-
IT café
Tőzsde és gazdaság:
Hasznos információk az összefoglalóban!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Hi!King
őstag
Forinttal kapcsolatban én pesszimista vagyok, 18%-os jegybanki alapkamatról nem lehet hová emelni, miközben így is problémás lesz hosszútávon ez a magas alapkamat. Ha romlik a globális piaci hangulat, akkor gyengülni fog, ha javul akkor meg az MNB várhatóan emelni fog, így erősödni nem nagyon fog tudni.
@PredatorZoli
Euró kamatemelés azért eléggé olyan esemény, ami a forint gyengülése felé hat. Meg tegnap nagyot estek az európai tőzsdék ennek hírére, a mai nap egyelőre csak korrekció, és tegnap az ünnepnapunk miatt kisebb volumenű lehetett a forint kereskedés, így a forint gyengülés egy része ma realizálódik, a BUX esés meg csak ma.[ Szerkesztve ]
-
Hi!King
őstag
Ugye annyiban érdekes lehet a dolog, hogy hát jó eséllyel mi is recesszióban leszünk, csakhogy a magyar gazdaság sokkal nyitottabb és várhatóan az is marad, mivel minket nem sújtanak szankciók, emellett a költségvetés instabil, ha bajba kerül az államháztartás, tovább higíthatja a forintot.
-
#195
Hi!King
őstag
Domináns Hím
#185
Hi!King
őstag
válasz
Domináns Hím
#185
üzenetére
Nem igazán értelek? Oroszország most mire példa? Egyrészt a szankciók egy jelentős része nem a rubel gyengülés fellé hat, másrészt erősen speciális a helyzet, mert mint írtam korlátozott Oroszország külkereskedelme, ezért az, hogy mennyi a jegybanki alapkamat és hogyan alakul a rubel árfolyama, nem hasonlítható olyan országok helyzetével, mint Magyarország vagy akár az eurózóna országai vagy az USA. Nem jelent semmit, hogy az orosz alapkamat mennyivel alacsonyabb a magyarnál sem pro sem kontra.
-
Hi!King
őstag
válasz
julius666
#206
üzenetére
A FED és az ECB kamatemelésének a célja az infláció megtörése, amihez az út a gazdaságban lévő pénzmennyiség csökkentésén vezet. Ezt részben a monetáris pénzmennyiség csökkentésével, másrészt deleveraging-el lehet elérni, azaz a bankrendszer tőkeáttét képzésének csökkentésével. Ez összecseng a gazdasági soft landing vagy hard landing scenariókkal, mivel a soft landing azt jelenteni a bankrendszer szempontjából, hogy kontrolláltan csökken a tőkeáttét, ami úgy történhet meg, hogy kevesebb az új hitel, mert magasabb alapkamattal kevésbé éri meg, miközben a régiek egy része kifut, és ez még nem jelent feltétlenül recessziót a gazdaságban. Hard landing esetében meg bankcsődök, vállalati csődök, magáncsődök, illetve bedőlt hitelek láncolata indul el, ami gyorsabban, erősebben veti vissza az inflációt, csak közben súlyos recessziót okoz.
És minden mindennel összefügg, mert ha mondjuk sikerül elérni, hogy ne legyen annyira feszes a munkaerőpiac, az egyben jelentheti a lakossági hitelek egy részének bedőlését, a lakossági fogyasztás visszaesésén keresztül vállalati csődöket, miközben a bankok is újabb kihívások elé nézhetnek. Nyilván a mostani bankcsődök fordított irány, mert közvetlenül a kamatemelések, illetve az azt megelőző elhibázott üzletpolitika eredménye hogy becsődöltek, de ennek reálgazdasági következményei is lehetnek a pénzügyi rendszerben történő továbbgyűrűzésen túl.
A legrosszabb scenario egyébként nem a hard landing, hanem a tartós szenvedés.
-
Hi!King
őstag
Én nem is pusztán ettől gondolom konteó kategóriának. Hanem azért, mert nem gondolom, hogy ez elsősorban a recesszió generálásáról szólna, pusztán arra lennének más eszközök is, a recesszió egy mellékhatása annak a monetáris szigorításnak, amit nagyon régen meg kellett volna már lépni, valamikor a válság utáni kilábaláskor.
-
#226
Hi!King
őstag
Domináns Hím
#225
Hi!King
őstag
válasz
Domináns Hím
#225
üzenetére
Még mindig totálisan logikátlan amit írsz. Az, hogy a rubel nem omlott össze, mint írtam teljesen irreleváns, tekintve hogy nem konvertibilis, nem piaci alapon megy a kereskedése, hanem speciális helyzet van. Az orosz makrogazdaság ettől még nyilván nagyon nincs rendben.
Mondjuk a liberális propagandasajtós szövegből már értem honnan fúj a szél. Így már érthető...
-
Hi!King
őstag
válasz
julius666
#238
üzenetére
Egyébként az ilyeneket azért bírom, mert ilyenkor szokott az lenni, hogy mikor hónapok múlva sem lesz semmi hír arról, amit határozottan belterjes infóként állít, akkor már nem is lesz az illető a fórumon, szépen eltűnik. Egy másik fórumon 2021-ben egy hasonló arc valami nagy építőipari vállalat menedzsmentjében volt, és állítása szerint, amit bennfentes infóra alapozott, 3 hónapon belül teljesen összeomlik az építőipar, majd rajta keresztül az egész gazdaság. 3 hónap múlva már nem is volt accountja a fórumon.
-
Hi!King
őstag
válasz
julius666
#338
üzenetére
A mostani bankválság nekem épp azért fura, mert én pont nem így képzeltem a banki működést, hogy kockáztat a bank a hosszú lejáratú kötvényekkel, illetve hosszú fix lejáratú hitelekkel. Hanem úgy, hogy a hosszú lejáratú fix kamatozású hiteleket eleve valamilyen swappal vagy opcióval rövid kamatperiódusú hitelekre cserélik, ezzel részükről nem vállalva kockázatot, ennek megfelelően egyébként a hosszú kamatperiódusú hitelek mindig drágábbak is, még akkor is, amikor inverz a hozamgörbe. A kockázatot meg nem kereskedelmi bankok, hanem befektetési bankok, intézményi befektetők aktívan kereskedő részlegei, illetve spekulánsok vállalják, vagy olyan piaci szereplők, akiknek épp az ellenkezője kell a swap ügyletek túloldalán.
De ezek szerint tévedtem, vagy legalábbis egyes bankoknál nem így működik...
-
Hi!King
őstag
A bankpánik más tészta, én nem erről beszéltem. Hanem a kamatkörnyezet kockázatáról. Mert a mostani bankroham a SVB-nél már egy következménye volt annak, hogy a bank eszközei komoly veszteségben voltak. A bankroham egy olyan bankot is el tudna söpörni, amelyiknél ez nem igaz, hiszen nyilván a bankok tőkeáttéttel működnek, és nyilván nem tudják egyszerre likvidálni az eszközeiket, ha a betéteseknek kell a pénz, de normál esetben nincs bankroham, mert a betétesek bíznak a bank működésében. Ha azt látják, hogy amit csinál a bank, az súlyos veszteségbe fog vezetni, akkor viszont joggal pánikolnak be.
Nem arról beszéltem, hogy kizárólag rövid lejáratú és nagyon likvid eszközöket tartsanak a bankok, hanem arról, hogy normál esetben a banki működésnek abból kellene állnia, hogy adott kamatperiódusú eszközöket hasonló kamatperiódusú forrásokból finanszíroznak. Vagy ugyanez deviza esetében, pl. svájci frank alapú hitelek esetében devizaswap kellett legyen a hitelek mögött, amennyiben a forrás mondjuk forint volt, mert ha a forint durván erősödött volna, akkor a banknak vesztesége származik belőle. Így viszont a banknak nyilván nyeresége sem származott a forint gyengülése miatt, csak a devizahitelesnek vesztesége, a swap másik oldalán lévőknek meg nyeresége, forint erősödés esetében meg fordítva. Igazából normális esetben ez így lenne a kamatperiódusokkal is.
Szvsz a nem normális az a zéró kamatkörnyezet volt, amikor a nyugati bankok már 1% alatti lakáshiteleket adtak, a marzs azonos kamatperiódura nézve meg majdnem teljesen eltűnt.
-
Hi!King
őstag
válasz
julius666
#352
üzenetére
"És ebből hogyan él meg a bank?
"Abból, hogy drágábban hitelez, mint amennyiért forrást gyűjt. Ezt normális monetáris környezetben meg tudja tenni úgy is, hogy a hitelezés és a betétgyűjtés hasonló kamatperiódusú. Már csak azért is, mert a bank sokféle kamatperiódusú hitelt helyez ki és sokféle kamatperiódusú betétet gyűjt.
A lebegő veszteségek pedig pont magát a problémát jelentik, ha az egyoldalú, tehát nincs más ügyletekből lebegő nyereség, valamint adott esetben ugye még kilátás sincs arra, hogy a lebegő veszteségből nyereség legyen tekintve hogy a közel 0-s kamatkörnyezetben vásárolt hosszú kötvényekről van szó, amiknek a vesztesége csak újabb nullás kamatkörnyezetben tűnne el vagy nagyon sok év alatt. Pont ez a probléma, ami a bankrohamot okozta, mert így nem hihető, hogy a bank egyébként tartósan stabilan tudjon működni. Van olyan bankroham is, ahol kamu alapokra épül a pánik, és nyilván a bankok ettől is bedőlnek, de a SVB esetében nem így tűnik.
-
#382
Hi!King
őstag
Domináns Hím
#374
Hi!King
őstag
válasz
Domináns Hím
#374
üzenetére
Csalóka Németországhoz hasonlítani, mert Németország exportjának nagy részét az EU-n belüli kereskedelem teszi ki, miközben az EU lakossága fele sincs Kínáénak. Akkora országnál az az ötöd nem olyan kevés, főleg ha az USA-hoz hasonlítod, ahol alig több mint tized, és egyébként sem az a lényeg, hogy a GDP hány százalékát teszi ki, hanem a fontosságáról volt szó, hogy Kínába egyébként sokáig csak a nyugati gyártókapacitások kerültek, nyilván már nem egészen ez a helyzet, de az sem, amit be próbálsz állítani.
Egyébként attól, hogy mindent propagandának nevezel, ami ellentmond a csúsztatásaidnak, még nem lesz igazad.
-
Hi!King
őstag
Kína nem egyféle gazdasági fejlettségű ország, hanem valójában van egy fejlett része, a többi meg mélyszegény. Sokkal nagyobb különbséggel, mint ami Moldávia és Németország között van, Moldávia dúsgazdag ország Kína fejletlen részeihez képest. Attól, hogy egy kormányzat vezeti, még teljesen más világ a szegény része és a fejlett nagyvárosi övezetek, megjegyzem még kulturálisan is van olyan sokszínű, mint Európa.
Szerk.:
És ez nem olyan, mint ha Magyarországon vetem össze Budapestet Nógrád megyével, mert kínai léptékben egész Magyarország egy fejlett város és a vonzáskörzete (eltekintve attól, hogy Magyarország egy kisebb része Bécs vonzáskörzete). Hanem olyan, mint ha Kelet-Európában afrikai szintű szegénység lenne, míg Nyugat-Európában az, ami most van.[ Szerkesztve ]
-
Hi!King
őstag
Csak gazdasági értelemre gondoltam. Kína szegény régiói úgy fejletlenek, mint egy-egy afrikai ország, tehát nem az van, mint mikor a közepesen fejlett Magyarországon vannak szegény kistérségek, hanem az, hogy sok magyarországnyi terület durván elmaradott, és ugyanez igaz a gazdag részek gazdasági fejlettségére, ami Budapestre magára például nem igaz, mert valójában Budapest attól számít gazdagnak az ország többi részéhez képest, mert Budapestre központosodik a környék gazdasági tevékenysége. Ott ugyanez a gazdag nagyvárosok és környezetére igaz csak, de nem igaz a szegény és a gazdag régiók viszonylatára, mivel azok nagy földrajzi távolságban vannak egymástól.
-
Hi!King
őstag
De pont arról beszélek, hogy Kína gazdasági értelemben nem olyan mint egy átlag méretű ország, hanem olyan mint egy egész kontinens, csak épp egy központi kormányzata van. Soha nem is lesz egységes gazdaságilag, akkor sem lenne, ha demokratikus kormányzata lenne. Sőt, valószínűnek tartom, hogy fog még szétesni a jövőben.
Szóval gazdasági értelemben nem olyan mint egy ország, ahol durva aránytalanságok vannak, hanem mint több ország, amelyek között vannak fejlettek és szegények is.
-
Hi!King
őstag
Igazából a covid oltásoknál látszott leginkább az USA dominancia K+F-ben, nem csak Kínával, hanem Nyugat-Európával szemben is, és megjegyzem bár a 2000-es évek végén és a 2010-es évek elején lufinak bizonyult, továbbra is a biotechnológia lehet az IT (azon belül az AI) mellett a fő húzóágazata a világnak. Továbbra is ők a fő agyelszívók, továbbra is ott költenek rengeteget kutatásokra, továbbra is nívósnak számít az ő legjobb egyetemeiken tanulni, kutatni, oktatni, továbbra is az övék a legerősebb startup központ, az ő tech cégeik a leginnovatívabbak.
Mondom ezt úgy, hogy szívesebben látnám Európát az élen, de sajnos ez nem jön el, jópár területen amúgy épp az agyatlan szabályozások miatt nem (lásd pl. őssejtkutatás korlátozása, GMO tiltása).
-
Hi!King
őstag
Befektetési szempontból viszont túl tudnak fújódni a nagy ugrásokkor, majd alulértékelődni két ugrás között.
Egy ismerősöm a korábbi biotech láz idején fektetett be biotech cégekbe, aztán a 2010-es évek közepére lelohadt a lelkesedés a piacokon, aminek az volt a fő oka, hogy baromi drága egy-egy makromolekulás készítményt fejleszteni és engedélyeztetni, és ezek erősen specializáltak, tehát pl. egy-egy viszonylag ritka genetikai betegség gyógyításában segítenének, vagy egy-egy rák fajtán, amikből rengeteg van. Az újabb felfutási lehetőséget a Covid adta, az mRNS vakcináknál ugyanez a probléma nem állt fenn, mivel ugyanaz kellett sok millió embernek, ettől még a probléma továbbra is fennáll, de idővel valószínűleg át fogják hidalni, amiben nyilván a hype miatti több pénz is segíthet.
Nyilván az AI is hasonló történet, sokszor voltak már túlzó remények, amik aztán rövid- és középtávon nem teljesültek, aztán jóval később meg teljesültek, illetve teljesülni fognak. Most nem is fektetnék célzottan bele a nagy hype miatt, bár én amúgy is óvatos vagyok, de amúgy is ha valaki világkövető ETF-et tart, akkor abban még most is felül vannak súlyozva a nagy tech cégek, amelyek élen fognak járni az AI-ban, akár maguk, akár felvásárlással.
[ Szerkesztve ]
-
Hi!King
őstag
Én úgy látom Kínát, hogy persze csaltak is, de ténylegesen is rengeteget fejlődtek az elmúlt évtizedekben, ugyanakkor ezt nem gondolom csodának, márpedig azért nem, mert a történelem során Távol-Kelet sokáig volt a világgazdaság legnagyobb vagy egyik súlypontja, azon belül Kínának kiemelt fontossága volt, aztán az ipari forradalmakkal a nyugati országok lehagyták, a császárság a végére versenyképtelen maradt, aztán a brit félgyarmati helyzet, az ott már 30-as években dúló második világháború, a polgárháború, majd a Mao diktatúra tovább rontotta a helyzetet.
Nos, ehhez képest ami a Teng féle gazdasági nyitás óta történt nem csoda, hanem a padlóról való felállás, nem lett Kína gazdag, hanem egy mélyen szegény országból lett egy átlagos fejlettségű, de nyilván a lélekszáma miatt nagy gazdasági súlyú ország.
Egy általános jelenség a világgazdaságban, hogy ha egy ország valamilyen okból, pl. háború, elzárkózás, őrült társadalmi kísérlet (kommunizmus), központi hatalom hiánya (lásd egyes afrikai országok) miatt durván lemarad, akkor az újranyitást követő időszakban gyorsan növekszik, mert van honnan növekednie. De egy dolog relatív megközelítenie a leggazdagabb országokat, másik dolog le is hagyni.
Megjegyzem, az elbaszott tervgazdaság ellenére még a Szovjetunió is relatív egy ideig gyorsabban fejlődött mint a nyugati országok, mert ott is volt honnan, mégis borítékolható volt, hogy belebuknak, mert elbaszott, megújulásra képtelen gazdasági struktúrát építettek. Kína nyilván nem ugyanez a helyzet, mert ott a magántőke építi elsősorban a gazdaságot, de a kínai növekedésnek is vannak korlátai.
Egyébként amit @Domináns Hím ír, mely szerint tévhit, hogy csak liberális demokrácia építhet birodalmat, az egy szalmabáb, mert senki nem mond ilyet, hiszen rengeteg történelmi példa van rá, sőt igazából klasszikus értelemben a birodalmak többé-kevésbé diktatórikusak, a modern demokrata nagyhatalmak meg nem is birodalmak. A birodalom definíciójának szvsz része a perifériák elnyomása. Viszont itt nem erről van szó, hanem a kínai "csoda" a kérdéses, hogy mennyire csoda az, szerintem semennyire. Ahogy egyelőre India sem, ami mellesleg demokratikus rendszerben zárkózik fel, de szintén kérdéses meddig, ott más jellegűek a problémák.
-
#470
Hi!King
őstag
PredatorZoli
#469
Hi!King
őstag
válasz
PredatorZoli
#469
üzenetére
Szerintem korábban lett elrontva, már 2012-13-ban el kellett volna kezdeni egy kamatemelési ciklust, utána pedig közepes szinten tartani az alapkamatot, nem pedig 0 kamattal pörgetni. Akkor a 2020-as covid miatti kamatvágás sem okozott volna akkor problémát.
-
Hi!King
őstag
válasz
julius666
#502
üzenetére
Múltkor el voltam küldve a faszba, hogy miért hazudom azt, hogy Ausztriában majdnem minden olcsóbb a boltban.
Most Szlovákiában voltunk túrázni, hazafelé bevásároltunk, csak egyetlen képet lőttem, ugyanez itthon 999 Ft (Tesco webshopban kapható), de volt amikor már 1100 Ft volt:
Talán ez egy extrém példa a különadó miatt, de egyébként minden érezhetően ott is olcsóbb, mint nálunk, átlag nem ennyivel, de 10-15% megvan átlagban.
Az is kérdés, hogy ha pl. az ilyen csomagolt, hosszú lejáratú termékeket különadóztatják, illetve a kiskereket különadóztatják, akkor mekkorára tud idővel nőni a bevásárlóturizmus, illetve újra elterjedthet a fű alatti seftelés, ami a 80-as, 90-es években volt pl. osztrák csokikkal, amiket elég sokan árultak feketén.
-
#519
Hi!King
őstag
Soulfly842
#513
Hi!King
őstag
válasz
Soulfly842
#513
üzenetére
Lehetséges, mert most csak egy hétvégén ott tartózkodva célirányosan tartós, csomagolt élelmiszert vettünk csak, de mikor nyáron és a két ünnep között Ausztriában voltunk hosszabb időt, ott nem volt semmi célirányos, mert ugyanazokat az élelmiszereket vásároltunk mint itthon, és konkrétan 0 darab olyan termékkel találkoztunk, ami itthon volt olcsóbb, leszámítva a hatósági áras termékeket.
Most Szlovákiában a sajt tömb például kicsivel drágább volt, legalábbis abszolút értelemben, egyébként ezt leszámítva nem találkoztunk élelmiszerből olyannal, ami ott volt drágább, de mint írtam, nem is néztük át, mert célzottan vásároltunk.
Konkrétan mi olcsóbb itthon?
-
Hi!King
őstag
Mit jelent a semmiből sem hajlandó engedni? Korábbi munkahelyemen rengeteg 25-30 közötti fiatal volt, viszonlyag fizető munkakörökben (IT-sok nagyrészt), és mindnek az volt a gondja, hogy hiába gyűjt, hiába nem dőzsöltek, mert tényleg nem sokat dolgoztak, egyre távolabb kerültek a saját lakás vásárlástól. Persze, közben béreltek, de társbérlőkkel, és nem igazán így képzelték el a jövőjüket. Nagyjából tudom kivel mi lett azóta, jellemzően azoknak lett valami, akiknek a saját szüleik vagy a későbbi párjuk szülei vettek egy lakást (én idősebb voltam náluk, nekünk felesben fizették szüleim a 2015-ben még olcsó lakást), aki nem így volt vele, azok egy része elhúzott külföldre, egy része home office-ozik vidékről.
De ők nem a szegény réteg akiknek azon kell sakkozni milyen kaját vegyenek a boltban. Tágabb környezetemben ilyeneket is ismerek, és hát nem az jut róluk eszembe, hogy mindig több kell.
Egyébként egy általános szociológiai jelenség, hogy a kimondottan szegények nem képesek optimálisan felhasználni a jövedelmüket, mert ahogy más is írta, inkább a relatív olcsó élvezetekhez fognak nyúlni akkor is, ha ugyanazon pénzből alap szinten ki lehetne jönni, csak épp a továbblépéshez kevés. Szóval nem véletlen, hogy a szegényebbek között pl. sokan cigiznek.
-
Hi!King
őstag
Akkor ezek szerint azóta drágult a tej, mert december végén, január elején a hazai nem hatósági árnál olcsóbb volt ott, igaz nem sokkal, egyébként a hatósági árazás előtt tényleg ott volt drágább, szóval valószínűleg torzítja a normál árat a hatósági áras változat. Nyers hús az tudom hogy drágább, mi nem szoktunk venni, viszont a húsipari termékek, pl. felvágottak, sonkák jelentősen olcsóbbak ott, ami érdekes kérdéseket vet fel a hazai élelmiszeriparral kapcsolatban...
-
Hi!King
őstag
Gazdasági és technikai fejlődés mellett a zéró inflációhoz is pénzmennyiség növekedés kell.
Egyébként a közgazdászok által kívánatosnak tekintett 3% körüli infláció feletti infláció szinte kizárólag annak köszönhető, hogy az állam túlköltekezik, ezért érdekeltté válik az adósságának elinflálásában. Ez tök más pénzrendszerekben is így volt, lásd pl. középkorban mikor konkrétan a nemesfém tartalmát higította a királyi udvar.
@Tapsi:
Egyébként abból is látszik, hogy a lakosság egyre szarabb kaját vásárol, hogy a mostani inflációban torlódnak az árak, ugyanabból a magasabb kategória kevesebbet drágul, mert ugye az alsóbb kategóriát így is, úgy is kénytelen megvenni a lakosság, a jobb minőség felárán pedig egyre többen spórolnak, így az a felár csökken.[ Szerkesztve ]
-
Hi!King
őstag
A releváns magyar adat a 90-es évek inflációja lenne, csak kérdés melyik szakasza. 88-99 között volt végig 10% feletti, először a rendszerváltás után, 91-ben tetőzött, aztán a Bokros csomagnál újra, de 96-ban volt ismét hasonló szinten mint most, és csak 2000-re esett 10% alá. Persze, elvileg más helyzet, de a közös, hogy akkor is pocsék helyzetben volt a költségvetés, amit nem lehetett volna pusztán megszorításokkal megoldani, a Bokros csomaggal párhuzamosan szándékos forint gyengítés is volt. Ha ugyanez lesz, akkor nem hogy 10% alatti infláció, majd 3-4% nem lesz, hanem tartósan 10-15% felettire számíthatunk, ha a Bokros csomag utáni időszakhoz hasonlítjuk, akkor sem lesz 10% alatti idén, jövőre meg nem lesz 5% alatti, hanem talán 1 év csúszással lesz ilyen pálya.
-
#566
Hi!King
őstag
Kukipapa_rr
#565
Hi!King
őstag
válasz
Kukipapa_rr
#565
üzenetére
Ezek az emberek bérelt panelban laktak, és hasonló lakásokat néztek, szóval szó sincs erről. Amelyikük szülő segítséggel vagy párja segítségével sajátot vett azóta, azok sem újépítésűbe költöztek. Rengeteg fiatal lakik régebbi külvárosi lakásban, ahol én lakok, szocreál lakótelep 30-50 négyzetméteres lakásokkal az egyik legszegényebb kerületben, itt is a nyugdíjas után a leggyakoribb lakó a huszonéves, harmincas pár vagy egyedülálló.
Az újépítésű lakásnak tipikusan nem a fiatalok a vásárlóközönsége, inkább középkorú befektetők veszik és adják ki. Sokkal gyakoribb életút az említetteknél tehetősebb hátterű fiataloknál is, hogy elsőre régi téglát vagy panelt vesznek, majd nekiállnak építkezni (ami szvsz sok szempontból irracionális, de az ő dolguk).
Szerk.:
Meg azért sem igaz amit írsz, mert a régi lakások ára is ugyanúgy nagyon durván növekedett, és mivel az újépítésű társasházak jellemzően valamivel rosszabb közlekedésű lokációkban vannak, ezért gyakran még a különbség is kicsi, nyilván nem azonos helyet nézve, mert a jó helyen lévő újak méregdrágák. Szóval pl. a lakhelyem melletti lakóparkban alacsonyabb a négyzetméterár, mint a Nagykörúton kívül egy ferencvárosi gangosban.[ Szerkesztve ]
-
Hi!King
őstag
Szerintem a Budapest belvárosi ingatlanok nem számítanak drágának, mert az egy természetes folyamat, hogy egyrészt a belváros szűk keresztmetszet, és bár vannak akik nem szeretnének ott élni, elég ha a lakosság egy része preferálja, hogy minden közel van neki, komoly verseny indul ezekért a lakásokért, másrészt Budapest rajta van a nemzetközi ingatlanbefektetői térképen, és ez is nagyrészt csak a belvárost érinti.
Én sokkal brutálisabbnak tartom, és ez elsősorban az olcsó hitelek meg a támogatások miatt, plusz a prociklikus költségvetési politika a látványberuházásokkal, hogy a budapesti külvárosokban és a vidéki városokban relatív nagyon magasak lettek az ingatlanárak, már nemzetközi összevetésben is. Olyan városokban is, ahol egyébként viszonylag rosszak a munkalehetőségek, illetve Budapest külvárosaiban olyan környékeken is, amelyek korábban majdnem teljes mértékben a szegényeik lakóhelyei voltak, és a lakosság nagy része most is szegény.
-
#571
Hi!King
őstag
Kukipapa_rr
#569
Hi!King
őstag
válasz
Kukipapa_rr
#569
üzenetére
Egyrészt a Hays adatait ne vegyük annyira komolyan, mert csak egy szűk réteg éri el azokat a béreket, mondom úgy, hogy az említett ismerőseimet nagyrészt egy amerikai befektetési banknál ismertem meg, és ott is bőven alatta voltak a bérek a Hays számainak.
Másrészt a jövedelem egy dolog, attól még kell az önerő, és többüknél az volt, hogy kevesebbet gyűjtöttek egy évben, mint amennyivel a szükséges önerő növekedett az áremelkedések miatt, másrészt nem biztos hogy mind a minimum önerővel akartak volna lakást venni.
Igen, többségük kis garzonnal is kezdte, csak az már jóval később jött össze. Mellesleg mi is 36 négyzetméteresben lakunk feleségemmel, aminek fele szülői segítségből jött össze 2015-ben, most 3-szor annyiba kerül, közben a mi fizetésünk sem háromszorozódott. De nem rólunk van szó, mert most még 2-t is tudnánk venni ilyenből, csak mostanában nem cél a költözés, de egy hasonló korú, de szülői segítséggel akkor nem rendelkező pár simán 20-30 milliós hátrányt szedett össze hozzánk képest ezen idő alatt ugyanolyan jövedelem és életmód mellett.
-
Hi!King
őstag
Ez így buta általánosítás, nagyon nem ezt tapasztalom. Főleg hogy egy 40 négyzetméteres panellakás is baromi drága Budapesten, de nem csak Budapesten, hanem majdnem az összes megyei jogú városban is. Pont azok az ismerőseim szívnak, akik félretesznek, sok évig úgy érzik, hiába tettek félre, nem jutnak közelebb egy panellakáshoz sem.
-
Hi!King
őstag
Szóval akkor szerinted nem 3-an, hanem 8-an kellett volna egy panelt bérelniük, majd idegen társbérlőkkel együtt venni közös lakást? Mert ahhoz képest amit írtam, ez lenne a kompromisszum.
A mi lakásunkhoz hasonló, csak lepukkadt állapotú 30 millió fölött van bőven úgy, hogy mint írtam ez Budapest egyik legszegényebb kerülete.
Egyébként a többségük már nincs Magyarországon, többek között emiatt...
Szerk.:
A többi meg mint írtam, kevés kivételéverl segítséggel jutott lakáshoz.[ Szerkesztve ]
-
Hi!King
őstag
Aztfogd fel, hogy a 2010-es években emelkedő ingatlanárak mellett az átlag felett kereső fiataloknak egy lepukkadt lakás nem kompromisszum lett volna, hanem valami, ami egyre távolodott tőlük. A legolcsóbb lakótelepekről beszélek.
Volt egy munkatársam, aki Tatabányán gondolkodott, hogy majd onnan bejár, de kiderült, hogy az ottani olcsónak számító lakasok a város legrosszabb hírű utcáiban vannak, ráadásul messze a vasutallomastol.
-
-
Hi!King
őstag
37k volt nekünk konvektorosban az éves gázszámla, de itt csak a fűtés konvektoros., korábbi helyen kb. duplája volt vízmelegítéssel. Nem a konvektor maga teszi drágáva a fűtést, ahol drága, hanem szigetelés, elhelyezkedés, beltér magassága, az hogy konvektor mondjuk 20%-al teszi drágábbá, mint ha cirkó lenne.
[ Szerkesztve ]
-
Hi!King
őstag
Korábban még a másik topikban volt róla szó, hogy mikortól van medvepiac és mikortól van bika piac. A medvepiac definíciója valami olyasmi volt, hogy 20% esés, ha jól emlékszek. Akkor bika piacnak is azt tekintjük, ha 20% emelkedés történt a lokális mélypontról, vagy akkor 25%? Addig meg bikapiaci rally? És mikor tekinthetjük egy piacot oldalazónak, mennyi ideig kell hozzá egy bizonyos tartományban fel-le hullámoznia?
Csak azért kérdezem, mert nekem most az elmúlt sok hónapban inkább olyan érzésem van, hogy ez nem medve piac, hanem oldalazó piac viszonylag nagy volatilitással.
-
Hi!King
őstag
válasz
julius666
#637
üzenetére
Megvédem Kiszámolót, mert ő nem azt mondja, hogy feltétlenül garasoskodj, csak hogy légy tisztában mi mibe kerül, mert vannak dolgk, amiket nehezen fognak fel az emberek, pl. hogy ha napi szinten egy kis luxust megengedünk magunknak, az sok év alatt mennyibe kerül, illetve fordítva, pl. egy rossz hitelfelvétel vagy drága befektetés rendszeresen nézve mennyibe kerül nekünk, a croissantos példa erről szólt. Meg hogy a saját anyagi lehetőségeinken belül éljünk.
De azt is írta, hogy ha nagyon kicsi a bevételünk, akkor hiába spórolunk, nem jutunk előbbre, ott a bevételi forráson kell elgondolkodni.
Ettől az állásponttól teljesen független, hogy egyébként a fejlett világban bele kellene férnie annak, hogy megveszed a csokit, ha azt szeretnéd, és nem azon spórolsz, hogy majd lakást vegyél a megspórolt csoki árából, ami ráadásul egyre kevésbé van összefüggésben, mert a 2010-es években az ingatlanárak meredeken felfelé mentek, és hiába az elmúlt 1.5 év inflációja, a csoki és más fogyasztói termékek a fizetéseinkhez képest rengeteget olcsósodtak.
-
Hi!King
őstag
Amit az elefánt ábra szokott mutatni, mely szerint a globális középosztály jövedelme stagnált, a szűk felső osztályé és a szegényeké pedig jelentősen növekedett, szerintem inkább javított a világon, csak épp a globális középosztály hangját hallani a világban leginkább ebben a kérdésben.
-
-
#678
Hi!King
őstag
Domináns Hím
#670
Hi!King
őstag
válasz
Domináns Hím
#670
üzenetére
Ez a jegybanki veszteség egyébként jogos, mert kb. fél százalékát teszi ki az orosz GDP-nek, a magyar jegybank első féléves vesztesége tavaly 200 milliárd Ft volt, ha egész évben 350 milliárd körül volt, akkor az kicsivel több arányaiban GDP arányosan, mint az oroszoknál.
Meg egyébként a jegybank nem profitorientált, nem az a feladata, a mostani helyzetben borítékolható volt, hogy veszteséges. Itthon inkább az a szomorú, hogy mikor nyereséges volt, azt szimplán ellopták, pedig az államnak kellett volna kifizetni és tartalékolni, hogy majd a veszteséget az állam pótolja.
-
#728
Hi!King
őstag
Domináns Hím
#709
Hi!King
őstag
válasz
Domináns Hím
#709
üzenetére
A kormány sok esetben lehet ellenérdekeltje a monetáris politikának, főleg populista kormányok esetében igaz, hogy nem örülnek a szigorú monetáris politikának, mert szabadabban osztogathátnak, vásárolhatnának szavazatokat lazább monetáris politika mellett.
Adott esetben meg diktatórikus rendszerről beszélünk, még ha van látszat választás is, úgyhogy még ha találsz is demokratikus példát ilyen összhangra, ez esetben nem erről van szó.
-
#776
Hi!King
őstag
kozeposztaly
#774
Hi!King
őstag
válasz
kozeposztaly
#774
üzenetére
Most csak 11.6%, és csak 3 millió feletti összegnél.
Egyébként én sem parkoltatnék ennél az új szolgáltatónál pénzt, már csak azért sem, mert egyébként a bankcsődök tanulsága, hogy ha értékpapírban tartod, az valamivel biztonságosabb.
[ Szerkesztve ]
-
Hi!King
őstag
Napi szinten pl. erősen befolyásolhatja, hogy mikor van az adott tőzsdén a zárás. Nem tudom tapasztaltad-e, hogy tartasz valamilyen ETF-et, amit valamely európai tőzsdén árulnak, de mondjuk részben vagy egészben amerikai részvényeket tartalmaz, majd az európai tőzsde zárása után beesnek az amerikai tőzsdeindexek, utána másnap emelkedő napon lehet hogy azt látod, hogy a te ETF-ed mínuszban van egész nap, mert az előző napi záróára még a beesés előtt volt és csak nyitáskor esik az ETF árfolyama.
Nos, egyetlen óra különbség a londoni és valamely európai kontinentális tőzsde között is okozhat ilyet. Plusz a spread, ha nem jelentéktelen, és máshol volt utoljára kötés.
Technikailag úgy oldják meg más a tickere ezeknek a különböző tőzsdéken.
-
#978
Hi!King
őstag
PredatorZoli
#968
Hi!King
őstag
válasz
PredatorZoli
#968
üzenetére
Én továbbra is havonta adok el PMÁP-ból és veszek belőle eurózóna államkötvény ETF-et, csak ebben a hónapban nem 25+ éveset vettem, mint múlt hónapban, hanem VGEA-t, amiből már van korábbról, vegyes lejáratú, átlagosan 9 év körül van. Ha lenne még PEMÁP, akkor PEMÁP-ot vennék, amiből egyébként most már több van, mint PMÁP-ból.
-
Hi!King
őstag
Nekem olyan 15% körül van, a mostani eladás kb. 0.8%-a volt az egésznek.
@donat_sz
Nem számítok semmire, mert fogalmam sincs ilyen távon merre tart, de hosszútávon fenntarthatatlannak gondolom a mostani árfolyamot, magas az alapkamat, drágák a magyar termékek, és magas a költségvetési hiány, ezért előbb-utóbb újra gyengülnie kell a forintnak. Hogy mennyivel, fene se tudja, az is lehet, hogy mégis pmáp lesz a nyerő, mindet úgysem adom el.[ Szerkesztve ]
-
Hi!King
őstag
Én a 80-as évek második felében születtem, így a 80-as évek végi, 90-es évekbeli inflációnak nagyrészt csak az eredményét tapasztaltam, mikor a felnőttek a 3,60-as kenyeret siratták a 100 Ft-os kenyér mellett. Próbálom elképzelni ugyanezt, ami most simán bekövetkezhet, de még nem vagyunk ott, ha mondjuk 300-at veszem kiindulásnak, akkor 8300 Ft-os kenyér lenne ugyanez a szint. De igazából elég, ha 2500 Ft fölé megy, mert az én fejemben a 100 Ft-os szint a nosztalgia, egyébként prémiumabb fél kilós kenyeret vettem már ilyen kiló áron.
"
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen