Sok éves tapasztalat már, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) honlapján az újságíró roppant nehezen tud tájékozódni.

Ennek legfőbb oka egy fura gyakorlat. A „Közlemények” menü még rendben van, ott akkor és úgy jelennek meg a jelentések, ahogy kiírják, ám a sokkal fontosabb rovatban, ahol a NAIH konkrét, egyes ügyekben meghozott döntéseiről van szó, teljes a káosz.

Itt azt írják, hogy „Közzététel időpontja szerint a Hatóság legfrissebben közzétett döntései”, és a naiv olvasó arra számítana, hogy a döntések meghozatala alapján kronologikus sorrendben következnek a szövegek, ám ez koránt sincs így. A döntések szinte véletlenszerűen jelennek meg, nagyon gyakran sok hónapos késéssel, időnként az időrendi sorrendet is felrúgva.

Ezért is volt meglepő, hogy egy „forró” ügyben, a Pegasus megfigyelő szoftver ügyében a döntés valóban a lista tetején, időrendben elsőként jelent meg.

Teljesen fölösleges a jogászi szószaporítással élő, elsősorban a sajtóinformációkat cáfolni igyekvő 55 oldalas jelentést elemezni, ugyanis a lényeg egy mondatban összefoglalható: nem történt jogsértés vagy visszaélés a kémszoftverrel. Ahogyan a NAIH fogalmaz:

A Hatóság vizsgálata során nem merült fel arra vonatkozó információ, hogy az Nbtv. 56. §-a szerinti külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervek, a gyártó által meghatározott célokon (bűncselekmények és terrorcselekmények megelőzése és felderítése), valamint törvényben meghatározott feladataik ellátásán túl, egyéb célra használtak volna kémszoftvert.

Az érdeklődő olvasóknak a figyelmébe ajánljuk a The New York Times nemrég megjelent tényfeltáró riportját, mely ugyan elsősorban amerikai szempontból vizsgálja az NSO és a politika kapcsolatát, mégis számtalan új és revelatív részlettel világítja meg az izraeli cég termékének felhasználását.