- Sorra osztja a dollármilliárdokat az USA a chipgyártóknak
- Az Intel a legmodernebb chipgyártó géppel előzheti meg az egész szektort
- Leváltaná a Google a sütiket, de ez nem elég
- Nem igaz, hogy indiaiak működtetik az Amazon pénztármentes technológiáját
- Már azelőtt szoftvert írnak a chipekhez, hogy elindulna a gyártás
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kicsit mókás azért ez a komment.
2005: Az ESA jóváhagy egy Mars orbitert és rovert a 'Flagship' (kiemelt költségvetésű) programok között. A hordozóeszköz egy Szojuz-Fregatt, amiért az ESA fizet. Az orbiter elsődleges feladata a Mars rover és a Föld közötti kommunikáció biztosítása.
2009: A lassan haladó programba beszáll a NASA, azon az áron, hogy Atlas V. rakétával indítják a Rover-t. A rakéta kisebb teljesítménye miatt a áttervezésre szorul a program. Rövidesen kettébontják a programot, két Atlas V. indításra. Ekkor bekerül a programba egy új amerikai rover is, a Mars Astrobiology Explorer-Cacher (MAX-C). Még 2009-ben az ESA és a Roszkozmoz aláír egy megállapodást, ahol a hosszú ideje szenvedő Fobosz-Grunt programot összehoznák az ExoMars-al. Az oroszok egy Proton hordozórakétát biztosítanak "tartalék megoldásként", cserébe orosz műszerek és alkatrészek kerülnek az ExoMars-ba.
2011: A NASA megszorítások miatt a MAX-C rovert kivonják a képletből, egy Atlas V. és egy Proton indítás lenne, az előbbi 2016-ban a Trace Gas Orbitert (TGO) juttatná a Mars köré és egy kisebb európai leszálló modult a felszínre, ez a Schiaparelli-t, a második pedig 2018-ban egy új, nagyobb európai Rover-t, amelyen amerikai és talán orosz tudományos eszközök is lennének.
2012: Év végén a 2013-as NASA költségvetést átstrukturálják. A James Webb űrteleszkóp költségeinek megszaladása miatt az ExoMars programból teljesen kiszállnak az amerikaiak.
2013: A Roszkozmosz és az ESA megállapodik a 2016 és 2018-ban induló ExoMars missziókról. Az oroszok adnak két Proton-Briz hordozórakétát, illetve ők építik az ExoMars 2018 Rover leszálló modulját. Cserébe a Trace Gas Orbiter fedélzetére telepítenek két, eredetileg a Fobosz-Grunt számára készült tudományos műszert, további kettőt az ExoMars Rover fedélzetére, és a teljes program tudományos eredményeihez hozzáférést kapnak.
2014: A költségvetés problémái miatt a Kanadai űrügynökség is beszáll kis mértékben a programba, cserébe a tudományos eredményekért.
2015: Eredetileg 2016 februárban indítandó első ExoMars (a TGO-t) missziót egy hónappal eltolják, miután a leszálló egység üzemanyag-érzékelő rendszerében hibát találnak.
2016: A 2018-as második indítást (amely a Rovert viszi majd) két évvel eltolják, így 2020-ban indul csak. Márciusban a TGO-t elindítják egy Proton fedélzetén a világűrbe, most októberben éri el a Marsot. A Schiaparelli október 16.-én levált a TGO-ról, a TGO ugyanis több légköri fékezéssel áll majd a végleges pályájára, míg a Schiaparelli minél hamarabb leszáll (így a TGO-nak nem kell a leszálló modul tömegét is lefékeznie). A leszállóegység a fent leírt módon katasztrófát szenved. Az ESA pedig próbálja úgy eladni a történetet, hogy végül is még jó is, hogy megtörtént a baj, így felkészülhetnek az ilyen problémákra.Valójában viszont az a helyzet, hogy nem modellezték le rendesen a lehetséges forgatókönyveket, és ezért vesztették el a Schiaparelli-t. Égés, na...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
stutga
tag
Esetleg olyan kutyut lehetne-e beépiteni-e, ami az ido dimenziót méri (viszonylag pontosan)?
Igy megállapithato lenne, hogy ha T idopontban belép a legkorbe, sok kilométer/h sebességgel,
T+90sec nél 17Km magasságban van,
T+100secnél 16Km magasságban van,
T+101secnél valaki -10méter magasságot jelez akkor lehet, hogy érdemes ujra megvizsgálni a helyzetet, nem pedig eldobni mindent, mint a forró krumplit.Na majd legkozelebb.
-
Cathfaern
nagyúr
Meg úgy normális programozó
Igaz sose programoztam még mars-szondát, de az, hogy a kizárólag, utóellenőrzés nélkül, forgást mérő szonda maximális értékéből következtetem ki, hogy már leszálltunk, elég keménynek hangzik. Főleg így első ránézésre a leszállás komfirmálása egy eléggé ráérős folyamat, ott már nem hajt semmi, ellenben ha tévedek vele kapcsolatban, akkor csúnya dolgok történhetnek. Persze biztos van valami magyarázata a dolognak, kíváncsi lennék a programozói csapat miért így írta meg ezt a részt -
#06658560
törölt tag
-
Cathfaern
nagyúr
Azért azt ne felejtsük el, hogy űrutazás során minden gramm számít. Szóval ha valamit meg lehet oldani 2 szenzorral, akkor nem tehetnek fel még 3-at biztos ami biztos alapon, mert érezhetően megdobhatja a projekt költségvetését. Még akkor is ha valami 2 grammos szenzorról beszélünk (mert nem csak a szenzor súlya van, hely is kell neki, lehet hűtés is kell neki, árnyékolás, stb, stb... )
-
Ott kezdődik a kérdés, hogy honnan tudod, hogy milyen magasan vagy?
Mert erre a Földön két viszonylag bevált megoldás van, az egyik a légnyomásmérés, ami mondjuk nem túl pontos, ráadásul abszolut magasságot ad meg, de azért bármilyen körülmények között működik.
A másik megoldás a rádió-magasságmérő, egy kvázi radar, amely a valós talajtól mért távolságot adja meg, viszont ehhez egy lefele néző antennára van szükség. Ennek másik alternatívája egy lézeres távolságmérő, ami viszont például nagy porban nem ad értékelhető eredményt.
Sőt, mivel saját energatermelő-rendszere (napelem, RTG, stb.) nincs, csak az akkumulátoraira támaszkodhatott. Ezeket a leoldás előtt maximálisan feltöltötte a TGO. Aztán leválasztotta, 3 nappal a beérkezés előtt. Azért kellett ennyire korán, mert ilyen, viszonylag kis szögeltérés esetén a TGO keringési pályára tudott állni, míg a Schiaparelli pont belépett a Mars légkörébe.
Mindössze egy órával a Mars légkörébe érkezés előtt ébredt egyáltalán fel a lander, ekkor kapcsolta be a rádióadóját, az érzékelőit és a többi.
A szondának volt radar-magasságmérője, de energiatakarékosságból csak akkor kapcsolt volna be, amikor leoldja az ejtőernyőjét és a "tetőt". Ahhoz, hogy működjön, előtte le kellett oldania a szonda hasán lévő hővédő pajzsot, hiszen az elfedte az egész szondát. A szondának voltak gyorsulásmérői és giroszkópjai, ezek adták addig az adatokat. Ezek egyike jelzett olyat, ami alapján a szonda tévesen úgy azonosította, hogy már elérte a felszínt.
Nevetségesnek tűnik, de bizony nem volt olyasmi biztonsági kör, amit te leírsz. Legalábbis a jelek szerint...
@Cathfaern: Alapvetően igazad van, valóban korlátozni kellett a tömeget, de az is tény, hogy legalább három érzékelőtől származott adata (gyorsulásmérők, giroszkópok, radar magasságmérő). Szóval elvi szinten valóban elég lett volna annyi, hogy ha az egyik forrás azt közli, hogy hopp, a felszín alatt vagyunk, akkor minimum ellenőrzi még egyszer a többi szenzor adatát, és ha nem támasztják alá a felszínen való landolás tényét, akkor kihagyja a továbbiakban a döntéshozatalnál.
A szonda viszont nem így reagált. Sőt! Leoldotta az ejtőernyőt (3,7x magasabban, mint kellett volna), majd begyújtotta a hajtóműveket (amit csak 1000 méter körül kellett volna), de még a leszállási procedurát se vitte végig, hanem egyből ki is kapcsolta őket (mintha már a talajon lenne), és elkezdte bekapcsolni a fedélzeti műszereket, amelyeknek a leszállás után kellett volna csak.
Tehát egyetlen hibás adat miatt konkrétan továbbugrott abba az üzemmódba, amely szerint már le van szállva...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#12
Donki Hóte
veterán
Teljesen biztos voltam benne, hogy valami programozási gond van, bár elsősorban arra tippeltem, hogy az egyik szenzor mérföldben mért, a másik szenzor pedig kilométerben, így biztosítva, hogy sosem tudják, hol is vannak
Ha egy programot egynél több ember ír meg, akkor ott bármi lehetséges (és egy ekkora volumenű programot soktucat ember ír meg).Van egy nagyon frappáns mondás, amely szerint ha a kőművesek úgy dolgoznának, mint a programozók, akkor egyetlen harkály romba döntené a teljes civilizációt
Mondom ezt úgy, hogy vagy 10 évig programozóként kerestem a vajat a kenyeremre
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.
-
#13
Cifu
nagyúr
Donki Hóte
#12
válasz
Donki Hóte
#12
üzenetére
bár elsősorban arra tippeltem, hogy az egyik szenzor mérföldben mért, a másik szenzor pedig kilométerben, így biztosítva, hogy sosem tudják, hol is vannak
Azt a bakit a NASA követte el (illetve egész pontosan a Lockheed-Martin alvállalkozójuk), nem az ESA. Az ESA és a Roszkozmosz (és kvázi csaknem mindenki) már az előtt is csak és kizárólag SI mértékegységet használt. A Mars Climate Orbiter után már a NASA is.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#14
dajkopali
addikt
Donki Hóte
#12
dajkopali
addikt
válasz
Donki Hóte
#12
üzenetére
volt szerencsém még régebben, amikor az emberek kalákában építettek családi házakat, nagyon sok építkezésen betont keverni, alapot ásni meg téglát hordani
a kőművesek is így dolgoznak, ha igaz a mondás, amit annyiszor hallottam ácsoktól: elmérted az alapot? nem baj, majd a kőműves kiegyenlíti - elmérted a falat? nem baj, majd az ács helyrehozza"fácánjava calvadosban/teljesítünk, egyre jobban " - Konok Péter
-
#06658560
törölt tag
Hasonlóan fájót sikerült már Európában is alkotni:[link]
A probléma pedig. CATIA V4 vs. V5. A V4 a lelke mélyén mindent inchben számol, de mm-ben kommunikál. Tehát kétszer konvertálja a méreteket. A V mindig mm-rel dolgozik, ha azt adják meg neki mértékegységnek. Konverzió során ez pedig eltéréseket okoz, amelyek halmozódása beboríthatja a projektet. -
#06658560
törölt tag
válasz
dajkopali
#14
üzenetére
Tulaj a kőművesnek:
- Mester! Görbe ez a fal.
- Majd akkor szóljon, ha teljesen fel lesz húzva!
- Mester! Görbe ez a fal.
- Majd akkor szóljon, ha be lesz vakolva!
- Mester! Görbe ez a fal.
- Majd akkor szóljon, ha le lesz festve!
- Mester! Görbe ez a fal.
- Miért nem akkor szólt, amikor raktuk? -
emelhu
aktív tag
Olyan mókás sok évtizedes (évszázados) igazságok jutnak eszembe, mint:
- Egy mérés nem mérés...
- Ha több műszer is ugyanazon értéket adja...
- Ha különböző műszerek információi logikailag nem útköznek egymással...
- Ha különböző műszerek információi logikailag erősítik egymást...stb, stb...
-
#28752640
törölt tag
Ha van rajta sebesség mérő, hogy állapíthatott meg minuszos magasságot illetve, ha még nem oldotta le az alsó pajzsot miért értelmezte úgy, hogy már leszállt? Ez így tényleg programozói hiba vagy szabotázs.
Volt már olyan munkahelyem ahol levonták a hibát a fizumból. Vajon itt mire számíthat az IT-s ?
-
Geffry
aktív tag
Érdekes hogy azok az emberek akik verik a hátsójukat a földhöz amikor egyel nagyobb számozással megjelenik egy telefon, milyen kritikussá tudnak vállni igazán komoly technikai kihívásokkal szemben...
Az egész lényegét kellene látni.
Tény hogy kellemetlen a leszálló elvesztése, de ha belegondolunk a korlátozot üzemideje nagy csodákat nem tárt volna elénk, szóval ahogy azt már többször kihangsúlyozták, a lényeges feladatot teljesítette még így is.
A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...
-
emelhu
aktív tag
-
Hja:
(őszintén nem kellett volna szoba méretű atomóra, több km-es magasságból nem másodpercek alatt esik le valami, még ha marad is valamennyi az 5km/s marsi szökési sebesség környékén tanyázó orbiter-sebességből).
#17: pontosan. El nem tudom képzelni, hogy voltak képesek egy többmilliárd €/$-os projektet egyetlen műszerre hagyni. Dehát eurokratáktól és az általuk működtetett intézetektől sok logikát ne várjunk. #1-ben elhangzott, hogy a sokmilliárd zsetont összevissza tologatták, jókat meetingeltek éveken keresztül a fejesek. A Macskafogós klip teljesen stimmel
.Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
Viszonylag friss hír, hogy az ExoMars roverhez további 400 millió eurót kérnek a program vezetői.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Geffry
aktív tag
Egy techdemo volt, amolyan, "ha már arra járunk akkor vigyük ezt is" alapon. Itt ténylegesen nem bukott semmi jelentős, viszont ennyivel okosabbak lesznek legközelebb amikor a leszállás lesz a fő attrakció.
Tudom hogy itt költségvetésekről van szó és hogy a világ nem ilyen szép idealizmusokra épül, de nézd meg a videót. Amikor kiskorodban elestél azután soha nem próbáltál újra talpraállni?
Vannak dolgok amiket nem lehet letesztelni előre. Aki rászánt pár(tíz) órát a KSP-re az már kaphatott egy ízelítőt abból hogy milyen az amikor 1évvel az indulás után jut eszedbe hogy az a bizonyos alkatrész otthon maradt...[ Szerkesztve ]
A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...
-
Alba Game
tag
Egyszerű: valaki(k) nem akarták, hogy leszálljon vmi, ami nem NASA vagy nem Amerika. Vagy "itthon" vagy ott. Nem tűnik fel senkinek sem, hogy túl sok az anomália? Túl sok a műszaki hiba? Amikor a Plútó vagy a Szaturnusz vmelyik holdja mellé küldünk, iszonyat bonyolult gravitációs mezőket is számításba vevő, századmásodperc pontosan megkomponált pályán leszálló vagy pályára álló, esetleg a cél-planétát éppen súroló egységeket, amik tökéletesen mülködnek (sőt, még túl is teljesítik az elvárásokat), akkor ide, a "szomszédba" nem vagyunk képesek végre egy tisztességes (nem amerikai) landert küldeni? Na ne már! Persze most jöhetnek a "már alig vártam, hogy vki az UFO -k után kiabáljon" kommentek. De nem feltétlen az idegenekre gondolok. Éppúgy, mint a Hold, a Mars is foglalt. Amcsik, kínaiak, oroszok, idegenek. Pont mindegy. Ne gondolja senki, hogy a NASA vagy a CERN a csúcstechnika, meg a mindenek teteje. Épp elég jel van a világban arra, hogy ezek a dolgok azok, amiket a polgárok láthatnak. A többi a hadseregé, a kormányoké, az ügynökségeké. Miért, nem ez van már a 2. vh. óta? Titkolózás minden téren. Atom energia, harcászat, vegyi vagy biológiai kutatások, génmanipuláció, ect. Sok-sok évvel előttünk jár a VALÓS tudás. Amikor már a hetvenes évek végén volt lopakodó repcsi, mi meg a kilencvenes évek elején tátva hagyott szájjal bámultuk a Sivatagi Vihar -t élőben a CNN -en, hogy mik repkednek ott. "Tégla" formájú repcsik, amiktől egy bármit is magára adó aerodinamikai szakértő hányigert kap, hogy a picsába marad a levegőben (F-117 Nighthawk pölö) olyan festéssel bevonv, ami egy élére fordított rajzlapnak megfelelő radarképet ver vissza. Hagyjuk már azt, hogy az ilyen kis EU vagy ruszki polgári sztorik a mindenek legteteje csúcstechnológia. Fófaxt. Nem kell(ene) ott lennünk, és ez is egy intő jel volt. Ennyi. Mi pedig már csak a bulvár-cukormázt kapjuk a Discovery -n. :-/
-
#79335424
törölt tag
válasz
Alba Game
#31
üzenetére
Ha ilyen szabotázs történt, akkor én egészen más okra tippelnék. Valaki jó sok pénzért gyártott arra az egységre egy működésképtelen semmit. Csak úgy tarthatja meg a lóvét, ha nem derül ki, hogy a kütyüje működésképtelen. Most már biztos nem fog kiderülni.
[ Szerkesztve ]
-
-
válasz
Alba Game
#31
üzenetére
Ha ennyire nem értesz valamihez, és még csak a fáradtságot sem veszed, hogy utánanézz a tényeknek (ott vannak a neten, nincsenek ám elrejtve), akkor talán esetleg nem kéne ostoba konteókat kreálni.
Itt most egyetlen posztban annyi ostobaságot sikerült összehordanod, hogy a Blikk hozzád képest az Enciklopedia Brittanica...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Geffry
aktív tag
válasz
#28752640
#36
üzenetére
Az összes Marsra indított küldetésnek csak kb a fele ért célba sikeresen. 50-50%-nál szerintem nincs amatőr hiba, vagy tökéletes minden, vagy nem.
Ehhez még tegyük hozzá azt hogy a NASA a kezdetektől ott volt és több sikeres küldetésen van túl, míg az ESA most futott neki másodjára.
Ez kb ennyit számít például a leszállási terület meghatározásánál:
Az hogy ez a know-how még mindig nemzetek határaihoz van kötve, már inkább amatőr hiba az emberiség részéről.
[ Szerkesztve ]
A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...
-
#28752640
törölt tag
Akkor lehet csak nekem tűnik izgalmasabbnak egy kis konspirációval fűszerezve. Az oroszok nem intettek be sem az uniónak sem az usának. Az usa vicaverza. Kína szint úgy. Akkor ez csak egy szimpad és a háttérben mindenki ölelkezve mosolyog egymást kisegítve rakétával, miegymással. Az amerikai űrhajós folyékonyan beszél oroszul az orosz meg angolul. A sok haragszom rádot meg csak letolják a parasztoknak had csámcsogjanak. Úgy is őket küldik a levesbe, ha beüt a gebasz. Legalább már beléjük van vésve a miértek.
Vicces egy világ. -
válasz
#28752640
#36
üzenetére
Hány amatőr hiba fordult elő a legkülönfélébb űrszondáknál? Rengeteg. Még a NASA-n belül is.
Az oroszok (szovjetek) az egyetlenek, akiknek például sikerült a Vénusz felszínére leszállómodult küldeniük, és onnan adatot visszanyerni. De nekik sem volt egyetlen sikeres Mars-landerük sem. Egy ilyesmi miatt összeesküvés-elmélettel előállni akkora zöldség, mint ide lacháza.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Geffry
aktív tag
Egy kis helyesbítés... Amerikának is sikerült a leszállás a Vénuszon, a Pioneer Vénusz szondákkal, bár nem leszállásra voltak tervezve, de egy mégis megúszta a becsapódást, valószínűleg a nyomásnak köszönhetően és pár órán át még méréseket is tudott végezni.
De az oroszok az egyetlenek akiknek fotót is sikerült készíteniük a (gonosz) "testvérbolygónkról".
Mellesleg egy elismerésreméltóan ambíciózus program volt, több ilyen kellene szerintem.
A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...
-
Bakker, ez nem is volt meg, hogy az egyik Pioneer Venus szonda túlélte a becsapódást. Ma is tanultam valamit.
A probléma amúgy a robotküldetésekkel, hogy folyamatosan harcolni kell a pénzért. Anno a NASA-nál az emberes missziók voltak előrébb valók az 1960-as években, aztán az 1970-es években végre erőre kaptak. De jött az Űrsikló, és elvitte az 1970-es évek végétől a pénzt. Aztán a Nemzetközi Űrállomás vitte el a pénzt. Kész csoda, hogy a Mars roverekre összekaparták, de például a New Horizons-nak alig sikerült megkapnia a pénzt, a JIMO meg nem kapta meg...
De ez máshol sincs másképpen. Az oroszoknál kvázi évtizedek óta alig indítottak tudományos műholdat. Mars műholdak terén hosszas küzdelem volt a Phobos-Grunt misszióra megszerezni a pénzt. Erre az végül a szonda hibája miatt nem került sor, és a szonda végül elégett a légkörben / becsapódott a földbe. Most az ExoMars kvázi az egyetlen élő programjuk, van egy Mars-Grunt tervük, de 2026-os céldátummal, és jelenleg pénz nélkül...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Nincs értelme ezt egyedileg tologatni, párhuzamosan fejlesztgetni. Összevonhatnák egy egységes szervezetbe az amcsi-orosz-kínai-japán-indiai-EU űrkutatást, minden adatot megosztva, egységes stratégiában indítva az űreszközöket.
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
válasz
t72killer
#43
üzenetére
Szép álom lenne, de például a NASA-nak az amerikai kongresszus törvényileg tiltott meg mindennemű együttműködést a Kínaiakkal. Ellenpélda az ESA és a Rosszkozmosz, az ExoMars program kvázi problémamentesen folyik tovább például, noha Oroszország és az EU között gazdasági szankciók élnek...
A politikai ellentétek miatt elég valószínűtlen az együttműködés, mert a rakéta-technológia, kommunikáció technológia roppant fontos a hadseregeknek is. Plusz ma már maga a világűr is (navigációs műholdak, kémműholdak, kommunikációs műholdak). Imigyen az, hogy együtt dolgozzanak, szinte reménytelen.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Geffry
aktív tag
Szeretem amúgy a "mi lett volna ha" beszélgetéseket, egy kis agytorna aaz utólagos rálátás bölcseleteivel.
Én személyszerint az űrsiklót mint nemzeti e-péniszt egy az egyben töröltem volna a NASA repertoárjából, az űrállomás... más tészta. Néha értelmetlennek tűnik hogy lassan 50 éve nem ment messzebb ember mint ameddig egy golflabdát el lehet ütni, de valahol indokolni tudja magát azzal hogy megalapozza a távolabbi utazásokat. Mert lássuk be, az emberekkel csak a baj van.
Tény, ha például Schiaparelli-t egy ember vezette volna, akkor nem csapódik be, hiszen el tudja dönteni hogy a negatív érték nem ésszerű szabadesés közben, tehát a robotok sem kivételek és velük is van sok nyűg. De ha ezek megoldódnak, márpedig volt rá pár példa hogy még a lehetetlennel dacolva is sikerült utólag korrigálni "apró" (értsd akár a küldetés végét jelentő) problémákat, akkor akár évtizedekig is szolgálhatnak anélkül hogy akárcsak egyszer is nyavajognának olyan ostobaságok miatt minthogy elfogyott a kaja vagy nincs levegő...
Csak pár példa, a Voyager 2 már az indulása után bemondta az unalmast, a Szaturnusz után pedig még ínhüvejgyulladása is lett, a Galileonak nem nyílt ki az antennája, mitöbb, évekkel később indult mert azt a "remek" űrsiklót kellett eröltetni, ahelyett hogy egy töredékárú Atlas-Centaur konfiggal indították volna el. (és akkor ki tudja milyen lenyűgöző képek készültek volna a Shoemaker–Levy 9 üstökös becsapódásáról a helyszínen, így csak félúton sikerült rápillantani...) De ide sorolhatjuk az Opportunity-t is ami már lassan ijesztővé válik. Lehet hogy így szabdultunk meg Skynet-től?
És még sorolhatnám a pro-con érveket, ki mit lát előnyösnek. Én pártolom az emberi űrkutatást is, de padlógázt nyomnék a robotikus kutatás terén, pláne az egyre kompaktabb gépek által nyújtott lehetőség miatt.
Számomra már nem elfogadható érv az hogy "mert nem fér bele a költségvetésbe. A Grand Tour majdnem teljesen meghiusult volna ha nem facsarják ki azt a kis extrát a két Voyager-re amik az emberiség(görbe tükrei)utolsó emlékművei lesznek jóval azután hogy minden más nyomunk eltűnt.
De a 70es években 4 személygépkocsi méretű robotot elindítani még valóban költséges is volt, mostmár teljesen másképp vagyunk a Cubesat-ok elterjedésével, ezek mellékküldetésként robognak fel minden második rakétán mert elférnek.De az igazi bajt már többször kihangsúlyoztuk, fel kell nőni hozzá. Ahogy írtam is, még a tudományos világ is országhatárokba ütközik, pedig én itt nem látok egyet sem berajzolva.
[ Szerkesztve ]
A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...
-
#28752640
törölt tag
Na igen erre én is kíváncsi lennék, hogy mikorra sikerül a népeknek levetkőzni az öntudatukat, ha van egyáltalán ilyen vagy csak beléjük nevelték. Tiszta nép már nem sok van pláne itt Európában, ahol meg házon belül szaporodnak ott elő is jönnek a genetikai problémák. Pl. zsidóknál az érdekes fejrángatózás, bőrpigment hiány stb. Mondjuk egy soknemzetű USA sem bír túllépni a saját korlátain, hiába hirdetik az igét. Akkor mit mondjanak a kínaiak. Bár nekünk elég nehéz észrevenni az ő ázsiai keveredésüket. Itt olyan 360' os gondolkodás váltás kellene, ami elviseli a több száz éve belénk ivódott hagyományok esetleges eltűnését és teljesen más célt, hétköznapi életet eredményezne. Mai szemmel nézve az a fajta gondolkodás elég droidnak tűnhet, de most is azok vagyunk csak egy más szisztemben. Az egészben az a legviccesebb, hogy az amcsik ragaszkodnak az alkotmányukhoz és a demokráciához, mondván azt mindig lehet formálni a problémák kezelésére. De igazából semmilyen problémára nem találnak megfelelő megoldást. Mindenki a környezetvédelemmel jön, aztán az autók, kütyük, ezer féle felesleges holmik tömeggyártásával. Minden megy tovább a maga pazarló önmegsemmisítő útján. Nem hiszem , hogy tudnánk olyan vagy hasonló szisztemben élni mint a hangyák vagy a méhek mert csak úgy lehet bármely problémára megoldást találni.
[ Szerkesztve ]
-
#28752640
törölt tag
ÁÁÁÁ dehogy. Rossz az, aki rosszra gondol. A Biblia tele van a Zsidó szóval. És az a legnagyobb probléma, hogy ennek kiejtésekor mindenki körbenéz, hogy hol a mumus, pedig náluk is csak annyi gazember van mint bárhol máshol. Volt idő mikor én is furcsán néztem rájuk, hol ott együtt nőttem fel velük jó barátságban gyerek koromban csak akkor még nem foglalkoztunk azzal, hogy ki melyik templomba jár imátkozni. Lehet most sem kellene. Nem beszélve arról, hogy ha ők még nem is hisznek Jézus újjászületésében attól még Jézus zsidó ember, tanító volt és mint ilyet egy keresztény embernek szeretni kell. Furcsa az a keresztény szemlélet egyes politikai megnyilvánulásoknál ahol a zsidókat köpködik, holott zsidó ember alapította a Katólikus egyházat is. Számomra ez a legnagyobb kérdés, hogy miért kezdett el 12 Zsidó rabbi, tanító egy "teljesen" más egyházat tanítani. A zsidóknak meg az a legnagyobb talány, hogy Mózes hogy vette át a kőtáblát mert azt nem a földön kapta meg mint ahogy sok korabeli film ábrázolja. Jól elkanyarodtam basszus.
[ Szerkesztve ]
-
Én személyszerint az űrsiklót mint nemzeti e-péniszt egy az egyben töröltem volna a NASA repertoárjából
Az űrsiklónak nem e-pénisz volt a feladata. Az egész rakéta-mizéria kényszerpálya volt, a NACA / NASA eredeti elképzelési a világűrbe való kijutásra repülőgép-szerűen volt elképzelve. Megvan az X-15? Na azt vidd tovább még nagyobb és még erősebb kísérleti gépekkel. Ez be is vált volna, ha "túloldalon" a szovjet tudósoknak, mérnökök nem jut eszébe az interkontinentális ballisztikus R-7 rakétát a világűrbe való feljutáshoz felhasználni, illetve nincs Von Braun az amerikaiak oldalán.
De megtörtént. A NASA a rakéta-kisiklást az Apollo-program után mindenképpen kezelni akarta, és visszatérni a repülőgép-elvhez.
Az, hogy a Space Transportation System / Space Shuttle egy rémálom lett, az kvázi oda vezethető vissza, hogy a kongresszus rákényszerítette a NASA-t arra, hogy az USAF-al (pontosabban az ő árnyékában működő, akkoriban szénfekete programként működő NRO) közösen dolgozzanak rajta, ami azt jelentette, hogy az NRO mondta meg, hogy mekkora raktérre lesz szükség (Maxime Fagett kétszer is megpróbálta rábeszélni őket, hogy esetleg nem lehetne-e kisebb raktér, így pedig kisebb űrrepülőgép, mindkétszer úgy helyre tették, hogy a fal adta a másikat).
A másik hatalmas hiba a hővédő pajzs technológiája volt. Elsőre a szilikát hővédő pajzs zseniális és könnyű megoldás volt. Csak éppen pusztítóan sérülékeny. Erre pedig akkor jöttek rá, amikor már késő volt. Ha maradnak a hőelvezetéses (Heat Sink) megoldásnál, amit az X-15 esetében már sikeresen teszteltek, és az X-20 esetében is arra építkeztek volna, akkor feltehetően nem lett volna baj, és sokkal olcsóbb az üzemeltetés is.
A harmadik hiba pedig a gyorsítórakétás első fokozat, de az egyre növekvő költségek miatt ezt a lépést meg kellett tenni. A költségekre amúgy egy kisebb űrrepülő jó válasz lett volna, ha az NRO ebbe beleegyezik...
Néha értelmetlennek tűnik hogy lassan 50 éve nem ment messzebb ember mint ameddig egy golflabdát el lehet ütni, de valahol indokolni tudja magát azzal hogy megalapozza a távolabbi utazásokat.
Nagyon-nagyon sokat tanultunk a Skylab, Szaljut, Mir és ISS űrállomásokon az ember és a súlytalanság kapcsolatáról. Ha valami elmebeteg gondolattól vezérelve Von Braun Mars-programját jóváhagyják az 1950-es évek elején, akkor az űrhajósok olyan kísérleti majmok lettek volna, mint amikor a mustárgáz hatását a saját katonáikon tesztelő amerikai és brit (kanadai) hadseregnél, vagy később a nukleáris robbanások alá küldött amerikai katonák esete. Megnyomorodnak, meghalnak, mert első nekifutásból egyből a mélyvízben tanulta volna meg az emberiség a világűr hatásait.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Geffry
aktív tag
A leírtakkal mind egyet is értek, illetve ismerem is a történetet. Én azért sarkítottam le kissé csúfolkodóan mert már így is egy új cikk írásába kezdtem
A Von Braun féle Mars küldetés valóban túlment már az ambíción, inkább a lázálom felé húzott. Épp ezért is mondtam hogy még ha gyér eredménynek is tűnhet az űrállomásosdi, értelme azért bőségesen volt. Csak ahogy én ezt dióhéjba sűrítve leírtam, a nagyközönség szemében elég kevés az ha nincs közvetlen, kenyeret az asztalra eredménye valaminek.
Igazából kissé merészen én azt mondanám hogy az állomás kutatásokkal nekem csak annyi a bajom hogy itt maradtunk vele a Föld körül, holott elérhető távban van egy idegen világ. Persze tudom hogy a Hold az nem a Mars és nem megfelelő tesztkörnyezet stb stb. De kutatás szempontjából érzem igazán szomorúnk azt hogy 1972 óta senki nem járt ott. Tudom hogy politika hajtotta azokat a leszállásokat is és tudom hogy épp ezért nem mentünk vissza mert ehhez a tudomány önmagában nem elég értékes... De majdnem két generáció keleltt ahhoz hogy újra nekivágjanak és végeredményben ugyanazon az elven fognak menni mint 40 éve, csak rácsapnak két SRB-t mert ez haladás.Ennek ellenére én elismerésreméltónak tartok mindent ami az elmúlt 50 évnyi űrkutatásban történt. Tény, egy másik, ambíciózusabb, ideálisabb idősíkban valószínűleg sokkal többet elérhettünk volna, de a valós, szerényebb sikereink is olykor egészen hősies mértékeket öltöttek, legyen szó emberi vagy robotikus küldetésekről.
Az űrsiklóról viszont megtartom az általános negatív véleményem. Személyszállítónak nem lett volna rossz ötlet, tehát ahogy írtad is, kisebb kivitelben, de csak miután volt infrastruktúra ahova szálílthatta a személyeket. Viszont mint hordozó... Gazdaságtalan és túlbonyolított. De látványos, innen az e-pénisz jelző. Igaz hogy a Saturn V fallikusabb volt, de abba a gépbe belacsaphatott egy istenverte villám és még úgy is teljesítette a feladatát, mindezt úgy hogy egy zsebszámoló számítási teljesítménye repítette (vagy kevesebb) a Shuttle egy O gyűrű hibájából is szétesett...
[ Szerkesztve ]
A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...
-
Alba Game
tag
Jaaajjj, te atomtudós! Ugyan már, ecseteld légyszíves tudományosan, hogy mi volt a hsz. -emben a Blikkbe való! Pont az ilyen szkeptikus nagyokosokra gondoltam, amikor említettem, hogy várom az "értelmes" hsz. -eket. Nem vagyok sem fizikus, sem asztronómus, sem matematikus. De látom te sem. Csak adod itt elő a műokoskodásodat. Pont hidegen hagy a beképzelt stílusod. Tartsd meg a véleményed. Egyszerűen csak egy laikus, külső szemlélő, egy nem hozzáértő(!) véleményt közöltem. Látom, nem jött át.
Nem kell a felsőbbrendű pojáca stílusod, te kis túliskolázott... :-/[ Szerkesztve ]
-
@Geffry: Igazából kissé merészen én azt mondanám hogy az állomás kutatásokkal nekem csak annyi a bajom hogy itt maradtunk vele a Föld körül, holott elérhető távban van egy idegen világ.
Csakhogy egy Föld körül keringő űrállomásról legfeljebb pár óra alatt vissza lehet hozni a személyzetet bármilyen probléma esetén. A Holdról már inkább napok kérdése, a Marsról viszont a jelenleg már kész technológiákkal fél év, és ez is Föld-Mars közelség esetén. Vagyis a Mars esetében már alapvetően arra kell felkészülni, hogy bármilyen nehézséget (orvosi, technikai, természeti) ott helyben kell megoldani.
Egy fokkal biztonságosabb, hogy ha először a Föld körül, esetleg a Holdon teszteljük le a technológiákat, eljárásokat, és ha beválik, akkor majd fel lehet használni élesben, illetve ha nem, akkor lehet tudni, hogy ezen még dolgozni kell.
Ez a Holdbázis melletti érv egyik fő mozgatórugója: például az, hogy a finom porral hogy birkóznak meg vajon a különféle eszközök (zsilipek, ruhák, légszűrők, stb.). Ha ott már hónapokig, évekig gond nélkül működik, akkor feltehetően a Marson se lesz gond...
De kutatás szempontjából érzem igazán szomorúnk azt hogy 1972 óta senki nem járt ott.
Ebben teljesen egyetértek, de pont, hogy az űrrepülőgép és hasonló megoldások mozdították, mozdíthatják előre azt, hogy újra nekiveselkedjünk. Az Apollo programnál a pénz nem számított - olyan is lett. Elon Musknak abban nagyon igaza van, hogy amíg nincs olcsó lehetőség a világűrbe jutásra, addig reális opció sem lehet az emberes Hold, Mars és más bolygóközi küldetés, mivel egyszerűen senki sem fog / tud elég pénzt áldozni rá....
Személyszállítónak nem lett volna rossz ötlet, tehát ahogy írtad is, kisebb kivitelben, de csak miután volt infrastruktúra ahova szálílthatta a személyeket.
Nézd meg azt, hogy mi is volt az űrsikló eredeti feladata:
Pont, hogy az űrsikló dolga lett volna, hogy felvigye az űrállomás elemeit. Meg minden mást. Az eredeti elképzelés szerint olcsóbban, mintha rakéta vitte volna fel. A koncepció tehát önmagában átgondolt volt, a körülmények miatt bukott el, mert ráaggattak egy jó pár olyan feladatot, amire valójában nem biztos, hogy szükség lett volna...
Igaz hogy a Saturn V fallikusabb volt, de abba a gépbe belacsaphatott egy istenverte villám és még úgy is teljesítette a feladatát, mindezt úgy hogy egy zsebszámoló számítási teljesítménye repítette (vagy kevesebb) a Shuttle egy O gyűrű hibájából is szétesett...
Az O gyűrűvel semmi gond nem volt, nem volt elszakadva, nem volt rosszul megtervezve. A Challenger katasztrófát emberi döntés okozta, hogy a fagyos időjárás ellenére is végrehajtották az indítást, miközben le volt fektetve a specifikációkba, hogy milyen hőmérsékleti tartományban lehet, és milyenben nem lehet végrehajtani azt. A hidegtől megdermedt gyűrű a hirtelen erőhatásoknak nem tudott ellenállni, átszakadt, és ez volt végül a katasztrófa oka.
A másik oldalról ott volt a Saturn / Apollo páros, ott konkrét problémák voltak, lásd még Apollo-1 katasztrófa vagy Apollo-13 baleset. Mindegyik elkerülhető lett volna, ugyanúgy, mint a Challenger esete...
Tehát nem tartom jogosnak az Űrsikló ekézését és a Saturn / Apollo istenítését. Mindegyiknek voltak pozitív és negatív hozadékai...
@Alba Game: Ugyan már, ecseteld légyszíves tudományosan, hogy mi volt a hsz. -emben a Blikkbe való!
Az egész az, csak pár kiragadott részlet:
Ne gondolja senki, hogy a NASA vagy a CERN a csúcstechnika, meg a mindenek teteje.
Nyilván azért kísérleteznek ott ki kvázi minden modern technológiát (a linear aerospike hajtóműtől kezdve a lifting body koncepcióig), mert az nem csúcstechnika...
Sok-sok évvel előttünk jár a VALÓS tudás.
Mókás, hogy az atomfegyverek, rakétatechnológia, lopakodó technológia, stb. mind közismert, nyilvánosan tárgyalt ismeretanyagból építkezett és építkezik. A részletes kidolgozás más tészta, ám a TUDÁS, amire építkeznek egyáltalán nem volt titkos...
Amikor már a hetvenes évek végén volt lopakodó repcsi, mi meg a kilencvenes évek elején tátva hagyott szájjal bámultuk a Sivatagi Vihar -t élőben a CNN -en, hogy mik repkednek ott. "Tégla" formájú repcsik, amiktől egy bármit is magára adó aerodinamikai szakértő hányigert kap, hogy a picsába marad a levegőben (F-117 Nighthawk pölö)
Pont egy aerodinamikai szakértő egyáltalán nem kapott volna hányingert tőlük, lévén már a repülés hajnalától voltak olyanok, akik direkt furcsa megoldásokat mutattak be - és repültek. Pár példa:
Collins Aerodyne
X-29 előre nyilazott szárnyú gép
Nemeth Parasol
Vought V-173Szóval nem, egy aerodinamikában jártas ember az F-117-esen nem lepődik meg.
Szóval bocsi, de amit leírtál, az pont, hogy még a Discovery szintjét sem üti meg...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Geffry
aktív tag
Persze, teljesen egyetértek. Szokásomhoz híven lesarkítom a dolgot. Ha nagyon részrehajlóak vagyunk akkor mindenképp igazad van. És bár gyerekesnek tűnhet hogy most mentegetem a saját álláspontom, de ha a megvalósult űrsiklót vesszük figyelembe a hagyományos rakétákkal szemben, akkor egy kis részigazság van a negatív kritikámban, természetesen pontosan azért amit le is írtál és én is megemlítettem. Túlbonyolították.
Az Apollo programot nem kimondottan technikailag isntenítem, de ebbe most tényleg nagyon off lenne belemenni.Továbbá tény, az O gyűrűs dolgot rosszul fogalmaztam, de azzal arra céloztam hogy egy ilyen apró kis részlet is halálos lehetett, ellenben az Apollo 13 balesete, szerintem, de én kissé elfogult vagyok, egy sikeres küldetés lett végül, hiszen a legénység élve visszatért, ami mindenek felett kell hogy álljon. Az Apollo 1 kigyulladása pedig a szoros határidők és figyelmetlenség eredménye volt, akárcsak a Challenger...
A Hold fikciómról pedig annyit hogy én is valahogy így képzeltem, csak nem fejtettem ki. Tesztelési terület lenne különböző technológiáknak. Többszörös biztonsági és menekülési rendszerek a felszínen és Hold körüli pályán, illetve egyfajta Moonlab a Skylab analógiájára ami az elsődleges menekülési pont lett volna, illetve a bázisépítés frontvonala...
Tiszta sor hogy 400km magasból "könnyebb" visszahozni a legénységet ha baj van, de lássuk be, a terven felüli visszatérés nehézsége minden emberi küldetés veszélyforrása, így ezt is érdemes gyakorolni, természetesen sokszorosan biztosított módon.
Szóval átgondoltabb a fiktív ötletem annál hogy bumm, menjünk a Holdra mert meg tudjuk csinálni, épp az volt a gondolat lényege hogy volt rá eddig 40 év hogy ennek legalább egy része megvalósuljon... De sajnos az első kis lépés után megálltunk és visszahúzódtunk az anyukánk szoknyája mögé.A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...
), igy a jovoben ez nem fordulhat elo.
Ha egy programot egynél több ember ír meg, akkor ott bármi lehetséges (és egy ekkora volumenű programot soktucat ember ír meg).
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
it Habár a Schiaparellit kísérleti eszköznek, pilotnak szánták, csak néhány napig kellett volna működnie, a kudarc komolyan hátráltathatja a továbblépést.
- The Wolf Among Us 2 - Érkezett néhány új kép
- Forza sorozat (Horizon/Motorsport)
- Napelem
- Automata kávégépek
- Moderátort keresek a fórumhoz!
- Egy kabaré volt az Edge 50 család belgrádi bemutatója
- Samsung Galaxy A55 - új év, régi stratégia
- Milyen autót vegyek?
- ASUS ROG Ally
- Anglia - élmények, tapasztalatok
- További aktív témák...
- 16" Apple Macbook Pro Retina 2019 Touch Bar + Toch ID eladó! Intel Core i7, 16GB RAM, 512GB SSD!
- Hamilton Aviation Khaki X Patrol Auto Chrono ETA 7750 automata óra! Full set!
- IPhone 12 Pro 128GB gyári független 2026. 01.18. Telekom garancia akku 100%
- HUAWEI Band 8 aktivitásmérő (fekete), keveset használt, karcmentes kijelző
- 96GB (2x48GB) Crucial Pro DDR5 kit/ új, bontatlan/