2019. február 23., szombat

Gyorskeresés

Ki engedte meg, hogy kirakd a képemet az iWiW-re?

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: AFP

Újabb fordulójához érkezett a közösségi oldalak kapcsán folyó adatvédelmi háború, ám jó megoldást egyelőre senki nem tud javasolni.

Hirdetés


Az Európai Unió szabályozó hatóságai elindítottak egy vizsgálatot, melynek az a célja, hogy a közösségi oldalakra (mint például az egyik legnépszerűbbnek számító Facebook, vagy nálunk az iWiW) vajon mennyire törvényes feltölteni olyan fotókat, videókat, ahol a felvételeken szereplő személyek nem járultak hozzá a közzétételhez; ez a gyakorlat sérti-e az adatvédelmi törvényeket.

A svájci és német kezdeményezésre elindult vizsgálat egyik legfontosabb kérdése (mint már annyiszor az ilyen ügyekben), hogy vajon megállapítható-e a közösségi oldal üzemeltetőjének felelőssége, ha problémák adódnak. A most elindított vizsgálat természetesen nem független attól, a maga nemében eddig példa nélkül álló bírósági döntéstől, melyben egy olasz bíróság egy kétséges tartalmú videó feltöltése miatt elmarasztalta a Google vezetőit. A kezdeményező adatvédelmi biztosok a Facebookot vették célkeresztbe, s ettől a cégtől követelik, hogy fejtse ki, milyen módon teszik lehetővé azt, hogy felhasználóik olyan e-mail címeket, képeket, illetve más személyes adatokat töltsenek fel az oldalra, melyeknek közzétételéhez az oldalon egyébként nem regisztrált felhasználók nem járultak hozzá. E gondolkodás mögött például az lapul meg, hogy az igen szigorú svájci törvények szerint az üzemeltetőnek, a Facebooknak minden esetben ki kellene kérnie az adott ember hozzájárulását, ha az ő személyes adatai nyilvánosan megjelennek a portálon.

Első pillantásra teljességgel elképzelhetetlen, a webes szabadságot korlátozó intézkedés lenne egy ilyen szabályozás, de a probléma szakemberek szerint nem ilyen egyszerű. Egyrészt más az adatvédelmet roppant szigorúan vevő európai, illetve a személyes adatok kezelését lazábban kezelő amerikai szabályozás – így az USA-ból induló, ám közben világcéggé nőtt Facebooknak muszáj szembenéznie a különféle országok különféle elvárásaival. Másrészt létező gondokról van szó, mivel – akkor is, ha alapelvnek a szolgáltatói felelősség minimalizálását tekintjük – valóban sok felhasználót zavar az, ha személyes adataik (e-mail címük, egy üzenetküldőben használt azonosítójuk, egy fényképük stb.; gondoljunk csak a lehetőségeket kihasználó Shubba iwiw-es blogjaira, vagy az átgondolásra érdemes Szalacsi-jelenségre) hozzájárulásuk nélkül felkerül a Facebookra, ennek ugyanis következményei vannak: kéretlen meghívókat, elektronikus leveleket kapnak, olyan helyekre kerülnek ki a neten ezek az érzékeny információk, ahol tulajdonosuk nem szívesen látná őket stb.

A gondok megoldása nagyon-nagyon nehéz. Lehetne kötelezni a szolgáltatókat – de ez még több jogi aggályt vetne fel, a technológiai problémákról nem is beszélve. Lehetne ellenőrző testületeket létrehozni – ami a net nyílt cenzúrázását jelentené. Jelen körülmények között láthatólag nem létezik olyan megoldás, amikor egy magánszemély hatékonyan tudná megelőzni az ilyen adatközlést – utólagos jogérvényesítésre ugyan van lehetőség, de ez sem egyszerű. Peter Fleischer, a Google Olaszországban elítélt vezető tisztviselője is csak annyit tudott ezzel kapcsolatban mondani, hogy a felhasználók esetében „a józan ész és a tisztelet” teheti azt lehetővé, hogy ne kerüljenek fel a netre olyan tartalmak, melyeknek közzétételéhez az érintettek nem járultak hozzá.

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.