Lesz magyar vizsgálat is a Pegasus kémszoftver ügyében

Péterfalvi Attila visszatért szabadságáról.

Ahogy az IT café is beszámolt róla többször, az izraeli NSO Group lehallgatásra tervezett szoftverével kapcsolatban egy nemzetközi újságírócsapat globális botrányt okozó tényfeltáró munkát végzett el a közelmúltban.

Az oknyomozó munka erősen valószínűsíthetőnek mutatja, hogy a szóban forgó kémszoftvert, a Pegasust a magyar kormányzat is licencelte, és fel is használta.

Erről azonban egymásnak ellentmondó híradások és kommentárok, nyilatkozatok láttak napvilágot hazánkban. A történet egyik legfurcsább eleme volt, hogy a leginkább illetékes állami hatóság, a NAIH vezetője, Péterfalvi Attila július végén közölte, hogy „Egyelőre várom a fejleményeket, augusztus 3-án térek vissza a szabadságomról és akkor döntök egy esetleges vizsgálat megindításáról.”

Nos, a szabadság véget ért, és a döntés is megszületett, ugyanis Péterfalvi Attila tegnap közleményt adott ki:

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a sajtóban megjelent hírekkel összefüggésben, amelyek szerint „egy nemzetközi oknyomozás révén kiderült, hogy számos országban telepítették meghatározott célszemélyek telefonjára az izraeli NSO által kifejlesztett kémprogramot, a Pegasust” az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 51/A. § (1) bekezdése alapján hivatalból vizsgálatot indított. Az üggyel kapcsolatban a vizsgálati eljárás végéig a Hatóság egyéb információt nem közöl.

Fontos megjegyezni, hogy az NSO-botrány elég bonyolult, és több szálon fut. Az egyik fő irány, hogy az izraeli törvények szerint szigorúan szabályozottan, de legálisan gyártott szoftvert hogyan és kinek értékesítik. A másik – ami Magyarország szempontjából fontos –, hogy a vevők ezt a programot milyen módon használják fel.

Meg kell jegyezni azt is, hogy hazánkban igen speciális a helyzet. A világ demokratikus berendezkedésű országaiban sok évtizedes gyakorlat az, hogy hatósági megfigyelést (pl. lehallgatást) csak bírói, ügyészi engedéllyel folytathatnak a hatóságok a visszaélések elkerülése érdekében. Ez így volt, és részben ma is így van Magyarországon is, ám van egy jelentős különbség más országokhoz képest, ugyanis 2018-ban született egy törvénymódosítás, mely a korább egységes joggyakorlatot két részre bontotta.

Ezek szerint a köztörvényes bűncselekmények feltárásában maradt a korábbi szigorú szabályozás – vagyis bírósági engedélyhez kötött a megfigyelés elrendelése –, ugyanakkor létrejött egy új kategória, a nemzetbiztonsági célból folytatott nyomozás. Ez utóbbi esetében már nem a bíróság vagy ügyész dönt a hatóság megkeresésére a megfigyelés elrendeléséről, hanem csakis és kizárólag az igazságügyi miniszter egy személyben.

Azóta történt

Előzmények