Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Ribi

    nagyúr

    válasz Kékes525 #10 üzenetére

    Valahogy én is azt érzem, hogy egy nem létező problémára akarnak megint megoldást találni.

  • dabadab

    titán

    válasz Kékes525 #20 üzenetére

    "Nem üveggyöngyök, hanem nanogyöngyök"

    Üveggyöngyök azok, csak kicsik.

    "bármilyen 3D-s nyomtató, ami fel van készítve az így tárol információ olvasására"

    Szerintem viszonylag kevés 3D printer van felkészülve DNS szekvenálásra :DDD A kiolvasás az külön lépés, aztán hogy mit csinálnak azokkal az adatokkal, az meg egy másik.

    Mindenesetre ha engem kérdezel, hogy egy file-t úgy akarok-e megszerezni, hogy beszerzek egy fizikailag létező tárgyat, levágok belőle egy darabot, kinyerem a benne lévő nagyon apró üveggolyókból a DNS-t, azt szekvenálom vagy csak simán letöltöm a githubról, akkor én szerintem az utóbbit választanám :D

    DRM is theft

  • Ribi

    nagyúr

    válasz Kékes525 #25 üzenetére

    Szerintem elég hülyeség elmétetet belekeverni egy tárgyba.
    Ahogy leírod ez kb hosszú távú adattárolás. Erre meg megint csak havonta van újabb és újabb cikk, hogy jön a köv generációs holo adattároló, meg mittudom én milyen üvegbe nemtudommicsinált tároló. Igaz, Q drága írni és olvasni, de mindenkinek megéri.
    Régen leírták volna űber kemény kőtáblára a nagyon fotosnak tartott dolgokat, akkor sem érnének semmit. Ja most is múzeumban tárolják a megmaradtakat, csak épp nem az adat miatt, hanem csak a tárgy miatt. Pont ez lesz a többi hosszú távú adattal is. Pár év és kit érdekel.
    Kiolvasni ezeket meg valszeg egy csesző bonyolult eszközzel lehet csak. Ha valakinek adattároló kell meg ott a "pendrive".
    Szerinted mennyire valós az a helyzet, hogy a Marson ragadt embernek kellene valami információ, de nincs lehetősége adatkommunikációra a Földdel és pont van nála DNS bogyó kiolvasó kütyü amiben véletlen pont van az az adat ami neki kell? Ja és az összes hagyományos adattárolója is tönkrement Biztonsági mentésekkel együtt. Valamiért.
    Hosszútávú adattárolás zs+1 verzió. Meghintve marketinges baromságokkal. Jó lesz +1 zsákutcának, de legalább még valaki eljátszadozik befektetők pénzén.

    [ Szerkesztve ]

  • Ribi

    nagyúr

    válasz Kékes525 #27 üzenetére

    Még mindig nem értek egyet új elmélet és tárgy összehasonlításával.
    Régen megvolt az elmélet rádiójelekre és már akkor tudták, hogy nagyon sokmindenre jó lesz, pedig eszköz még nem volt hozzá. Mint mondtam ez zs+1 hosszú távú adattárolás. Nincs benne semmi új, csak a módszer más. Ezért nem lehet egy új emlélettel összehasonlítani semilyen formában. Most is van hosszú távú adattárolás más módon, bevált módszerekkel. Majd ha használható és megfizethető lesz ez a mód, akkor lehet róla beszélni, de addig zs+1 kategória.

  • Ribi

    nagyúr

    válasz Kékes525 #29 üzenetére

    Én azért hoztam fel ugyan úgy elméletet, mert te kezdted ebbe az irányba vinni a dolgot.
    Ezzel próbáltam rávilágítani, hogy miért értelmetlen elméletet és zs+1 technikát összehasonlítani.
    Engem ez a rész "zavar" leginkább: "Úgy is lehet, hogy beszerzel egy fájlt, de az ilyen tárgyaknál arra nincs szükség. Ez a jövő."
    +("Nem üveggyöngyök, hanem nanogyöngyök" ahol anyagot hasonlítasz mérettel. Pont annyira nincs közük egymáshoz mint az elméletnek és a zs+1 technológiának. De ezt valahogy nem vagy hajlandó megérteni, úgyhogy hagyjuk).
    Ez is egy filet tartalmaz, vagy bármi más adatot. Meg mi az, hogy ez a jövő? Mégis honnan a bánatból veszed? Hidd el, ez ZS+1 technológia. És igen, lehet hogy pont ez lesz a jövő, de az eddig látottak alapján csak zs+1 kukában landolt cucc.
    Szerintem nem értjük meg egymást, úgyhogy eléggé értelmetlen tovább folytatni a vitát. :R

    Utolsó mondathoz: Nekem valamiért az jött le, hogy igazából semmit köze a 3D nyomtatáshoz. Szimplán belekeverik a gyöngyöket a nyomtató szálba és kakukk. Azzal nyomtatnak. Kb cementbe is beledobhatok egy marékkal aztán falazok vele. A cikk toták kesze kusza 0 konkrétummal. Szokásos feltaláltuk a jövő akksuját zs+1-ik alkalommal, majd soha többet nem hallunk róla. Mint a már említett zs+1-ik holo tárolóról. Ja de, csak 2 ház ára az író meg az olvasó és 10 csillió terra helyett 5MB kapacitással. De legalább 100 évig jó. De az is csak elvileg.
    Na tényleg abbahagytam, másként látjuk.

    [ Szerkesztve ]

  • Reggie0

    félisten

    válasz Kékes525 #31 üzenetére

    Kar, hogy a DNS szilard, szoval nem folyadek formaban tarol adatot, hanem legfeljebb oldottan. Amugy pont semmi ertelme, se nem lesz, plane, hogy felettebb romlekony. Ez csak ilyen megcsinaltuk mert lehet es penzt adnak tipusu kutatas, valahol feluton a biologia es a fingreszeles kozott.
    3D nyomtatas is annyira jon a kepbe, hogy manapsag divatos buzzword, de amugy fuggetlen az egesztol.

    Maxwell egyenletek kitalalasanak idejen mar boven tudtak, hogy mire akarjak hasznalni.

    [ Szerkesztve ]

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Kékes525 #34 üzenetére

    Azt gondolom, ez egy hatalmas ötlet.
    Egy lépéssel közelebb kerülhetünk vele a Star Trek replicator-hoz.
    Egy nyomtatott könyv egyetlen megmaradt betűket tartalmazó fecniéből kinyomtatható a teljes könyv. Egy gép törött alkatrészének darabkájából, akár 50 évvel később is előállítható a pótalkatrész. Ehhez nem kell az eredeti technológiát használni, csak az előírt paramétereknek kell majd megfelelnie a pótalkatrésznek.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • dabadab

    titán

    válasz Kékes525 #38 üzenetére

    "Nem egészen"

    De. Nyilván most erről a DNS-es izéről van szó.

    DRM is theft

  • dabadab

    titán

    válasz Kékes525 #40 üzenetére

    Pont erről beszélek. Mi értelme kevés információt belerakni, amikor SOKKAL több dolog beleférne? Miért csak egy könyvet és miért nem egy komplett könyvtárat?...

    [ Szerkesztve ]

    DRM is theft

  • dabadab

    titán

    válasz Kékes525 #42 üzenetére

    Továbbra is elbeszélünk egymás mellett.

    [ Szerkesztve ]

    DRM is theft

  • Reggie0

    félisten

    válasz Kékes525 #34 üzenetére

    "Na ennek most mi értelme volt?"

    Mondjuk pont annyi, hogy nem folyadek tarolja az informaciot, csak oldhato az a szilard anyag, ami tarolja es nem veszti el tole az informaciotartamat. Szeretem a pontos megfogalmazast, mert az nem sejtet olyat, amit nem tud. A so is szilard, hiaba letezik a sos viz.

    "A DNS nagyon stabil molekula."
    Mihez kepest? Viszonylag alacsony homersekleten olvad, UV-re bomlik. A kozepiskolai biologiat biologiai kontextusban olvasod, az meg boven keves, hogy altalanos kijelenteseket tegyel... A kotabla sokkal stabilabb, mint a DNS, ezert is volt olyan nehez a mamut DNS-et megszerezni, mig a kotablakat, falfestmenyeket siman elolvastak ugyan abbol a korszakbol.

    Igen, villanymotor mar volt 1838-ban, Jedlik 1855-ben csinalt. Az egyenletek meg 1865-ben alltak ossze.
    Amugy akar kitalalhatnal valamit ami meg nincs is igazan, mondjuk memrisztort, csak hogy menjen a kodszurkalas. A maxwell egyenletek idejen igencsak erdeklodtek az elektromos es magneses ter viszonyara, a feny mibenletere, valamint mar felmerult a vezeteknelkuli adatatvitel igenye - leven vezetekes taviro mar volt, csatolt magneses teret, indukciot indirekt mar felfedeztek -, feny mesterseges letrehozasara - ami vegul nem igy jott be.
    Szoval a maxwell egyenletek minden volt, csak nem lar pour lart tudomanyos munka. Egy evtizeden belul mar aktivan hasznaltak kulonbozo teruleteken.

    [ Szerkesztve ]

  • Reggie0

    félisten

    válasz Kékes525 #42 üzenetére

    (#42) Kékes525:
    2. Hagyomanyos jeloloanyagok kombinaciojaval. Pl. trafo-olaj jeloleshez hasznalnak ilyet a lopasokat felderintendo, stb.. Ha kell a nanomeret, akkor akar nikkel darabon xenon atomokat is lehet elhelyezni es sokkal tobb informaciot tarolni mint ez a 100 bit. Vagy mas hordozon mas atomok. Lasd 1989 IBM. Aztan ezt bezarni a nanogombbe. Olvasni is olcsobb es egyszerubb, mint a DNS-t szekventalni.

    3. Ez meg nem feltorhetetlenseg, csak megtalalhatatlansag lenne. Raman spektroszkopiaval konnyen megtalalhato lehet, pl. ezt hasznaljak erintesmentes drog/robbanoszer/vegyszer azonositasra is.

    (#45) cog777 : Es tudsz ra use-case-t is kitalalni? Pl. mennyire szeretnel olyan geppel repulni, aminek a rajzai csak az alkatreszbol kinyerve ferheto hozza es nincs mondjuk meg a szereloknek vagy eppen a gyartonak. Mennyire vedene ez meg az ipari kemkedestol? Pont, hogy mindenki szamara hozzaferhetove teszed az adatokat. Ha meg titkositva van, akkor annal a szervezetnel(pl. gyarto) a rajznak is meg kene lennie, akinel a kulcs van.

    [ Szerkesztve ]

  • Kékes525

    félisten

    válasz Kékes525 #57 üzenetére

    "A sejtekben persze valamivel nagyobb, mert mindenféle fehérje is kapcsolódik hozzá."

    Egy mondatot kihagytam innen: Még úgyis hatalmas tároló kapacitás jön ki.

    Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

  • Reggie0

    félisten

    válasz Kékes525 #58 üzenetére

    Ahogy a nanogomb is passziv es nem tud szaporodni. Most nem ertem mi ertelme egy eloleny apro reszet osszehasonlitani az elolennyel? A kotabla is tud szaporodni az ember altal, ahogy a DNS is tud a bakterium altal.

    De eloszor dontsuk el, hogy a DNS-rol szeretnel-e beszelni, vagy DNS-t is tartalmazo elolenyekrol, mert a ketto nem ugyan az.

    "Hú, most aztán visszavágtál. :DD És a többi, amit felsoroltam? :U"
    Eleg egyet cafolni, ahhoz hogy a tetelt megcafoljam. Alap logika(matekoran tanitjak).

    "A Maxwell egyenletek után! Ez a lényeg. A DNS bevezetésének a számítástechnikában még csak nagyon, nagyon az elején vagyunk."
    Es a maxwell egyenletektol fuggetlenul is ment volna, mert a radios tavkozlesre ado jelensegeket a vezetekes tavirokban keletkezo interferenciakat is felfedeztek es vizsgaltak.

    [ Szerkesztve ]

  • Predatorr

    őstag

    válasz Kékes525 #34 üzenetére

    Ellentmondasz önmagadnak, hiszen éppen a káosz felé haladunk, ergo a DNS nem stabil (lásd: mutáció).
    Példa: anno senki nem sétált bedugott füllel kardfogú elé.

    "Amely probléma nem megoldható, azt meg kell szüntetni."

  • Reggie0

    félisten

    válasz Kékes525 #64 üzenetére

    Akkor meseld el nagyokos, hogy a virus megis hogyan illeszti be a sajat szekvenciajat a DNS-be, leven, hogy omaga nem tudja felbontani a DNS-t...

    (#62) Kékes525:

    "Emlékezz Bill Gates híres mondására "640kb mindenre elég"."
    Nem volt ilyen mondas, de ezek szerint meg ezt sem tudod...

    "Tényleg? Az mindenre kihat?"
    Igen, mindenre kihat, ugyanis olyan allitast tettel. Hiaba probalod belemosni, nem azt tudtak, hogy milyen eszkozokben fogjak hasznalni a Maxwell egyenletet, hanem, hogy milyen gyakorlati problemat fog megoldani. Konkretan az elektromos es magneses ter kapcsolatat es egymasba alakitasat, illetve az EM sugarzast is sejtettek mogotte, leven felteteleztek, hogy a feny is az.

    "A villanymotornak nem sok köze sincs a televízióhoz, vagy szerinted igen?"
    Sokkal tobb koze van, mint ahogy azt te sejted.

    "Villanymotor állítja elő a TV képét és hangját?"
    Miert DNS 3D nyomtatja a targyakat? Kb. ilyen hulyeseget kerdeztel. Esetleg a befott teszi el a nagymamat?

    [ Szerkesztve ]

  • Reggie0

    félisten

    válasz Kékes525 #69 üzenetére

    Es 30 ev alatt egy relevans link se jott ossze? Persze, bemondasra el kell hinni. Nigeriai hercegek sok penzt osztanak :) Ha meg elsore ezzel kezdted volna el is hittem volna, de a Maxwell egyenletes amokfutasod utan azert kicsit nehez neked hinni.

    [ Szerkesztve ]

  • bambano

    titán

    LOGOUT blog

    válasz Kékes525 #58 üzenetére

    a evolúció en-bloc cáfolja ezt a hozzászólást.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • bambano

    titán

    LOGOUT blog

    válasz Kékes525 #74 üzenetére

    nem az volt az állítás, hogy bomlékony-e vagy sem, hanem az, hogy stabilabb-e, mint a kőtábla vagy sem.
    miután létezik rák, létezik a megalapozott félelem a kozmikus sugárzástól (lásd űrhajósok meg magasan repülő repülők utasai), meg csomó mérgező anyag, ebből következik, hogy a dns nem stabilabb, mint a kőtábla.
    további példák:
    - két ugyanazon szülőnek lehet fia is meg lánya is. ez minimum akkora különbség, mintha ugyanazon kőtáblából egyszer oroszul, egyszer meg magyarul jönne ki Knuth bibliája.
    - két ugyanazon szülőnek lehet kék meg barna szemű gyereke is. ez az a szint, mintha egy könyvben a 15. fejezet véletlenül kicserélődne. qvra sz.rul jönne ki, ha megvenném a linux internalst, és registryről szólna benne egy fejezet.

    a dns meg a természet úgy működik, hogy nagyon jó a szervezet védekezési rendszere (nem a dns-é, a szervezeté) és egy csomó selejtet kiszelektál már születés előtt. nagy ritkán nem teszi meg, akkor jön a down kóros gyerek, meg a többi. ez pont ugyanaz, mint amikor az intel úgy gyárt processzort, hogy legyártanak n darab ismeretlen tartalmú szilícium waffert, és megmérik, hogy mit sikerült összehozni. így lesz az egyikből 2 magos i3, a másikból meg i7.

    ennél a kőtábla nagyságrendekkel pontosabb adattároló.

    "a szelekció kiválasztja ezek közül azokat, akik a legjobban tudnak megfelelni (alkalmazkodni) az adott környezethez.": ha még azt sem tudod, hogy a szelekció nem a legjobbak pozitív diszkriminációjával működik, hanem a legrosszabbak negatív diszkriminációjával (eliminálásával), akkor jobb, ha nem hirdeted, hogy te ezt tanítod. Ha a gepárd megkerget egy zebra csordát, soha nem az elsőt kapja el, amelyik a legjobb, hanem mindig az utolsót, amelyik a legrosszabb.

    konkrétan a kérdésedre a válasz: a dns egyáltalán nem akarja az öröklődést meg a sejtműködést pontosan szabályozni. csinál egy nagycsomó variációt és a szervezet többi része kiszelektálja a szemetet. Jó esetben a maradék életképes lesz, rossz esetben jönnek a sopánkodó banyák, hogy ezt is milyen fiatalon elvitte a tüdőrák. Ha a dns elcseszi az öröklődést, akkor az új sejt vagy el sem kezd működni (durva hibák esetén), vagy kisebb hibák esetén elkezd működni, de olyan fehérjéket fog szintetizálni a sejtanyagcseréje, amit a T sejtek idegennek értékelnek és elpusztítanak, vagy ha egész kicsi volt a hiba, akkor születik egy zseni, egy futóbajnok, egy ember, akinek egyik szeme kék, a másik barna, vagy valaki, akinek jobb oldalon van a szíve.

    vagy pl. állatoknál olyan születik, amelyiknek távolabb van a két szeme, mint a szülőknek. ha ez az állat ragadozó, akkor megszívta, mert cseszheti a térlátását és éhenhal. ha növényevő prédaállat volt, akkor meg nyertes, mert hamarabb észreveszi a lopakodó ragadozót. de járhatunk úgy is, hogy helytelenül elvégzett fertőtlenítéssel néhány generáció alatt kinevelünk antibakteriális szerekre rezisztens baktériumot. az is így működik: nyakon öntöd klórral, a többség elpusztul attól, hogy a klór szétkapja a sejtfalát, a kisebbségben lesz egy csomó sérülés, mert a klór megmarja a dns-t, ezek nagyobb része szintén elpusztul. de lehet, hogy egy-két baktériumot pont úgy mar meg a klór, hogy megváltozik a sejtfalat alkotó fehérjéjének az összetétele. két hónap múlva meg mindenki meghal az osztályon baktériumfertőzésben, amit nem lehet kiirtani.

    a kőtáblát nem marja meg a klór.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • bambano

    titán

    LOGOUT blog

    válasz Kékes525 #77 üzenetére

    ha véletlenül nem ismerném a betűket, ami nyilván érdekes feltételezés, hiszen válaszolok neked írásban, attól a te hsz-eid valóságtartalma nem nőne.

    természetesen minden kérdésedre válaszoltam, csak mivel az mind cáfolat volt, így nem jutott el a tudatodig.

    "Ez hányadrésze a 6 milliárd bázisból álló diploid genomnak?": nem tökmindegy, ha letális változás?

    "Te ezzel akarsz valamit bizonygatni.": te meg azzal akarod bizonygatni, hogy a dns állandó, hogy leírod, mennyire változik. Döntsd el, hogy melyik oldalon foglalsz helyet és aszerint konzekvens érvelést várok.

    az eredeti kérdés nem arról szólt, hogy van-e olyan számítástechnikai adathordozó, ami milliárd évig bírja, hanem arról, hogy a dns jobb-e vagy a kőtábla. miután a dns jól láthatóan nem jobb, mint sem a kőtábla, sem a számítástechnikai adathordozó, mert a dns jól láthatóan még annyira se bírja, mint egy rendes ibm szalagos tároló, ezért nincs értelme azt kérdezni, hogy van-e jó adathordozó. nincs.

    a dns sem az. leírom mégegyszer, hátha úgy jobban átmegy: A DNS SEM OLYAN ADATHORDOZÓ, MINT AMIT KÖVETELSZ. egy rendes ibm szalagos egység (mondjuk a jaugár), tovább bírja, mint a dns. egyik sem bírja évmilliárdokig.

    ja, egyébként hallottál már olyanról, hogy valaki meghal? miért is hal meg mindenki, ha a dns-e nem romlik, az adattárolási képessége nem romlik, következésképp pont ugyanolyan fehérjéket szintetizál, mint 20 évesen? majd olvasd el a tankönyvedben azt a részt, ahol arról ír, hogy a dns-ben és a gének végén védőbázispárok vannak. a dns gyakran sérül úgy, hogy letöredezik a vége. megoldja, hogy sokáig a nem használt bázispárok töredeznek le. amikor az elfogy, meghalsz.

    egyébként az is tévedés, hogy egy kőtábla nem tud javítani az adatokon. az is tud, ha rendes kódolást raksz rá. a diszkek is használnak kódolást, fec-től kezdve a Reed-Solomonon keresztül egy csomó hibajavító kód létezik. Nézd meg a DVB-S vagy DVB-T vagy Docsis 3.1-es szabványt, abban annyi hibajavítás van, hogy rengeteg hibát képes javítani.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • azbest

    félisten

    válasz Kékes525 #80 üzenetére

    A dns önmagában semmit sem tud... se másolódni se javítódni... semmit. Egy sejtben már a körítéssel együtt lesz valami. De igazán sok sejt esetén lesz tartós, mert úgy esélyes, hogy egész extrém esetekben is lesz túlélő viszonylag életképes állapotban.

    A hírbéli dns sem tud semmit. Csak egy maszat az üvegen.

    Belenyomtatni a maszatos üveget a műanyagnyúlban csak a szenzációs hír miatt kellett, értelme semmi. Se a nyomtatás, se a mesterségesen szekventált dns nem újdonság. Az egész felhajtás csak arra kell, hogy szerepeljenek a hírekben és a fogalmatlan hivatalnokok, politikusok újabb pénzt ítéljenek meg nekik. Amit remélhetőleg értelmesebb dolgokra költenek.

  • Reggie0

    félisten

    válasz Kékes525 #80 üzenetére

    Ismet: az a stabilitas csak a biologusoknak stabilitas. A DNS molekula mas nagyon nagy molekulakhoz kepest stabil. De ez a stabilitas boven osszemerheto az egyszeru fizikai eszkozok megbizhatosagaval, amelyek bar nem kepesek elo szervezetben kodolni onmaguk biologiai/kemiai reprodukciojat, de adattarolasi szempontbol senkit sem erdekel. Ismetlem, nezd meg mennyire nehez volt valami mamut DNS-t elokaparni a megmaradt szovetekbol, mig a 40ezer eves barlangrajz gond nelkul megmaradt, de a 4-5-6 ezer eves kobe vesett hireoglifak is hihetetlenul jo allapotban vannak korukhoz kepest.
    Arrol nem is beszelve, hogy ha a kotablat korbeveszed elolenyekkel, akik segitenek rendszeresen lemasolni, akkor ennel sokkal sokkal tovabb birja.

    [ Szerkesztve ]

  • iqkacsa

    csendes tag

    válasz Kékes525 #80 üzenetére

    Szerintem kevered az adathordozó korát az adatok korával. Az ókori tekercsek például egész könnyen tönkremennek, és iszonyat mázli kell ahhoz, hogy épségben megmaradjon. Persze ha az emberek folyton lemásolják a tartalmát, akkor nincs semmi probléma.

    Nem értek a bioszhoz, de ugyemlékszem például a vírusok nem reprodukálják magukat (gazdatest nélkül), ha a dns-hez hozzáveszed az élő szervezetet, az olyan mintha a kódexekhez hozzávennéd a kolostort. :-)

    És lehet nem minden téren, de a kőtáblák egy csomó környezeti hatásnak jobban ellenálnak, mint az élő szervezet (pl. sugárzás, vagy külső hőmérséklet).

Új hozzászólás Aktív témák