Új hozzászólás Aktív témák

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz #54625216 #28 üzenetére

    "Nem az emberi munkaerő kiiktatása a cél, hanem az automatizálható munkafolyamatokat nem tekintjük emberhez méltó munkának. Vagy másként fogalmazva: az automatizálható munkákat végző embereket tekintjük biorobotoknak."

    Szerintem ezzel tökéletesen meg lehet sérteni nagyon sok embert, aki amúgy büszke az ő automatizálható munkájára és nem is biztos, hogy kérte a megmentést az "emberhez nem méltó" körülményektől. Én ezt egy kicsit eufemizmusnak érzem arra, hogy a tőkés igazából csak epekedve várja már, hogy mikor állhat szolgálatba nála a szupermunkás, aki 24 órában robotol, nincsenek munkajogai és nem fog sztrájkolni soha. Nem mondom, hogy nincs igaza, csak nincs válaszunk arra, hogy mit teszünk majd a munkanélküliek tömegeivel. Nem lehet mindenkit becsatornázni azokba a szellemi munkakörökbe, amik jelenleg is csak kisebb szeletét adják a munkaerőpiacnak, ez egy túlságosan naiv utópisztikus gondolat.

    "amit az AI nem tud megcsinálni, az lesz A munka"

    Ezért tettem fel a kérdést: Mit nem tud majd megcsinálni? Szerintem az ember alapvetően túlértékeli a saját kognitív képességeit, mikor azt mondja, hogy az AI nem léphet a helyébe. Nem véletlen, hogy a 19. században megjelenő pszichoanalízis alapjaiban forgatta fel az emberről alkotott képet és kiderült, hogy megfejthető, leírható, hormonok és tudattalan ösztönök által vezérelt húsmasszák vagyunk, holott addig az volt a nézet, hogy ez biztosan nem lehet így. A következő ilyen paradigmaváltás az lesz, mikor az AI eléri azt a szintet (nem biztos, hogy a bináris számítástechnikában), mely már teljesen emberszerű kognitív képességekkel ruházza fel. Akkor majd még az is kiderül, hogy nem csak leírhatók vagyunk, de utánozhatók is számítástechnikai algoritmusokkal.

    "Egy dolog ugyanis a tech demó és teljesen más a műalkotás, ami lényegéből adódóan ember-ember kommunikációja."

    Én egy reklámfilmet nagyon ritkán nevezek műalkotásnak. Fotós vagyok, rokon szakma a tiéddel, de a procedurális alkotás nem azért veszi majd el a mi vagy a mögöttünk jövők munkáját (lehet mi még nyugdíjba mehetünk ebből a hivatásból), mert az jobb lesz vagy a helyébe léphet az ember-ember kommunikációnak, hanem mert megteszi arra, hogy növelje a fogkrém eladásokat 4%-al. A mi szakmánkban hatalmas az arrogancia azzal kapcsolatban, hogy mennyire vagyunk pótolhatatlanok egy márka/megrendelő szemében a bennünk lévő tudás által, aztán mégis csak lepasszolják a feladatot az n+1-edik influencernek, hogy lőjön egy ocsmány szelfit, kezében az eladni kívánt fogkrémmel. Az alkalmazott művészetek értéke folyamatosan inflálódik és egy ponton az AI általi procedurális alkotás "good enough" lesz arra, hogy oda pártoljanak a megrendelők. Én ezt üzleti, semmint filozófiai alapon közelítettem meg. A művészetről alkotott filozófiai nézeteink azonosak, csak ebben a kérdésben irreleváns, mert a megrendelőt nem ilyen szempontok mozgatják.

    "Persze lehet azt imitáló procedurális megoldásokat alkalmazni, de egy ponton túl mindig eljutunk az "inkább csináljuk meg kézzel" megoldásig, mivel ahhoz, hogy a procedurális megoldás eljusson arra a szintre, ami képes hordozni a műalkotás lényegi üzenetét, úgy szét kell paraméterezni, hogy egyszerűbb hagyományos módon hozzáállni a feladathoz."

    Pont erre szolgál az, hogy az AI-t a deep learning tanítja arra, hogy minél kevesebb paraméterezéssel oldja meg a feladatot. Most még ott tart a dolog, hogy elérte talán már egy gyerek szintjét, aki először vesz a kezébe zsírkrétát, de ez exponenciálisan fog fejlődni. A legtöbb grafikus vagy fotós azon a területen dolgozik, ahol pillanatok alatt cserélnék ki őket egy weboldalra, ahol 50 dolcsi befizetésével és pár hashtag megadásával kijön egy nyomdakész fogkrém plakát PDF. Ugyanúgy ahogy pillanatok alatt jelentek meg az "50 dolcsis influencerek" és hirtelen sokkal kevesebb igény lett arra, hogy valódi modellek, fotósok, sminkesek, fodrászok munkája legyen benne.

Új hozzászólás Aktív témák