A Sun x86-stratégiája
A Sun Microsystems neve leginkább az UltraSPARC processzorokra épülő high-end munkaállomásokról és szerverekről ismeretes, a jóval olcsóbb x86-os architektúrájú, jórészt Linuxot futtató kiszolgálókra kizárólag potenciális ellenfélként, fenyegető veszélyként tekintett. Belépni sem akart ebbe a piaci szegmensbe, hiszen az erős verseny miatt jóval alacsonyabb haszonnal kecsegtetett, mint az UltraSPARC gépek fejlesztése és forgalmazása. A stratégia a dotkom-lufi kipukkanásáig kiválóan működött, ekkor azonban a vállalati it-beruházások drasztikus csökkentése elvette a levegőt a drága szerverektől, a lehetőségekhez képest minden cég minimalizálni próbálta informatikai kiadásait. Egyre világosabbá vált, hogy a sikeres működés – és a túlélés – érdekében jelen kell lenni a kis darabonkénti hasznot biztosító x86-os szegmensben is.
Bizonyos, hogy az x86-os szerverek fejlesztése és piacra dobása hatással lesz az UltraSPARC processzoros szerverek eladásaira, és egyáltalán az architektúra jövőjére. A high-end kiszolgálók piacának – az x86-os, olcsó szerverekéhez viszonyított – szűkülésén kívül egy cégen belüli versenytárs is ront a SPARC esélyein, a Sunnak tehát jelentős bevételeket kell felmutatnia az új termékvonalában is, hogy kompenzálja a felsőkategóriában keletkező bevételkiesést. Több, egymásnak látszólag ellentmondó célt kell tehát elérnie a vállalatnak: igen erős piaci verseny közepette kell nagy darabszámot, növekvő piaci részesedést produkálnia, amihez kompetitív árak szükségesek, illetve fontos nyereséget realizálnia. Ahhoz, hogy a tervek – 2007-re 10 százalékos részesedés az x86-os szerverek piacán – teljesüljenek, a Dell és a HP Intel processzoros kiszolgálóinál és munkaállomásainál kevésbé költséges, ámde hasonlóan hatékony megoldást kellett találnia a Sunnak: így esett a választás az AMD Opteron chipekre.
Miért épp Opteron?
Hirdetés
Az Opteron teljesítményéről és technológiai hátteréről rengeteg írást találhattak már olvasóink, így ezek részletezésébe nem is mennénk bele – köztudott, hogy az első 64 bites kiegészítéssel rendelkező x86-os processzor az Intel csúcskategóriás Xeon lapkáival (legalább) megegyező teljesítményt nyújt. A Sun azonban, mint a legnagyobb vállalat, amely AMD Opteron-központú számítógépeket fejleszt és forgalmaz, arra is számíthat, hogy a nagyobbik processzorgyártó termékeinél egyébként is költséghatékonyabb chipekre további árengedményt kaphat – ugyanúgy, ahogy a Dell, mint a legjelentősebb Intel-partner, egyedi megegyezések alapján a konkurenciánál olcsóbban kapja az Intel processzorokat, így a kisebb gyártókkal szemben is versenyképes tud maradni. A „legjelentősebb partner”-státusz megtartására minden esélye megvan, hiszen a Dell, az IBM és a HP számára nem lenne kifizetődő az Intel processzoros szervereiknek és munkaállomásaiknak belső ellenfelet támasztani egy AMD-s vonallal, tehát – bár az IBM és a HP kis tételben forgalmaz opteronos gépeket – a Sun valószínűleg jelentős árengedményeket lesz képes kicsikarni. Végül pedig – mint ahogy azt több elemző is megjegyzi – kevés az esély arra, hogy az Intel csökkenti majd processzorainak árát; erre csak az AMD drasztikus piacszerzése kényszeríthetné, a 20-25 százalékos piaci részesedés pedig még igen messze van (erre egész egyszerűen kevés a gyártókapacitása), tehát az árdifferencia tartósnak ígérkezik.
Sokszínűség Sun módra
A hardver tehát minden esélyt megad arra, hogy a Sun komolyan jelen legyen az x86-os szegmensben, azonban szoftveres kiadásait is kordában kell tartani a hatékony működéshez. A két platformra fejlesztett három változat (SPARC, AMD x86-64 és az Intel EM64T) fejlesztése és támogatása évi négyszázmillió dollár feletti költséget jelent a Sun számára. Ez igen jelentős költség (a Dell a teljes kutatás-fejlesztés ágazatának éves költségvetése nem éri el az ötszázmillió dollárt, bár nincs saját operációs rendszerük), jelentős lefaragására pedig nem igazán van lehetőség. Megoldást valójában az jelenthet, ha az Opteron-alapú szerverek eladása oly mértékben meglódul, hogy a szoftveres fejlesztések költsége eladott számítógépenként kvázi elhanyagolhatóvá (illetve a jelenleginél sokkal kevésbé jelentékennyé) válik.
Sun v20z két Opteron processzorral
A Sun Volume stratégiájának egyik központi eleme azonban, hogy nem csak Solarissal, hanem Linuxszal és Windowszal egyaránt rendelhetők és problémamentesen működtethetők az opteronos szerverek és munkaállomások. A nyílt forrású OpenSolarisszal és a Linuxszal a Sun – legalább – két legyet üt egy csapásra: egyrészt a nagyobb a vásárlók szabadsága, másrészt az open-source közösség folyamatos fejlesztései beépülhetnek a kereskedelmi verziókba is.
A Sun tehát az IBM stratégiájához hasonlóan minél nagyobb célközönségnek próbál alternatívát kínálni. A kiválóan skálázódó SPARC-Solaris páros eddig is erősen jelen volt a közép- és felsőkategóriában. Mostantól azonban az elsőszámú gyártók közül legalacsonyabb áron kínál x86-os szervereket, amelyeken a sunos múlttal rendelkező vásárlók továbbra is futtathatnak Solarist, azonban az ettől idegenkedő, a Sunnal esetlegesen először találkozó felhasználók nyugodtan használhatják az általuk jobban ismert Linuxot vagy Windowst – a vállalat tehát igyekszik levetkőzni a ”kizárólagosan drága szervereket forgalmazó cég” imidzsét (a legegyszerűbben talán az osnews.com egyik fórumhozzászólása jellemzi az új irányvonalat: „Sun's strategy is very simple. It is to sell you what you want.”).
Egy sikeres belépő az x86-os szegmensbe mindenképpen fontos lépés lenne a Sun további nyereséges működése szempontjából. A HP-UX és az AIX x86-támogatásának hiányában pedig a Solarist futtató Sun x86-os számítógépek olyan igényeket is kielégíthetnek, amelyeket a hasonló kategóriájú linuxos IBM és HP gépek nem.
A Sun Magyarországon
Az x86-os architektúrájú szerverek értékesítése jelentősen különbözhet a SPARC (PA-RISC, zSeries, stb.) szerverekétől. Támogatásra jellemzően jóval kevesebb szükség van, mint a komolyabb – illetve speciálisabb – szakmai tudást igénylő csúcsszerverek esetén. Ennek folytán a disztribúció a Volume termékek esetében sokat egyszerűsödött, az egyébként szükséges, a támogatás feltételeit biztosító tanúsítványok nem szükségesek, azaz jóformán bármely cég kaphat VPR, azaz Volume Product Reseller státuszt. Ennek folytán a Sun Volume termékvonalának tagjainak megvásárlása nem bonyolultabb, mintha egy átlagos PC-t vennénk.
Annak érdekében, hogy a potenciális vásárlók, de velük együtt bárki, akit érdekelnek e Sun termékek, testközelből ismerkedhessen meg a szerverek, munkaállomások, adattárolók vagy éppen szoftverek valamelyikével, teljesen ingyenesen megteheti azt a Sun magyarországi disztribútoránál, az Avnetnél. A budai központukban ugyanis március elejétől működik az APRC (Application Provider Resource Center), amely egy kizárólag demonstrációs célokat szolgáló szerverszoba, ahol az duál Opteron processzorral rendelkező v20z szerver, a vékonykliens megoldások és a Solaris 10 operációs rendszer egyaránt megtalálható, és előzetes megbeszélés után teljesen szabadon tesztelhető, próbálgatható. Ezen kívül lehetőség nyílik a legújabb Sun hardverek kéthetes ingyenes kölcsönzésére is, hogy a leendő partnerek saját környezetben tesztelhessék azokat.
X86-os termékvonalával tehát a Sun alapvető törekvése, hogy nyitottnak mutatkozzék a felhasználók felé: szabadon választható, nyílt forrású operációs rendszerek, minden eddigi Sun gépnél alacsonyabb árfekvésű szerverek és munkaállomások, „liberalizált” disztribúció, mindezek mellett szoftveres oldalról az egyszerűsített licencelés (amelyről már esett szó lapunk hasábjain). A szándék tehát, hogy tényezővé váljék a high-end szegmensen kívül is, komolynak tűnik.
További információk:
Varga Máté
