- Windows 11
- Musk szerint már jövőre itt vannak a Tesla Optimus humanoid robotok
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- PHP programozás
- Aliexpress tapasztalatok
- Ubuntu Linux
- Mozilla Firefox
- A személyre szabott reklám lehet a streaming következő slágere
- Facebook és Messenger
- Lopják az LG akkutitkait
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kékes525
félisten
A nyomtatott objektumokban való információtárolás alapjait Mezopotámiában találták fel Krisztus előtti a 4. évezredben. Írás a neve. A nyomtatott objektumokban való információtárolást pedig Európában Gutenberg találta 1450-ben, de már Kínában is alkalmazták 1041-ben. Ezt könyv nyomtatásnak nevezik. 
(#4) bambano
Látom megelőztél. [ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
Nem üveggyöngyök, hanem nanogyöngyök. Az információ pedig a pontos replikációhoz szükséges, ha jól értettem. Bárki, vagy bármilyen 3D-s nyomtató, ami fel van készítve az így tárol információ olvasására, az az információ birtokában ki fogja tudni nyomtatni az adott terméket.
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
"Szerintem viszonylag kevés 3D printer van felkészülve DNS szekvenálásra "
Ezt nem értem miért gond?
Most kevés, mert ezek az első példányok, de a jövőben ez nem lesz így, ha használható lesz a technológia."A kiolvasás az külön lépés, aztán hogy mit csinálnak azokkal az adatokkal, az meg egy másik."
Minden kezdet nehéz. Mint írtam ezek az első példányok. Meglátjuk hova fejlődik a technika. De ezt most az elején számonkérni az elég furcsa. Olyan minta ha az űrhajókra azt mondanám, hogy semmire se jók, mert a szomszéd galaxisba sem tudnak repülni.
"Mindenesetre ha engem kérdezel, hogy egy file-t úgy akarok-e megszerezni, hogy beszerzek egy fizikailag létező tárgyat, levágok belőle egy darabot... "
Akkor nem érted a lényegét. Úgy is lehet, hogy beszerzel egy fájlt, de az ilyen tárgyaknál arra nincs szükség. Ez a jövő. Ha a holdon, vagy a Marson vagy, akkor nem vagy a fájlra korlátozva, a tárgy is tartalmazza a gyártásához szükséges információt. Vagy ha hozzájutsz egy ilyen tárgyhoz, akkor nem biztos, hogy a legyártásához szükséges információ a neten van. Ritka a tárgy vagy régi (ne mostanra gondolj).
Még egyszer. Ezek a kezdeti lépések. Ilyen és hasonló kérdéseket, mint amiket feltettél, legtöbb technikai újításkor és tudományos felfedezéskor fel lehetne tenni. Például mire voltak jók a Maxwell egyenletek, Maxwell idejében? Semmire. És most?
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
"Szerintem elég hülyeség elmétetet belekeverni egy tárgyba."
Példa volt. Ugyanaz igaz minden technikai újításra is. Az elején nem mindegyiknél látni, hogy mire lesz jó a jövőben.
"jön a köv generációs holo adattároló, meg mittudom én milyen üvegbe nemtudommicsinált tároló. "
Mint az okostelefonok. Sohasem fogom megvenni, mert a következő sokkal jobb lesz?
Így teszel minden technikai cuccal? Nem hiszem. Ezért ezek szerintem nem indokok."Kiolvasni ezeket meg valszeg egy csesző bonyolult eszközzel lehet csak...."
Most igen. Na ezért volt jó Maxwell, mert a példa nagyon szemléletes. Akkor semmire se volt jó, csak tudományos érdekesség volt, most pedig nem tudnánk nélküle élni, a civilizációnk alapja. A technikáink többsége arra épül.
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
"Még mindig nem értek egyet új elmélet és tárgy összehasonlításával." vs "Régen megvolt az elmélet rádiójelekre és már akkor tudták, hogy nagyon sokmindenre jó lesz,"
Ez elég ellentmondásos. Ha nem értesz egyet vele, akkor miért érvelsz mellette? A rádió jelek is elektromágneses hullámok, amik megértését és alkalmazását a Maxwell egyenletek teszik lehetővé.
"zs+1 hosszú távú adattárolás"
Erre írtam az okostelefonok példáját. Nekem S 9+ -om van. Akkor ne vegyek sose újabb okostelefont, mert jövőre úgyis mindig kiadnak egy jobbat? Mint írtam ez az érvelés szinte minden technikai cuccra igaz. A legtöbbre igaz, hogy rendkívül gyors a felezési idejük (technikai újdonságuk), egyre elavultabb lesznek és a jövőben ez még gyorsabb lesz. Az érvelésed alapján soha semmit sem szabadna venni, mert a következő évben jobb lesz és/vagy olcsóbb. Ezért hibádzik az érvelésed.
Amúgy a cikk nem egy x+1-dik adattárolási technológiáról szól, hanem arról, hogy hogyan lehet a 3D nyomtatók tudását, használhatóságát kiterjeszteni a jövőben.
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
"Meg mi az, hogy ez a jövő?"
Hol írtam azt, hogy ez a jövő? Sehol. Csak azt hogy lehet hogy ez lesz, majd eldönti a gyakorlat.
A cikkről itt olvashatsz bővebben: [“DNA of Things” – Storing Extensive Data in Everyday Objects] , [Scientists Use DNA Data Storage to Hide Information in Everyday Objects] , [Storing data in everyday objects]
Ezek a cikkek csak "szimpla" adattárolásról írnak a 3D nyomtató segítségével. Nem a 3D nyomtató tudásának kiterjesztéséről.
"A DNS jelenleg egyetlen adathordozó, amely folyadékként is létezhet, és amely lehetővé teszi számunkra, hogy bármilyen alakú tárgyba beillesszük."
Az addigi adattárolási technikáknak adathordozója szigorúan csak egy formájú lehet. Ez a "merev" adattárolás. Amit a cikkben bemutatnak az egy rendkívül rugalmas adattárolást tud lehetővé tenni. Bármilyen tárgyba elhelyezhetjük az adatokat. Így például eldughatunk információkat az illetéktelenektől. Azaz lehet a titkosítás egy formája is, amit kvantumszámítógépekkel sem lehet feltörni.
Aztán:
"Ez a technológia felhasználható gyógyszerek vagy építőanyagok, például ragasztók vagy festékek megjelölésére. A minőségükre vonatkozó információkat közvetlenül a gyógyszerben vagy az anyagban is tárolhatják"
Nagyon szerteágazó lehet a felhasználási területe, aminek csak a képzelet szab határt.
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
"Kar, hogy a DNS szilard, szoval nem folyadek formaban tarol adatot, hanem legfeljebb oldottan"
Na ennek most mi értelme volt?
Oldott állapotban lévő anyag és az oldószer együttese is folyadék. A cukros tea is folyadékként viselkedik, pedig a cukor szilárd."Amugy pont semmi ertelme, se nem lesz, plane, hogy felettebb romlekony."
Azért ezt ne. Olvasd el a középiskolai biológiát. A DNS nagyon stabil molekula. Ha nem az lenne, akkor alkalmatlan lenne az öröklődés és a sejtműködés szabályozására. Káoszba fulladna az egész.
"Maxwell egyenletek kitalalasanak idejen mar boven tudtak, hogy mire akarjak hasznalni."
Persze akkor már ismerték például a villanymotort, dinamót, transzformátort, elektroncsövet, tranzisztort, rádiót, televíziót, microchippet, telefont, számítógépet, stb, stb., Ja, nem.
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
"a fecnin amúgy elférne a komplett Kongresszusi Könyvtár."
Nem egészen, sőt, még egy bitet sem a hagyományos adattárolás alapján. Mikor tudsz szinte bármiben a hagyományos módon információt tárolni? Sehogy. Ezzel a technikával viszont igen. A DNS nem síkban, hanem térben tárolódik ezért elméletileg sokkal több fér el, mint bármi másban. Persze most még közel sem. De a hagyományos adatrögzítés is hatalmas utat futott be. Az sem úgy kezdte, hogy egy ekkora területen elfért volna a teljes Kongresszusi Könyvtár.
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
Arról beszélek. Ez most a kezdet. Vedd figyelembe azt hogy például az emberi genom információ tartalma bitben rettenetesen nagy, pedig milyen kicsi helyen elfér.
6×10^9 bázis pár /diploid genom x 1 bájt/4 bázis pár = 1.5×10^9 bájt vagy 1.5 Gigabájt.
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
1. Kevés? Térben rakható, míg a hagyományos technikák csak síkban tárolják az infót.
2. Bárhova elhelyezhetők a nanogömbök. Hogy tárolnál hagyományos módon egy festékben, gyógyszerben információt?
3. Hagyományos úton feltörhetetlen, mivel ahhoz, hogy valamit kezdjünk a kóddal meg is kell találni, hogy hova lett elrejtve. Például egy lakásban bármi tartalmazhatja. A hagyományos adatrögzítők megtalálása sokkal egyszerűbb.
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
Elképzelhető, mert nagyon röviden válaszolsz.
"Nem egészen"
De. Nyilván most erről a DNS-es izéről van szó."Nem válaszoltál, arra, hogy hogyan rakhatsz információkat hagyományos módon oda, ahova szerintem csak ezzel (DNS) a technikával lehet.
"Mi értelme kevés információt belerakni, amikor SOKKAL több dolog beleférne? "
Erre pontosan válaszoltam. "Kevés? Térben rakható, míg a hagyományos technikák csak síkban tárolják az infót." Mivel a cikkben leírtak (nanogömbök) térben helyezhetők el, addig a hagyományosak az adathordozó a felületén tárolja az információt. Ezért az elméleti határuk az információk tárolására sokkal nagyobb. Most még kisebb, de ez csak a kezdet. A hagyományos technikák is nagyságrendekkel kevesebb információ elrakására voltak képesek kezdetben. Szerinted egy emberi genom mérete mekkora? Számold ki, ha 1cm³-et töltök meg vele (DNS-el) akkor mennyi fér el? 1 [cm³] = 1,0 × 10+21 [nm³] Hatalmas szám jön ki. A genom mérete nanométeres nagyságrendű. A sejtekben persze valamivel nagyobb, mert mindenféle fehérje is kapcsolódik hozzá.
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
" A kotabla sokkal stabilabb, mint a DNS, "
Ez szintén egy elképesztő marhaság. Mutass kőtáblákat, amik több milliárd évesek? A baktériumok DNS-e ennyi. A kőtábla passzív, nem tud szaporodni, nem tudja megvédeni a rajta tárolt információt, hasonlóan mint a hagyományos adattárolók. A hagyományosaknak kicsi védelme (crc, redudancia), bakfitty, nudli a DNS képességeihez képest. Míg a DNS reprodukcióra és repair (javító) képességekkel rendelkező molekula. Ezzel a képességeikkel a baktériumok évmilliárdokra megőrizték a DNS-üket. A replikációs rendszerüket is felhasználhatjuk az adatok biztonságos megőrzésére.
"Igen, villanymotor mar volt 1838-ban, Jedlik 1855-ben csinalt. Az egyenletek meg 1865-ben alltak ossze."
Hú, most aztán visszavágtál.
És a többi, amit felsoroltam? "Egy evtizeden belul mar aktivan hasznaltak kulonbozo teruleteken."
A Maxwell egyenletek után! Ez a lényeg. A DNS bevezetésének a számítástechnikában még csak nagyon, nagyon az elején vagyunk.
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
-
Kékes525
félisten
"Ahogy a nanogomb is passziv es nem tud szaporodni. Most nem ertem mi ertelme egy eloleny apro reszet osszehasonlitani az elolennyel? "
Ezekhez hasonló dolgokat minden technikai újításkor el lehetett mondani. Emlékezz Bill Gates híres mondására "640kb mindenre elég". Láttuk mennyire lett igaza. Nyugodtan lovagolj azon, hogy mondta e, vagy sem, mert nem ez a lényeg, hanem az, amit a mondás sugall: Kezdetben nem tudhatjuk pontosan, hogy az adott technika hova fog kifutni. Visszatérve a DNS-re. Ez csak a kezdet. Én csak a technológiában rejlő lehetőségekről írtam.
"Eleg egyet cafolni, ahhoz hogy a tetelt megcafoljam"
Tényleg? Az mindenre kihat? Annullálja a számítógép példát is? Azért jobb lenne, ha legalább picit is ismernéd a logika és az érvelés szabályait. A villanymotornak nem sok köze sincs a televízióhoz, vagy szerinted igen? Villanymotor állítja elő a TV képét és hangját? ÉS így tovább a többi érvelésemnél is...
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
"a felbontott DNS masolasaba szol bele"
Ha már biológiáról írsz legalább ismerd a középiskolai anyagot. Ez így totál értelmetlen. Persze ne zavarjon, hogy halvány lövésed sincs a biológiáról, még alapszinten sem. Attól kérlek írj bátran.
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
válasz
Predatorr
#66
üzenetére
Káosz hogy jön a DNS-hez? Ez mély filozófiai megállapítás.
"anno senki nem sétált bedugott füllel kardfogú elé." Tényleg, mert mos igen.
"a DNS nem stabil (lásd: mutáció)."
Az emberi genom hosszát 3 × 10^9 bázis pár (1 kromoszóma szerelvény) bázispárban naponta minden egymilliomodik bázispár mutálódik. Ezeknek a változásoknak legnagyobb részét a reprációs enzimrendszerek (repair system) azon nyomban ki is javítják. Ha a mutáció nagyon sok lenne, akkor az élőlények meg sem születhetnének, illetve nagyon hamar meghalnának.
Az megvan, hogy a DNS irányítja az öröklődést és a sejtműködés szabályozását? Hogy tudná egy rendszer pontosan irányítani, ha nagyon gyakran változna? Olyan ez mintha naponta a törvények nagyon nagy része változna. Milyen lenne az a társadalom?De mielőtt erre válaszolsz, legalább olvass el egy erre vonatkozó szakcikket. A Google a barátod. De segítek: [Populációgenetika] Persze ha a szakszavakat nem ismered, akkor reménytelen.
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
Ne haragudj ez a topik nem alkalmas az ismeret terjesztésére. Már mintegy 30 éve oktatok az egyetemen alkalmazott biolóigát. A 80-as években a rekombináns DNS technológiával is foglalkoztam. A HIV vírus felszíni antigénjeit (gag env) klónoztam. Hidd el, egy picit értek hozzá.
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
Ha bomlékony molekula lenne, akkor ugyan kérlek regéld már el, hogy hogyan tudná a sejtműködést és az öröklődést pontosan szabályozni? Erre igazán kíváncsi lennék. Ne kerüld meg a kérdést, habár megfogod, mert még azokat a szavakat sem ismered, hogy sejtműködés vagy öröklődés. Pedig ezeket már középiskolában is már nagyon rég tanítják.
A DNS stabilitása nem azt jelenti, hogy mindig ugyanaz. A DNS is változik a mutációval, de ez a változás nagyon kicsi a bázisok számához képest. Mivel nagyon sok egyed van és az evolúció nem máról holnapra történik, ezért ezek a kis változások az időben felsokszorozódnak és a szelekció kiválasztja ezek közül azokat, akik a legjobban tudnak megfelelni (alkalmazkodni) az adott környezethez. Ennyi nagyon röviden. Talán annyit még, hogy a DNS-ben történt kevés változás is nagyon megtudja változtatni a fenotípust. Például az emberek bázissorrendje 99.9%-ban ugyanaz. A különbségeket 0.1% okozza. A főemlősöktől csak 2%-ban különbözünk. Van olyan szakkönyv, ami még ennél is kevesebbet ír.
Állítólag ti értetek a számítástechnikához, talán ismeritek az összeadást és a kivonást is. Ha nem megy vegyétek le a cipőtöket is és kiszámolhatjátok. A számításokhoz az adatokat megtaláljátok az interneten. Feltéve ha azt tudjátok kezelni. Ekkora marhaságokat mondva én kétlem, de cáfoljatok meg.
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
#76
Kékes525
félisten
Hieronymus
#73
Kékes525
félisten
válasz
Hieronymus
#73
üzenetére
Így van a baktériumok jó része alig változott a kialakulásuk óta. Pedig azóta eltelt már több milliárd év. Mi az ami ennyire tartós, stabil? A magasabb rendűeknél ott vannak a porcos halak (pl. cápa) 455 millió évvel ezelőtt jöttek létre. Sok fajuk alig változtak a több száz millió év alatt. Kell ennél több bizonyíték?
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
"miután létezik rák, "
A rák és a genetika betegségek az esetek többségében néhány bázispárban történő változás, ami elindítja a folyamatot. Ez hányadrésze a 6 milliárd bázisból álló diploid genomnak?
Már azt is kétlem, hogy ismered a betűket. Fentebb már írtam a választ. Az emberek között különbséget a genomuk közötti 0,1% százalék okozza. Te ezzel akarsz valamit bizonygatni. Ne erőltesd. Lehet hogy neked ez sok, de megnézném a földön a legstabilabb számítástechnikai adathordozót, amely az adatait meg tudja őrizni többszáz, több millió, vagy akár több milliárd évig. Mondj egy ilyen adathordozót és ne süketelj! Erre sem fogsz tudni válaszolni.
Nem válaszol a kérdéseimre, csak összevissza írsz mindent.
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Kékes525
félisten
"az eredeti kérdés nem arról szólt, hogy van-e olyan számítástechnikai adathordozó, ami milliárd évig bírja, hanem arról, hogy a dns jobb-e vagy a kőtábla"
Látom nem érzed az állításod abszurditását: "a dns jobb-e vagy a kőtábla."
Persze a kőtábla eláll évmilliárdokig.
A DNS, ha nem tudnád önreprodukáló molekula, rendkívül fejlett javító mechanizmussal. Több ezer milliárd példa van rá, hogy így eláll akár milliárd évekig is. Egy kőtábla pedig...Még mindig nem válaszoltál arra, hogy hogyan tudja, egy szerinted instabil molekula, szabályozni a sejtműködést és az öröklődést.
"A DNS szerkezete lehetővé teszi az információ stabil tárolását, pontos megkettőződését (DNS-szintézis) és utódokba való átadását."
"A DNS szerkezete lehetővé teszi az információ majdnem tökéletesen stabil tárolását, pontos megkettőződését és átadását."
Egy kis segítség az érvelésedhez. Vedd észre, ott van a majdnem szó is! Lehet ezzel érvelned, mert ez nem igaz a kőtáblára, sem a számítástechnikai adathordozókra, ott az információ örök és változhatatlan.
Persze ezek megállapításával is vitatkozhatsz: [link] Sok sikert. Lehet hogy kapsz egy Nobel díjat is, ha már Watson és Crick is kapott, te is megérdemelsz!
Vedd észre, csak Watson és Crick-et írtam, egy nevet lehagytam. Találós kérdés, vajon miért?[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
A nyomtatott objektumokban való információtárolás alapjait Mezopotámiában találták fel Krisztus előtti a 4. évezredben. Írás a neve. A nyomtatott objektumokban való információtárolást pedig Európában Gutenberg találta 1450-ben, de már Kínában is alkalmazták 1041-ben. Ezt könyv nyomtatásnak nevezik. 
És a többi, amit felsoroltam? 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
it A Zürichben található Szövetségi Műszaki Főiskola szakemberei egy izraeli kutatóval kiegészülve másolták le az élővilág információtárolását.
- 1.250.000 FT helyett 940.000 FT !! MacBook Pro 16" M3 Pro 12CPU / 18GPU / 18GB / 512 SSD
- RTX 2080TI ROG STRIX GAMER PC
- AKCIÓ !! M3 Chip - MacBook Pro 14" 8C CPU / 10C GPU / 8 GB/ 1 TB / Bontatlan / Magyar
- Tidradio td-h3 akkumulátor
- HP ZBook Studio x360:i7 9850H,32GB,512GB,P2000,15.6" UHD 3840x2160 TOUCH 600nit 100%AdobeRGB,HP gari