyobb hőt bír ki?
A SpaceX un. ablatív megoldást használ (a NASA ezt használta az űrsiklóig folyamatosan, műholdaknál a mai napig), ez elég a hő hatására, így szabadulva meg a hőtől. Az elégés hatása kicsi a SpaceX szerint, így akár több visszatérést is kibír a nélkül, hogy a pajzsot cserélni kellene.
Az űrsikló szilikát téglákat használt, ott a rögzítés volt a probléma.
A fémes megoldás előnye, hogy nem ég el, és nem okoz problémát a rögzítése (csak qu*va drága).
Korábban nehezebb fémből voltak?
Speciális aluötvözetből szokták csinálni, esetleg kompozittal erősített fém (a fém tartály kap egy kompozit műanyag "burkot", ami erősíti). A tisztán kompozit viszont könnyebb lehet.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Van egy kis cég, amelyik aerospike-kal kísérletezik. Az ARCA, ha minden jól megy, pár héten belül indítja a kísérleti aerospike rakétáját h2o2 (hidrogénperoxid) monopropellant üzemanyaggal. Már augusztusban kellett volna tesztelniük a hajtóművet, de a szállító cég késik a 60%-os h2o2 üzemanyaggal. Ha megvan a hajtóműteszt, akkor egy-két héten belül felszerelik a már kész rakétára, és indulhat is a világ első aerospike-ja, ami az űrben is jár (110km magasság a cél, nem kell nagyon komolyan venni ezt az űrt egyelőre). Ha az rendben lefut, és meglesznek az adatok, hogy valóban hogyan működik egy aerospike valódi vákuumban (ők lesznek az elsők, akik mért adatokkal rendelkeznek), akkor elkezdik a fő járgányt, a HAAS 2CA nevű aerospike motoros, SSTO rakétát, amivel max 100kg-os payloadot vinnének orbitra RP1+h2o2 üzemanyaggal $1M alatti költséggel 2018-ban. Sajnos pár napja derült ki a probléma, hogy a HAAS 2CA-nak túl nagy lesz a tolóereje, és a mostani engedélyeik nem megfelelők, új engedélyeket kell beszerezni, ami elég nagy szívásnak tűnik.
[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
Dehogy. Alapvetően vegyész vagyok, de járműgépészetben dolgoztam.
Mondanám, hogy ez nem rakétatudomány, de épp az, mégha abban semmi különös nincs is. Főleg egy egykamrás hibrid (szilárd-folyékony) spikeban. Alapvetően egyszerű, mint a faék. Pont az a lényeg benne.[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
Az űrliftről azt olvastam több helyen hogy teljesen irreális. Szerinted megvalósítható?
Az SSTO-ról is többen azt írják, hogy megvalósíthatatlan.
Az űrlift jelen technikai szinten biztosan nem megoldható. De nem zárom ki, hogy sok-sok év múlva már megvalósítható lesz.
Az elektromágneses gyorsítópálya már talán egy hajszállal reálisabbnak tűnik nekem (laikusként), de csak kis gépek, műholdak pályára állítása esetén.
Itt nem arra kell gondolni, hogy maga a gyorsítópálya gyorsítja a szökési sebességre a járművet, hanem arra, hogy mondjuk közel hangsebességre gyorsítja, és mondjuk teszi ezt tengerszint felett pár km magasan, majd a jármű begyújtja a rakétahajtóműveit, és tovább gyorsít, tehát a gyorsítópálya az első fokozat. Jelenleg a hordozórakéták az üzemanyag arányosan legnagyobb részét ahhoz használják fel, hogy a legalsó, legsűrűbb légrétegekben elérjék a hang sebességet...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Nagyon sok információ hozzáférhető szabadon az interneten. Ha eléggé érdekel a téma, és van egy csipetnyi mérnöki vénád, akkor neki lehet állni.
Linkeltem már a ProjectRho oldalát, nézd meg az Atomic Rocket Rakéta-hajtómű szekcióját. Rengeteget lehet tanulni belőle...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ahogy cifu is mondja, a világ tele van jobbnál jobb whitepaperekkel. Az internet elképesztő mennyiségű tudás, amihez bárki szabadon hozzáfér. Ha a saját tudás annyira elég, hogy megértsd a tartalmát, és van némi rutin, meg tapasztalata pár mérnöki ágban, akkor hozzá lehet fogni. Az egész nem olyan bonyolult, mint amilyennek igyekeztek évtizedekig beállítani. Illetve egész pontosan az évtizedekig tartó bonyolult mérnöki munkára már sokkal könnyebb alapozni. Nem kell újra feltalálni a melegvizet. Ezért repül a SpaceX is, ezért jutott pár év alatt a sehonnan a mindenhova.
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
bkercso
nagyúr
-
Finoman fogalmazva is a franc se akar menni a Merkúrra. Képzeld el az odautat, úgy hogy nem vagy a Merkúr egyik kráterében. Pont annak vagy kitéve, mint a Merkúr felszínén a Napot bámulva. Napszél nem a barátod. És akkor még nem is beszéltünk, hogy a Merkúr orbitra több energia eljutni, mint bárhova máshová a Naprendszerben. Még a Neptunusz orbitjára is kevesebb delta-v kell, ráadásul a gázbolygókon van légfék, itt meg saját zsíron kell megállni. Kösz, inkább nem.
[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
Ha pusztán elméleti síkon gondolkozunk, akkor igen, megfelelő költségvetéssel megoldható. De mivel a Naprendszer tele van érdekesebb, biztonságosabb és olcsóbb célpontokkal, a Merkúr lesz az egyik utolsó meglátogatott égitest (bolygó, kisbolygó, hold).
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
Bevallom az egész blog eredetileg azért lett csinálva, hogy egyfajta "biztonsági mentés" legyen.
Most annyit tettem, hogy a 13-as helyett 16-osra vettem a betűméretet. Így fél 11-kor nem állnék neki drasztikus változtatásnak, sajnos szinte alig van tapasztalatom a Blogspot.hu-val...[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
1.
Nincs elég rakétájuk. Még le kell gyártani 30 Falcont, amivel kihúzzák a BFR elkészültéig. Az eddig elkészült kb 30 és az új 30, majd ezek újrahasznosítása lesz az árbevétel forrása a következő pár évben, amíg a bfr projekt lefut.#325
1.
Robotot? Már most is bármikor. Hatalmas deltav többlete van a Falcon 9-nek. Vitt már 500 kilós műholdat Nap L1-re, ahova több deltav kell, mint a marsra.2.
Egy új műholdat? Ahhoz, hogy szóba kerüljön emberes küldetés, több tucatnyi műholdra lesz szükség. GPS hálózat, kommunikációs hálózat, éghajlati műholdak, térképészeti műholdak stb. De egy bfs menettel ezeket mind el lehet vinni. Nem kell félni a műholdproblémától, a SpaceX a föld köré is többezer új saját műholdat szeretne fellőni. Ez a pár tudat plusz mínusz nem számít.[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
Szerintem már próbaindítása sem lesz a FH-nek, az már el is van kaszálva csak nem jelentette még be, gondolom kivár a számára optimális időzítéssel.
Kettő plusz egy indításra mindenképpen szükség lesz, az egyik DoD-nak már bevállalt EELV tesztindítás, a másik a Hold-megkerülő űrturista-út, plusz pedig a demó indítás.
Nem is értem miért csak jó fél év múlva akarja elkezdeni Musk a BSF megépítését, ha most ez a terv, ez a cél, akkor már most ezen kéne dolgozniuk, így is biztos csúszni fog, szóval nem kéne fél évet kidobni.
Schawo leírta a lényeget, én még hozzá tenném, hogy a második fokozatok gyártását lehet hogy nem fogják leállítani, avagy abból tovább kell a gyártósort életben tartani, mert azok ugye elvesznek mindegyik indításnál. Pár éve egy Merlin-1D Vac hajtómű legyártása ~30 nap volt (szemben a légköri változat 5-8 napjával), ennyivel nagyobb figyelmet és precizitást igényel.
Aki picit belegondol, vagy volt már főnök valahol (akár csak kis kisfőnök, 1-2 beosztottal), az pontosan tudja milyen irgalmatlan nehéz kicsikarni, kitaposni, kiimádkozni a beosztottakból a teljesítményt, az eredményt.
A SpaceX híres arról, hogy hatalmas a fluktuáció. Az egyik megjegyzés szerint heti 60-80 órákat dolgoznak az alkalmazottak, és csak annyi könnyítés van, hogy rugalmasan tudod a túlóráidat mozgatni. Itt pedig nem arról van szó, hogy az alkalmazottak nem akarnak dolgozni, mert az alkalmazottak a visszajelzések szerint szeretnek a SpaceX-nél dolgozni, de a hatalmas túlóramennyiség miatt egy-két év alatt kiégnek.
Ennek sok eszköze van, az egyik hogy a főnök direkt túl rövid határidőket ad meg, amikről maga is tudja hogy irreális és csúszás lesz, de ahhoz hogy a reálisan legrövidebb határidőt elérje, még annál is szűkebb időt kell kitűznie.
Ha végigolvastad az egészet, akkor ott volt az a megjegyzésem, hogy semmi sem lett volna, ha azt mondja, hogy 2024-ben indulnak a teherűrhajók és 2028-ban az emberes BFS landerek. Sokkal reálisabb határidők, sokkal megvalósíthatóbb és betarthatóbb.
A Mars Base Campnál a Lockheed hiába mondott 2028-at a Mars körüli pályára állásra, az is csak akkor reális, ha a programot még idén, vagy legkésőbb jövőre elkezdik építeni - és finanszírozni. Amire nem túl nagy az esély.
Musk szerintem azért erőltet ilyen hihetetlen határidőket, mert minél hamarabb akarja elérni a célt és mert sokkal jobban hangzik az, hogy 7 év múlva embert visz a Marsra, mint az, hogy 11 év múlva embert visz a Marsra.
Mintapélda a Red Dragon tavalyi bejelentése, hogy 2018-ban már indul is... Se a Falcon Heavy nem volt kanyarban sem, se a Dragon v2 hajtóműves leszálló képessége, de azért bejelentjük, mert jól hangzik és mindenki hullámozva üdvözli a bejelentést. Holott reálisan végignézve a SpaceX eddigi élettörténetét már akkor tudni lehetett, hogy 2018-ban biztos nem fognak elindítani egy Mars-szondát...
Én személy szerint ezt hibának érzem Musk részéről. Mi a francért kell ekkora nagyotmondás?
Elnézve milyen gyönyörűen fejlődött eddig is a F9, ami lényegben a SpX sikersztorija, és nyilván folyamatosan fejlesztik tovább, szóval elvben lehetséges hogy pár év további fejlődés után legalább egy robotot el tudjon juttatni a Marsra?
A honlapjukon is kint van, hogy 4020kg-ot tudnak elindítani a Mars felé (szvsz egyszer használatos módban). Csak itt jön a kérdés: milyen robotot? Nekik nincs túl nagy tapasztalatuk ilyen téren még. A NASA ha jól tudom, még nem bízta meg őket Mars-szonda indítással.
De az meg nem lát be a felszín alá... Értem én hogy sok másik részlet sincs kidolgozva, de ez nagyon nincs, még egy tőmondat szintjén sem.
A felszín alá be lehet látni például radarműholdak segítségével. És igen, ezeket is meg kell tervezni, meg kell építeni és meg is kell finanszírozni. Ez is egy olyan pont, ami nagyon nincs kidolgozva az egészben.
Ezért gondolom azt, hogy Musk nagy bejelentései tavaly és idén is alapvetően médiahack-ek, mert tök jó, hogy a hajtómű, LOX tartály, pályaszámítások, dV számítások ott vannak, de egy komplex Mars program nem csak ennyiből áll. A Mars Base Camp sokkal kidolgozottabb, viszont kevésbé ambiciózus. A Lockheed mindent elkövetett, hogy az idei előadásuk sokkal jobb legyen, mint a tavalyi, klasszisokkal jobb CGI, három olyan előadó, akik jól néznek ki (a tavalyi előadáson szakmai szinten amúgy láthatóan jól mozgó Wanda Sigur-t lecserélték egy sokkal attraktívabb teremtésre...), jól beszélnek (sokkal jobban, mint Musk) és az egész gördülékeny, összeszedett és hiteles volt.
Mégis melyikről beszélnek többet a médiában?
Hát nem a Mars Base Campból...
Ez az, ami miatt sokan fújnak Muskra, mert a kritikusok szerint álmokat prezentál. Tegnap este jutott eszembe a legjobb analógia, Werhner von Braun Mars Projektje...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ha GPS azért kell, mert az vezérli a leszállítást, anélkül kétszer ugyanoda még nem szállt le senki. Márpedig ha leszállópadot építenek (normális leszálláshoz elengedhetetlen), hogy beletaláljanak, szükség lesz GPS-re. A kommunikációs hálózatra ahhoz van szükség, hogy folyamatos legyen a kommunikáció a Földdel. A forgásból adódóan a Mars egy adott pontja gyakran hosszú ideig nincs földi rálátásban, ahhoz, hogy kommunikálni lehessen kell egy komoly kommunikácis hálózat. És ehhez még szükség van Lagrange pontokba elhelyezett műholdakra is, különben akár több hetes rádiócsend lehet, amikor a Nap közöttünk van.
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
Az első nagy nehezen és kockázattal le fog szállni kb random, ha jól tippelem, akkor visz magával egy automatikusan telepíthatő padot, aztán a többi már arra száll le.
20 perc < 720 perc
A műholdak aprópénz 2017-ben, ha nem ultatartósra, és megízhatóra gyártatod a Boeinggel. A SpaceX saját gyártású műholdja, amiket elég egy-két átmeneti évre tervezni, filléres tételek lesznek. Mi kell egy műholdra: váz, napelem, aksi, elektronika és a funkció. Az első négyet full belsőleg meg tudják oldani (milyen jól jön a Tesla ugyebár), egyedül a funkciót kell külsőleg megoldani. De ma már egy GPS, vagy egy infra, vagy egy radar is olcsóság a 10 évvel ezelőttihez képest, a kommunikációs egység meg egyenesen szóra sem érdemes.
[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
Nekem sem triviális a megoldás, de nem tartom teljesen elképzelhetetlennek sem. Pármillió dolláros büdzsé keretösszegbe ám rengeteg dolog belefér. Jópár milliót megér egy stabil, biztonságosabb landolás.
Mindenhogyan nehéz lesz az első leszállás. A red dragon superdraco hajátnyos leszállását is ezért kaszálták el. Szóval valamit ki kell találni, a leszállunk majd a vakvilágba nem tartható koncepció.
[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
Igen, erre írtam hogy egy főnök kénytelen korábbi dátumot mondani ha a reálist el akarja érni.
Meg lehet így is közelíteni, a másik oldalról meg nem főnökként, hanem a cég arcaként kell(ene) nézni, úgy meg folyton azt látjuk, hogy azt mondja, hogy X évben ezt és ezt megvalósítjuk, valójában meg folyton X+Y évben valósul meg. És ez igaz bármire, amit mond.
Ez meg már a hitelességét teszi kérdésessé...
Egy NASA-robotot. Aminek az első verziója nagyon szépen bizonyít már évek óta a Marson.
Szép és jó, de akkor arról beszélünk, hogy egy NASA programot kellene a SpaceX-nek felvinnie.
Ki pénzeli ezt? A NASA? Akkor az egy NASA program.
A SpaceX? Akkor viszont nekik fizetni kellene a NASA részére.Oké, ez pénz, meg érdek, meg diplomácia, de gondolom a NASA-nak örülnie kéne ha egy amerikai cég újabb infókat szerez meg a Marsról, meg úgy általában is támogatniuk kellene alapból a SpX-et ha az nem kerül egyébként pénzükbe.
Azt a robotot, az érzékelőket, a napelemeket, a rádiókat, stb. általában nem a NASA gyártja le, hanem egy alvállalkozó. Akinek fizetnek ezért.
Aztán a robotot össze kell építeni, tesztelni, hogy az összeépítés rendben megvan-e, majd ha megvan a tesztelés, akkor mehet a rakéta orrára...
Ez pénzbe kerül valakinek...
A radarműhold mennyire lát be a felszín alá? Mennyire pontos? Csak erre lehet alapozni egy bázis helyének kitűzését?
A talajtól függ, az űrsikló az 1980-as évek elején vitte fel a SIR-A radart, eredetileg a felszínt akarták leképezni vele, aztán megdöbbenve látták, hogy a por, homok, laza talaj alá "lelát", és így a Szaharában a homokdűnék alatti völgyeket láttak meg:
Csak erre lehet alapozni egy bázis helyének kitűzését?
Nem, de sokat segít a talaj milyenségének meghatározásában, például nem bölcs dolog olyan laza talajra építkezni, amelyik "vándorol" a széllel.
Csakhogy ezek is olyan dolgok, hogy a Mars ilyen szintű feltérképezéséhez egy-két ilyen radarműhold mellé kellene optikai és spektrográfos, stb. műhold is, majd az adatokat elemezi kell, ami több száz emberrel is évekbe tellene.
Jelenleg fordítva működik a dolog a szondák leszállási helyének megállapításánál. Megvan egy nagyjából lefotózott Mars felszín, és kinézik a legvonzóbbnak, legérdekesebbnek tűnő régiót, majd oda küldik a szondát.
Csakhogy most egy olyan helyet kell találni, amelynek a közelében van víz, a talaj stabil és nincsenek egyéb veszélyforrások, plusz könnyen le lehet szállni oda (a sarkok ebből a szempontból nem ideálisak pl.).
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
tupuk
aktív tag
Mármint arra a felbontásra gondolok amit pl. akkor láttok ezen a térképren ami akkor jön elő, ha bekapcsoljátok pl. a Curiosity Landing Site-ot. Abban 20 méteres felbontásig lehet zoomolni, ami azért elég szép (persze a végén már nem túl éles). Szép és jó, de persze ez messze nem lenne elég önmagában egy BFR landolási helyszín kitűzéséhez.
-
Musk minden nevetséges dátumaival együtt is messzebb jutott az űrhajótechnikában mint bárki más... mint nála sokkal realistábbak... a vegytiszta racionalitás nem elég ehhez az úthoz....
Mint írtam, ez nagyon összetett dolog. És nem csak Musk-on múlt...
Az USA-nak elemi érdeke hogy megvalósuljon Musk terve. Persze egyes cégek és szentárok ebben ellenérdekeltek, ez egy folyamatos washingtoni játszma is. De állami szinten nyilván érdek. Ha ez megvalósul, a történelem lesz. Méghozzá nem csak USA-történelem, hanem egyetemes történelem.
Érdemes azért átolvasni amit írtam a Mars Base Camp és a BFR/S közötti alapvető különbségekről. Sok sebből vérzik a Mars Base Camp, de nagyon üdvös hangoztatni, hogy nemzetközi kooperációt vizionálnak.
Alapvetően más Musk elképzelése és például a NASA elképzelése, de "állami" szinten a NASA megoldása is tökéletes lenne, pont erre mutatnak rá páran. Mert a NASA racionálisabban áll rá, például nem alapból több tucat (kétszáz?) embert akarnak odaküldeni, hanem előtte tapasztalatot gyűjtani, hogy milyen nehézségekkel kell a Marsi mindennapokban szembesülni technikai, emberi, környezeti szempontokból.
Ráadásul írtam: állami szinten az az érdek, hogy a tagállamok pénzt, bevételt, munkát tudjanak nyújtani.
Jelenleg van a Musk-féle terv a Mars-leszállásra és... mellette más amerikai alapú tervek (NASA DRM 5.0, Lockheed MBC, stb.). Más országoknál komolyabb tervek sincsenek... Az ESA és Kína is inkább a Holddal szemezget.
De akkor mi? Engem ez érdekelne. Én bedobtam a robotot, de ha tudsz jobbat, akkor mondd.
Egy komplex Mars felszín-felmérés Mars-körül keringő műholdakkal, majd a potenciálisan szóba jöhető helyeken roverek / landerek felmérése. Ezek után lehet végső döntést hozni.
Ez is olyan dolog, amiről Musk nem nagyon beszélt. Pedig ha 2024-ben már teherhajókat szeretne oda küldeni, akkor kellene...
A sarkok egyébként nálam fel sem merültek soha, egy ilyen hideg bolygón felteszem praktikum és közérzet (pszichológia) szempontjából is az egyenlítő vonala az ideális.
Ellenben a vízjégnek a sarkok kedveznek inkább... ( [link] )
Illetve lehetséges hogy van sokkal jobb műholdképeik csak simán nem hozzák nyilvánosságra?
Jelenleg a legjobb képeket a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) tudja prezentálni. Erre tessék. 11 év alatt a teljes felszínt ennyire tudta feltérképezni.
A fő gond, hogy nagy felbontású képeket nem lehetséges folyamatosan továbbítani, ehhez nincs elegendő sávszélesség és folyamatos kapcsolat. Tehát az MRO HiRISE kamerája csak az érdekesebb pontokról tud jó minőségű képeket továbbítani. Ez is egy potenciális probléma...
Szóval: lehetséges hogy a Marson lehetne repkedni ilyen 1-2 személyes elektromos kis minihelikopterrel vagy valamiféle kis drónhelikopterrel?
Tök jó, hogy a gravitáció csak ~harmada a földinek, de a légkör sűrűsége meg csak 0,6%-a...
Jelenleg a legtöbb hasonló elképzelés hatalmas szárnyú és könnyű drónokról szól. Helikopter szerű drónoknál brutális méretű rotorokra lenne szükség a ritka légkör miatt...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
De a NASA.... ha csak meghallom, már legyintek... komolyan, néha úgy érzem inkább visszahúznak mint visznek előre.
Tessék ezt megnézni:
Annyit tennék hozzá, hogy az orosz űrügynökség értéke alacsonyabb lett azóta, mert megvontak tőlük pár száz millió dollárnak megfelelő rubelt az orosz gazdasági helyzetre való tekintettel.
Az ISS építésének a 2/3-át a NASA fizette. Jelenleg a világ össze tudományos űrprogramjából cirka kétharmad NASA finanszírozású.
Hovatovább ők tették lehetővé a SpaceX-nek, hogy megépítsék a Falcon 9-et és a Dragont.
A NASA tény, hogy ezer és egy sebből vérzik. De per pillanat náluk többet senki sem tesz az űrkutatásért...
A mostani műhold is képes 20m felbontású képeket csinálni, nagyon jók, nagyon szépek.
Én leszállási helyet egy "farokra szálló" (tail-lander) űrhajó számára nem jelölnék ki 20 méteres felbontású képek alapján...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Egy biztos, hogy a Marson más az elemek aránya, mint a Földön. Azt még nem pontosan tudjuk, hogy hogyan más, de a különbségből fakadósan igen nagy a valószínűsége, hogy a Marson könnyen bányászhatóan találnak olyan fémeket, amiből itt hiány van.
evDirect villanyautós töltőhálózat
).
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
it Mars-bázis, Hold-bázis, utazás rakétával a Földön – a vállalatvezető nagyszabású terveket vázolt fel az űrkutatási kongresszuson, ahol bemutatta az új rakéta koncepcióját is.
- Philips 24M1N3200ZA Gaming 24" monitor
- Philips Evnia 49M2C8900 (49", OLED, 5120x1440, 240Hz, 10bit, Ívelt 1800R, 0,03ms) Új, Bontatlan!
- Laptopok, Pc-k professzionális karbantartása, tisztítása.
- FRISS LISTA!!!! SPÓRÓLJ SZÁZEZREKET! Új bontatlan gamerlaptopok I5/7/9 R7 Rtx 4060-70
- Quad head TV Box - felvevő/streamer
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen