Hirdetés

2017. szeptember 24., vasárnap

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Tech rovat

Mibe kerül neked, hogy szereted a retrót?

A retró IT- és gamertörténelem iránti rajongásnak vannak fokozatai. Kimerülhet néhány cikk olvasásában, emulátorozásban, egy-egy régi gép beszerzésében, de lehet rosszabb vége is. Általában olcsóbban megússzuk, mintha autómatuzsálemekért rajonganánk, de a családnak ez sem mindig tetszik. Jó hír, hogy a ma még elfogadható áron beszerezhető gépek egyre többet érnek.

Retró, na de számítógépben?

Mindenki megérti, hogy mi az a retró, miért gondolunk vissza múltunk eseményeire, jelenségeire nosztalgiával, kissé idealizálva, szűrve. Nem feltétlenül azért, mert a régi dolgok annyival jobbak voltak, csak épp sokszor fiatalságunkhoz kapcsolódnak, egy lassúbb, emberibb tempójú világba visznek vissza, és némi biztonságérzetet is sugároznak, hiszen jól ismerjük őket.

Retro számítógépek

Akik annak idején olvasták a Hahotát, azok ma is szeretik, még ha emlékeznek is, hogy nagy része akkor is gyengének tűnt, ma pedig csak elnéző mosollyal honorálható. A régi diavetítésekhez, sőt mozikhoz sem volt 5.1 csatornás hang, de szerettük a hangulatot, a kuporgást az elsötétített helyiségben vagy épp a mesét és a mesélőt. Az emberek rendszeresen tartanak Star Wars-néző napot és a Bud Spencer – Terence Hill filmek is töretlenül népszerűek, a legtöbb embernek megvan a maga kedvence ezen a területen is. Menő dolog egy régi zenei album, egy rádiókészülék, kávéfőző vagy ing, de kevesebben értik meg azt, ha az otthoni számítástechnika hőskora, a 80-as 90-es évek informatikája után sóvárgunk.

Nem, csoda, hisz nehéz lenne rámondani az akkori szoftverekre, játékokra, hogy jobbak voltak, és amellett is kevesen kardoskodnának, hogy az ősi, sokszor csupán 8 bites hardverek túl sok mindenre használhatóak lettek volna. Senkinek nem hiányzik az sem, hogy öt percet várjon, míg a program betöltődik (ha épp nem jelez hibát), vagy hogy csévélgetnie kelljen a magnókazettát és írni a számláló állását.

Retro számítógépek

Természetesen becsületesen helytálltak a maguk speciális alkalmazási területein a régi 8-16 bitesek, de nem lehetett őket annyi területen és olyan könnyen bevetni, mint ma, mikor mindenki olyan telefonnal a zsebében járkál, melynek számítási teljesítménye több ezerszerese mondjuk a mindenki által ismert Commodore 64-ének. Már nem kell PC, sőt laptop sem, egy okostelefonnal fotózhatunk, videózhatunk, üzenhetünk, tájékozódhatunk. Mégis örömmel gondolunk vissza a ZX Spectrum ötletes BASIC interpreterére, a Commodore 64 SID szintetizátorára, és felismerjük, ha egy zenei mixbe belekeverték egy régi játék zenéjét, vagy akár egy magnetofonszalagra rögzített program jellegzetes sípolását (van aki a gép típusát is megmondja). Az IT fejlődésével elveszett a kezdeti varázs, a konstrukciók hamar beláthatatlanul összetetté váltak, és már csak a gyors fejlődés miatt is kiismerhetetlenek – viszont az ősgépeket ki lehetett ismerni, virtuális memória híján pontosan tudhattuk, hogy mikor mit csinálnak, és a vírusoktól, hackerektől sem kellett tartanunk (egy ideig). A BASIC-et könnyű volt megtanulni, és talán azóta sem akadt olyan programnyelv, melyet ennyire egyszerű lenne elsajátítani. A régi játékok ugyan nehezebbek (érdemes kipróbálni, hány pályán jut át az ember a Donkey Konggal vagy akár a Serious Sam II-vel), de egyúttal bejárhatóbbak, és sok mai játékban köszönnek vissza harmincéves motívumok – no és olykor az az érzésünk, hogy a valósághű megjelenéssel és a virtuális rendszer kidolgozott fizikájával akarják elvinni a sztorikat a gyártók, és csak kisebb részben tűnnek ki eredeti ötletekkel. Akárhogy is, aki szívesen emlékszik vissza a kezdetekre, azoknak megdobban egy szívük ismerős kütyük láttán. Kérdés, hogy mennyire próbálnak meg visszalátogatni a múltba és ez az időutazás mibe kerülhet.

Retro számítógépek

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.