Kiberháborús kisokos kezdőknek és haladóknak

A nemrég indult magyar weboldal kiemelt célpontjai az érdeklődő laikus olvasók, de a folyamatosan bővülő honlap szakemberek számára is hasznos tudásbázist kínál.

Kiberháború? Sokféle van!

„Az utóbbi években egyre több hírt hallhatunk különféle kibertámadásokról. A célpontok között szerepelnek nemzetközi nagyvállalatok, kormányzati szervek, pénzügyi vállalatok és kritikus infrastruktúrák is. A támadók bevallott céljai nagyon különbözőek, a kíváncsiságtól az anyagi haszonszerzésen át a politikai, vallási, ideológiai célok eléréséig minden megtalálható. Ha azonban összességében tekintünk ezekre az eseményekre, megláthatjuk azokat a tendenciákat, amelyek világunkat fenyegetik, ha nem teszünk megfelelő lépéseket a védekezésre” – írja a nemrégiben elindított kiberhaboru.hu weboldal, melynek ötletgazdájával, készítőjével és üzemeltetőjével, Hubert Csaba információbiztonsági szakemberrel beszélgetünk erről a fontos, meghatározó és ma már mindennapi életünket is befolyásoló témáról.

Kétségtelen, hogy a kiberháború a híradásokban ma már nem egyszerűen trend, hanem napi, meghatározó téma – csak a mai, a beszélgetésünk napjáról tudnék három ilyen tudósítást említeni. De – to begin with the beginning – induljunk messziről és az elejéről. Habár a „kiberháború” mindennapi kifejezéssé vált, érzésem szerint elérte az ilyen meghatározások végzete (mint például hajdan a „hacker” terminussal történt): egyre több területet fed le a fogalom, egyre több és különbözőbb szövegösszefüggésekben használják. Te szakemberként hogyan definiálnád?

Ha azt mondom, hogy háború, akkor bárkit megkérdezek, az alábbi szavak jutnak eszébe: katona, fegyver, tank, repülő, atombomba, nagyhatalmak, titkosszolgálat, emberáldozatok.

Az internet és a digitális eszközök ugrásszerű és jelenleg is folyamatosan növekvő térhódításával mindennapjaink szerves részévé vált a digitális lét, a kibertér. A gazdaságilag jelentős, de legalább számottevő helyet képviselő országokban napjaink legfontosabb kommunikációs forrásává az internet lépett elő. Ez magával hordozza azt is, hogy a háborúk hadszíntere a szárazföldről, levegőből, a tengerekről áthelyeződik a kibertérbe. A csatákat egyre inkább itt vívják meg egymással a szemben álló felek, az internet segítségével gyakorolnak gazdasági, politikai nyomást egymásra a nemzetállamok.

Hubert Csaba

A gyerekkorától informatikusnak készülő Hubert Csaba saját bevallása szerint mániákusan érdeklődik az IT-biztonság iránt, és megszerzett tudását igyekszik átadni, mivel rendkívül fontos dolognak tartja az oktatás és a tudatosítás kérdését, amire nagy hangsúlyt fektet. Úgy véli: „Sok laikus ember számára idegen és megfoghatatlan ez a téma, azonban fontos, hogy mindenki megértse a rá leselkedő veszélyeket, mert ez egy olyan háború amelyben mindenki részt vesz.”

A kiberhaboru.hu weboldal szándéka szerint igyekszik összefoglalni az eddigi legfontosabb számítógépes támadásokat, bemutatni az országok kiberhadseregeit, a NATO és Magyarország kibervédelmi helyzetét. Célja a nem szakmabeliek számára könnyen megérthető, átlátható, folyamatosan frissülő tudásbázis felépítése, ahol a számtalan információ mellett konkrét segédleteket is kaphatnak a védekezéshez.

Ebből következően manapság a gazdaságilag, társadalmilag jelentős támadások szervezése és kivitelezése már döntően a kibertérben zajlik, így kiemelt jelentőségűvé váltak a különböző kibervédelmi képességek.

Egy kiberháború során az egymással szemben álló felek számtalan módszert alkalmazhatnak arra, hogy elérjék céljaikat. A célpontok között leginkább nemzetállamok katonai, nemzetbiztonsági, közigazgatási rendszerei, vagy kritikus infrastruktúrái lehetnek. Kritikus infrastruktúrának kell tekinteni az alábbiakat:

  • honvédelem
  • polgári és katonai titkosszolgálatok
  • kormányzati rendszerek, minisztériumok, állami és közigazgatási szervek
  • az energiaszektor képviselői, működtetői (földgáz, olaj, villamos energia)
  • közműszolgáltatók (víz, gáz, villany, csatorna)
  • távközlési szolgáltatók (internet, vezetékes és mobil távközlés, televízió)
  • banki és pénzügyi szolgáltatók (bankok, tőzsde)
  • vészhelyzet-elhárító szervek (rendőrség, katasztrófavédelem, mentők)
  • közlekedési rendszerek (tömegközlekedés, vasút, reptér, hajó… stb.)

Gondoljunk csak bele: a XXI. században a legtöbb ember bankszámlára kapja a fizetését, interneten vásárol és fizet, a nagy cégek elektronikusan tartják a kapcsolatot egymással és az ügyfelekkel, ezen kívül életünk számos más részében is megjelenik a mindent behálózó internet. A felsorolt kritikus infrastruktúrák pedig mind olyan alapvető feladatokat szolgálnak ki, melyek kiesése vagy hibás működése bármely állampolgár számára komoly következményekkel jár, továbbá súlyosan veszélyezteti az adott ország gazdaságát és nemzetbiztonságát is.

Röviden: a kiberháború olyan akció nemzetállamok, terrorista csoportok, vállalatok, politikailag és ideológiailag elkötelezett szélsőséges csoportok, hacktivisták vagy nemzetközi bűnszervezetek között, melynek célja egymás számítógépes rendszereiben vagy hálózataiban zavart, kárt okozni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények