Kiderült, hogy miért zuhant le a Mars-szonda

Habár a Schiaparellit kísérleti eszköznek, pilotnak szánták, csak néhány napig kellett volna működnie, a kudarc komolyan hátráltathatja a továbblépést.

Az Európai Űrügynökség (European Space Agency – ESA) tegnapelőtt adott tájékoztatást arról, hogy vizsgálataik szerint mi okozta október 19-én a Mars-misszió részleges kudarcát, vagyis hogy a szonda nem a megtervezett módon landolt a bolygó felszínén, hanem lezuhant.

Röviden: egy műszer rövid ideig hibásan működött, ennek következtében a szonda közel négy kilométeres magasságból fékezés nélkül zuhant le.

Hirdetés

A Schiaparelli Mars-szonda a tervezett módon lépett be a bolygó légkörébe, a begyűjtött adatok szerint 12 kilométeres magasságban, 1730 km/órás sebességnél kinyílt az ernyő, majd 7,8 kilométeres magasságban a feladatát teljesítő hőpajzs is levált. A már ernyővel ereszkedő szonda Doppler-radarja megfelelően működött, a begyűjtött adatokat továbbította a navigációs és irányító rendszernek.

Ugyanakkor egy speciális műszer, a többek között a forgási sebességről is információkat szolgáltató IMU ((Inertial Measurement Unit) közvetlenül az ernyő kinyílása után egy másodpercen keresztül maximális értéket jelzett. Az adatot megkapó navigációs rendszer ezt úgy értékelte, hogy a szonda magassága valójában már negatív, vagyis az eszköz a talajszint alatt tartózkodik. Ezért megindította a leszállás végső fázisára tervezett protokollt – leválasztotta az ernyőt, eldobta a hátsó védőpajzsot, nagyon rövid időre bekapcsolta a landolás utolsó szakaszában szerepet kapó fékezőrakétákat, majd bekapcsolta a fedélzeti rendszereket. Ám ekkor a szonda még 3,7 km magasságban volt, vagyis ezek után ezt a távolságot már zuhanó kőként tette meg.

Így kellett volna
[+]

Az adatelemzés után felállított forgatókönyvet számítógépes szimulációval is ellenőrizték, és ez alátámasztotta a felállított koncepciót.

Az előzetes jelentést az ESA miniszteri tanácsülésén mutatják be december első napjaiban a svájci Luzernben (a teljes elemzés csak jövő év elejére készül el). A kudarc nagyon rosszkor jött, ugyanis ezen az ülésen fognak dönteni a következő 3-5 év kutatási támogatásairól, és mindeddig az ExoMars projekt kiemelt program volt – ám ezek után kétségessé válhat, hogy milyen irányba fordul a sorsa, különösen, hogy az ESA is forráshiánnyal küzd. Ugyanakkor az előzetes nyilatkozatok alapján a résztvevők közül mind a fő támogató olasz, mind az orosz űrkutatási hivatal úgy látja, hogy egy számítógépes hiba még nem ok arra, hogy egy ekkora volumenű projektet leállítsanak vagy lelassítsanak.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények