Homokozóból enciklopédia

Gervai Péter (Fotók: Fekete András)

Január 15-én volt tíz éve, hogy elindult a bárki által szerkeszthető internetes enciklopédia, a Wikipedia. A születésnap apropóján a magyar kiadást két és fél évvel az angol eredeti után elindító Gervai Péterrel beszélgettünk.

Tíz évvel ezelőtt a tudományos fokozattal rendelkező szakértők által írt és szakmailag lektorált szócikkeket közlő Nupedia amolyan homokozójaként indult el a szerkesztés lehetőségét demokratizáló, válogatás nélkül mindenki számára biztosító Wikipedia. Míg az előbbi szerzőgárdája az első évben szerény 12 címszó anyagának kidolgozásáig jutott, addig az eredetileg mellékszálnak szánt utóbbiba ugyanennyi idő alatt több mint 20 ezer szócikket írt a gyorsan bővülő közreműködői tábor. Miért ilyen vonzó a wiki-modell?

Mert elosztja az erőforrásigényt több száz- vagy akár több ezerfelé, így a cikkek létrejöttének számos szűk keresztmetszete megszűnik. A „wiki” szó „gyors” jelentése nemcsak a szerkesztés elvégzésében nyilvánul meg, de a szócikk „szerkesztőségi átfutásában” is, ami milliszekundumokban mérhető. A Wikipédia ellenőrzése megjelenés után történik, vagy legalábbis ez így volt eredetileg. A modell mára kicsit változott, és – az ún. „jelölt lapváltozatok” eljárásnak köszönhetően – az ellenőrzés félig megjelenés előtt, félig pedig utána történik: mindkét állapot elérhető, de alapesetben az ellenőrzött változat jelenik meg.

Az osztott munkának másik fontos hatása a közösség létrejötte, mert ez szükséges egy kooperatív szerkesztői munka során. Ez a közösség gyakran lényeges eleme a wikipédista életének, aki nemcsak szócikkeket gyárt, javít, korrigál, hanem részt vesz részben tudományos, részben a mindennapokat érintő társalgásokban is.

Bár évekkel ezelőtt egy a Nature-ben publikált tanulmány arra jutott, hogy a Wikipedia – angol nyelvű – természettudományos cikkei nem pontatlanabbak, mint az évszázados múltra visszatekintő Encyclopaedia Britannicáéi, azért a szócikk-korpusz minősége erősen hullámzó. Feltűnő az egyes tematikák feldolgozottságának aránytalansága is: alighanem a Csillagok háborúja vagy a Twilight univerzumáról a Wikipedia szócikkei alapján átfogóbb képet kapunk, mint a minket fizikailag körülvevő világról. Ezek a közösségi enciklopédia javítandó hibáinak vagy éppen hogy az erényeinek tekinthetők?

Ez teljességgel nézőpont kérdése, hiszen ez egy olyan tény, amivel együtt kell élnünk. Egy mű felépítése nagyban függ az azt létrehozók érdeklődésétől és tudásától, így van ez a Wikipédia esetében is. A wikipédisták semmilyen eloszlása nem egyenletes, legyen az nemi, iskolai végzettségi vagy világnézeti szempontú. A fiatalok az őket érdeklő témákat írják, míg más korosztályok az övéiket. Mivel az internet használata gyakran feltételez legalább alapvető informatikai ismereteket, ezért az ezeket ismerők mindig többen lesznek, mint mondjuk a 60 feletti filozófiaprofesszorok vagy kukoricatermesztők, így vélhetően több cikk lesz az informatikáról, mint a kukoricatermesztés gyakorlati kérdéseiről. Mindig igaz lesz az, hogy a nagyon kevesek által művelt tudományok köréből jóval kevesebb szócikkel rendelkezünk, mint a népszerűekből. Az is fontos, hogy lássuk: ezeket a témákat ellenőrizni, fejleszteni is jelentősen nehezebb, mert nem annyira érvényesül esetükben a több szem többet lát elv.

Mindezek ellenére szerintem kívánatos, hogy a fehér foltok eltűnjenek a Wikipédia által lefedett tudás térképéről, és szerencsére ez a folyamat állandóan halad előre: az idő elteltével egyre inkább fogynak a hiányzó témakörök.

Gyorsan kiderült azért, hogy a korlátlan szerkesztési szabadság nem feltétlenül produktív. Az oldal használhatóságának megőrzése és a szándékos vagy szándékolatlan vandalizmus kezelése szabályok, korlátok bevezetését kívánta meg, ezekből egyre több van. Szükség volt egy adminisztratív hierarchiára is: így ma vannak olyan szerkesztők, akik nagyobb hatalommal, szélesebb jogkörrel rendelkeznek, mint a többiek. Ez alapján úgy tűnik, hogy a Wikipedia a klasszikus, szerkesztők által koordinált enciklopédiaírás modelljéhez közelít, miközben egyre távolabb kerül a wiki-modell eredeti eszményétől.

Habár valóban egyre több az útmutató, az irányelv és az egyes témákat segítő egyéb írás, mégis lássuk be, hogy a Wikipédia szerkesztési munkája az elmúlt 10 év alatt a lényegét tekintve nem változott. Természetesen nem idealizált világban élünk, és az online lexikon sem kivétel ez alól, így a látogatószám növekedése egyben magában hordozza a különféle személyiségzavaros, tudatlan, szocializációra vagy együttműködésre képtelen vagy egyszerűen csak közömbös és meggondolatlan emberek megjelenését is. Ezt a problémát a kezdetek óta kezelni kell, de a mennyiség növekedésével alkalmazkodnia kell a megoldási módnak is ehhez. Az irányelvek nagy része az eredeti irányelveket pontosítja vagy magyarázza, és a hierarchia nagy része lényegében a megnövekedett munkamennyiség miatti feladatszétválasztás eredménye. Természetesen formalizálódott egy csomó olyan úgynevezett „vitarendezési eljárás”, ami eredetileg egyszerű szavazással eldönthető volt, de a szerkesztőszám növekedése miatt lassan elveszítette hatékonyságát.

Azonban mindez nem változtat azon, hogy a Wikipédia fő szerkesztőelve az öt pillér: a Wikipédia egy enciklopédia, a cikkek semleges nézőpontot képviselnek, a tartalom szabad, a közösség tagjai civilizált formában oldják meg problémáikat, és a szabályok nincsenek kőbe vésve, hanem alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Ezen túl szinte minden más olyan javaslat, amit az intelligens, épeszű, udvarias, figyelmes ember magától is betart.

Hogyan indult a magyar Wikipédia?

Önt tartják a magyar Wikipédia alapítójának. Felidézné, hogyan indult el az oldal?

Magával az angol nyelvű Wikipédiával 2003 elején ismerkedtem meg, és akkoriban nem is találtam rá magamtól az egyébként már 2001 májusában létrehozott magyar Wikipédiára. Amikor keresni kezdtem, kiderült, hogy miért: ezen a „Wikipédián” a kezdőlapi felsoroláson túl mindössze 6 lap volt, és ezek közül egy sem tartalmazott értelmes információkat. Mivel 2003 elején indult meg egy műszaki fejlesztési hullám, ahol a régi wikimotort és az azt kiszolgáló wikipedia.com domént lecserélték egy újra, adta magát a lehetőség, hogy a magyar projekt tiszta lappal induljon.

2003. július 8., 11 óra 26 perc volt az első lap létrehozásának időpontja az új rendszerben, és az elővetkező hetek, hónapok részben azzal teltek, hogy én és a pár nappal utánam érkező Ralesk nevű szerkesztő létrehoztuk – megírtuk vagy angolból lefordítottuk – azokat az irányelveket, melyek a Wikipédiát definiálják: mi a célja, a formája, mi való bele, és mi nem; így megteremtve a látszólag szigorú keretrendszert ahhoz, hogy az újonnan érkezők is lássák, hogy pontosan mit várunk el tőlük. Az idő azt bizonyította, hogy ez a megközelítés helyes volt, mert az akkoriban lefektetett szabályok – melyek egy része kissé eltért az angol változattól – nagy részben azóta is működnek. Ebben az időben jöttek létre az olyan szócikkek, mint A világegyetem története, Erdős Pál, UNICEF, Hit, Nyelv vagy a Teller Edéről szóló cikkünk.

Egy ideig a szócikkeket a „semminek” írtuk, nagyjából 2004 elejére értük el azt az állapotot, amikor már az olvasókból lett új szerkesztők is elkezdték írni az új szócikkeket és bővíteni a régieket. Ekkora már széles palettát lefedtek a szócikkek, például a természettudományok – fizika, matematika, biológia, csillagászat –, a nyelvészet és az irodalom terén, illetve Magyarország érdekesebb helyeiről, ismertebb személyekről szólva, de ekkor már létezett számos informatikai tárgyú szócikk is. Valamikor ebben az időben mondhatjuk azt, hogy a magyar Wikipédia elérte a kritikus tömeget, és a szócikkek már vonzottak annyi olvasót, hogy belőlük új szerkesztők lehettek: innentől a fejlődés már önmagát táplálta.

A relatíve kevés látogató egyik jelentős előnye volt, hogy kevés volt a rosszindulatú szerkesztés, és így a kezdeti időkben – majdnem egy évig – nem volt arra szükség, hogy bárki is kizárásra kerüljön a Wikipédia szerkesztéséből.

Állítólag Jimmy Wales, a Wikipedia ötletgazdája a „Helló világ” köszöntéssel nyitotta meg a szerkesztések sorát, a magyar kiadásba felvitt első szócikk az Omega együttesről szólt. Ezt ön írta, és tegyük hozzá: sokkal több szóból állt, mint Wales üzenete. Miért épp az Omegával kezdte?

Ha szigorúan szemléljük, akkor az első szerkesztés a kezdőlapon történt, és tartalma az eredeti, törölt magyar Wikipédia első és egyetlen tartalmat hordozó lapja, a kezdőlap volt; az is igaz, hogy ez a változat szinte azonnal törlésre került alkalmatlansága okán. Az Omega együttesről szóló lap az első valódi szócikk volt, és létrehozásának oka nem túl bonyolult: édesanyám egyik kedvenc együtteséről van szó, és akkoriban pont egy zeneszámukkal kapcsolatban kerestem információkat, így adta magát a téma. Egyben rögtön lehetőséget adott egy műszaki tesztre is, mivel a szó kettős jelentése miatt ki tudtam próbálni az úgynevezett egyértelműsítést, ahol a szavak különböző jelentése között lehet választani.

Az angol Wikipedia a szócikkek száma alapján a legnagyobb a nyelvi változatok közül, de a magyar kiadásnak sem kell szégyenkeznie. Mi hogy állunk a számok tükrében?

Már a kezdetek óta haragszom a szócikkek száma alapján készült statisztikákra, mert ez csak egy mennyiséget mutat, a mögötte álló minőség nélkül. Ez főként akkor érződik, amikor egy wikipédia robottal, egy automata programmal hoz létre egy adatbázisból automatikus szócikkeket, gyakran lényegi tartalom nélkül – ilyenek például az évekről szóló szócikkek, időszámításunktól kezdve több mint kétezer darab. Emellett természetesen ez is egy mutató, mely a magyar Wikipédiában jelenleg a 181 ezer körül áll. Azonban azt látni kell, hogy fizikailag a Wikipédia például több mint 613 ezer lapot tartalmaz, de valahol meg kell húzni a határt, hogy mit számolunk bele ebbe az értékbe.

A wikipédákat egymással nagyon sokféleképp lehet összehasonlítani, kezdve az adott nyelvet beszélők számával arányos statisztikákat – amit torzítanak a mesterséges nyelvek vagy a nyelvjárások, amikről nincsenek jó adataink – egészen a cikkek valamilyen minőségi mutatójáig, mint amilyen azok átlagos hossza vagy a bennük levő hivatkozások. Összességében az a kép rajzolódik ki, hogy a szócikkek mennyiségében az első 30 wikipédiában, aktivitásban az első 15-ben, a szócikkek minőségében pedig talán még az első 10-ben is benne lehetünk, de ez erősen szubjektív elemeket is figyelembe vesz.

A szerzői jog hálójában

Ahogy a szerkesztés, az adminisztrátorok munkája is önkéntes. Mennyi plusz elfoglaltságot jelent adminisztrátornak lenni a Wikipédián? Ön még bírja?

Ha megnézzük a Wikipédia munkatársait, akkor szerintem a legtöbbet dolgozó munkakör az egyszerű szerkesztőé. Természetesen ebbe beletartozik mindenki, aki új szócikket ír, de ennél jelentősen nehezebb feladat a szócikkeket bővíteni, korrektúrázni, formailag, helyesírásilag és tartalmilag ellenőrizni. Az adminisztrátorok ilyen szempontból szinte jelentéktelen személyek: feladatuk nem a tartalomra, hanem a technikai problémákra korlátozódik, mint amilyen a végleges törlés, a vitarendezési eljárás ellenére is beilleszkedni képtelen vagy vandál szerkesztők technikai kizárása, a felület változtatásainak átvezetése. Ez jelentősen kevesebb munka – legalábbis normális esetben –, mint a többieké.

Mindezen munkatársak munkája önkéntes, de az, hogy ki mennyi időt tud vagy akar vele tölteni, nagyon széles skálán változik. A havi egy szerkesztéstől a napi több óráig minden előfordul. Nyilván bizonyos élethelyzetekben az embernek több ideje marad szerkeszteni vagy adminisztrálni, míg más esetekben jelentősen kevesebb. Én mostanában sokkal kevesebbet tudok a szerkesztéssel foglalkozni, mint szeretném, egyszerűen időhiány miatt, de amúgy bírom, hiszen folyamatosan újdonságokkal kerül szembe az ember, nem beszélve a szerkesztők jó társaságáról.

Nemrég a magyar kiadás egyik legaktívabb szerkesztőjéről kiderült, hogy jogvédett kézikönyvekből származó szócikkek ezreit töltötte fel az oldalra. Noha a másolt lapokat azóta törölték az adminisztrátorok, a szerzői jogot sértő gyakorlat éveken át háborítatlanul folyt. Mit tudnak tenni a hasonló esetek megelőzése érdekében? Egyáltalán: a Wikipédia szerkesztési elvei szerint honnan saját alkotás egy szócikk, és meddig másolás?

Habár az említett eset láthatóan elérte a sajtó ingerküszöbét, az mégis sajnálatos, hogy mennyire távol áll a valóságtól a megjelent cikkek tartalma. Fontos megérteni azt, hogy a Wikipédia ma az egyik legtisztább, szerzői jogi szempontokat leginkább tiszteletben tartó webhely annak ellenére, hogy e jogok betartása a valós életben gyakorlatilag teljes képtelenség. A mai világunkhoz teljesen alkalmazkodni képtelen, elavult jogi hálóban való vergődés hatalmas energiákat emészt fel, és szerkesztőink idejének jelentős részét teszi ki a megfelelő, szabadon felhasználható anyagok elkészítése, illetve az anyagokban felhasznált művek jogszerű felhasználhatóságának biztosítása. Ez a munka – a számtalan ellenőrzés, egyedi engedélykérés, az anyagok eredeti szerzőinek felkutatása – a háttérben folyik, ebből az egyszeri olvasó szinte semmit sem tapasztal.

Az említett probléma a szócikkek számában kiemelkedő, valamint abban, hogy a körülmények miatt ez ilyen sokáig – évekig – nem derült ki. Azonban a rendszer itt is ugyanúgy működik, mint egyébként: az ellenőrzés során felszínre került a probléma, és a szerkesztők az idejük jelentős részét erre áldozva megvizsgálták és orvosolták a kérdést. De ettől eltekintve ez a folyamat amúgy folyamatosan zajlik, természetesen jelentősen kisebb méretekben. Így a kérdésnek azon részére, hogy mit tesz ez ellen a Wikipédia, a válasz egyszerű: ugyanazt, mint eddig, szúrópróba vagy értesítés alapján ellenőrzés és probléma esetén annak megoldása.

Az utolsó kérdés erősen jogi jellegű, így arra csak a jogképzetlen magánvéleményemet tudom elmondani, mely semmiféle garanciát nem nyújt arra nézve, hogy ezt akár profi szerzői jogász, akár a bíróság egy esetleges perben így gondolná. Sőt, az eddigi tapasztalatunk szerint képtelenség egyenes állásfoglalást kapni jogásztól bármilyen kétséges kérdésben azon túl, hogy „majd a bíróság egy esetleges perben el fogja dönteni”, ami jelentősen megnehezíti az amúgy is sziszifuszi jogkövető magatartást.

Mi úgy értelmezzük, hogy a szerzői jog műveket és nem tényeket vagy gondolatokat véd, tehát másolás az, amikor valaki egy adott művet lemásol. Ha a másolás során pár szó megváltozik, de az eredeti mű jellege megmarad, akkor az még másolás. Ám ha az eredeti művet valaki elolvassa, és az alapján saját szavaival a megismert tényeket leírja, már új, kreatív művet hoz létre, ami nem másolata az előzőnek. Biztos vagyok benne, hogy a jogászok fele szerint tökéletesen így van, a másik fele szerint pedig ennél nagyobb ökörséget nem lehet mondani. De aláírni senki nem akarta eddig a véleményét...

A másolási ügy kapcsán az adminisztrátorok egy csoportja tárgyalásokat kezdett az abban leginkább érintett Világirodalmi lexikont kiadó Akadémiai Kiadóval arról, hogy az engedje át a szócikkek publikálásának jogait az online enciklopédiának. Ez ügyben sikerült eredményeket elérniük? Volt már példa hasonló felajánlásra a szerzői jog által még védett lexikonok esetében?

Emlékeim szerint a tárgyalások még a probléma felfedezése előtt kezdődtek, de nyilván utána kissé más megvilágításba kerültek. Mindenesetre szögezzük le: szó nincs arról, hogy a szócikkek jogait át kellene engedni; arról viszont igen, hogy azokat egy szabad felhasználásra jogosító, de az eredeti szerzőt kötelezően feltüntető felhasználói szerződés – licenc – alapján publikálni lehetett volna. Azonban a dolog jelenleg megfeneklett, mert a kiadó képviselője elképzelhetetlennek találta azt, hogy bárki, aki tisztában van a licenc által biztosított szabadsággal, bármilyen munkáját is így akarná közzétenni. Értelemszerűen ezzel az érveléssel a wikipédisták – akik nyilvánvalóan pont ezt teszik – elég nehezen tudnak mit kezdeni.

Nagy sikerünk viszont – ez főként Istvánka nevű szerkesztőnk érdeme, aki helyben tárgyalt a kiadóval – az, hogy a Romániai magyar irodalmi lexikon első négy kötetét szabad licenc alatt publikálhatjuk, amit a művet megjelentető Kriterion kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Wikimédia Magyarország egyesület közötti megállapodás tett lehetővé.

bj

Fotók: Fekete András