Hirdetés

IBM OpenPower: vele van az erő

Hirdetés

Csak nyílt forrásból

A Sun x86-os szervereiről és „volume” stratégiájáról szóló cikkünk elején szó esett arról, hogy a dotkom-lufi évezred eleji kipukkanásától 2003-ig tartó iparági válság az alacsonyabb árú, olcsóbb telepítési költségű szerverek felé fordította az információtechnológiában dolgozó döntéshozók figyelmét. A relatíve kisebb teljesítményű gépek – amelyek lehetővé teszik, hogy az it-infrastruktúra fokozatosan, az igényekkel együtt fejlődjék – azonban a napjainkban lassan helyrerázódó gazdasági körülmények között is népszerűek maradtak. Sőt, az IDC felmérése szerint messze e kategória eladásai növekednek a legjobban. Ezt a piaci szegmenst egyik komoly gyártó, így az IBM sem hagyhatja figyelmen kívül. Annak ellenére nem, hogy a teljes szerverpiacot tekintve pozíciói sokkal szilárdabbnak tűnnek például a Sunénál – jelenleg az IBM birtokolja a „világ leggyorsabb szervere” megtisztelő címet (a szokásos, kiszolgálóknál alkalmazott teljesítménymérő programok szerint); a Power5 processzor-AIX operációs rendszer-DB2 adatbázis-kezelő trió fölényét egyelőre semmi sem veszélyezteti.


IBM eServer OpenPower 720

Sejthető volt ezen kívül, hogy az IBM nem kizárólag a nyílt forrás iránti szimpátiából öl dollármilliókat a Red Hatbe, a SuSE-ba, tehát a Linuxba. Az operációs rendszer egyébként is egyre nagyobb teret nyert az x86-alapú kiszolgálók között mind az IBM, mind más gyártók esetén. A már meglehetősen kiforrott és népszerű Linux nyílt forrásának köszönhetően gyorsan és olcsón volt portolható 64 bites architektúrára is, így az IBM ezt választotta a tömegpiacra szánt alsóbb kategóriás kiszolgálóinak operációs rendszereként. A többi Linux-alapú szervertől való legnagyobb eltérés – ezzel együtt legnagyobb előny –, hogy az IBM az OpenPower programjának keretében Power5 processzorokon alapuló gépeket kínál, annak minden, high-end kiszolgálók esetén is bevált előnyeivel együtt. Tehát az OpenPowerrel kapcsolatban három kulcsszót említhetünk meg: Linux, Power5, alsó kategóriás ár (4000 dollártól).

Linux-előnyök

Az IBM igen határozottan elkötelezte magát a Linux mellett, amely végső soron a linuxos közösségnek is előnyös, hiszen a GPL licencben foglaltak szerint az operációs rendszernek nem szükséges feltétlenül ingyenesnek lennie, azonban a konzisztencia megőrzése, a sok különálló, inkompatibilis változat elkerülése végett a fejlesztések végeredményének mindig nyílt forrásúnak, a külső fejlesztők által elérhetőnek kell lennie. Tehát a Linux-filozófiától egyáltalán nem áll távol a kereskedelmi termékként történő megjelenés, azonban ezzel együtt jár az alaprendszer igen gyors fejlődése és a flexibilitás. A Nagy Kék a Red Hattel és a Novell tulajdonában levő SuSE Linuxszal áll stratégiai kapcsolatban, a disztribútorrá válás – saját telepítőrendszerek, csomagválogatások készítése, támogatásnyújtás – a hosszú távú tervek között sem szerepel, a cég „mindössze” egy ún. Linux Technology Centert üzemeltet.

Viszont a Linux az eSeries sorozatba tartozó OpenPower keretein kívül is megjelenik az IBM kiszolgálóin, így az ISV-k (független szoftvergyártók) számára a multiplatformos fejlesztés ideje és költsége lerövidül, mivel ugyanazt a szoftvert (forráskódot) egyszerűen lefordíthatják bármelyik, Linuxot futtató platformra – tehát Powerre ugyanúgy, mint x86-alapú processzorokra vagy S/390-re. A vállalat a fejlesztések széleskörű támogatására a weben különböző eszközöket, dokumentációkat tesz közzé, illetve létrehozta „eServer Application Advantage for Linux” névvel ellátott programját az ISV-k számára, amely a több platformon működő forráskódok létrehozását hivatott segíteni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:
  • IBM

Előzmények