Fanatikusok mindenfelé

Végezetül vegyük át röviden, hogy miféle emberek képesek ma is ezzel a 30 éves kreatív platformmal örömmel foglalkozni. Amigás körökben a legismertebb „celeb” maga a többszöri név- és tulajdonosváltáson átesett Amiga „örökös” logisztikai és értékesítési vezetője, Petro T. O. Tyschtschenko. Az idén 72 esztendős, ausztriai születésű marketingszakember 1982-től működött közre a Commodore termékek logisztikájában, értékesítésében és máig szívügye az Amiga, rendszeresen hívják retro-konferenciákra, rendezvényekre. Sikerült néhány kérdés erejéig rabolni az idejét, amiből kiderült, hogy még mindig gyűjt és használ Commodore gépeket, a VC-20-tól az Amiga 1200-ig és van egy Amiga Walker prototípusa is, valamennyi működik és időnként használja is őket.

Az iMac designt időben megelőző hordozható Amiga Walker protípusa Petro Tyschtschenko gyűjteményéből. [+]

Tyschtschenko az Amigát ma nem üzleti, hanem sokkal inkább retro-platformként aposztrofálja, és hisz abban, hogy a lelkes rajongók sokasága miatt ugyan az öreg vas meghalhat egy nap, de a szoftver és az emlékek soha. Meglepő módon nem örül ugyanakkor egyértelműen az Amiga elaprózódott szellemi tulajdon morzsáin felnőtt alternatív Amiga OS-eknek, mert ha tehetné, inkább nyílttá tenne minden kapcsolódó szabadalmat, hogy közösségi projektként szélesebb kör számára élhessen tovább a platform. A Tyschtschenko interjú teljes szövege itt elérhető.

Petro T. O. Tyschtschenko és az Amiga Walker nemrégiben egy németországi rendezvényen

Rengetegen kezdték a programozást Commodore platformon. Trencsényi József azóta is programozóként dolgozik, de nem csak modern okostelefonokra, hanem a jó öreg Amigára is ad ki játékokat. Egyszerű kérdésemre (Miért?) elmondta, hogy az Amigának lelke van: „ha egymás mellé rakosgatom azokat a platformokat, amiken dolgozom, hát ezen szívesebben csinálok mindent, mint a másikon, mert logikusan van felépítve, látszik, hogy akik kitalálták, azok értettek hozzá, hogy miként kell felépíteni egy OS-t, hogy hogyan lehet a felhasználók és fejlesztők kezébe egy olyan dolgot letenni, amiből szinte mindent kihoztak, amit lehetett. A mai platformokkal pont az a bajom, hogy felépítésükből adódóan pazarlóak, már-már átgondolatlannak tűnnek.”

Soponyai Viktor (alias Dh1) diákkora óta Amigázott és akkora mázlija volt, hogy első munkahelyén, a helyi tévénél is ilyen gépekkel kellett dolgoznia. A gép multimédiás képességei ragadták meg kezdetben leginkább: „soha nem felejtem, hogy a North and South játék intrójában az Infogrames logó alatt szóló zenében egyre hangosodó lódobogás jelezte az érkező lovas katonákat. Mi pedig a Videoton erősítőnek köszönhetően azt hittük, hogy kint az utcán jön egy lovaskocsi, csak nem értettük mitől ilyen hangos. El sem mertük képzelni, hogy ez a valósághű hang a számítógépből érkezik. Eddig ilyen minőségű hangot és grafikát nem láttunk.”

Azóta is szerelmese a gépcsaládnak, és bár közben átnyergelt a kiadványszerkesztés (DTP) területére, ma DTP-s szakértelmét bevetve éli ki rajongását, ő az Amiga Mania tördelője: „Az Amiga Mania Magazin ennek a szeretetnek a gyümölcse.”

Akinek ez nem volt elég és további érdekességeket olvasna, mindhárom gyorsinterjú teljes szövege elérhető a Zimix-hu-n.