Új hozzászólás Aktív témák
-
Én személyszerint az űrsiklót mint nemzeti e-péniszt egy az egyben töröltem volna a NASA repertoárjából
Az űrsiklónak nem e-pénisz volt a feladata. Az egész rakéta-mizéria kényszerpálya volt, a NACA / NASA eredeti elképzelési a világűrbe való kijutásra repülőgép-szerűen volt elképzelve. Megvan az X-15? Na azt vidd tovább még nagyobb és még erősebb kísérleti gépekkel. Ez be is vált volna, ha "túloldalon" a szovjet tudósoknak, mérnökök nem jut eszébe az interkontinentális ballisztikus R-7 rakétát a világűrbe való feljutáshoz felhasználni, illetve nincs Von Braun az amerikaiak oldalán.
De megtörtént. A NASA a rakéta-kisiklást az Apollo-program után mindenképpen kezelni akarta, és visszatérni a repülőgép-elvhez.
Az, hogy a Space Transportation System / Space Shuttle egy rémálom lett, az kvázi oda vezethető vissza, hogy a kongresszus rákényszerítette a NASA-t arra, hogy az USAF-al (pontosabban az ő árnyékában működő, akkoriban szénfekete programként működő NRO) közösen dolgozzanak rajta, ami azt jelentette, hogy az NRO mondta meg, hogy mekkora raktérre lesz szükség (Maxime Fagett kétszer is megpróbálta rábeszélni őket, hogy esetleg nem lehetne-e kisebb raktér, így pedig kisebb űrrepülőgép, mindkétszer úgy helyre tették, hogy a fal adta a másikat).
A másik hatalmas hiba a hővédő pajzs technológiája volt. Elsőre a szilikát hővédő pajzs zseniális és könnyű megoldás volt. Csak éppen pusztítóan sérülékeny. Erre pedig akkor jöttek rá, amikor már késő volt. Ha maradnak a hőelvezetéses (Heat Sink) megoldásnál, amit az X-15 esetében már sikeresen teszteltek, és az X-20 esetében is arra építkeztek volna, akkor feltehetően nem lett volna baj, és sokkal olcsóbb az üzemeltetés is.
A harmadik hiba pedig a gyorsítórakétás első fokozat, de az egyre növekvő költségek miatt ezt a lépést meg kellett tenni. A költségekre amúgy egy kisebb űrrepülő jó válasz lett volna, ha az NRO ebbe beleegyezik...
Néha értelmetlennek tűnik hogy lassan 50 éve nem ment messzebb ember mint ameddig egy golflabdát el lehet ütni, de valahol indokolni tudja magát azzal hogy megalapozza a távolabbi utazásokat.
Nagyon-nagyon sokat tanultunk a Skylab, Szaljut, Mir és ISS űrállomásokon az ember és a súlytalanság kapcsolatáról. Ha valami elmebeteg gondolattól vezérelve Von Braun Mars-programját jóváhagyják az 1950-es évek elején, akkor az űrhajósok olyan kísérleti majmok lettek volna, mint amikor a mustárgáz hatását a saját katonáikon tesztelő amerikai és brit (kanadai) hadseregnél, vagy később a nukleáris robbanások alá küldött amerikai katonák esete. Megnyomorodnak, meghalnak, mert első nekifutásból egyből a mélyvízben tanulta volna meg az emberiség a világűr hatásait.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Geffry
aktív tag
A leírtakkal mind egyet is értek, illetve ismerem is a történetet. Én azért sarkítottam le kissé csúfolkodóan mert már így is egy új cikk írásába kezdtem
A Von Braun féle Mars küldetés valóban túlment már az ambíción, inkább a lázálom felé húzott. Épp ezért is mondtam hogy még ha gyér eredménynek is tűnhet az űrállomásosdi, értelme azért bőségesen volt. Csak ahogy én ezt dióhéjba sűrítve leírtam, a nagyközönség szemében elég kevés az ha nincs közvetlen, kenyeret az asztalra eredménye valaminek.
Igazából kissé merészen én azt mondanám hogy az állomás kutatásokkal nekem csak annyi a bajom hogy itt maradtunk vele a Föld körül, holott elérhető távban van egy idegen világ. Persze tudom hogy a Hold az nem a Mars és nem megfelelő tesztkörnyezet stb stb. De kutatás szempontjából érzem igazán szomorúnk azt hogy 1972 óta senki nem járt ott. Tudom hogy politika hajtotta azokat a leszállásokat is és tudom hogy épp ezért nem mentünk vissza mert ehhez a tudomány önmagában nem elég értékes... De majdnem két generáció keleltt ahhoz hogy újra nekivágjanak és végeredményben ugyanazon az elven fognak menni mint 40 éve, csak rácsapnak két SRB-t mert ez haladás.Ennek ellenére én elismerésreméltónak tartok mindent ami az elmúlt 50 évnyi űrkutatásban történt. Tény, egy másik, ambíciózusabb, ideálisabb idősíkban valószínűleg sokkal többet elérhettünk volna, de a valós, szerényebb sikereink is olykor egészen hősies mértékeket öltöttek, legyen szó emberi vagy robotikus küldetésekről.
Az űrsiklóról viszont megtartom az általános negatív véleményem. Személyszállítónak nem lett volna rossz ötlet, tehát ahogy írtad is, kisebb kivitelben, de csak miután volt infrastruktúra ahova szálílthatta a személyeket. Viszont mint hordozó... Gazdaságtalan és túlbonyolított. De látványos, innen az e-pénisz jelző. Igaz hogy a Saturn V fallikusabb volt, de abba a gépbe belacsaphatott egy istenverte villám és még úgy is teljesítette a feladatát, mindezt úgy hogy egy zsebszámoló számítási teljesítménye repítette (vagy kevesebb) a Shuttle egy O gyűrű hibájából is szétesett...
[ Szerkesztve ]
A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...
-
Alba Game
tag
Jaaajjj, te atomtudós! Ugyan már, ecseteld légyszíves tudományosan, hogy mi volt a hsz. -emben a Blikkbe való! Pont az ilyen szkeptikus nagyokosokra gondoltam, amikor említettem, hogy várom az "értelmes" hsz. -eket. Nem vagyok sem fizikus, sem asztronómus, sem matematikus. De látom te sem. Csak adod itt elő a műokoskodásodat. Pont hidegen hagy a beképzelt stílusod. Tartsd meg a véleményed. Egyszerűen csak egy laikus, külső szemlélő, egy nem hozzáértő(!) véleményt közöltem. Látom, nem jött át.
Nem kell a felsőbbrendű pojáca stílusod, te kis túliskolázott... :-/[ Szerkesztve ]
-
@Geffry: Igazából kissé merészen én azt mondanám hogy az állomás kutatásokkal nekem csak annyi a bajom hogy itt maradtunk vele a Föld körül, holott elérhető távban van egy idegen világ.
Csakhogy egy Föld körül keringő űrállomásról legfeljebb pár óra alatt vissza lehet hozni a személyzetet bármilyen probléma esetén. A Holdról már inkább napok kérdése, a Marsról viszont a jelenleg már kész technológiákkal fél év, és ez is Föld-Mars közelség esetén. Vagyis a Mars esetében már alapvetően arra kell felkészülni, hogy bármilyen nehézséget (orvosi, technikai, természeti) ott helyben kell megoldani.
Egy fokkal biztonságosabb, hogy ha először a Föld körül, esetleg a Holdon teszteljük le a technológiákat, eljárásokat, és ha beválik, akkor majd fel lehet használni élesben, illetve ha nem, akkor lehet tudni, hogy ezen még dolgozni kell.
Ez a Holdbázis melletti érv egyik fő mozgatórugója: például az, hogy a finom porral hogy birkóznak meg vajon a különféle eszközök (zsilipek, ruhák, légszűrők, stb.). Ha ott már hónapokig, évekig gond nélkül működik, akkor feltehetően a Marson se lesz gond...
De kutatás szempontjából érzem igazán szomorúnk azt hogy 1972 óta senki nem járt ott.
Ebben teljesen egyetértek, de pont, hogy az űrrepülőgép és hasonló megoldások mozdították, mozdíthatják előre azt, hogy újra nekiveselkedjünk. Az Apollo programnál a pénz nem számított - olyan is lett. Elon Musknak abban nagyon igaza van, hogy amíg nincs olcsó lehetőség a világűrbe jutásra, addig reális opció sem lehet az emberes Hold, Mars és más bolygóközi küldetés, mivel egyszerűen senki sem fog / tud elég pénzt áldozni rá....
Személyszállítónak nem lett volna rossz ötlet, tehát ahogy írtad is, kisebb kivitelben, de csak miután volt infrastruktúra ahova szálílthatta a személyeket.
Nézd meg azt, hogy mi is volt az űrsikló eredeti feladata:
Pont, hogy az űrsikló dolga lett volna, hogy felvigye az űrállomás elemeit. Meg minden mást. Az eredeti elképzelés szerint olcsóbban, mintha rakéta vitte volna fel. A koncepció tehát önmagában átgondolt volt, a körülmények miatt bukott el, mert ráaggattak egy jó pár olyan feladatot, amire valójában nem biztos, hogy szükség lett volna...
Igaz hogy a Saturn V fallikusabb volt, de abba a gépbe belacsaphatott egy istenverte villám és még úgy is teljesítette a feladatát, mindezt úgy hogy egy zsebszámoló számítási teljesítménye repítette (vagy kevesebb) a Shuttle egy O gyűrű hibájából is szétesett...
Az O gyűrűvel semmi gond nem volt, nem volt elszakadva, nem volt rosszul megtervezve. A Challenger katasztrófát emberi döntés okozta, hogy a fagyos időjárás ellenére is végrehajtották az indítást, miközben le volt fektetve a specifikációkba, hogy milyen hőmérsékleti tartományban lehet, és milyenben nem lehet végrehajtani azt. A hidegtől megdermedt gyűrű a hirtelen erőhatásoknak nem tudott ellenállni, átszakadt, és ez volt végül a katasztrófa oka.
A másik oldalról ott volt a Saturn / Apollo páros, ott konkrét problémák voltak, lásd még Apollo-1 katasztrófa vagy Apollo-13 baleset. Mindegyik elkerülhető lett volna, ugyanúgy, mint a Challenger esete...
Tehát nem tartom jogosnak az Űrsikló ekézését és a Saturn / Apollo istenítését. Mindegyiknek voltak pozitív és negatív hozadékai...
@Alba Game: Ugyan már, ecseteld légyszíves tudományosan, hogy mi volt a hsz. -emben a Blikkbe való!
Az egész az, csak pár kiragadott részlet:
Ne gondolja senki, hogy a NASA vagy a CERN a csúcstechnika, meg a mindenek teteje.
Nyilván azért kísérleteznek ott ki kvázi minden modern technológiát (a linear aerospike hajtóműtől kezdve a lifting body koncepcióig), mert az nem csúcstechnika...
Sok-sok évvel előttünk jár a VALÓS tudás.
Mókás, hogy az atomfegyverek, rakétatechnológia, lopakodó technológia, stb. mind közismert, nyilvánosan tárgyalt ismeretanyagból építkezett és építkezik. A részletes kidolgozás más tészta, ám a TUDÁS, amire építkeznek egyáltalán nem volt titkos...
Amikor már a hetvenes évek végén volt lopakodó repcsi, mi meg a kilencvenes évek elején tátva hagyott szájjal bámultuk a Sivatagi Vihar -t élőben a CNN -en, hogy mik repkednek ott. "Tégla" formájú repcsik, amiktől egy bármit is magára adó aerodinamikai szakértő hányigert kap, hogy a picsába marad a levegőben (F-117 Nighthawk pölö)
Pont egy aerodinamikai szakértő egyáltalán nem kapott volna hányingert tőlük, lévén már a repülés hajnalától voltak olyanok, akik direkt furcsa megoldásokat mutattak be - és repültek. Pár példa:
Collins Aerodyne
X-29 előre nyilazott szárnyú gép
Nemeth Parasol
Vought V-173Szóval nem, egy aerodinamikában jártas ember az F-117-esen nem lepődik meg.
Szóval bocsi, de amit leírtál, az pont, hogy még a Discovery szintjét sem üti meg...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Geffry
aktív tag
Persze, teljesen egyetértek. Szokásomhoz híven lesarkítom a dolgot. Ha nagyon részrehajlóak vagyunk akkor mindenképp igazad van. És bár gyerekesnek tűnhet hogy most mentegetem a saját álláspontom, de ha a megvalósult űrsiklót vesszük figyelembe a hagyományos rakétákkal szemben, akkor egy kis részigazság van a negatív kritikámban, természetesen pontosan azért amit le is írtál és én is megemlítettem. Túlbonyolították.
Az Apollo programot nem kimondottan technikailag isntenítem, de ebbe most tényleg nagyon off lenne belemenni.Továbbá tény, az O gyűrűs dolgot rosszul fogalmaztam, de azzal arra céloztam hogy egy ilyen apró kis részlet is halálos lehetett, ellenben az Apollo 13 balesete, szerintem, de én kissé elfogult vagyok, egy sikeres küldetés lett végül, hiszen a legénység élve visszatért, ami mindenek felett kell hogy álljon. Az Apollo 1 kigyulladása pedig a szoros határidők és figyelmetlenség eredménye volt, akárcsak a Challenger...
A Hold fikciómról pedig annyit hogy én is valahogy így képzeltem, csak nem fejtettem ki. Tesztelési terület lenne különböző technológiáknak. Többszörös biztonsági és menekülési rendszerek a felszínen és Hold körüli pályán, illetve egyfajta Moonlab a Skylab analógiájára ami az elsődleges menekülési pont lett volna, illetve a bázisépítés frontvonala...
Tiszta sor hogy 400km magasból "könnyebb" visszahozni a legénységet ha baj van, de lássuk be, a terven felüli visszatérés nehézsége minden emberi küldetés veszélyforrása, így ezt is érdemes gyakorolni, természetesen sokszorosan biztosított módon.
Szóval átgondoltabb a fiktív ötletem annál hogy bumm, menjünk a Holdra mert meg tudjuk csinálni, épp az volt a gondolat lényege hogy volt rá eddig 40 év hogy ennek legalább egy része megvalósuljon... De sajnos az első kis lépés után megálltunk és visszahúzódtunk az anyukánk szoknyája mögé.A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...
Új hozzászólás Aktív témák
it Habár a Schiaparellit kísérleti eszköznek, pilotnak szánták, csak néhány napig kellett volna működnie, a kudarc komolyan hátráltathatja a továbblépést.
- Bambu Lab X1/X1C, P1P-P1S és A1 mini tulajok
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
- Ukrajnai háború
- Automata kávégépek
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Volkswagen ID.7 menetpróba
- Le Mans Ultimate
- Xiaomi Mi 9T Pro - tizenegyes!
- Spórolós topik
- További aktív témák...
