- Gondoskodik róla az EU, hogy az Apple felnyissa a rendszereit
- Hálózati / IP kamera
- Linux kezdőknek
- Alternatív kriptopénzek, altcoinok bányászata
- Bezárt atomerőművet indítana újra a Microsoft
- DIGI internet
- Óriási trösztellenes botrány lenne, ha a Qualcomm megvenné az Intelt
- Elnyomja a riválisokat a Visa, beperelte az USA
- Ubiquiti hálózati eszközök
- Vírusirtó topic
Új hozzászólás Aktív témák
-
GypsFulvus2
őstag
válasz Menthirist #49995 üzenetére
A gravitáció egy "valódi" erő, amelynek u. úgy kettős természte (hullám és részecske - utóbbi a graviton, bár létezését még nem bizonyították) van, mint az elektromágneses erőnek. A centrifugális, centripetális, Coriolis, vagy Euler erők ellenben "nem valódi" (az angolszász irodalomban fiktív erőknek is nevezik ezeket), vagy ún. "kényszererők", amelyek kiváltó oka a kölcsönhatásokban résztvevő testek tehetetlensége. Ezért fizikailag leginkább szabatos elnevezésük a "tehetetlenségi erők".
A gravitációs erő a kiváltó test tömegétől függ, így minden adott objektumnak megvan a maga saját gravitációs gyorsulása (a Föld gravitációs gyorsulása az általad is írt 9.81 m/s^2 ), Ellenben egy tehetetlenségi erő függ a kölcsönhatásban résztvevő test tömegétől is.
Ha azonos magasságból, egyszerre elejtesz egy 10 kg-os golyót és egy 1 kg-os golyót a Holdon, akkor a két tárgy pontosan egyidőben csapódik a Hold felszínébe (a Földön is ez történne, ám itt a légellenállás bezavar). - mivel a gravitációs gyorsulás első közelítésben független a kölcsönhatásban résztvevő tárgy tömegétől (ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor ez nem igaz, mert a golyók és a Hold vonzzák egymást, tehát a Hold is elmozdul a golyók irányába, csak mérhetetlenül kis mértékben).
Ha viszont egy mozgó vonat fülkéjébe állítasz egy 10 kg-os és egy 1 kg-os golyót, akkor a vonat fékezésekor a 10 kg-os golyó 1/10-ed akkora utat tesz majd meg, mint az 1 kg-os. A tehetetlenségi erők ugyanis függenek a kölcsönhatásban résztvevő tárgy tömegétől. Irányváltoztatás esetében hasonló a helyzet, csak ott nem egyenes vonalú mozgás lesz az eredmény, hanem egy köríven történő elmozdulás (ha a vonat balra kanyarodik, a golyók hozzád képest jobbra látszanak mozogni).
A tehetetlenségi erőket is ki lehet fejezni gyorsulással (amely egyszerűen fogalmazva a sebesség változásának gyorsasága - pontosabban fogalmazva a sebességvektor idő szerinti deriváltja), ám ennek a gyorsulásnak nincs semmi köze a gravitációs gyorsuláshoz.
Az irányváltoztatáskor fellépő centrifugális erő tehát függ az adott test tömegétől, a körpálya sugarától és a szögesebbességtől. Utóbbit úgy képzeljétek el, hogy minél jobban "bedöntöm a kormányt" annál nagyobb a szögsebességem.
A fellépő centrifugális erő okozza vér ide-oda áramlását ezáltal az ájulást. Hogy feketedés, vagy vörösödés, az már tökminegy.
Igyekeztem egyszerűen megfogalmazni, remélem érthető volt.[ Szerkesztve ]
"Only the paranoid survive" - Andrew Grove, (1999)
Új hozzászólás Aktív témák
- "A homoszexualitás természetellenes" 😠
- Politika
- Elden Ring
- Azonnali notebookos kérdések órája
- Okos Otthon / Smart Home
- CASIO órák kedvelők topicja!
- Derült égből villámcsapásként itt a Galaxy S24 FE
- Apple iPhone 16 - ígéretek földje
- Amazon Fire TV Stick 4K Max 2nd
- World of Tanks - MMO
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen