- Musk azt mondja: a gondolatával mozgatja az egeret a Neuralink első betege
- Kínai cégek segítik ezentúl a Teslát, a Renault-t, a Hyundait és a Toyotát
- Windows 11
- Mikrotik routerek
- 1000 kilométert mehetnek az EV-k az új CATL-akkuval
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- ASUS routerek
- Windows 10
- Router gondok
- Synology NAS
Új hozzászólás Aktív témák
-
DJS
tag
Öröm látni, hogy nem olvasod el a bekezdések második felét. Világosan mondtam, hogy a válaszom ugyanaz, mint a Story magazinos felvetésre.
A digitalizáció kapcsán egy technológiaváltásról beszélünk. Ezt a technológiát ma arra használjuk, hogy gyors és szerkesztetlen üzeneteket továbbítsunk vele. Az Amazon már elkezdte ugyanezt a viselkedést az e-könyvesboljtában (link).
Az, hogy a Gamestar év végén átkonvertálja a papírra elkészített állományait egy kiadható formátumba, és az jól néz ki, egyértelműen a papír érdeme. Ebből semmit nem tudunk meg arról, hogyan viselkednének, ha a Gamestar e-magazinnal nem a Gamestar papír-magazin, hanem mondjuk a PC Dome e-magazinnal versenyezne. Lehet, hogy akkor más szempontok szerint építenék fel a lapot, esetleg nem is lap lenne a szó szoros értelmében, hanem a hosszabb cikkekért kellene fizetni. Sok minden elképzelhető, ezek a mai elektronikus példányok még egy első kísérletnek foghatók fel, sőt konkrétan a Gamestar még annak se, mert ha az elektronikus példányokat piaci terméknek tekintenék, akkor a decemberi szám ára magasabb lenne, mint a többié, illetve a netről is letölthető lenne némi pénzért.
Írtad ezt is:
"Másrészt a papír alapú könyvek élettartamáról csak annyit, hogy anno olvastam egy felmérést a témában, aminek alapján a nyomtatott könyvek igen kis százaléka (pontosan nem emlékszem sajnos) éri meg a 10 évet is. Ennél sokkal jobbak a digitális példányok esélyei."Na erre meg az első hozzászólás legelején reagáltam: "a formátumok is viszonylag gyakran változnak". Ez elsősorban a DRM-es, illetve spéci képeket, formázási kódokat tartalmazó könyveknél jelenthet problémát, mert egy nyers szöveget tartalmazó doksira még elég egyszerűen lehet később olvasót fabrikálni, de egy bonyolultabb, esetleg jogvédett formátumra már nem annyira. Jelenleg az Adobe a legelterjedtebb DRM-készítő, de a jövőben elterjedhetnek más megoldások is a saját speckó formátumukkal, és nincs garancia arra, hogy ezek mindegyikét mindenki támogatni fogja. Márpedig DRM-mentesség esetén garantált, hogy nem lesz itt e-könyv. Max. olyasmit tudok elképzelni, hogy ha veszel egy e-könyvet, akkor azt rögtön több különböző formátumban is megkapod, hogy biztosabb legyen.
Idővel persze kialakulhat szabványos formátum, de ez pont a kezdeti időszakban visszafogja a piacot, mert ha a formátumok megbízhatósága kétes, akkor a fenti kijelentés, hogy a digitális példány időtálló, már nem feltétlenül igaz.
Különösen a mai számítógéphasználatot elnézve. Hányszor fordul elő, hogy éveken át használnak biztonsági mentés nélkül egy asztali gépet, aztán egy vírus, árvíz, disk error vagy a portörölgetés közbeni véletlen leejtés elvisz mindent? Megjósolható, hogy néhány éven belül az Amazon automatikus backup-programot is fog adni a könyvei mellé.