Új hozzászólás Aktív témák
-
információt tárolhatnak a nyomtatott objektumok!! bizony!
Guttenberg.
könyv.
könyvtár.sőt: Mózes, kőtáblák.
[ Szerkesztve ]
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
nem az volt az állítás, hogy bomlékony-e vagy sem, hanem az, hogy stabilabb-e, mint a kőtábla vagy sem.
miután létezik rák, létezik a megalapozott félelem a kozmikus sugárzástól (lásd űrhajósok meg magasan repülő repülők utasai), meg csomó mérgező anyag, ebből következik, hogy a dns nem stabilabb, mint a kőtábla.
további példák:
- két ugyanazon szülőnek lehet fia is meg lánya is. ez minimum akkora különbség, mintha ugyanazon kőtáblából egyszer oroszul, egyszer meg magyarul jönne ki Knuth bibliája.
- két ugyanazon szülőnek lehet kék meg barna szemű gyereke is. ez az a szint, mintha egy könyvben a 15. fejezet véletlenül kicserélődne. qvra sz.rul jönne ki, ha megvenném a linux internalst, és registryről szólna benne egy fejezet.a dns meg a természet úgy működik, hogy nagyon jó a szervezet védekezési rendszere (nem a dns-é, a szervezeté) és egy csomó selejtet kiszelektál már születés előtt. nagy ritkán nem teszi meg, akkor jön a down kóros gyerek, meg a többi. ez pont ugyanaz, mint amikor az intel úgy gyárt processzort, hogy legyártanak n darab ismeretlen tartalmú szilícium waffert, és megmérik, hogy mit sikerült összehozni. így lesz az egyikből 2 magos i3, a másikból meg i7.
ennél a kőtábla nagyságrendekkel pontosabb adattároló.
"a szelekció kiválasztja ezek közül azokat, akik a legjobban tudnak megfelelni (alkalmazkodni) az adott környezethez.": ha még azt sem tudod, hogy a szelekció nem a legjobbak pozitív diszkriminációjával működik, hanem a legrosszabbak negatív diszkriminációjával (eliminálásával), akkor jobb, ha nem hirdeted, hogy te ezt tanítod. Ha a gepárd megkerget egy zebra csordát, soha nem az elsőt kapja el, amelyik a legjobb, hanem mindig az utolsót, amelyik a legrosszabb.
konkrétan a kérdésedre a válasz: a dns egyáltalán nem akarja az öröklődést meg a sejtműködést pontosan szabályozni. csinál egy nagycsomó variációt és a szervezet többi része kiszelektálja a szemetet. Jó esetben a maradék életképes lesz, rossz esetben jönnek a sopánkodó banyák, hogy ezt is milyen fiatalon elvitte a tüdőrák. Ha a dns elcseszi az öröklődést, akkor az új sejt vagy el sem kezd működni (durva hibák esetén), vagy kisebb hibák esetén elkezd működni, de olyan fehérjéket fog szintetizálni a sejtanyagcseréje, amit a T sejtek idegennek értékelnek és elpusztítanak, vagy ha egész kicsi volt a hiba, akkor születik egy zseni, egy futóbajnok, egy ember, akinek egyik szeme kék, a másik barna, vagy valaki, akinek jobb oldalon van a szíve.
vagy pl. állatoknál olyan születik, amelyiknek távolabb van a két szeme, mint a szülőknek. ha ez az állat ragadozó, akkor megszívta, mert cseszheti a térlátását és éhenhal. ha növényevő prédaállat volt, akkor meg nyertes, mert hamarabb észreveszi a lopakodó ragadozót. de járhatunk úgy is, hogy helytelenül elvégzett fertőtlenítéssel néhány generáció alatt kinevelünk antibakteriális szerekre rezisztens baktériumot. az is így működik: nyakon öntöd klórral, a többség elpusztul attól, hogy a klór szétkapja a sejtfalát, a kisebbségben lesz egy csomó sérülés, mert a klór megmarja a dns-t, ezek nagyobb része szintén elpusztul. de lehet, hogy egy-két baktériumot pont úgy mar meg a klór, hogy megváltozik a sejtfalat alkotó fehérjéjének az összetétele. két hónap múlva meg mindenki meghal az osztályon baktériumfertőzésben, amit nem lehet kiirtani.
a kőtáblát nem marja meg a klór.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
ha véletlenül nem ismerném a betűket, ami nyilván érdekes feltételezés, hiszen válaszolok neked írásban, attól a te hsz-eid valóságtartalma nem nőne.
természetesen minden kérdésedre válaszoltam, csak mivel az mind cáfolat volt, így nem jutott el a tudatodig.
"Ez hányadrésze a 6 milliárd bázisból álló diploid genomnak?": nem tökmindegy, ha letális változás?
"Te ezzel akarsz valamit bizonygatni.": te meg azzal akarod bizonygatni, hogy a dns állandó, hogy leírod, mennyire változik. Döntsd el, hogy melyik oldalon foglalsz helyet és aszerint konzekvens érvelést várok.
az eredeti kérdés nem arról szólt, hogy van-e olyan számítástechnikai adathordozó, ami milliárd évig bírja, hanem arról, hogy a dns jobb-e vagy a kőtábla. miután a dns jól láthatóan nem jobb, mint sem a kőtábla, sem a számítástechnikai adathordozó, mert a dns jól láthatóan még annyira se bírja, mint egy rendes ibm szalagos tároló, ezért nincs értelme azt kérdezni, hogy van-e jó adathordozó. nincs.
a dns sem az. leírom mégegyszer, hátha úgy jobban átmegy: A DNS SEM OLYAN ADATHORDOZÓ, MINT AMIT KÖVETELSZ. egy rendes ibm szalagos egység (mondjuk a jaugár), tovább bírja, mint a dns. egyik sem bírja évmilliárdokig.
ja, egyébként hallottál már olyanról, hogy valaki meghal? miért is hal meg mindenki, ha a dns-e nem romlik, az adattárolási képessége nem romlik, következésképp pont ugyanolyan fehérjéket szintetizál, mint 20 évesen? majd olvasd el a tankönyvedben azt a részt, ahol arról ír, hogy a dns-ben és a gének végén védőbázispárok vannak. a dns gyakran sérül úgy, hogy letöredezik a vége. megoldja, hogy sokáig a nem használt bázispárok töredeznek le. amikor az elfogy, meghalsz.
egyébként az is tévedés, hogy egy kőtábla nem tud javítani az adatokon. az is tud, ha rendes kódolást raksz rá. a diszkek is használnak kódolást, fec-től kezdve a Reed-Solomonon keresztül egy csomó hibajavító kód létezik. Nézd meg a DVB-S vagy DVB-T vagy Docsis 3.1-es szabványt, abban annyi hibajavítás van, hogy rengeteg hibát képes javítani.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
Új hozzászólás Aktív témák
it A Zürichben található Szövetségi Műszaki Főiskola szakemberei egy izraeli kutatóval kiegészülve másolták le az élővilág információtárolását.
