Hirdetés

2019. március 25., hétfő

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#1) UHHH


UHHH
(senior tag)

Mindez nagyon szép, de miért nem a Hold a cél először? Ha már ott vetném és aratnám a holdbúzát, akkor mennék csak messzebbre...

(#2) lezso6 válasza UHHH (#1) üzenetére


lezso6
(VARÁZSLÓ)
LOGOUT blog

A Hold az nem buli, mivel nincs atmoszférája.

Primitív kérdésre nincs helyes válasz.

(#3) lev258 válasza UHHH (#1) üzenetére


lev258
(PH! kedvence)
LOGOUT blog

A Holddal az egyik probléma, hogy a légkör nagyon gyér (egyesek azt is szokták mondani, hogy nincs is neki). Így viszont a kozmikus sugárzás teljes valójában éri a felszínt. A hőmérsékleti ingadozásokról nem is beszélve.

Ubuntu MATE 18.04, 2. szezonos amatőr chili termesztő

(#4) dajkopali válasza UHHH (#1) üzenetére


dajkopali
(HÁZIGAZDA)

eredetileg úgy tervezték, volt olyan elképzelés is, hogy 2020-ban kezdik meg a Hold-bázis kiépítését - el is ment most a szonda a Hold túlsó felére
de aztán valahogy nem nagyon beszéltek róla az utóbbi időben, talán a nemzetközi versenybe akarnak beszállni
de majd jön Cifu, és megmondja :)

"fácánjava calvadosban/teljesítünk, egyre jobban " - Konok Péter

(#5) Hieronymus válasza UHHH (#1) üzenetére


Hieronymus
(senior tag)
LOGOUT blog

Megengedhetik maguknak, hogy azonnal optimálisabb helyre menjenek.

A Holdnak csak annyi az előnye, hogy közel van. Az alacsony gravitáció és a légkör teljes hiánya hatalmas hátrány. A holdpor, élesen töredezett anyag. gyakorlatilag minden eszközt tönkretesz idővel. Belélegezve allergiás reakciót okoz. De legalább nehezen lehet elkerülni, megszüntetni az élhető térbe jutását.
Néhány alapanyagon kívül nincs más a Holdon. A Mars minden szempontból ideálisabb a gyarmatosításra, a távolságot leszámítva.

Nincs

(#6) gabor7th


gabor7th
(őstag)

A világ sokáig úgy tekintett Kínára mint gatyi cuccok gyártójára. Ez kb. tíz éve végre megváltozott és az emberek kezdik a jövő szuperhatalmának látni, sőt már vannak akik most annak látják. Orbánék is felfedezték Kínát és agyondícsérték nemrég... pont mikor kezd ott minden nagyon rosszul menni. Az elmúlt kb. tíz évben Kína sok szempontból írigylendő helyzete totál megváltozott és eltart még egy ideig amíg a legtöbb ember, köztük Orbán ezt észreveszi. Például az adósságuk hihetetlen brutális mértékben nőtt az elmúlt kb. tíz évben és a pénzes bácsiból az eladósodott trükkőző lett.

"It’s been called a mountain, a horror movie, a bomb and a treadmill to hell. To doomsayers, China's $34 trillion pile of public and private debt is an explosive threat to the global economy."

"Even with the government focus on deleveraging, Chinese borrowing rose 14 percent in 2017, ballooning to 266 percent of gross domestic product, from 162 percent in 2008."

Nagy a kínai GDP? Nos az adósságuk a GDP-jük 266 százaléka és 2008-tól több mint 100 százalék jött ehhez. Vagyis nagyon rövid idő alatt nagyon elb@szódtak a dolgok.

Ráadásul nem is akárhogy. Ugyanis az adósságuk egy jelentős része most dollárban van, ami korábban nem így volt. Miért baj ez nekik? Azért mert a korábbi szupermódszerük arra, hogy növeljék a gazdaságukat mostmár mindig nagyon fog fájni. Ugye hallottad korábban, hogy a kínai valuta leértékelt és az amerikai vezetők szeretnék, hogy feljebb vigyék az árfolyamot? Ez volt Kína egyik csodafegyvere, hogy leértékelte valutáját és így sokkal olcsóbban meg tudták venni a termékeit, mint a versenytársaiét és ez hatalmas erőt adott a gazdaságuknak. (Hétköznapi embereknek persze szívás, ha külföldről akartak vásárolni.)

"$6 trillion of local government debt may be lurking under the surface in China: S&P"

6 billió dollár önkormányzati rejtett adósság... És ezeket kb. az elmúlt pár évben hozták össze.

"Az ország, ahol 50 millió lakás áll üresen - Ebből még nagy baja lehet az egész világnak"

"Több mint 50 millió lakás állhat üresen a kínai városokban, ami a teljes állomány mintegy 22%-át teszi ki "

"Az üresen álló lakások nagy részét befektetési céllal vásárolt lakások teszik ki, ami komoly problémát jelent: egyrészt nagyon megnehezíti a fiatalok számára az első otthonhoz való hozzájutást (hiszen az árak is elszálltak a befektetési célú felvásárlások miatt), másrészt viszont, ha megfordul a piac, és az árak csökkenésétől tartva önteni kezdik a piacra a befektetők az ingatlanokat, az megroppanthatja a kínai gazdaságot. Ennek következményeit az egész világgazdaság megsínylené. "

Nemcsak önkormányzatoknál van baj, hanem a vállalati szektor is úszik az adósságban:

"Corporate debt currently accounts for over two thirds of total debt, standing at 170% of GDP in 2015. This is more than twice the size of corporate debt in advanced economies (85%) and more than three times that of emerging market economies excluding China (50%) (Ma and Laurenceson, 2016)."

És ez csak a jéghegy csúcsa. Úgyhogy nem lepődnék meg ha mégse mennek majd a Marsra.

A számítástechnika új negatív trendjei: ujtechkor.blog.hu

(#7) Fred23


Fred23
(PH! kedvence)

Inkább Mars-utazásban versenyezzenek a nagyok, mint atomrakétákban, de sajnos egyik nem zárja ki a másikat!

(#8) Meridian válasza gabor7th (#6) üzenetére


Meridian
(fanatikus tag)

Én meg úgy tudom, még most Kína finanszírozza pl USA állampapírokat, és felveti őket az elköltetlen dollárhegyek is... nem véletlenül terjeszkednek mindenhol világszerte, költik a pénzt amit korábban megkerestek.

Én nem aggódnék a kínai adósság miatt, mert ezt már tíz éve szajkózzák, ugyanúgy mint, hogy Magyarország is 8 éve csődbe megy. Folyamatosan. Aha, látjuk...

http://www.taxierden.hu

(#9) myckie2 válasza gabor7th (#6) üzenetére


myckie2
(senior tag)

"Az elmúlt kb. tíz évben Kína sok szempontból írigylendő helyzete totál megváltozott és eltart még egy ideig amíg a legtöbb ember, köztük Orbán ezt észreveszi"
Ebből látszik, hogy egyáltalán nem érted miért haverkodik Orbán kínával.

"For every man there is a cause which he would gladly die for."

(#10) gabor7th válasza myckie2 (#9) üzenetére


gabor7th
(őstag)

Azért haverkodik, hogy minél jobb benyomást keltsen, csak éppen akkor ment oda üzletelni amikor már a körülmények sokkal rosszabak lettek mint korábban.

Most még sokan azt hiszik a kínaiak tele vannak pénzzel és kb. tíz éve még nagyjából rendbe voltak, de most ha csak a vállalati adósságokat nézed a GDP 170%-át teszi ki.

"Corporate debt currently accounts for over two thirds of total debt, standing at 170% of GDP in 2015."

Szóval lekéstük az aranykorszakot üzletkötési szempontból.

[ Szerkesztve ]

A számítástechnika új negatív trendjei: ujtechkor.blog.hu

(#11) UHHH


UHHH
(senior tag)

Köszönöm a válaszokat! :) :K

(#12) myckie2 válasza gabor7th (#10) üzenetére


myckie2
(senior tag)

Nem. Orbán azért nyomiul, mert Kína diktatúra. A diktátorok szeretik egymást megvédeni és nem kötözködnek egymással. Kínától lehet kölcsönöket kérni, amiből lehet zsebre tenni jó nagy összeget, ha az EU-s források elapadnának. Valószínűleg zsebre is kap sok pénzt amiért elősegíti a nagy (állami) kínai vállalatok nyomulását és beengedi a kínai kémeket a letelepedési kötvénnyel.

"For every man there is a cause which he would gladly die for."

(#13) Cifu


Cifu
(PH! nagyúr)

@UHHH: Mindez nagyon szép, de miért nem a Hold a cél először? Ha már ott vetném és aratnám a holdbúzát, akkor mennék csak messzebbre...

Egy Hold- vagy Mars-bázis technikai alapja nagyjából hasonló, tehát ilyen szempontból majdnem mindegy, hogy hova akarnak menni. Az űrruhák, az űrbázis moduljai azonosak lesznek. Szimuláció szempontjából a Mars sokkal egyszerűbb, mert a Holdi gravitáció általi problémákat a Földön nem egyszerű lemodellezni (van rá mód, de nem egyszerű).

Kína is első körben a Holdra fog menni. Úgy 10-15 év múlva. Jó esetben.

A Marsra való út sokkal komolyabb felkészülést igényel. A Marsra az út alsó hangon 90 nap, de lehet 270 nap is, és nem lehet bármikor elindulni, mert reálisan csak a Föld-Mars együttállás figyelembe vételével lehet elindulni. Szóval a Mars-szimulációk egyik kritikus pontja, hogy arról nyerjenek minél több tapasztalatot, hogy mi történik, ha 500 napra vagy 2 évre izolációba helyeznek önkénteseket, hogy az emberi viselkedés és általános állapotok terén többet tudjanak meg. Erre ugye volt több kísérlet is, pl. az oroszországban folytatott Mars 500.

Viszont a dolognak innen nézve marketing szerepe is van. Kína szempontjából egy ilyen szimuláció előremenekülés egyfelől, mert ha azt mondják, hogy Hold-bázis szimuláció, akkor az egyszeri laikus csak legyint, hogy 50 éve jártunk már ott... Viszont a Marson még nem járt senki. Tehát politikai / marketing okból is jobban eladható az egész... Márpedig a döntés itt is a politikusok kezében van...

@dajkopali: eredetileg úgy tervezték, volt olyan elképzelés is, hogy 2020-ban kezdik meg a Hold-bázis kiépítését - el is ment most a szonda a Hold túlsó felére
de aztán valahogy nem nagyon beszéltek róla az utóbbi időben, talán a nemzetközi versenybe akarnak beszállni. Nehéz hordozórakétájuk nincs, még az ISS orosz tudományos modulját se tudják összekalapálni két évtized alatt, míg a Föderáció űrhajó önmagában nem tud eljutni a Holdhoz...

Ezzel az a baj, hogy ilyet a Constellation program keretében az Egyesült Államok is állított. Aztán hol tartunk... :)

Kína jelenleg azt tervezi, hogy a Holdra robotokat küldenek, például Holdpor-visszahozatal céllal (ez lesz a Chang'e 5, ami talán 2019 decemberében indul, bő egy évvel hátralökte a céldátumot az, hogy a CZ-5 hordozórakéta második kísérleti indítása kudarc lett ugye 2017-ben...).

Reálisan Kína a 2020-as években marad a robotszondáknál. Esetleg a 2020-as évek végére egy Hold körüli, Hold közeli űrállomás jöhet, és a 2030-as években egy emberes Holdraszállás. De ehhez az kell, hogy még a jelenleginél is jobban nyomják az űrprogramjukat. Magasak a célok, de a jelek szerint sem pénzügyi, sem technikai szinten nincs ez kellően alátámasztva - lásd Kínai moduláris űrállomás helyzete...

Űrügynökségi szinten hallani enyhülést, tavaly az NASA új igazgatója beszélt békülékenyen a kínai űrügynökséggel való együttműködésről, melyet ugyan az amerikai törvényhozás tilt, de attól még kiskapukat kereshetnek rajta, például bizonyos eredménymegosztások, illetve általános párbeszéd terén. Az Roszkoszmosz és az ESA többé-kevésbé nyitott lenne a Kínával való együttműködésre, de az amerikai reakciók miatt ezek terén nem sok realizálódhat, pláne a Trump-érában.

A logika alapján ha Oroszország és az USA elhidegül egymástól űrkutatás terén is (tehát Oroszország nem kapna helyet a Hold közeli nemzetközi űrállomás, a Gateway programjában), akkor az összehozhatja az oroszokat és a kínaiakat. Csakhogy Kínának egyre kevésbé van szüksége Oroszországra ilyen szempontból, vagyis Kína szemszögéből egy ilyen együttműködésnek csak akkor van értelme, ha ahhoz Oroszország tevékenyen tud hozzátenni. Márpedig a Gateway terén is az az oroszok fő baja, hogy nagyjából semmivel se tudnak beszállni. Nehéz hordozórakétájuk nincs, űrállomás-modulok terén a ISS orosz tudományos modulját két évtized alatt nem tudták összekalapálni, míg a Föderáció űrhajó még ha el is készül belátható időn belül, akkor sem tud a Holdhoz eljutni...

@Hieronymus: A Holdnak csak annyi az előnye, hogy közel van.

Ez pedig olyan előny, ami miatt kb. nem is lenne érdemes kihagyni. Sokkal könnyebb eljutni oda, páldául kis túlzással bármikor lehet oda rakétát indítani. A Marshoz ugye cirka két évenként van erre mód. Bármi probléma adódik a felszínen, napok, hetek alatt lehet megoldást nyújtani. A Marson ez a reakcióidő alsó hangon is fél év, de akár két év is lehet.

Szóval a Mars egzotikusabb inkább, de rövid távon a Hold sokkal, de sokkal logikusabb cél...

[ Szerkesztve ]

A csapatmunka nagyon fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!

(#14) haxiboy


haxiboy
(PH! kedvence)

Ó de szép lesz amikor már a Marson fognak gyártani a Kínaiak ócó dolgokat.

Csatlakozz az EVE Online közösséghez : http://bit.ly/JoinEVEOnline

(#15) edward2 válasza Fred23 (#7) üzenetére


edward2
(PH! addikt)

Majd lesz a marson atom rakéta. Újra semmi másról sem szól az egész csak, hogy melyik kormány/ország tud valamit a másik előtt benyúlni.

(#16) Hieronymus válasza gabor7th (#10) üzenetére


Hieronymus
(senior tag)
LOGOUT blog

"Szóval lekéstük az aranykorszakot üzletkötési szempontból."

Mi már igen, de a kíniak nem. Éppen most vásárolják fel a hitelezőiket.

Nincs

(#17) Alchemist válasza gabor7th (#6) üzenetére


Alchemist
(PH! addikt)

Na és a bődületes USA ikerdeficittel mi a helyzet..?

Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.

(#18) csongi válasza Hieronymus (#5) üzenetére


csongi
(PH! kedvence)

A kis tömegvonzásnak van előnye. Nagy tömegű és nagy terjedelmű összegyűjtött rakományok indítása könnyebb.

(#19) llax válasza lev258 (#3) üzenetére


llax
(senior tag)

Sugárzás és napszél szempontjából még az ISS is biztonságosabb hely, mint a Mars. Mágneses mezeje nincs, a légköre nagyon ritka (az ISS legalább a Van Allen övön belül kering).

Ahol nincs sűrű légkör, a hőmérséklet ingadozást "nem kell annyira komolyan venni", mint amire a számokból gondolnál. A Holdon probléma a fél hónapos éjszaka, de az inkább az energiatermelés miatt...
Ahol nincs számottevő hőt (energiát) közölni vagy elvonni képes közeg, ott inkább csak a sugárzott hővel kell foglalkozni, ide találták ki pl. a Mylar fóliát (még a Marson is majdnem elég...).

Ugyanez vonatkozik a marsi szélre is: hiába nagy a sebessége, ha kicsi a sűrűsége (~tömege), akkor kicsi az energiája is.

(#20) DeathAdder


DeathAdder
(PH! kedvence)

Az erőfitogtatáson, zászlókitűzésen kívül van ennek bármilyen tudományos értéke, hogy embereket vigyenek egy tök halott bolygóra?

A légkör, talajvizsgálathoz, kőzetminták hazahozatalához aligha kellenek emberek, a holdat sem látogatják már közel 50 éve.

You'll Never Walk Alone

(#21) Cifu válasza DeathAdder (#20) üzenetére


Cifu
(PH! nagyúr)

Az erőfitogtatáson, zászlókitűzésen kívül van ennek bármilyen tudományos értéke, hogy embereket vigyenek egy tök halott bolygóra?

Kezdetnek ott van annak a lehetősége, hogy például a Holdon bányászott vízből hajtóanyagot gyártsanak. Ott van a lehetőség, hogy teleszkópot építsenek a Holdra.

Kutatni is sok szempotból könnyebb emberekkel, lévén a jelenlegi robotok még nehezen és lassan bírkóznak meg a felmerülő problémákkal. Eleve mivel nem teljesen autonóm megoldásokról beszélünk, még csak egy kisebb manővert is, mint egy kisebb szikla kikerülése (ami helyben vezérelve kb. egy perc lenne) órák alatt lehet csak megvalósítani távirányítással.

Cserébe ott van az a probléma, hogy az emberes űrkutatás rohadt drága.

De alapvetően az emberes űrkutatás célja nem rövidtávú, hanem az, ahogy az emberiség benépesítse a környező égitesteket. Ez nem évek, hanem évszázadok története lesz....

A csapatmunka nagyon fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!

(#22) Hieronymus válasza Cifu (#13) üzenetére


Hieronymus
(senior tag)
LOGOUT blog

"...de rövid távon a Hold sokkal, de sokkal logikusabb cél..."

Az a kérdés, hogy mit a cél.
Azt gondolom, hogy a bányászaton kívül nem nagyon fogjuk piszkálni a Holdat. Túl közel van. Előbb - utóbb felmerül a szabályzott felhasználás igénye. Minden régió akarja a saját részét.

Ezzel szemben a Mars messze van. Sokkal nehezebben érhető el. Amelyik nemzet/régió először tudja elérni a tartós jelenlétet, az valódi előnyhöz fog jutni. Lehet, hogy tévedek és a Hold lesz az alapvető cél. Akkor Mea Culpa. Én a Marsot erőltetném

(#19) llax: "A Holdon probléma a fél hónapos éjszaka "

Miért?
A Hold nagyjából 24 óra alatt fordul egy teljes kört. Ezért látszik ugyan az oldala a Földről. Pontosabban a felszín 60%-a, összesen. A Hold hónap kb 27 napos.

Nincs

(#23) DeathAdder válasza Cifu (#21) üzenetére


DeathAdder
(PH! kedvence)

Értem :)

"De alapvetően az emberes űrkutatás célja nem rövidtávú, hanem az, ahogy az emberiség benépesítse a környező égitesteket."

Ezt a benépesítést viszont nem igazán értem. Az a cél, hogy a földön való rohamléptékű népességnövekedést átszervezzék a Marsra és tömegesen vigyenek oda embereket, vagy hogy ilyen több éves expedíciók keretében a bolygó fellelhető kincseit kibányásszák, valamint tanulmányozzák az égitestet?

Ez a Mars esetében (ami a Föld után naprendszerünk legbarátságosabb bolygója) gondolom csakis föld alatti bázisokban lehet gondolkodni? Mert a bolygó teljesen alkalmatlan az életre. Nagyon vékony légkör, és magnetoszféra nélkül gondolom baromi erős lehet a kozmikus sugárzás is, vagyis a felszínt aligha fogják emberek benépesíteni, és lakhatóvá tenni.

Egyébként a környező bolygók közül még hova juthatnak el emberek? Gondolom a gázóriások egykét holdja maximum ami még számításba jöhet. Az exobolygók fizikai megközelítéséhez meg elmélet sem létezik igazán.

You'll Never Walk Alone

(#24) llax válasza Hieronymus (#22) üzenetére


llax
(senior tag)

"A Hold nagyjából 24 óra alatt fordul egy teljes kört."

Szerintem fuss neki még egyszer :)

(#25) Hieronymus válasza llax (#24) üzenetére


Hieronymus
(senior tag)
LOGOUT blog

Ja, a saját tengelye körül.
Ez így rendben?

Nincs

(#26) csongi válasza Hieronymus (#25) üzenetére


csongi
(PH! kedvence)

Nem :)
Így sem.

(#27) Hieronymus válasza csongi (#26) üzenetére


Hieronymus
(senior tag)
LOGOUT blog

Miért?
Most rajtad a sor. Miben tévedek?

Nincs

(#28) llax válasza Hieronymus (#25) üzenetére


llax
(senior tag)

Félig igen :) A forgási (~holdi nap hossza) és keringési ideje megegyezik, ezért látod mindig kb. ugyanazt az oldalát.
De a 24 óra továbbra sem stimmel. A 24 még napokban számolva is sovány.

[ Szerkesztve ]

(#29) csongi válasza Hieronymus (#27) üzenetére


csongi
(PH! kedvence)

Úgy 27 nap a keringési ideje, Mind a föld körül,mind tengelye körül.

(#30) Hieronymus válasza llax (#28) üzenetére


Hieronymus
(senior tag)
LOGOUT blog

"De a 24 óra továbbra sem stimmel. A 24 még napokban számolva is sovány."

Mihez képest nem stimmel?

Szeretném értelmezni a amit írtál. De valami hiányzik.

(#29) csongi: "Úgy 27 nap a keringési ideje, Mind a föld körül,mind tengelye körül"

Ezt értelmeznéd nekem?
Ha 27 nap a forgási sebesség, miért ugyan zat az oldalát látom folyamatosan?

Kezembe vettem egy narancsot. Az ablakot kineveztem Napnak. Megfordultam a saját tengely körül. A narancs minden oldala is az ablak (Nap) felé nézett egyszer. A narancs is megfordult egyszer a saját tengelye körül.
A Föld és a Hold saját tengelye körüli forgásának közel azonosnak kell lennie. Mivel a Hold a Nap körül is forog, némi eltérés van a Földről látható részében. nagyjából 60%-át látjuk a fele helyett. De egy adott pillanatban csak a fele.

Nincs

(#31) Cifu válasza DeathAdder (#23) üzenetére


Cifu
(PH! nagyúr)

Az a cél, hogy a földön való rohamléptékű népességnövekedést átszervezzék a Marsra és tömegesen vigyenek oda embereket, vagy hogy ilyen több éves expedíciók keretében a bolygó fellelhető kincseit kibányásszák, valamint tanulmányozzák az égitestet?

Nézőpont kérdése, személy szerint nem a népességnövekedés miatt gondolnám, hanem a terjeszkedés, az emberiség több lábra állása szempontjából hasznos lépést.

De bizonyos társadalmi nézőpontokból igen, a népességnövekedésre adott egyfajta válasz is lehet, bár kétlem, hogy arra megoldást jelenthet. Ahhoz a Földi emberiség szaporulatát kellene valamilyen módon kordában tartani, amire kevés morálisan elfogadható válasz van, ha van egyáltalán...

Mert a bolygó teljesen alkalmatlan az életre. Nagyon vékony légkör, és magnetoszféra nélkül gondolom baromi erős lehet a kozmikus sugárzás is, vagyis a felszínt aligha fogják emberek benépesíteni, és lakhatóvá tenni.

Hosszú távon, évszázadok alatt a terraformálás sem reménytelen szerintem. De igen, az első időszakban esélyesen felszín alatti bázisokban kell gondolkodni.

Egyébként a környező bolygók közül még hova juthatnak el emberek? Gondolom a gázóriások egykét holdja maximum ami még számításba jöhet. Az exobolygók fizikai megközelítéséhez meg elmélet sem létezik igazán.

Bolygók közül csak a Mars jöhet szóba. A holdak közül az Europa, Callisto, Ganümédész (Jupiter holdjai) illetve a Enceladus és a Titán (Szaturnusz holdjai).

A csapatmunka nagyon fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!

(#32) Cifu válasza Hieronymus (#30) üzenetére


Cifu
(PH! nagyúr)

A probléma ott van, hogy nem számolsz azzal, hogy a Föld is forog. Az, ahogy a Hold az égen jár, elsődlegesen a Föld forgása miatt feltűnő jelenség. Ne számold a Föld forgását. A Hold 27 nap alatt kerüli meg a Földet, és 27 nap a forgási periódusa is. Ezért néz mindig ugyanaz a fele felénk...

Itt egy videó, ami ezt bemutatja.

A csapatmunka nagyon fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!

(#33) llax válasza Hieronymus (#30) üzenetére


llax
(senior tag)

"Mivel a Hold a Nap körül is forog, némi eltérés van a Földről látható részében. nagyjából 60%-át látjuk a fele helyett. De egy adott pillanatban csak a fele."

Teljesen más(ok) az oka(i) a Földről látható kb. 59%-nak (libráció).
Egy adott pillanatban még az 50% sincs meg, ahhoz végtelen távolságban kellene lennie és pontszerűnek kellene látnod, hogy a felületének pontosan az 50%-át lásd.

Bölcsészkar? ;] No, ált iskolai fizika (a többire: földrajz).

[ Szerkesztve ]

(#34) flimo válasza Hieronymus (#30) üzenetére


flimo
(őstag)

Komolyan inkább több hozzászóláson át vitatkozol, időt sebességnek nevezel, majd belekezdesz egy levezetésbe egy internetes fórumon, mintsem megnéznéd az interneten a Hold forgási periódusidejét? :)

Először szomjan halunk, azután éhen halunk, végül mind meghalunk!

(#35) Tomassy00


Tomassy00
(senior tag)

Mennyi politikus. Mennyi űrkutató van itt te jó ég ! Hol bújkáltatok eddig rátok vár a világ hogy rendet tegyetek és felfedezzétek :D

(#36) Sinesol válasza Cifu (#13) üzenetére


Sinesol
(PH! addikt)

Mondjuk én kifejezetten nem értem, hogy mi értelme a Mars utazásnak.
Ugyanúgy életképtelen telep lenne, mint a Hold, folyamat földi utánpótlásra, támogatásra szorulna, mivel akármilyen jó a hatásfoka a rendszereknek, mindig lesz veszteség, nem igazán látok benne semmit, ami miatt megérné.

A legközelebbi tényleg profitábilis cél az a Jupiter/Szaturnusz valamelyik holdja lenne, csordultig vannak nyersanyagokkal, gyakorlatilag abból épülnek fel, totál önfenntartó bázisokat, városokat lehetne kiépíteni, jó kiindulópont lenne a távolabbi térségekbe, stb. Persze erre lehet azt mondani, hogy jo gyakorlatnak a amArs és közelebb van a holdakhoz, viszont szerintem legalább ennyire jó ötlet a Hold is, ottis ki lehet építeni valami infrastruktúrát a távoli utakra és még közel is van, olcsóbb.

Plusz még egy extra gondolat: HA már sokszor a túlnépesedés miatti terjeszkedést hozzák fel indoknak, ennyi erővel abból a pénzből, amibe az egész cakompakk kerül, csinalhatnak 100 telepet/várost mondjuk a Szaharaban vagy akarmelyik random sivatagban is, az is egy nagy kihalt terület, viszont ott azért még mindig kedvezőbb környezet és a segitség és támogatás is közel van, ha esetleg kéne. Vagy ott van az Óceánfenék is, 3szor akkora terület mint az összes szárazföld és a nagy része üres, technikailag is elég nagy kihívás, talán még nagyobb is mint az űrkutatás.

[ Szerkesztve ]

(#37) Cifu válasza Sinesol (#36) üzenetére


Cifu
(PH! nagyúr)

Mondjuk én kifejezetten nem értem, hogy mi értelme a Mars utazásnak.

Ezzel az erővel mi értelme van mondjuk az Antarktiszi kutatóállomásoknak? ;)

Értelme van, mert a hosszú távú célok elérését (nevezetesen a Mars kolonizálása) előmozdítja, elősegíti. A Mars jobb megismerése sok téren nyújthat támpontot, merre érdemes az első telepeket létrehozni, illetve jobban fel lehet készülni a várható nehézségekre.

Vagy ott van az Óceánfenék is, 3szor akkora terület mint az összes szárazföld és a nagy része üres, technikailag is elég nagy kihívás, talán még nagyobb is mint az űrkutatás.

Amíg olcsóbb megoldani a favellákat és hasonló nyomortelepeket, addig nem fog senki pénzt költeni egy ilyen projektre. Ahhoz fizetőképes igény kellene. De kevés milliárdos akar az óceán fenekén élni...

A csapatmunka nagyon fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!

(#38) somogyib


somogyib
(őstag)

Ha az élelmiszer-termelésen termesztést értenek, akkor szerintem az egyik legfontosabb körülmény hiányzik, mégpedig a harmad annyi gravitáció. Mert gondolom a kisebb gravitáció hatással van a növények fejlődésére. Ezért az ilyeneket inkább a Holdon kellene tesztelni (bár ott még kisebb, de legalább lenne ez irányú tapasztalat).

(#39) dajkopali válasza somogyib (#38) üzenetére


dajkopali
(HÁZIGAZDA)

úgy emlékszem, pl. krumplit akarnak vetni

[ Szerkesztve ]

"fácánjava calvadosban/teljesítünk, egyre jobban " - Konok Péter

(#40) Cifu válasza somogyib (#38) üzenetére


Cifu
(PH! nagyúr)

A súlytalanságban hosszú ideje termesztenek különféle növényeket. Ott megoldott a csökkentett gravitáción való tesztelés is, forgó dobokkal.

A csapatmunka nagyon fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!

(#41) Giovan! válasza Cifu (#13) üzenetére


Giovan!
(senior tag)

Nagyon jól összefoglaltad. Annyit tennék hozzá, hogy mivel a Hold gravitációja jóval gyengébb mint a Földé, ezért egy marsbázis alapjaihoz szükséges eszközöket is érdemesebb ott összerakni, hiszen így kevesebb üzemanyag kell a rakétáknak ahhoz, hogy le tudják küzdeni a gravitáció vonzását (vagyis a Holdról könnyebb anyagot juttatni az űrbe, mint a Földről, sajnos nem vagyok szakember, szóval csak így tudom megfogalmazni). Ezen eszközök előállítása pedig jóval olajozotabban működik, ha a Holdon is van egy bázis, ahol ezeket az elemeket le lehet gyártani. Szóval már csak gazdasági szempontból is jobban megéri a Holdon kezdeni a kolonizációt.

#31 Cifu: Hát igen, illetve a The Expanseből kiindulva a nagyobb aszteroidák felpörgetése és a belsejükben létrejövő emberi telepek is vonzó jövőképet jelentenek szerintem :)

[ Szerkesztve ]

A katasztrófa tulajdonképpen tárgyiasult veszély.

(#42) csongi válasza dajkopali (#39) üzenetére


csongi
(PH! kedvence)

Mark Watneynak is sikerült :)

(#43) haxiboy válasza csongi (#42) üzenetére


haxiboy
(PH! kedvence)

Jah, az a történet leginkább az elején sántít csak, egyébként jó film :D

Csatlakozz az EVE Online közösséghez : http://bit.ly/JoinEVEOnline

(#44) stutga válasza Sinesol (#36) üzenetére


stutga
(tag)

Viszont, ha ez a hatalmas orgia itt a foldon esetleg nem jól végzodne.
És nem az aszteroidáktól félek, hanem:
-fajkihalás (méhek)
-éghajlatváltozás
-muanyag a teljes táplálékláncban
-superbug

Akkor a Mars még mindig egy csodálatosan szeparált világ.
Igy nem kell az evoluciónak újraindulnia a papucsállatkától.

Persze ez sem áll fent orokké, mert egy multiplanetáris háború elkerulhetetlen, de az még vagy 1000 év.
Itt meg, ha 100 év van a kovetkezo nagy gebaszig, akkor : :C

(#45) csongi válasza haxiboy (#43) üzenetére


csongi
(PH! kedvence)

Sántít az sok helyen :D, de nem lett rossz. A könyv sokkal szórakoztatóbb nekem :)

(#46) Cifu válasza haxiboy (#43) üzenetére


Cifu
(PH! nagyúr)

Sajnos kevés a realisztikus Sci-fi. Paradox módon a leglátványosabb mozifilmek, amelyek legalább valamennyire próbálják realisztikusnak eladni (pl. Gravity, Interstellar, The Martian) is tele vannak alapvető hibákkal.

A The Martian esetében is nem csak a Marsi viharos szél erejét túlozták el, de már az alapkoncepció is erősen sántit, hogy egy ledőlt, megsérült antenna megoldhatattlan kommunikációs problémát okozzon.

A csapatmunka nagyon fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!

(#47) Nyugis


Nyugis
(fanatikus tag)

"kinai is a marsra készül.."
SZUPER!!!
támogasuk öket minden erönkel!!!
a lényeg, hogy: NE JÖJJENEK VISSZA!!!

(#48) somogyib válasza Cifu (#40) üzenetére


somogyib
(őstag)

Na, gondolhattam volna, hogy nem nekem jutott ez először eszembe. :B

Egy Mars utazást gondolom nem egy-két napos ottlétre terveznek, én azért előtte a Holdon egy kb. egy éves próbát azért tennék, mielőtt a Marsra indulnánk.

Egyébként van már valami terv, hogy ha el is jutnak meddig maradnának ott és mik lennének a fő célok?

(#46) Cifu Ezekre a filmekre inkább jellemző a fi, mint a sci. :)

(#49) flimo válasza Giovan! (#41) üzenetére


flimo
(őstag)

Az egy dolog, hogy a Holdról könnyebb az ürbe - alacsony Hold körüli pályára jutni - mint a Földről alacsony Föld körülire, de ha a Marsra megyünk nincs itt vége. A körpályáról még el kell jutni a Mars felé tartó pályára, itt pedig több dolgot is figyelembe kell venni:

- a Föld-Hold rendszer szökési sebességét kell elérni ahhoz, hogy az űrhajó eljusson a Marsra.
- attól, hogy valami a Hold körül kerint, ugyan úgy a Föld-Hold rendszer gravitációját kell legyőzni, ami könnyebbség, hogy megfelelő együttállás esetén a Hold keringési sebessége ennek ~10%-át adja, valamint a Hold körüli pálya sebessége ~20%-ot, megfelelő "iránybaállás" esetén
- a Föld körüli pálya fentartásához eleve rendelkezni kell a szükséges sebesség ~70%-ával
- végül az Oberth-effektus miatt minél nagyobb sebességgel kering egy űreszköz, a hajtóművei annál hatékonyabbak, mivel a kinetikus energia változása egyenlő erő szorozva megtett út, márpedig ha gyorsan mész, adott idő alatt nagyobb utat teszel meg. Emiatt hatékonyabb a pálya Földközeli pontján működtetti a hajtóművet, mint bárhol máshol.

Mindezeket figyelembe véve egyáltalán nem biztos (ki kellene számolni), hogy megéri a Holdról indulni a Marsra, ha nincsenek egyéb megfontolások (pl nagyobb, bonyolultabb eszközöket lehet a Holdon összeszerelni, mint a Földről feljuttatni, nukleáris hajtásnál egy baleset nem a Földet szennyezi be, stb).

Először szomjan halunk, azután éhen halunk, végül mind meghalunk!

(#50) edward2 válasza stutga (#44) üzenetére


edward2
(PH! addikt)

Hogy lenne a mars szeparált?

Oda nem a műanyaggal teli emberek mennek? Vagy úgy gyártjuk őket? Ők nem viszik magukkal a superbugokat? A méhek majd jól megélnek a marson? Van méh szkafander?

Ja az éghajlatváltozás meg igen jól jönne mondjuk pont a Marson, mert per pillanat úgy rossz ahogy van.

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.