Google Classroom, Microsoft Teams
IT café:
Milyen oktatási rendszereket választottak általában a magyar iskolák ahhoz, hogy egyik napról a másikra a kiürült tantermekből otthoni környezetbe kerüljön át a közoktatás?
K.Cs.:
Amivel leggyakrabban lehet találkozni, az a Microsoft Teams, illetve a Google Classroom és a központilag előírt és ajánlott KRÉTA nevű rendszer. Emellett még több más platformot is beüzemeltek, megemlíteném példának a Redmentát és az Edmodót, ezek mind-mind azt mutatják, hogy mennyire széles a platformválaszték az oktatási területen. A KRÉTÁ-nál a tapasztalat az, hogy ez nem egy csoportmunka szoftver – míg a feladatokat itt jól ki lehet osztani, a kétirányú kapcsolattartást viszont nem építették be a rendszerbe, de tegyük hozzá, nem is ez volt a fejlesztési cél.
Amivel leginkább találkoztam, az a Google Classroom volt, amely ugye a Google-felhasználóknak egy nagyon kézhez álló és nagyon jól működtethető platformot biztosít, illetve a másik választék a Microsoft Teams, amit szintén sok iskolában használnak. Tény, hogy ez utóbbi már valamilyen informatikai segítséget, szakmai hátteret, szakértői konfigurációt igényel az iskolán belül, de ahol megvolt ez az informatikai támogatás, ott elsődlegesen erre tértek át. Nem utolsósorban azért, mert ez államilag ajánlott és támogatott is, és az állam által előfizetett szolgáltatás a közoktatás számára rendelkezésre áll. Jelen pillanatban tehát a Google Classroom, illetve a Microsoft Teams az a két platform, amit a legfejlettebbnek tartanak a világon, így nem véletlen, hogy a legtöbb fórumhozzászólásban, visszajelzésben ezekkel lehet leginkább találkozni, és itthon is ezeket választották a legtöbben.
IT café:
Röviden összefoglalhatnánk, hogy milyen pozitívumokat és nehézségeket látunk a nálunk leggyakrabban használt távoktatási rendszereknél. Tapasztalatod szerint az egy hét átállás egy éles teszt nélkül mennyire volt sikeres?
K.Cs.:
A pozitívumok oldalán mindenképpen azt tudom mondani, hogy napok alatt kiválasztásra kerültek azok a platformok, melyeket a diákok és a tanárok már használnak, és ha minden jól megy, akkor ezek a platformok túl fogják élni a karanténhelyzetet is, és a későbbiekben is alkalmazni fogják az oktatási szférában. Így egy sokkal tágabb spektrum nyílik az oktatók részére, hogy a digitális bennszülött gyermekekkel jobban megtalálják a hangot és jobban tudják őket motiválni arra, hogy a tanulási feladataikat elvégezzék.
A nehézségek? Amit én kiemelnék, az nyilvánvalóan a szabályozatlanság, és itt az éles tesztre is utalnék: nagyon sok a platform, és ezeket mindenféle szabályozás nélkül vezették be, így most nem feltétlenül teljesülnek mindazok a jogszabályi előírások, melyek elsősorban az adatvédelem és az információbiztonság területén találhatók. Hozzá kell tennem, hogy mind a Microsoft Teams, mind pedig a Google Classroom használható legálisan a jogszabályi kereteket betartva, csak ha nincsen meg az ehhez szükséges háttértámogatás – márpedig 10 ezer közoktatási intézményről beszélünk, és nem feltétlenül van meg mindenhol a szükséges kapacitás –, akkor a bevezetés nehézségekbe ütközhetett. Vegyük azt is észre, hogy ezek még csak a platformok, ezeken kívül még számos egyéb feladatot is meg kellett oldani a közoktatási intézményekben. Olyan internetes és ki tudja még milyen applikációkat, weboldalakat kezdtek el használni oktatási céllal, amelyek a későbbiekben nagyon jól tudják majd támogatni a pedagógiai programokat, de nem biztos, hogy most elvégezték rajtuk a legalapvetőbb információbiztonsági és adatvédelmi elemzéseket.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
