Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Tigerclaw #8 üzenetére

    "Igen, a tobbi oltast is rohamtempoban engedelyeztek, de nem ennyire. Itt nem arrol van szo, hogy jo-e a kinai vagy orosz vakcina, hanem az hogy a gyogyszeriparban komoly okkal vannak normak es meg ha sietni is kell, egy vonalat nem szabad atlepni."

    Ez jó duma, békeidőben. Most viszont harctéri gyógyászatra van szükség, amikor öngyújtóval meg pálinkával kell sterilizálni a szikét, mert az is jobb, mint a semmi. Egy ilyen helyzetben a partvonalról bekiabálni a "minél rosszabb, annál jobb" politikai logikát követve teljességgel vállalhatatlan.
    Az ellenzék igyekezett hitkérdést kreálni a vakcinázásból, hogy kijátszhassák az "EU vs kelet" kártyát, csak az EU (ismételt) bénázása miatt csúnyán lyukra futottak, mert a választók igen nagy többsége szeretne minél hamarabb túljutni a járványon és nem tesz különbséget kormányzati meg ellenzéki vakcinák között, inkább beadatja azt, ami egyáltalán van. Ráadásul minél több EU tagállam vásárol orosz meg kínai oltóanyagot, annál nagyobb a blama, ezért érthetetlen, hogy miért kellett az ellenzéknek egyáltalán belemennie egy ilyen erkölcsileg vállalhatatlan, politikailag meg kontraproduktív műsorba.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Stauffenberg #24 üzenetére

    "Az emberiség előtt meg két lehetőség van: Feltétel nélküli alapjövedelem vagy ellen kell állni az automatizációnak és mesterséges intelligenciának. "

    A feltétel nélküli alapjövedelem nem a munkabért hivatott kiváltani, így semmiképpen sem lenne megoldás az automatizáció generálta munkanélküliség kezelésére.
    Az alapjövedelem koncepciója a szociális ellátórendszert terelné 100%-ban piaci alapokra.
    Az állam nem tartana fenn szociális intézményeket (iskola, kórház, stb.), hanem az ezekre szánt költségvetési forrásokat szétosztaná a lakosság között, és a piac szereplőkre bízná, hogy az így generált fizetőképes keresletet egymással versengő fizetős szolgáltatásokkal elégítsék ki. Könnyen belátható, hogy a kapitalizmus jelenleg uralkodó korrupt formájában hova vezetne ez: a szolgáltatások versenye helyett pár nagy szereplő monopolizálná a piacot és az árakat magasan az alapjövedelem fölé emelné, így a többség teljesen elesne a szociális ellátástól. Egy idő után a választók kikényszerítenék a politkából a rendszer felszámolását és az egészen csak az a pár gazdasági szereplő nyerne, akik a kísérlet ideje alatt megszedték magukat.

    Az automatizációnak és a mesterséges intelligenciának pedig értelmetlen ellenállni, ha ugyanazt a tevékenységet hatékonyabban végzi, mint az ember. A markológépeket sincs értelme betiltani, mert hogy kétkezi kubikusok ezreitől veszi el a munkát. Az az állam, ami a keresztbe fekszik a technológiai fejlődésnek behozhatatlan gazdasági versenyhátrányba kerül, ezért egyetlen épeszű politikus sem fog az automatizáció ellen küzdeni.

    A megoldás a tudás alapú gazdaság kiépítésével párhuzamosan az általános munkaidő csökkentése lehet.
    A jelenlegi gazdasági paradigma szűklátókörűen a szellemi munkaerőre mint élettelen erőforrásra tekint, a tudásra pedig mint hosszú távú befektetésre, amelyből ki kell préselni a maximumot.
    Így a tudásalapú társadalom két nagy szegmensre oszlik: akinek van munkája, de napi 12-14 órában szivatják, meg munkanélküliekre. Azaz a társadalom egyik felének pénze nincs, a másiknak meg ideje, hogy élvezze azt, amiért megdolgozott.

    Pedig a szellemi munkaerő kiszipolyozása valójában önbecsapás a vállalatok részéről. Egy átlagos szellemi munakás nem tud napi 4-6 óránál több valóban eredményes, kreatív munkát végezni. A 12-14 órás túlóráztatás valójában fizetett 8-10 óra alibizés, üresjárat, felesleges adminisztráció, stb. amivel középvezetői szinten szinten lehet bizonygatni a felső vezetésnek, hogy 100% fölött teljesítenek.
    Ha ezzel szemben kétszer-háromszor annyi embert alkalmaznának csökkenetett munkaidőben de teljes fizetésért, akkor ugyan a bérköltségek megugranának, de azzal együtt a produktivitás is, azaz a magasabb költségek több valóban eredményes, kreatív munkát eredményeznének.
    Ehhez viszont a nagy vállalatok menedzsmentjének fel kellene ismerniük a valóságot, ami nem éppen az erősségük, de ahogy az öröklésen és származáson alapuló nemesi nagybirtokok is idővel kihaltak, úgy a "corporate idiocracy" elven működő nagyvállalatok helyét is át fogják venni azok, amelyek képesek a szellemi munkaerőt a helyén kezelni.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Stauffenberg #26 üzenetére

    "márpedig ahol az emberi munkaerő kiiktatása a cél"

    Nem az emberi munkaerő kiiktatása a cél, hanem az automatizálható munkafolyamatokat nem tekintjük emberhez méltó munkának. Vagy másként fogalmazva: az automatizálható munkákat végző embereket tekintjük biorobotoknak.

    Ez hasonló az intelligencia fogalmához. A 16. században a négyjegyű számok egymással való osztása az intelligencia egyik jól alkalmazható mérőeszköze volt. Ma már egy zsebszámológép is meg tudja ezt tenni, mégsem tekintjük intelligensnek, hanem az alap számtani műveleteket nem alkalmazzuk tovább az intelligencia mérésére.
    Ha mostanában jelentkezel bármilyen szellemi munkára, hiába fitoktatod a fejszámoló képességeidet, legfeljebb érdekes hobbiként fogják elkönyvelni.

    Tehát ahogy a gépek folyamatosan fejlődnek, úgy változnak a velük kapcsolatos fogalmaink is. Így természetes, hogy a "munka" fogalma is átértékelődik: amit egy gép meg tud csinálni, azt nem tekintjük "valódi" munkának, helyette a gép tervezését, kivitelezését, kezelését, értékesítését tekintjük annak.

    Az AI-val sem lesz máshogy: amit az AI nem tud megcsinálni, az lesz A munka. Márpedig attól nagyon (meg merem kockáztatni végtelenül) messze vagyunk, hogy az AI átvegye az AI tervezés és kivitelezés feladatait is az embertől, beleértve az esetleges paradigmaváltást hozó tudományos alapkutatásokat is.

    "De már arra is idomítjuk ezeket az algoritmusokat, hogy önállóan generáljanak CGI alkotásokat, egy reklámanyag összedobásához sem kell majd emberi kreativitás, sőt vannak modellgynökségek, amik "divatfotózást" is lezavarnak CGI alapon, felmész a weboldalra és két kattintásból kiválasztod a szimpatikus, de sosem létezett reklámarcot."

    CGI területen dolgozom és hidd el, ez a világ sosem fog eljönni. Nap mint nap hallunk jóslatokat, hogy majd nem lesz szükség színészre, mert lesz helyette CG.
    Mi meg a több órás renderekre és szimulációkra várva kérdezgetjük, hogy oké, de mikor, mert most pont jól jönne. :DDD

    Egy dolog ugyanis a tech demó és teljesen más a műalkotás, ami lényegéből adódóan ember-ember kommunikációja. Persze lehet azt imitáló procedurális megoldásokat alkalmazni, de egy ponton túl mindig eljutunk az "inkább csináljuk meg kézzel" megoldásig, mivel ahhoz, hogy a procedurális megoldás eljusson arra a szintre, ami képes hordozni a műalkotás lényegi üzenetét, úgy szét kell paraméterezni, hogy egyszerűbb hagyományos módon hozzáállni a feladathoz.
    Megpróbálom példával elmagyarázni: VFX-ben brutális kulimunkát kell beletolni pl. a forgatott anyagokon a tárgy és a háttér szétválasztásába (greenscreen, roto). Egész biztos, hogy idővel az AI jobb eredményt fog produkálni ebben, mint az ember. De sosem lesz képes az AI olyan képi atmoszférát teremteni, amitől a film érzelmi hatása más, erőteljesebb, kifejezőbb, stb. lesz a nézőre, de még ha lesz is ilyen, akkor is kell majd egy ember, aki megmondja, hogy mi az a "más, erőteljesebb, kifejezőbb".
    Ugyanígy sosem lesz olyan CG színész, ami "jobb" lesz az embernél, mert képtelenek vagyunk racionálisan megfogalmazni, hogy mi az a "jobb" még akkor is, ha egyébként mindannyian egyetértűnk benne, hogy melyik színész tehetséges és melyik nem.

    "Az IKEA katalógusában már alig van valódi fotó, jelenleg kb 80%-ban CGI-t használnak és a cél a teljes átállás."

    A prezentációt meg ne keverjük a valódi alkotómunkával, mert az IKEA katalógusában a CGI csak a design (a lényegi alkotó munka) prezentációja. Hogy magát a designt milyen módon kommunikálják: fotóval vagy CGI-vel, az technikai részletkérdés.

    Ami a dolog társadalmi vonzatát illeti, azaz:

    "A munkanélküliség addig probléma, amíg munkához kötjük a megélhetést,"

    Eleve mit értünk "megélhetés" alatt? Ha a biológiai minimumot, akkor már rég túlvagyunk ezen. Az emberiség 50%-a képes megtermelni mindent, ami az össz emberiség túléléséhez szükséges: élelem, egészségügy, lakhatás, stb. (A másik 50%-a meg olyasmivel foglalkozik, ami miatt egyáltalán érdemes élni: oktatás, kutatás, művészetek, stb.)
    Amúgy ha nem az egyéni munka határozza meg, hogy ki milyen körülmények között él, valójában akkor is munkához kötöd az életszinvonalat, csak nem feltétlenül annak a munkájához, aki a jobb életkörülményeket élvezi.
    De még ha minden létező feladatot elvégez helyettünk az AI, akkor is fel fog merülni a kérdés, hogy ki milyen arányban részesüljön ebből.

    [ Szerkesztve ]

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Tigerclaw #27 üzenetére

    Itt nem arról van szó, hogy van a cégek érdeke, ami szembe megy a társadalom érdekeivel és hogy ki fog nyerni, hanem hogy adott egy idejétmúlt társadalmi-gazdasági berendezkedés, ami vagy változik, vagy kihal.

    Azért hoztam fel analógiának a régi földbirtokokat: azok sem a forradalmak miatt tűntek el, hanem a gazdasági paradigmaváltás miatt, ami miatt a birtokok származás alapú tulajdonlása és menedzselése evolúciós hátrányt jelentett. A forradalmak csak rákényszerítették az államot a valóság tudomásul vételére, azaz hogy ne az életképtelen gazdasági rendszereket támogassa.

    Ahogy feljebb már leírtam: a szellemi munkaerő túlhajszolása valójában kontraproduktív, mert önáltatás. A szellemi munkás nem hoz létre több valódi értéket, mintha rendesen megfizetnék azért a pár óra valóban kreatív munkaóráért és békénhagynák a nap hátralévő részében. Ahhoz, hogy a cégek felhagyjanak az önbecsapással nem törvényekre meg adósávokra van szükség, hanem olyan cégekre, amelyek evolúciós előnyt kovácsolnak ebből, ehhez viszont paradigmaváltásra van szükség a cég szervezetekben, pl. olyan teljesítmény mérésre, ami a valódi, kreatív eredményeket méri és nem ad teret a bullshitelésnek.
    Ez a folyamat amúgy lassan, de biztosan elkezdődött már, de valószínűleg kell még pár évtized vagy évszázad, mire érezhető eredménye is lesz.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Stauffenberg #30 üzenetére

    "Szerintem ezzel tökéletesen meg lehet sérteni nagyon sok embert, aki amúgy büszke az ő automatizálható munkájára és nem is biztos, hogy kérte a megmentést az "emberhez nem méltó" körülményektől. "

    Nem megmentésről van szó, hanem innovációról.
    Az emberek a munkájuk eredményére büszkék és arra a teljesítényre, amit hajlandóak voltak az érdekében kipréselni magukból. Arra viszonylag kevesen büszkék, hogy képesek ugyanazt az eredményt nehezebben, kényelmetlenebbül és drágábban elérni, ha van egyszerűbb, kényelmesebb és olcsóbb módja.

    "Nem lehet mindenkit becsatornázni azokba a szellemi munkakörökbe, amik jelenleg is csak kisebb szeletét adják a munkaerőpiacnak, ez egy túlságosan naiv utópisztikus gondolat. "

    De lehet, ahogy írtad a markológépről:

    "a kubikus munkáját elvette, de a kubikus fia már tanulhatott szakmunkát, hogy a markológépet összeszerelje, javítsa, kamionra pakolva szállítsa, üzemeltesse vagy létrejöttek azok a kereskedői hálózatok, ami a markológépek eladásával, marketingjével, terméktámogatásával magasan képzett szellemi foglalkoztatásúaknak is munkát adott."

    "Mit nem tud majd megcsinálni? Szerintem az ember alapvetően túlértékeli a saját kognitív képességeit, mikor azt mondja, hogy az AI nem léphet a helyébe."

    Szerintem meg sokan túlértékelik az AI lehetséges képességeit.
    Pl. a Tesla-nál megpróbálták 100%-ban kiiktatni az emberi munkaerőt a gyártófolyamatból és kis híján belebuktak. Elon Musk mesélte egy podcastban, hogy olyan, az ember számára triviális dolgokban vérzett el az AI, mint szabadon himbálózó kábelek összedugdosása.

    De ha el is jutunk a tökéletesen funkcionális AI-ig és most nem megyünk bele "az öntudatra ébredő gépek lázadása" scifibe, akkor is szükség lesz emberre, aki definiálja az AI számára, hogy mitől jó valami emberi szempontból és mitől nem. Az AI továbbfejlesztéséről és az ahhoz szükséges tudományos alapkutatásokról nem is beszélve.

    "Az alkalmazott művészetek értéke folyamatosan inflálódik és egy ponton az AI általi procedurális alkotás "good enough" lesz arra, hogy oda pártoljanak a megrendelők."

    A procedurális alkotásnak is valamiféle értelmezhető üzenetet kell közvetítenie, tehát szükség lesz azok munkájára, akik az üzenetet megfogalmazzák, azaz az AI-t kontrollálják. Én sem magas művészetről beszéltem amúgy, hanem szimplán az ember számára értékelhető képsorokról. Persze a popkultúrában sokszor felbukkannak trendek, amikor megpróbálják az alkotómunkát valamiféle automatizálással kiváltani, de ezek a trendek rövid életűek, mert az emberek hamar rájuk únnak. Mint ahogy pl. a 80-as évek borzalmas szinti-popja is kinőtte magát a modern elektronikus zenébe.
    De itt van a játékipar: ha valahol, a játékokban ki lehetne váltani az emberi munkát procedurális megoldásokkal, ehhez képest pont fordított a trend: egyre nagyobb pénzekért egyre több emberi alkotómunkát raknak a játékokba.
    Ugyanígy borítékolható, hogy idővel a reklámipar is el fog fordulni a vegytiszta CG-től és újra igény lesz a kétkezi alkotómunka hitelességére, mert azzal lehet majd a tömegből kitűnni.

Új hozzászólás Aktív témák