Új hozzászólás Aktív témák

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Geffry #47 üzenetére

    Én személyszerint az űrsiklót mint nemzeti e-péniszt egy az egyben töröltem volna a NASA repertoárjából

    Az űrsiklónak nem e-pénisz volt a feladata. Az egész rakéta-mizéria kényszerpálya volt, a NACA / NASA eredeti elképzelési a világűrbe való kijutásra repülőgép-szerűen volt elképzelve. Megvan az X-15? Na azt vidd tovább még nagyobb és még erősebb kísérleti gépekkel. Ez be is vált volna, ha "túloldalon" a szovjet tudósoknak, mérnökök nem jut eszébe az interkontinentális ballisztikus R-7 rakétát a világűrbe való feljutáshoz felhasználni, illetve nincs Von Braun az amerikaiak oldalán.

    De megtörtént. A NASA a rakéta-kisiklást az Apollo-program után mindenképpen kezelni akarta, és visszatérni a repülőgép-elvhez.

    Az, hogy a Space Transportation System / Space Shuttle egy rémálom lett, az kvázi oda vezethető vissza, hogy a kongresszus rákényszerítette a NASA-t arra, hogy az USAF-al (pontosabban az ő árnyékában működő, akkoriban szénfekete programként működő NRO) közösen dolgozzanak rajta, ami azt jelentette, hogy az NRO mondta meg, hogy mekkora raktérre lesz szükség (Maxime Fagett kétszer is megpróbálta rábeszélni őket, hogy esetleg nem lehetne-e kisebb raktér, így pedig kisebb űrrepülőgép, mindkétszer úgy helyre tették, hogy a fal adta a másikat).

    A másik hatalmas hiba a hővédő pajzs technológiája volt. Elsőre a szilikát hővédő pajzs zseniális és könnyű megoldás volt. Csak éppen pusztítóan sérülékeny. Erre pedig akkor jöttek rá, amikor már késő volt. Ha maradnak a hőelvezetéses (Heat Sink) megoldásnál, amit az X-15 esetében már sikeresen teszteltek, és az X-20 esetében is arra építkeztek volna, akkor feltehetően nem lett volna baj, és sokkal olcsóbb az üzemeltetés is.

    A harmadik hiba pedig a gyorsítórakétás első fokozat, de az egyre növekvő költségek miatt ezt a lépést meg kellett tenni. A költségekre amúgy egy kisebb űrrepülő jó válasz lett volna, ha az NRO ebbe beleegyezik...

    Néha értelmetlennek tűnik hogy lassan 50 éve nem ment messzebb ember mint ameddig egy golflabdát el lehet ütni, de valahol indokolni tudja magát azzal hogy megalapozza a távolabbi utazásokat.

    Nagyon-nagyon sokat tanultunk a Skylab, Szaljut, Mir és ISS űrállomásokon az ember és a súlytalanság kapcsolatáról. Ha valami elmebeteg gondolattól vezérelve Von Braun Mars-programját jóváhagyják az 1950-es évek elején, akkor az űrhajósok olyan kísérleti majmok lettek volna, mint amikor a mustárgáz hatását a saját katonáikon tesztelő amerikai és brit (kanadai) hadseregnél, vagy később a nukleáris robbanások alá küldött amerikai katonák esete. Megnyomorodnak, meghalnak, mert első nekifutásból egyből a mélyvízben tanulta volna meg az emberiség a világűr hatásait.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák