Új hozzászólás Aktív témák

  • #06658560

    törölt tag

    válasz Major Major #50 üzenetére

    Akkor ezentúl gondold oda a fosszilist a közlekedési komnentjeimhez. :P Pláne, hogy megújuló energiaforrásokról értekezünk, s mint az köztudott, az atomenergia nem az. :)

    akkor várjuk ngabort a hidrogéntárolással kapcsolatosan. Egyébként a hidrogénnél én úgy tudom a vasrácsba molekuláris szinten is be tud lépni, nem csak atomosan. majd szépen ki is lép máshol belőle.

    [ Szerkesztve ]

  • Depression

    veterán

    Van ez a co2-t a földbe marhaság. Csak gondoljunk bele, hogy 100 évig gyűjtögetnénk, majd egy földrengés/üstökös ezt felszabadítaná. Na akkor tuti meghal minden élőlény a környéken.
    Viszont szerintem az lenne a megoldás, ha a fotoszintézist meg tudnák oldani mesterségesen. Lesz friss o2, és a cukrot fel lehetne használni üzemanyagnak.
    Tudom, hogy ezt gyermeki naívitással írtam, de attól még ez lenne az igazi.

    Azt is figyelembe kell venni, hogy az emberek is termelnek co2-t. Én a suliban még 5mrd-ot tanultam, most már elvileg 7mrd-an vagyunk + a kaja.

    Orr alatt hordott szájmaszk pont annyit ér, mint a herére húzott koton.

  • wnix

    senior tag

    válasz #06658560 #49 üzenetére

    "akkor is kell energia, amikor épp nem süt a nap, nem fúj a szél, stb. S nem csak kevés, pár izzó, néhány kisfogyasztó működtetéséhez, hanem igen komoly rendszerekhez, gépekhez, amik zabálják az energiát."
    Sehol nem írtam, hogy nem kell vagy nem lehet rendszerszintű energiatermelés "tiszta" energia forrásból. Hisz pontosan ez az, aminek megváltoztatásába saját erőmmel is belekezdtem. A bibi csak az, hogy a nagy energiákat felhasználó rendszer úton-útfélen azt próbálja velem elhitetni, hogy nem éri meg az alternativ-energiába fektetni, miközben saját tapasztalatom is van rá, hogy igenis megéri. Én ugyanis folyamatosan arról az energia felhasználásról írok, aminek használata esetén gyakorlatilag megszünik a környezetem további "lecsapolása". Ezt az - egyébként veszendőbe menő - energiát használom ahelyett, hogy olyan forrásokból szerezném be, ami már mostani tudásom szerint is véges. Hogy ezt milyen hatékonysággal teszem, az pusztán abban látszik, hogy milyen mennyiségben használok fosszilis energiaforrást. Ebben teljesen mindegy, hogy a fosszilis energiaforrást akár 100%-ban használom-e ki, ha egyszer végképp elfogyasztom. Irodám energiafelhasználásában sem az a lényeg, hogy a napelemeket 10%-os hatásfokról 50%-osra emeljem - egyszerűen azért mert a 10%-os hatékonyság is teljesen lefedi energiaigényemet -, hanem hogy a lehető legtöbb variációban tudjam kielégiteni energia igényemet. Pl borús időben a szélenergiát, vagy a földhő energiáját tudom hasznosítani. Irodám energia felhasználása nem az alternativ energiával áll szemben, hanem azzal, hogy a fosszilis energia felhasználásom csökkent. Nem fűtők el télen x mennyiségű gázt vagy olajat, nincs szükségem arra, hogy Pakson urán vagy egyéb sugárzó anyagokat használjanak fel. Így ezeknek lehet akár 100%-os hatékonyságú az előállítása, de számomra lényegtelen marad, hisz nem használok belőle semmit. Így nézve bizony nem tudom elfogadni, hogy egy gázerőmű 30-40%-os hatékonysággal műkődik, miközben 0%-os az igényem rá...

    Így különbséget látok abban is, ha pl hidrogén előállítás során földgáz segítségével akár 60-70%-os hatékonysággal rendelkezünk, míg a solárcellából kapott árammal elektrolízissel csak 10%-ot kapunk. Ezt a 10%-ot hatékonyabbnak tartom, mert azon felül, hogy 60-70%-os hatékonyságú földgáz kerül megtakarításra, még 10%-ot nyújt... A fenntarthatóságban az is benne van, hogy a megtakarított földgáz 1000 év múlva esetleg 99%-os hatékonyságú berendezéseket műkődtethetne...

    Eine Kuh macht muh und die Kühe machen Mühe :)

  • #06658560

    törölt tag

    válasz Depression #52 üzenetére

    Annál jobb a mostani napelemeket használni, hatásfok szempontjából.

    wnix: ez szép és jó, csakhogy a saját léptékeden túl nem tudsz vele mit kezdeni. Ha mindenki így dolgozik, akkor mi lesz? jelenlegi technológiákat figyelembe véve? Napsütés esetén mindenki belefullad a megtermelt energiába, de amikor nincs napsütés, akkor nyög a hiányától. Amikor snekinek nicns energiája, mert nem süt a nap, nem fúj a szél, akkor honnan lesz bármi is? Babot esznek, s a keletkező gázokat elégetik?Tárolással mi legyen? Baromi gyorsan hazavágja az akkukat, s lesz egy csomó ilyen jellegű hulladékunk. Hurrá. Szélenergiát használjon? Ó jee. 3m/s szélsebesség alatt nem működnek, s olyan kb. 15m/s felett meg le kell állítani őket. Mo-n csak körülbelül Győr-Moson-Sopron megye területén létezik 4m/s feletti éves átlagos szélsebesség, ahol már érdemben kihasználható a rendszer. A maradék területeken sok napokon keresztül nincs semmi. S valamivel a talajszondás rendszereket is el kell látni energiával, mert azok is igényelnek elektromos áramot. Te mindent csakis a saját szemszögedből nézel, a saját, kis kuckódból. irodádból. onnan szép és jó a dolog, de teljesen körbenézve nem. pl. mennyi a napelemek élettartama? Állítólag 25 év. Ezalatt a bekerülési költségeit nem hossza vissza, azok szerint, akik foglalkoznak ilyenek telepítésével. plusz akkor ott az energia, amit a szilícium bányászására, megmunkálására kell költeni. Nagyjából mondhatjuk, jelenleg hatásfokokat tekintve is, kisebb környezeti terhelés ezek helyett eltüzelni az éghető anyagokat. Egyébként vannak lehetőségek bőven ezen energiaforrásokban, csakhogy globális elterjedés esetén a hatásaikról semmit nem tudunk. mennyiben változik meg a klíma lokálisan, ha mindenhol szélerőművek forognak, s vonják el az energiát, ár-apály erőművek mit művelnek az adott öböllel, stb.

    Nem szeretem a fosszilis erőműveket, energiatermelést, de sajnos a megújuló csak valamikor a távoli jövőben lesz jobb ennél. lehet próbálkozni vele, de sokat kell reszelni rajta. A pazarlást pedig midnen formában rossznak tartom, mert akár földterületben nézzük, akármi másban, valahol mindig veszteségünk, kihasználhatatlan helyünk, potenciálunk keletkezik. Reszeljék csak a napkollektorokat is, a tüzelőanyag cellákat is, mindent, aztán ha tényleg értelmes minőségűek lesznek, akkor lehet jönni elő velük.

    [ Szerkesztve ]

  • wnix

    senior tag

    válasz lapa #46 üzenetére

    Az 1000W/m2 kihasználatlan energia nem épp azt mutatja nekünk, hogy ezt konzekvencia nélkül kihasználhatnánk ? Pl ha minden egyes ember 20W-ot használna ki ebből, akkor a föld népességének energiafelhasználása fedezve lenne. Ez a 20W csupán 0.02%-os hatékonyságot követel meg a forrástól a felhasználásig. Hogy ez nem lenne lehetséges, vagy nem elég hatékony ? Idézet a Wikiből: In 2002, this was more energy in one hour than the world used in one year. (2002-ben ez - a napenergia sugárzás - egyetlen óra alatt volt annyi, amennyit - energiát - mi egy év alatt felhasználunk)

    Ha úgy tetszik, meg is fordíthatom a hatékonyság kérdését. Pl mekkora a valódi hatékonysága a napelemnek, aminek használata ma, 1000 év múlva lehetővé teszi, hogy a földgáz energiáját 98%-ban hasznosítsuk ?

    Az élettartam kérdése nemcsak az alternatív energiát -használó, -termelő berendezéseknél merül fel. A robbanómotor sem 30-40%-50%(?)-os hatékonysággal kezdte pályafutását.

    Furcsa azonban, hogy pl solárcellák előállításához szükséges alapanyagok véglegessége ennyire fontos, miközben az előállítás során felhasznált energia mellé nap-mint-nap arra is energiát használunk fel, amire nincs szükségünk. Mindenesetre ezt az elpazarolt energiát éppen elpazaroltságával magyarázva olcsóbbnak tartjuk, mint az alternativ energia felhasználásához befektetett energiát. A baj talán csak az, hogy pazarlást csak akkor értjük meg, ha mi pazarlunk, miközben pl a nap-sugárzását nem tartjuk pazarlásnak....

    Eine Kuh macht muh und die Kühe machen Mühe :)

  • Depression

    veterán

    válasz #06658560 #54 üzenetére

    Nem hatásfokról írtam, hanem eleve a légkörből vonnánk ki a co2-t, ami javítana a helyzeten. Továbbá tegyük hozzá, hogy abban a formában könnyen tárolható az energia, nincsenek akksik sem a sok mérgező anyagukkal együtt.

    Orr alatt hordott szájmaszk pont annyit ér, mint a herére húzott koton.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Depression #52 üzenetére

    Ennyi erővel a földgázkészletek sem lennének már a Földben...

  • Depression

    veterán

    válasz #65675776 #57 üzenetére

    Tudtommal a bermuda háromszöget is pont ilyennel magyarázzák.

    Orr alatt hordott szájmaszk pont annyit ér, mint a herére húzott koton.

  • izriot

    tag

    Szerintem a CO2 kibocsájtást úgy lehetne jelenleg leghatékonyabban csökkenteni, hogy több atomerőművet építenénk alaperőműnek. A nappali csúcsidőszakokban mehetne mindegyik párhuzamosan, máskülönben meg egy hegyre telepített víztározót töltene, hogy ne pazarolja feleslegesen az energiát, amit a csúcsterhelések alkalmával ki lehet venni a víz leengedésével. Nem új elgondolás, csak eddig kevés ilyenről hallottam. A kiégett üzemanyagcellákat meg egy lezárt sóbányába levinni, ott aztán pár ezer évig úgysem érdekelne senkit, amíg lebomlik. De azt sem sűrűn, úgy hallottam Paksnak a helyi tárolója még bőven meg sem telt.
    Megújuló energiahasznosítás gépeivel főleg az élettartam a probléma. Utána kéne számolni, hogy az élettartama alatt ki tudja-e egyáltalán termelni azt az energiát, amivel legyártották. Gyanítom nem sokkal többet.

  • attila9988

    őstag

    Olvad a sarki jég? Igen. Mérhető a felmelegedés? Igen. Akkor miről beszélünk? Meg kell találni az okokat, és meg kell szüntetni azokat..... Persze ez sosem történik meg. Az emberiség mindíg csak akkor lép, ha már a bőrén érzi a problémákat. Ebben az esetben egy két tengerparti város tengerszint alá helyeződése majd talán megteszi a hatását... Talán....

    „Csak az apró titkokat kell védeni. A nagy felfedezéseket a nyilvánosság hitetlensége védi.” (Marshall McLuhan)

  • #06658560

    törölt tag

    válasz Depression #56 üzenetére

    Na, mutass egy ipari méretekben megvalósítható módját ennek. Igen, a sejtek a növényekben tudják, de máshogy még nem működik, s messze nem ipari mennyiségben. Azért a nagy CO2 mániához, hisztériához illik hozzátenni, kell a levegőbe az is a jelenlegi hőmérsékletértékekhez, pl.

    izriot: beszéld meg sötétződekkel. Most akartak velem aláíratni papírt, hogy a kormány(!) csökkentse 40%-kal a CO2 kibocsátásunkat-igen, így államilag eldöntötten, egy papír aláírásával már megoldva, vagy mi- majd mikor megkérdeztem őket mégis hogy gondolják ezt atomenergia nélkül, jöttek az osztrákokhoz nagyon hasonló szél és napenergia-kapacitásunkkal. Ezt egy gyönyörűen agymosott marha teljesen átszellemült tekintettel terjesztette.

    attila9988: mesélj, te mit tudsz, mi az oka az egésznek? S mindegyik ellen is tud tenni az emberiség szerinted? Olyanokra gondolok, mint ingadozó naptevékenység, a Föld tengelyferdeségének változása, természetes felmelegedési folyamatok, vulkáni tevékenység, hogy csak párat említsek. Egyébként geológiai értelemben jelenleg jégkorszak van a Földön. Mert van állandó jég jelen a bolygón. És ez bizony földtörténetileg igen szűk időtartam, s messze nem normális.

    [ Szerkesztve ]

  • wnix

    senior tag

    válasz #06658560 #54 üzenetére

    Az iroda építésébe azért kezdtünk bele, mert nagyobb méretekben is láttuk, hogy nyereségesen kivitelezhető.
    Az hogy az iroda tetején csak 30db napelem van, nem jelenti azt, hogy más hatásfoka, vagy megtérülési ideje lenne annál, ha 3000db-ból lenne felépítve. A 30db azért van csak, mert ennyiből az iroda fogyasztása fedezhető. Hogy "belefulladunk"-e az megtermelt energiába, azt cáfolhatom, hisz a hasznosítás nélkül ránkzudulóba sem fulladunk bele (napsütés, szél). A túltermelés jelenleg még tény, azonban a hálozatba való vezetés nemcsak rajtunk múlik, hanem azon is, hogy a törvényhozás mennyire környezetbarát, valamint, a hálózat fenntartója mennyire kooperatív (Magyarország ebben nagyon el van maradva). Ha közvetlenül az idora építése után lehetőségünk lett volna a hálozatra csatlakozni, akkor gazdaságilag is már rég megtérült volna a befektetés.

    Hogy az akkukat gyorsan tönkre lehet tenni, az tény, azonban az is, hogy létezik olyan szabályozás is (elektronika), amivel az akkuk élettartama kibővíthető. A szélturbinákat is manapság lehet használni még viharos szélben is (lapátok állítása), vagy éppen a turbina fékezésével. A túl gyenge (1-2m/s) szél esetén is vannak megoldások, amelyek kombinálják a szél, és hőmérséklet hasznosítását (felszálló levegő). Nálunk sincs mindig erős szél, azonban mivel város szélén vagyunk, az épületek közötti levegőmozgás annak ellenére elég, hogy a széltérkép szerint gazdaságilag kihasználhatatlannak értékelik (a szélturbina-befektetés kb fél éven belül megtérült). Kisérleteztünk úgymond "szélcsatornával terelt" szélturbinákkal is.

    Így azok az indokokat amit folyamatosan felmutatsz, érdemes inkább technikai-technológia kérdésként kezelni, mintsem alternatív rendszerek megvalósíthatóságát megkérdőjelezni.

    A lényeg számomra továbbra is azon van, hogy az alternatív energia források az egyetlen lehetőség, amelyeknek egyeltalán esélye van az energetikai megtérülésre.

    "Reszeljék csak a napkollektorokat is, a tüzelőanyag cellákat is, mindent, aztán ha tényleg értelmes minőségűek lesznek, akkor lehet jönni elő velük."
    Az értelmes minőség ma is adott, csak fel kellene ismerni...

    Eine Kuh macht muh und die Kühe machen Mühe :)

  • wnix

    senior tag

    válasz izriot #59 üzenetére

    "Megújuló energiahasznosítás gépeivel főleg az élettartam a probléma. Utána kéne számolni, hogy az élettartama alatt ki tudja-e egyáltalán termelni azt az energiát, amivel legyártották."
    Felhívnám a figyelmet arra, hogy a konvencionális energia hasznosítás gépei minél tovább vannak használva, annál távolabb kerülnek attól, hogy megtermeljék azt az energiát, amivel legyártották és üzemeltetik. A megújuló energiahasznosító gépek között a többség bizonyitottan megtermeli a legyártáshoz-üzemeltetéshez szükséges energiát. Pl szélturbináknál ez kb fél év, napelemeknél a felhasznált anyagok függvényében 4-10év.

    Nem egészen értem, hogy az élettartam problémát hogyan lehet felvetni, ha az élettartam jelenleg abból áll, hogy a technológia elavul. Pl a tetőmőn levő napelemek közül az elsők most érik el a 10 éves kort, és az első évbeni teljesítménycsökkenés óta gyakorlatilag stabilan üzemelnek. A többi - nem elsősorban elektronikai - megoldások esetén a mechanika szinte ugyanolyan mint a konvenciónális berendezéseknél (áramgenerátor, turbinák, stb...)

    Eine Kuh macht muh und die Kühe machen Mühe :)

  • lapa

    veterán

    válasz wnix #63 üzenetére

    "A megújuló energiahasznosító gépek között a többség bizonyitottan megtermeli a legyártáshoz-üzemeltetéshez szükséges energiát. Pl szélturbináknál ez kb fél év, napelemeknél a felhasznált anyagok függvényében 4-10év."

    ne vicceljünk már, ezekre milyen megbízható, független forrásokat tudsz felmutatni? engem nem kell meggyőzni ezek hasznosságáról, de ezek a látványos túlzások nem tesznek jót a megújuló rendszerek hírének. senkinek fingja nincs mennyibe kerül bárminek az előállítása, pont ez az egyik alapvető hazugsága a közgáznak.

    a magam részéről még mindig a sziget kialakítást preferálnám, a visszatáplálásra nem fogok pénzt áldozni. pláne nem annyit, amennyibe a visszatáplálós villanyóra kerül. múltkor néztem valami negyed millával drágább a legolcsóbb visszatáplálós elektronika. tehát "4 év megtérülésnél" évi 60 ezer pénzt kell termeljen a napelemed többletként, azon felül amit elhasználsz. nekem majdnem ennyi az össz fogyasztásom jelenleg. és ebben ugye még nincs benne semmilyen napelem előállítása, sem az az apróság, hogy ekkora visszanyomott teljesítményhez nem negyed milla az óra, hanem vagy ötször annyi.

    szívesen hiszek neked, ha valamilyen adatokkal alátámasztod, amiket írsz.

    a CO2 földbe nyomatást én fentebb hőerőműre szerelve említettem, nem mint különálló berendezés. vannak olyan konceptek (tán épülőben is van egy már), hogy a hőerőműben keletkező co2-t a földgázlelőhelyre nyomják vissza, aztán 20-30 év múlva elzárják a csapot. tekintve, hogy a földgáz se akart kijönni pártucat millió év alatt, a co2 tekintetében se túl valószínű egy földrengés okozta katasztrófa. itt kilométeres mélységekről van szó a földkéregben. nem pártolom, csak mint érdekesség.

  • lapa

    veterán

    válasz #06658560 #61 üzenetére

    egyébként miért agymosott, ha mellettünk pont van egy működő modell?

    értem, hogy nem 1:1 átültethető a dolog, de nekünk pl napelemre és geotermikusra jóval nagyobb potenciálunk van. persze a geotermikus se egyszerű történet, de egyszer kell lefúrni.

    mondjuk az új paksi blokk is nagyot lendítene a dolgon, részemről leszarom azt a párszáz tonna hulladékot, az légypiszok nagyságrend, ráadásul egy sóbánya legmélyén. rettentő veszélyes.

    ez végülis csak nézőpont kérdése, a megújulók jelenlegi árszintje mellet minden pénzt azokba ölni nemzeti stratégiát tekintve tényleg olyan, mint 19-re lapot kérni. pláne ukrán csapelzárogató arcokkal a porondon. szóval a Paks is kéne nagyon. nem is lenne túl nagy ellenállás, hiszen már van arrafelé egy atomerőmű ugye.

  • wnix

    senior tag

    válasz lapa #64 üzenetére

    Pár link (többnyire idegennyelvű)
    Szélturbina tények
    Energetikai megtérülés

    Az irodámnál a jelenlegi csúcstermelés kb 20kWh. A fogyasztás nem éri el a 10kWh-t. Az áramszolgáltatóhoz minden körülmény (szélcsend, borús idő, alacsony hőmérséklet) között 3kWh-t tudnánk jutattni, amihez az inverter (hálózati) kb 1millióFt. A jelenlegi kWh számunkra kb 24Ft-ot jelentene. Ebből bizony 2 éven belül megtérül az inverter ára, további 2 éven belül a szélgenerátor ára, és további 3-4 éven belül a napelemek ára. Természetesen ehhez egy együttműkődő szolgáltató is szükséges, amit Magyarországon nem túl könnyű találni (nálunk a saját költségeikre hivatkozva még nem látnak lehetőséget a betáplálásra). Így kénytelenek vagyunk pazarolni - pl szélgenerátor leállítással -, ami elvileg nem célja egy ilyen fajta befektetésnek, azonban éppen a túltermelésünk ad lehetőséget arra, hogy kisérletezzünk más megoldásokkal, mint pl magashőmérsékletű hőtárolás, seebeck-effekt kihasználása (ami csak <0.1% hatásfokú), de ezek mindegyike az egyébként elveszendő energiát próbálja hasznosítani.

    Az energetikai megtérülésnél meg azért illene összehasonlítani a megújulókat azzal, amit a mai konvenciónális rendszerek nyújtani tudnak. Ha ugyanis a napelem élettartamát megnövelem azzal minden esetben az energetikai megtérüléshez kerülők közelebb, sőt ha olyan energiaforrást használok fel, ami nem a Földről származik, akkor bőven túl is lépheti azt. Ez a konvenciónális rendszereknél lehetettlen.

    Eine Kuh macht muh und die Kühe machen Mühe :)

  • #06658560

    törölt tag

    válasz wnix #66 üzenetére

    Minden energiaforrás a Földön kívülről származik jelenleg.

    lapa: azért atom nélkül, plusz CO2 kibocsátást csökkentve esélytelen a dolog. Plusz a szélenergia szempontjából csakis a kis méretű rendszerek tudnak működni nálunk, nagyok nem, s akkor is a biztos energiaellátáshoz szükséges a szélerőműben jelenlevő potenciál valami másikban történő tárolása. Lásd Németo. példája.

  • wnix

    senior tag

    válasz #06658560 #67 üzenetére

    "Minden energiaforrás a Földön kívülről származik jelenleg."

    Természetesen a Földön kívűli származást úgy értettem, hogy azok az energiahordozók, amelyek emberi léptekkel kifogyhatatlanok voltak, és maradnak. Azt, hogy ma úgy is tekinthetünk pl a kőolajra, mint folyékony dinoszaurusz, vagy ősnövény attól még nem szokás megújulónak tekinteni, hacsak nem lépünk át az extrémek birodalmába, ahol az egyik ember a másik emberre csak úgy tekint, hogy pár millió év múlva esetleg az Ő kályhájában eltüzelve adhat meleget. Merthát gyakorlatilag mindent megújúlónak lehet nevezni az Ősrobbanás óta.

    Eine Kuh macht muh und die Kühe machen Mühe :)

  • lapa

    veterán

    válasz wnix #66 üzenetére

    nagyon érdekesek a linkek, így legalább van miről beszélni. lenne viszont egy kérdésem ehhez, ami nem hagy nyugodni:

    ha 6 hónap az energetikai megtérülés, akkor miért nem fektet mindenki szélgenerátorba? szabad a pálya, egy ilyen brutális megtérülést biztosító lehetőségnek (egy év alatt egy szélgenerátornyi nyereség) azonnali és hatalmas mennyiségű pénzt kéne nyomnia a szektorba a tőzsdén és befektetői csoportokon keresztül.

    szóval továbbra is fenntartásokkal fogadom a számokat, mert ha igazak akkor hatalmas piaci mozgást kéne elindítson, aminek nyoma sincs. úgy gondolom a nyers energia olcsósága révén a gazdasági megtérülésnek még nagyobbnak kell lennie, erre alapozom a gondolatmenetet. ugyebár a kínai sufnicég legyártaná minden járulékos marketing és egyéb költség nélkül, szóval kvázi "anyagárban".

    más: ha a csúcstermelés 20 kWh, mondjuk 8 kWh (<10) a felhasznált (folyamatos?) és 3 kWh a szintén folyamatos (átlagolt) visszatáplálás, akkor számomra ez azt jelenti, hogy minimum 11 kWh a rendszer teljesítménye. ez megint olyan, hogy sehogyse stimmel, szerintem a minimumnak messze kevesebbnek kéne lennie a maximum felénél. vagy nem értek valamit.

  • lapa

    veterán

    válasz #06658560 #67 üzenetére

    mindenesetre kezd körvonalazódni, hogy a napelem mellé jó lenne egy kis szélkerék is.

    egyelőre nem tudok jobbat mint akksit használni, legalább egy némiképp jó helyre nyomom a pénzt.

    nagyon sok minden van még ezen kívül is, amit lehetne használni. gondolom a sörkollektor talán ismerős, minimális infrastruktúrával le lehet szedni a ház külső falára érkező meleget. hasonló dolog lenne a stirling motor közvetlen vízszivattyúzásra használata, de azon még dolgozni kell. viszont a megoldás alapból meleg vizet szivattyúzna a kútból, ami jópofának tűnik.

    szóval nem feltétlenül az a helyes út, hogy megpróbáljuk a jelenlegi szükségletek jelenlegi formában megjelenő energiaigényét kielégíteni, mert minimális lesz a hatásfok. ugyanez van a lednél is például, most eleve 12v rendszert készítek, hogy szükségtelen legyen az oda-vissza konverzió. ezek persze mind mélyreható változásokat igényelnek az (otthoni) infrastruktúrában, de szükséges lesz meglépni őket.

    hiszem, hogy ha nem tudom megoldani az önellátást, akkor más sem fogja tudni megoldani nagyobb méretben ugyanezt. annyira nem oszlik el a lakosság napi fogyasztása, hogy jelentős kiegyenlítő tényező legyen.

  • wnix

    senior tag

    válasz lapa #69 üzenetére

    A hatalmas piaci mozgázt gátolja a magyar törvényhozás. Ugyanis az engedélyezés nem egyszerű. 2008-ban még olyan törvényt akartak hozni, ami előírja a hatósági engedélyezést 0.5kWh teljesítmény esetén is. Azóta nem is próbálkoztunk, így mi is csak kivárunk, és optimalizáljuk a rendszert.

    Az energetikai megtérülés azonban nem egyenlő a gazdasági megtérüléssel, épp azért mert pl nálunk a hálózati csatlakozás hiánya miatt csak a megspórólt konvencionális energia árával tudunk számolni. A gazdasági megtérülés igazi gátja ott van, hogy az állam megnehezíti a berendezések kihelyezését (pl 6m magasba már nem építhetsz akármit), és az ezzel járó engedélyeztetést. Jellemző példa volt nálunk, hogy a szélgenerátor lapátjait le kellett cserélni, mert a felső pozicióba állítva 10cm-el volt magasabb mint az engedélyezési határ, holott az épület, amihez rögzítve volt, jóval magasabb...

    A jelenlegi csúcstermelés 20kWh. Ez nem egyenlő azzal, amire az egész rendszer képes (lenne), és azért csak ennyi, mert nem járatunk semmit csúcsteljesítményen. A meglévő inverterek képesek ezt feldolgozni, és erre van tárolókapacitás. Az elméleti csúcs 50kWh körül van, kb 6kWh napelem, és több szélgenerátor (a legnagyobbak 15kWh névleges, 18kWh csúcsteljesítményű, 2db van - az ár 2millióFt/db), amelyekhez kisérleti jelleggel néha csatlakoznak még saját építésű generátorok (a legerősebb 10kWh - szintén szélturbina -). A csúcsteljesítmény kihasználását még soha nem próbáltuk, inkább "kis szigetekben" járatjuk a rendszert, amikben megpróbáljuk a berendezéseket egymásra hangolni.

    Eine Kuh macht muh und die Kühe machen Mühe :)

  • #06658560

    törölt tag

    válasz wnix #71 üzenetére

    Nem tudom, apámnak mondta egy mezőgazdasági gazdálkodó, aki telepített szélerőművet magának, kötelező kiépíteni a rendszerbe visszatáplálást, akkor is, ha ő nem akarja.

  • wnix

    senior tag

    válasz #06658560 #72 üzenetére

    Az áramszolgáltatók "nem szeretik", ha akkumulátor is van a rendszerben - pl áramszünet esetén bonyodalmakat okoz -, így nem nagyon erőlködnek a kiépítéssel. Az sem nagyon kedvez, hogy az irodánk eléggé sűrűn belakott helyen van... A törvény előírja ugyan a felvásárlási kötelezettséget, azonban a műszaki engedélyezéshez a szolgáltatónak is van beleszólása.

    Amíg nem egyszerűsítik az eljárást, addig nehéz és költséges feljutni a hálózatra... Mi 2002-től próbálkoztunk több éven át, és 2008 óta már nem erőlködünk...

    Eine Kuh macht muh und die Kühe machen Mühe :)

  • emitter

    őstag

    válasz wnix #73 üzenetére

    Miért nem szeretik az akkumulátoros (kvázi autonóm) rendszert? A hálózatra csatlakozás feltétele a 200ms-on belül lekapcsolni tudás (fesz. kimaradás esetén), mindegy, hogy akkus, vagy nem akkus rendszerről van szó..

    Tudtommal 0,5MW alatt a kiserőművet lehet egyszerűsített eljárással engedélyeztetni. De lehet h szélkerékre plusz szigorúbb szabályok vonatkoznak azt nem tudom.

    Arra figyelj, hogy amiket írtál, kWh egységekben, azok kW egységűek hivatalosan, hiszen teljesítményről van szó..

    lapa: azért számolj utána, h 12V-nál mennyi a fesz. esés mire elér a házban az áram a legtávolabbi konnektorba.. Lehet h érdemesebb 24V-os rendszert csinálni.

  • wnix

    senior tag

    válasz emitter #74 üzenetére

    Több feltétel is van(ill volt) a lekapcsolni tudáson kívűl. Pl nem lehet(ett) akármilyen invertert (pl SunnyBoy engedélyezve volt) használni - a miénk jelenleg egyéni építésű -, a szinusz-jelek időzítései/minősége is nagyon aprólékosan előírt, stb... Az hálózati csatlakozást 2008 óta nem próbáltuk - azóta lehet, hogy megváltozott a követelményrendszer - és egy darabig még nem is fogjuk próbálni...

    A kWh-t azért használom szívesebben, mert ez az idő függvényében adja meg a teljesítményt. A fogyasztáson van a hangsúly, és nem az előállíthatóságon, így a fogyasztáson túl fellépő teljesítmény-többletet (gyakorlatilag ezt próbáljuk elérni) egyszerűen "eldobjuk".
    A maximális teljesítményt nem a generátor-oldal (napelem, szélgenerátor) adja, hanem az, amit az inverter, akku, fogyasztók együttesen fel tudnak dolgozni, mert ezek vannak a fogyasztáshoz pontosabban illesztve épp arra tekintettel, hogy a generátor-oldal nagyon nagy szorású teljesítményeket nyújthat. Kevesebb teljesítmény egyszerűen nem fordulhat elő - ez kb az áramszünet megfelelője a hálózati rendszerben -, míg a többlettel megbirkozunk...

    Eine Kuh macht muh und die Kühe machen Mühe :)

Új hozzászólás Aktív témák