8,7 százalékon az elektronikus kereskedelem

A GKI digital szakértője megmutatta, hogyan változtak meg a vásárlási szokásaink az elmúlt években. Élelmiszert még nem, minden mást szívesen veszünk online.

Nem véletlenül beszélünk mostanában sokat a digitalizációról, az élet minden területén egyre inkább előtérbe kerül a változás. Az Extreme Digital csütörtöki sajtóeseményén meghívott előadóként Madar Norbert, a GKI digital üzletágvezetője beszélt az e-kereskedelmi trendekről és arról, hogyan gyűrűzött be a hétköznapjainkba a technológia.

A térképet szinte már teljesen leváltotta a GPS, derül ki egy februári felmérésből, de papíralapú újság helyett is hírportálokat olvasunk szívesen. Érdekes, hogy a harmadik leginkább átalakult terület a fényképek világa, az albumok helyett digitálisan tároljuk képeinket.


(forrás: GKI) [+]

Az sem jellemző ma már, hogy személyesen vásárolnánk színház- és koncertjegyeket, az esetek kétharmadában online szerezzük be ezeket. Hasonló a helyzet az utazási irodákkal is, amelyek helyett ma már zömében online foglalunk.

A GKI felmérése szerint nagyjából fele-fele arányban hallgatunk offline és online zenét, egyelőre többet tévézünk hagyományos módon mint online, az adatainkat pedig nem igazán szeretjük a felhőben tartani.

A lista végén a könyvek és a bolti bevásárlás áll, ez a két terület a legkevésbé került át a digitális világba. Leginkább egyébként élelmiszert és háztartási cikkeket vásárlunk személyesen, a könyv, film és zene összevont kategóriában 60 százalékban mégiscsak online oldjuk meg a beszerzést a PWC 2016-os globális felmérése alapján.


(forrás: GKI) [+]

Az eMarketer felmérése és előrejelzése szerint míg 2015-ben az e-kereskedelem globális részesedése a kiskereskedelemből 7,4 százalék volt, tavaly már 8,7 százalékra nőtt, 2020-ra pedig elérheti a 14,6 százalékot.

A legnagyobb e-commerce piaccal kína rendelkezik, átszámítva 859 milliárd eurós forgalommal zárta a tavalyi évet. A második helyen az USA szerepel 572 milliárddal, harmadik pedig Anglia, 170 milliárd euróval.

Ehhez képest Magyarországon tavaly nagyjából egymilliárd euró értékben vásároltunk online, ez 18 százalékos bővülés 2015-höz képest. Harmincmillió megrendeléssel, átlagosan 12 ezer forintos kosarakkal zajlott az elektronikus értékesítés, ami lényegesen nagyobb kosárértéket jelent a teljes kiskereskedelmi adathoz képest, ez ugyanis 2,5 ezer forint volt tavaly. Meglepő lehet, de az elállás aránya egészen alacsony, a visszaigazolást követően 1 százalék, átvételt követően 0,9 százalékban hiúsult meg a vásárlás.


(forrás: GKI) [+]

Az online vásárlók fele főiskolát vagy egyetemet végzett, 67 százalékuk dolgozik. Korosztály szerint az 50 felettiek vezetnek 35 százalékkal, a 30-39 közöttiek 24 százalékot, a 40-49-es korosztály 23 százalékot tesz ki. A 18-29-es korosztály 15 százalékkal áll.

Azóta történt

Előzmények