Ahogy az IT café is beszámolt róla többször, az izraeli NSO Group lehallgatásra tervezett szoftverével kapcsolatban egy nemzetközi újságírócsapat globális botrányt okozó tényfeltáró munkát végzett el a közelmúltban.
Az oknyomozó munka erősen valószínűsíthetőnek mutatja, hogy a szóban forgó kémszoftvert, a Pegasust a magyar kormányzat is licencelte, és fel is használta.
Hirdetés
Erről azonban egymásnak ellentmondó híradások és kommentárok, nyilatkozatok láttak napvilágot hazánkban. A történet egyik legfurcsább eleme volt, hogy a leginkább illetékes állami hatóság, a NAIH vezetője, Péterfalvi Attila július végén közölte, hogy „Egyelőre várom a fejleményeket, augusztus 3-án térek vissza a szabadságomról és akkor döntök egy esetleges vizsgálat megindításáról.”
Nos, a szabadság véget ért, és a döntés is megszületett, ugyanis Péterfalvi Attila tegnap közleményt adott ki:
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a sajtóban megjelent hírekkel összefüggésben, amelyek szerint „egy nemzetközi oknyomozás révén kiderült, hogy számos országban telepítették meghatározott célszemélyek telefonjára az izraeli NSO által kifejlesztett kémprogramot, a Pegasust” az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 51/A. § (1) bekezdése alapján hivatalból vizsgálatot indított. Az üggyel kapcsolatban a vizsgálati eljárás végéig a Hatóság egyéb információt nem közöl.
Fontos megjegyezni, hogy az NSO-botrány elég bonyolult, és több szálon fut. Az egyik fő irány, hogy az izraeli törvények szerint szigorúan szabályozottan, de legálisan gyártott szoftvert hogyan és kinek értékesítik. A másik – ami Magyarország szempontjából fontos –, hogy a vevők ezt a programot milyen módon használják fel.
Meg kell jegyezni azt is, hogy hazánkban igen speciális a helyzet. A világ demokratikus berendezkedésű országaiban sok évtizedes gyakorlat az, hogy hatósági megfigyelést (pl. lehallgatást) csak bírói, ügyészi engedéllyel folytathatnak a hatóságok a visszaélések elkerülése érdekében. Ez így volt, és részben ma is így van Magyarországon is, ám van egy jelentős különbség más országokhoz képest, ugyanis 2018-ban született egy törvénymódosítás, mely a korább egységes joggyakorlatot két részre bontotta.
Ezek szerint a köztörvényes bűncselekmények feltárásában maradt a korábbi szigorú szabályozás – vagyis bírósági engedélyhez kötött a megfigyelés elrendelése –, ugyanakkor létrejött egy új kategória, a nemzetbiztonsági célból folytatott nyomozás. Ez utóbbi esetében már nem a bíróság vagy ügyész dönt a hatóság megkeresésére a megfigyelés elrendeléséről, hanem csakis és kizárólag az igazságügyi miniszter egy személyben.
