-
IT café
Tőzsde és gazdaság:
Hasznos információk az összefoglalóban!
Új hozzászólás Aktív témák
-
BlackV
őstag
válasz
julius666
#42
üzenetére
A nyitóposzt egyik paragrafusa: "befektetési gondolatok"
Tehát ha arra gondolok, hogy kellene venni egy ingatlant Magyarországon befektetési/spekulációs céllal, vagy eladni, akkor országot is kellene elvileg értékelni abban a tekintetben, hogy mennyire élhető, mik a hosszútávú kilátások, politikai rendszer, stb.
Ezeket elég nehéz lenne kizárni. A lényegre kellene szorítkozni, és nem elkalandozni nagyon. Utóbbival lesz a probléma, erre kellene egy jó topikgazda. -
nort_on
senior tag
válasz
julius666
#56
üzenetére
Igen, ez nem könnyű téma, én is sokat dilemmáztam ezen, jól összefoglaltad a lényeget. Kb ez a kockázati ára a 15% adómentességnek. TBSZ nélkül egyértelmű, hogy nem vennék kriptós ETF-ez.
Diverzifikáció alatt pl fele-felében coin + ETF. Úgy legalább a fele megmarad.
Illetve swing trade-re van a blokkláncon ETH/BTC-m. De most nagyon nem
Altcoin season van.Esetleg az jöhet még szóba, hogy kellően nagy állomány mellett, olyan országba menni realizálni, ahol még az itthoninál is kedvezőbb feltételek vannak. 3-4-5x-nél a 15% sem kevés + adminisztráció is van, bár az egy HODL stratégiánál azért nem vészes.
Sajnos folyamatosan elkaszáljak az USA spot ETF-eket, az azért áttörés lenne, kanadai + EUs van egy jópár, bár az alap kérdésre az sem lenne megoldás, mondjuk a $250k FDIC se lenne rossz.
[ Szerkesztve ]
-
Ixion77
Topikgazda
válasz
julius666
#91
üzenetére
Azt hitted ki tud itt még menteni bárki bárkit? Miből?
Unrealized losses in US banking sector: 650 billion.
FDIC reserve: 128 billionA kincstár tudjuk, hogy hónapok óta a tartalékjait éli fel, hamarosan kifut belőlük.
A FED meg így áll. Semmi másból nem menthet ki senkit, csak nyomtatott pénzből. Ami pedig tudjuk hogy miért lehetetlen."Seems like humanity needs war and famine to correct itself."
-
Ixion77
Topikgazda
válasz
julius666
#116
üzenetére
Tradingview tickerre szerintem nem lehet linket csinálni. Vagy igen?
#115 Vesa: Én ilyeneket nem ismerek, de ha küldesz, berakom. Viszont erről eszembe jutott, hogy az általam ismert fő gazdasági híroldalakat viszont beleírom.
"Seems like humanity needs war and famine to correct itself."
-
attiati
veterán
válasz
julius666
#178
üzenetére
Ha van 100 egységnyi szemeted, akkor azt valahogy ki kell lapátolni.
A gyors kidobálás nem opció, mert a volatilitás még több kárt okoz.
A szemétdombon átnézés sem opció, mert elveszíti a fed a hitelességét.
Marad az, hogy lassan dobálják ki.Emeled a kamatot, ha kiesett egy csontváz, akkor összetakarítod. Az sem baj, ha kontrolláltan lefelé tart egy ideig az index. Csak ne legyen rendszerszintű összeomlás. Nem lesz könnyű dolga a fednek.
-
Hi!King
őstag
válasz
julius666
#206
üzenetére
A FED és az ECB kamatemelésének a célja az infláció megtörése, amihez az út a gazdaságban lévő pénzmennyiség csökkentésén vezet. Ezt részben a monetáris pénzmennyiség csökkentésével, másrészt deleveraging-el lehet elérni, azaz a bankrendszer tőkeáttét képzésének csökkentésével. Ez összecseng a gazdasági soft landing vagy hard landing scenariókkal, mivel a soft landing azt jelenteni a bankrendszer szempontjából, hogy kontrolláltan csökken a tőkeáttét, ami úgy történhet meg, hogy kevesebb az új hitel, mert magasabb alapkamattal kevésbé éri meg, miközben a régiek egy része kifut, és ez még nem jelent feltétlenül recessziót a gazdaságban. Hard landing esetében meg bankcsődök, vállalati csődök, magáncsődök, illetve bedőlt hitelek láncolata indul el, ami gyorsabban, erősebben veti vissza az inflációt, csak közben súlyos recessziót okoz.
És minden mindennel összefügg, mert ha mondjuk sikerül elérni, hogy ne legyen annyira feszes a munkaerőpiac, az egyben jelentheti a lakossági hitelek egy részének bedőlését, a lakossági fogyasztás visszaesésén keresztül vállalati csődöket, miközben a bankok is újabb kihívások elé nézhetnek. Nyilván a mostani bankcsődök fordított irány, mert közvetlenül a kamatemelések, illetve az azt megelőző elhibázott üzletpolitika eredménye hogy becsődöltek, de ennek reálgazdasági következményei is lehetnek a pénzügyi rendszerben történő továbbgyűrűzésen túl.
A legrosszabb scenario egyébként nem a hard landing, hanem a tartós szenvedés.
-
BlackV
őstag
válasz
julius666
#206
üzenetére
"Én is a hard landingben, esetleg hosszú döglődésben hiszek, "
+1
A (megnevezett) célok eléréséhez nem hiszem hogy elkerülhető lenne a recesszió, döglődés. Hosszú tivornyat kell kiheverni. A helyi sebtapaszokat (svb) pedig talán téves qe-nek árazni.
Amit jó lenne tudni, hogy mennyire elszánt ebben a FED, mert valójában ez most nekik is egy kísérlet, kiszámolni a következményeket ők sem tudják. -
j0k3r!
senior tag
válasz
julius666
#206
üzenetére
"FED-et különösebben nem érdekli, hogy a bankszektor részvények, vagy akár a teljes részvénypiac nem teljesít jól, ők gazdasági mutatókat néznek."
2019 nyarán mégis megfutamodtak, pedig nem rémlenek pocsék gazdasági adatok. Szerintem egy ki nem mondott mandátumuk a tőzsde stabilan tartása is, mert ha ott pánik van az beindíthat pénzügyi válságot (nyugdíjalapok, egyéb fundok, stb.). A tavalyi évben nagyon jól teljesítettek, úgy eresztettek a lufin, hogy aki számított, az jól viselte a dolgot.
[ Szerkesztve ]
some men just wanna watch the world burn...
-
Hi!King
őstag
válasz
julius666
#238
üzenetére
Egyébként az ilyeneket azért bírom, mert ilyenkor szokott az lenni, hogy mikor hónapok múlva sem lesz semmi hír arról, amit határozottan belterjes infóként állít, akkor már nem is lesz az illető a fórumon, szépen eltűnik. Egy másik fórumon 2021-ben egy hasonló arc valami nagy építőipari vállalat menedzsmentjében volt, és állítása szerint, amit bennfentes infóra alapozott, 3 hónapon belül teljesen összeomlik az építőipar, majd rajta keresztül az egész gazdaság. 3 hónap múlva már nem is volt accountja a fórumon.
-
j0k3r!
senior tag
válasz
julius666
#298
üzenetére
Ezt már én is kérdeztem tőle, de csak egy lózungot kaptam válaszul a fősodratú médiáról (mint ahogy a többiek is gyakran ezt kapják). Több ilyen alakkal találkoztam már különböző platformokon, kettősbeszélőnek hívom őket.
[ Szerkesztve ]
some men just wanna watch the world burn...
-
Ringman
nagyúr
válasz
julius666
#324
üzenetére
Coordinated central bank action to enhance the provision of US dollar liquidity
The Bank of Canada, the Bank of England, the Bank of Japan, the European Central Bank, the Federal Reserve and the Swiss National Bank are today announcing a coordinated action to enhance the provision of liquidity via the standing US dollar liquidity swap line arrangements.
Eladó használt nyergek: SQLab 611 Ergowave CrMo 14 cm: 30e | Ergon SR comp men road S/M 22e | Pro Turnix Perf. AF 275x132 mm 25e || Használt Cane Creek eeSilk 27.2 x 350mm Road 20 mm 63e
-
j0k3r!
senior tag
válasz
julius666
#324
üzenetére
Hahaha
Az elmúlt pár hét újra megerősített benne, hogy miért döntöttem jól, hogy a bank szektort kihúztam az egyedi részvényes portfóliómból. Mennyi esélyem lett volna mezei retail befektetőként kiszúrni ezeket a problémákat, ha a hatóságoknak sem sikerült? Azért kíváncsi vagyok jön-e ki valami hír a közeljövőben, hogy valaki azért időben kiszimatolta a dolgot és mondjuk az év eleje óta shortolta a regionális bankokat.
Más: Coordinated central bank action to enhance the provision of U.S. dollar liquidity
Érdekes lesz a holnapi nyitás
some men just wanna watch the world burn...
-
attiati
veterán
válasz
julius666
#327
üzenetére
Közepes és jó bankokra is átterjedhet, ha nem lépnek a jegybankok. Ezt kell megelőzniük.
Azt sem tehetik meg a jegybankok, hogy mindig a leggyengébb bankra szabják a teljes bankrendszer játékszabályait.Kb mindegyik bankot csődbe lehetne vinni, mert nem része a normál üzletmenetnek, hogy a tőkéd több 10%-át likviden tartsd csak azért, mert hátha jön a roham. Az európai bankok már így is jelentős versenyhátrányban vannak az ázsiai és amerikai társaikhoz képest, mert szigorúbban működnek.
-
-
Stanlee
őstag
válasz
julius666
#327
üzenetére
Sajnos felesleges valogatni a jo es a rossz kozott, mert ahogy irod, egysegesen, funyiro elven utana a szigorubb szabalyokat ugyis mindegyikre ranyomjak.
A 2020-as virnyakos learazasok alkalmaval is megtiltottak az osztalek fizetest, kellett helyette valami tartalekot kepezniuk, aztan meg 1 evig nem engedtek az osztalekfizetest kozpontilag.
“Never run after a bus or a stock. Just be patient – the next one will come along for sure.” - André Kostolany
-
Stanlee
őstag
válasz
julius666
#338
üzenetére
"Máshogy feltéve a kérdést: az én forint lakáshitelem a túloldalon kinek a zsebét égeti? Kötvény befalapokon keresztül az átlag Marika nénikét akiket behülyített a banki ügyintéző a szemetükre?"
Na most ugyanez az euroovezetben, sokszor 2% alatti kamatokkal.
“Never run after a bus or a stock. Just be patient – the next one will come along for sure.” - André Kostolany
-
#342
Soulfly842
addikt
julius666
#338
Soulfly842
addikt
válasz
julius666
#338
üzenetére
Itt a legnagyobb veszély az, hogy a bizalom megroppan-e Svájccal szemben (könnyen meglehet). Ezelőtt ilyen szóba se jöhetett. s ne felejtsük el azt sem, hogy a Credit Suisse 9,9%-ában ott voltak a Szaudiak is (tavaly 4,2 millárd dollárral szálltak be). Elég lehet az is, ha a jelenlegi helyzetben az EU-n kívüli szereplők bizalma megtorpan, sok nyugati befektető meg 'óvatos' lesz és átcsoportosít Svájcból.
A részvények ilyen önkéntes leértékelése, a döntésből való teljes kihagyás
[Megmentette Svájc a világ bankrendszerét, de a pénzügyi válság itt dörömböl az ajtón]
a felvásárló UBS és a felvásárolt Credit Suisse részvényeseit egyaránt kihagyták a döntésből, (igaz, a legnagyobb tulajdonos, a neve ellenére kereskedelmi bankként működő Szaúdi Nemzeti Bank a napokban már jelezte, hogy 10%-os tulajdonosi szerepvállalása ellenére nem vesz részt a bank megerősítésében, kvázi „utánam a vízözönt” kiáltva ezzel), és ezzel a svájci hatóságok a 2008-as történések után talán most először ismét precedens szolgáltattak arra, hogy baj esetén egy bank sorsa a legkevésbé se
mivel szükségeshelyzeti jogszabályok alapján, hirtelen döntéshozatallal történt a UBS és a svájci hatóságok részvételével a bank megmentése, megtámadhatják a részvényesek és a svájci állampolgárok is jogi úton (előbbiek bíróságon, utóbbiak népszavazáson) az intézkedéseket,Bocsi, nagybetűs idézet:
AZ EURÓPAI NAGYBANKOK TÖBBSÉGÉNEK ALIG JOBB A LIKVIDITÁSI ÉS A TŐKEHELYZETE, MINT A CREDIT SUISSE-NEK, ÍGY EGY BIZALMI VÁLSÁG ESETÉN UGYANÚGY MEGINOGHATNAK. A JÖVEDELMEZŐSÉG ÉVTIZEDES CSÚCSON VOLT TAVALY, DE A TŐKEKÖLTSÉG ALATTI, 7,6%-OS ÁTLAGOS ROE MÉG MINDIG AZT JELZI, HOGY NAGY RÉSZÜK ROMBOLJA A RÉSZVÉNYESI ÉRTÉKET, ÉS NEM VONZÓ FALAT A BEFEKTETŐK SZÁMÁRA.
Kötvénytulajdonosok: 16MRD franknyi papírt buktak
A részvények meg ugye:
Az eredetileg 1 milliárd frankról végül 3 milliárd frankra (3,23 milliárd dollár) emelte a UBS a Credit Suisse-ért kínált vételárat, de még ez is kevesebb, mint fele a pénteki záróárral adódó elméleti banki értéknek (7,4 milliárd frank). Emögött az húzódik meg, hogy a CS egy részvényének értékét 0,76 frankban határozták meg (pénteken 1,86 frankon zárt a papír, tehát a záróár 40%-a a megállapított érték), és így a Credit Suisse részvényesei minden 22,48 CS részvény után 1 darab UBS részvényt kapn
A Portfolion két hírfolyam van a témában
Gigantikus bankmentés Svájcban - Világszerte hullámokat vetett a tőzsdéken
Bankmentés Svájcban: sorra érkeznek az újabb fejlemények
(9:30)
-
Hi!King
őstag
válasz
julius666
#338
üzenetére
A mostani bankválság nekem épp azért fura, mert én pont nem így képzeltem a banki működést, hogy kockáztat a bank a hosszú lejáratú kötvényekkel, illetve hosszú fix lejáratú hitelekkel. Hanem úgy, hogy a hosszú lejáratú fix kamatozású hiteleket eleve valamilyen swappal vagy opcióval rövid kamatperiódusú hitelekre cserélik, ezzel részükről nem vállalva kockázatot, ennek megfelelően egyébként a hosszú kamatperiódusú hitelek mindig drágábbak is, még akkor is, amikor inverz a hozamgörbe. A kockázatot meg nem kereskedelmi bankok, hanem befektetési bankok, intézményi befektetők aktívan kereskedő részlegei, illetve spekulánsok vállalják, vagy olyan piaci szereplők, akiknek épp az ellenkezője kell a swap ügyletek túloldalán.
De ezek szerint tévedtem, vagy legalábbis egyes bankoknál nem így működik...
-
attiati
veterán
válasz
julius666
#338
üzenetére
Egy felelős bank szinkronba hozza az eszközök lejáratát a forrásokéval.
Jelzálog hitel mögé jelzáloglevelet bocsát ki, stb.
Persze nincs teljesen szinkronban, minden bank rugalmasan dönthet egy kereten belül. Attól függően, hogy jövedelmezőség vagy konzervatív kockázatkezelés van prioritásban.
Ugyanakkor halom előírás van eszközforrás menedzsmentben, kockázati mutatókat kell teljesíteni.Szóval alap esetben nincs gond a lakáshitellel.
Bef alap az ügyfél kockázata. -
Hi!King
őstag
válasz
julius666
#352
üzenetére
"És ebből hogyan él meg a bank?
"Abból, hogy drágábban hitelez, mint amennyiért forrást gyűjt. Ezt normális monetáris környezetben meg tudja tenni úgy is, hogy a hitelezés és a betétgyűjtés hasonló kamatperiódusú. Már csak azért is, mert a bank sokféle kamatperiódusú hitelt helyez ki és sokféle kamatperiódusú betétet gyűjt.
A lebegő veszteségek pedig pont magát a problémát jelentik, ha az egyoldalú, tehát nincs más ügyletekből lebegő nyereség, valamint adott esetben ugye még kilátás sincs arra, hogy a lebegő veszteségből nyereség legyen tekintve hogy a közel 0-s kamatkörnyezetben vásárolt hosszú kötvényekről van szó, amiknek a vesztesége csak újabb nullás kamatkörnyezetben tűnne el vagy nagyon sok év alatt. Pont ez a probléma, ami a bankrohamot okozta, mert így nem hihető, hogy a bank egyébként tartósan stabilan tudjon működni. Van olyan bankroham is, ahol kamu alapokra épül a pánik, és nyilván a bankok ettől is bedőlnek, de a SVB esetében nem így tűnik.
-
attiati
veterán
válasz
julius666
#361
üzenetére
Ha nem hold-to-maturity (HTM) a kötvény, akkor veszteség is van.
Persze ahhoz nagy állomány kell, hogy bankbukáshoz vezessen.#335Soulfly842
#338julius666
Lehet, hogy a svájci jogrend erősebb lesz.Most átmenetileg meg kellett üzenni a bankrendszernek, hogy erősítsék meg magukat, mert nincs kimentés. Aki rosszul menedzsel, az bukik (moral hazard). Aztán a bíróság majd visszaítéli, de arra már senki nem fog emlékezni akkor fél-1 év múlva és addig sem moral hazardozik.
CS-el megy a kereskedés, napon belül +20%-on is állt.... arra játszva, hogy visszamondják a dealt?
[ Szerkesztve ]
-
attiati
veterán
válasz
julius666
#407
üzenetére
Inkább én is fed irányt keresem, hogy aztán arra milyen stratégia illik
Mi lesz a fókuszban?
1. infláció
2. gazdasági növekedés
3. stabilitás, ami most jött fel a horizontraValamit el kell engedni belőle, de melyiket?
Eddig a fenti fontossági sorrendet gondoltam.Méghozzá úgy, hogy majdnem / enyhén pozitív reálkamat, mellé stagnáló, enyhén csökkenő rv árak.
Ha fókuszt vált a jegybank, akkor 1-es hátrébb csúszik. Nem számítok teljes hátraarcra továbbra sem, a kamatok magasan maradnak, DE stabilan a negatív reálkamat tartományban. Amihez már enyhén emelkedő rv árak társulnak.
[ Szerkesztve ]
-
válasz
julius666
#411
üzenetére
mi pipa belole? investing calendarban ket erteket latok, az egyik csokkent 4.1%rol 3.1%ra, a masik 4.4%rol nott 5.1%ra a masik nott. na ez mit jelent?
biztos amator kerdes, de ezeket eddig egyaltalan nem kovettem."a jövötsajnos nemlehet tudni csakhamárotvagy deakormegmár azajelen"
-
attiati
veterán
válasz
julius666
#412
üzenetére
kösz a linket
Úgy látom, hogy egyrészt-másrészt szitu van. Kb időt kért a FED. Adatverzérelt üzemmódban fognak továbbmenni.
FED várakozása szerint munkanélküliség emelkedni fog (4,5%-ra), inflációs nyomás erős marad.
A bankpánikot kb zárójelbe tették. Felügyeleti és szabályozási kérdés, vizsgálat lesz belőle.
Fiskális politikát kb leszarják (Mató ezen a ponton nagyon irigyen néz
). Meglátásuk szerint nem fiskális irányból jön az inflációs nyomás.A kamatcsökkentés nem az alappályájuk.
De szerinte a banki kondíciók szigorítása ugyanazt a munkát elvégezheti, mint a kamatemelés.[ Szerkesztve ]
-
-
Ixion77
Topikgazda
válasz
julius666
#466
üzenetére
A probléma rendszerszintű, és valóban nagyon durva. Kb. ~15 éve mondom, hogy ezt így nem lehet csinálni. Most lassan vége a bulinak, csak a részegség maradt. Sajnos hamarosan el kell kezdeni az évtizedes tivornya pusztítását helyre tenni, és ez legalább ugyanannyi idő lesz.
Forint árfolyam elengedésén kívül van bármi említésre méltó "szelep" a rendszerben?
Költségcsökkentés. A holdudvart továbbra is fizetni kell, így a közszolgáltatások további lepusztítása jöhet csak szóba. Rendvédelmi szervek kellenek a hatalom fenntartásához, tehát marad az egészségügy, oktatás, kultúra lenullázása.
A feszültség alapja éppen az, hogy a kormánynak osztania kell az adópénzt a holdudvarnak. Kell. A hatalmuk múlik rajta. A gazdaság maradék része pedig nyilvánvalóan összeomlik. Ha az USA-ban már 5%-nál csődhullámtól tartanak, nálunk mire lehetne számítani 13%-nál?... A gazdaság innovatív, befektetésigényes ágazataiban szinte senki nem marad talpon.
"Amennyiben az lesz a megítélés, hogy a jegybank politikai nyomásra lép, ezért mélyebben vág kamatot, mint amekkorát a piac „megenged”, akkor nagyon sokan ki fognak szállni a forintból."
Pontosan ez fog történni. Vegyetek eurót és dollárt, amíg 400 alatt vannak. Meg aranyat.
[ Szerkesztve ]
"Seems like humanity needs war and famine to correct itself."
-
Stanlee
őstag
válasz
julius666
#466
üzenetére
Akkoriban nem volt ertelmezheto lakossagi allampapir portfolio, aqz intezmenyi befektetok meg nem hagyjak magukat annyira egyszeruen lerazni, mint a lakossag.
Ettol fuggetlenul gaz van, varom mikor lesz mar megint 400 felett az euro...
“Never run after a bus or a stock. Just be patient – the next one will come along for sure.” - André Kostolany
-
#474
PredatorZoli
senior tag
julius666
#473
PredatorZoli
senior tag
válasz
julius666
#473
üzenetére
Nem meglepő, hogy nem nőnek a bevételeik az inflációval, ugyanis az embereknek nem nő a fizetésük az inflációval, vagyis a járulékbevételek/jövedelemadók se nőnek annyival. Azon túl ha a lakosságnak nem nő a jövedelme az inflációval, akkor a költéseiket is kénytelenek visszafogni, így pedig az áfabevételek sem nőnek inflációval. Ez történik most.
[ Szerkesztve ]
-
Stanlee
őstag
válasz
julius666
#476
üzenetére
Nem kell, hogy nojjon, mivel a fizetesek nem novekednek az inflacio mertekevel, tehat aki mar korabban is ki volt centizve, az ugyanzat vagy kevesebb penzt kolt el 27%.os afas termekekre, mint korabban, csak kevesebb termeket kap. A befizetett afa ugyanannyi marad.
Szerintem az jobb mutato, hogy mekkora az afa bevetel, hasonlo idoszakokkal osszehasonlitva.
“Never run after a bus or a stock. Just be patient – the next one will come along for sure.” - André Kostolany
-
Hi!King
őstag
válasz
julius666
#502
üzenetére
Múltkor el voltam küldve a faszba, hogy miért hazudom azt, hogy Ausztriában majdnem minden olcsóbb a boltban.
Most Szlovákiában voltunk túrázni, hazafelé bevásároltunk, csak egyetlen képet lőttem, ugyanez itthon 999 Ft (Tesco webshopban kapható), de volt amikor már 1100 Ft volt:
Talán ez egy extrém példa a különadó miatt, de egyébként minden érezhetően ott is olcsóbb, mint nálunk, átlag nem ennyivel, de 10-15% megvan átlagban.
Az is kérdés, hogy ha pl. az ilyen csomagolt, hosszú lejáratú termékeket különadóztatják, illetve a kiskereket különadóztatják, akkor mekkorára tud idővel nőni a bevásárlóturizmus, illetve újra elterjedthet a fű alatti seftelés, ami a 80-as, 90-es években volt pl. osztrák csokikkal, amiket elég sokan árultak feketén.
-
válasz
julius666
#518
üzenetére
Részben egyetértek, mert nekem is ez a személyes tapasztalatom amikor kimozdulok otthonról. Minden dugig emberrel, árak szinte senkit nem érdekelnek.
Erre utaltam.
Amúgy az éttermek sorban mennek tönkre, csak hogy a példádnál maradjak.Azért mert semmiből sem hajlandó engedni. Pont ezt veséztem. És most nem csak a csokira vagy cukros üditőre értem, hanem arra is hogy pl 1 szendvicsből kihagyja a sajtot vagy a marha drága eddigi zöldség helyett valami olcsóbbat rak bele. Ne adj isten mondjuk azt amit épp akcióznak stb.
Most szívatsz, ugye? Amiről te beszélsz, az konkrétan, objektíve a nyomor. Amikor már a legalapvetőbb élelmiszereken is sakkoznod kell, az tényleg csak egy lépésre van az éhezéstől. Egy rakás embernek nem opció az, hogy letegye az autóját, és még milliónyi példát lehetne hozni.
A tej például drágább kint (nem hatósági áras), de a húst is felhozhatnám. Vagy a pékárukat, bizonyos zöldségeket. Na szóval, elég sok minden drágább. Speciel a kedvenc aldis pudingom fele annyiba került kint, mint itthon. De érted, ez csak 1 tétel a sok közül. Ez amúgy nyilván összehasonlíthatatlan, mert a fogyasztói kosara mindenkinek más.
[ Szerkesztve ]
-
válasz
julius666
#544
üzenetére
Jó barátom volt Tesconál tervező. Mesélte, hogy bizonyos marha termékeket be se hoznak az országba, mert egyszerűen nincs rá fizetőképes kereslet.
Lehet vidéken jobban érződik a lejtő, mint fentebb is írtam, BP-n és az agglóban (még) nem igazán.
A népesség nagy része nincs is tudatában annak, hogy mennyire szegény. Ugye a társadalom többsége még külföldön sem járt soha.
[ Szerkesztve ]
-
Ixion77
Topikgazda
válasz
julius666
#550
üzenetére
Az ilyen statisztikával az a gond hogy teljesen elfedi a különböző okokból és körülményekkel létrejött eseteket, így könnyen téves következtetésre jut az egyszeri rápillantó.
A jelenlegi magyar inflációt az energiaárak elszállása és a kormányzati pénzosztogatások hozták létre. Ha ezek megszűnnek, szerintem tuti hogy egyszámjegyű lesz az infláció a bázishatás és a recesszió miatt."Seems like humanity needs war and famine to correct itself."
-
Hi!King
őstag
válasz
julius666
#637
üzenetére
Megvédem Kiszámolót, mert ő nem azt mondja, hogy feltétlenül garasoskodj, csak hogy légy tisztában mi mibe kerül, mert vannak dolgk, amiket nehezen fognak fel az emberek, pl. hogy ha napi szinten egy kis luxust megengedünk magunknak, az sok év alatt mennyibe kerül, illetve fordítva, pl. egy rossz hitelfelvétel vagy drága befektetés rendszeresen nézve mennyibe kerül nekünk, a croissantos példa erről szólt. Meg hogy a saját anyagi lehetőségeinken belül éljünk.
De azt is írta, hogy ha nagyon kicsi a bevételünk, akkor hiába spórolunk, nem jutunk előbbre, ott a bevételi forráson kell elgondolkodni.
Ettől az állásponttól teljesen független, hogy egyébként a fejlett világban bele kellene férnie annak, hogy megveszed a csokit, ha azt szeretnéd, és nem azon spórolsz, hogy majd lakást vegyél a megspórolt csoki árából, ami ráadásul egyre kevésbé van összefüggésben, mert a 2010-es években az ingatlanárak meredeken felfelé mentek, és hiába az elmúlt 1.5 év inflációja, a csoki és más fogyasztói termékek a fizetéseinkhez képest rengeteget olcsósodtak.
biztos amator kerdes, de ezeket eddig egyaltalan nem kovettem.
). Meglátásuk szerint nem fiskális irányból jön az inflációs nyomás.
Új hozzászólás Aktív témák
Ixion77
- Újszerű Lenovo T470 Thinkpad 14 FHD IPS i5-7300U 8GB 256GB SSD Intel HD 620 W11 Pro 4G LTE Garancia
- Új Lenovo 15 Ideapad 3 FHD IPS Ryzen5 5625U 16GB 512GB SSD Radeon RX Vega7 WiFi6 Win11 Garancia
- Új Lenovo 14 Yoga 7 WQXGA 2in1 Touch i5-1235U 10mag 16GB 512GB Intel Iris XE Aktív Toll W11 Garancia
- Új HP 17 FHD IPS LED Ryzen7 5700U 4.3Ghz 8mag 16szál 16GB 1TB SSD Radeon Vega8 Win11 Garancia
- Új HP 15 FHD IPS Ryzen7 7730U 4.5Ghz 8mag 16szál 16GB 512GB SSD Radeon RX Vega8 WiFi6 Win11 Garancia
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen