Új hozzászólás Aktív témák
-
De pont erről szól a cikk, hogy ez így nem jó. De arról is szól, hogy az offshore-ok nem felszámolhatóak mert 1 renitens mindig lesz ezáltal lesz több is. Ezért kell valami megoldás ami adóztathatóvá teszi ezeket a jövedelmeket. És erre lenne egy alternatív, unortodox megoldás a tőkeadó.
Addig gyorsítottuk a világot míg mi magunk maradtunk le...
-
vicze
félisten
"Apple-nek van 1000milliárd dollárja valamelyik adóparadicsomban" Egész pontosan, ahogy a cikkben elég részletesen ki van fejtve Íroszágban van lassan 300milliárd dollárja, ami után semmit nem adózik, mivel Írországban nem kell külföldi cégnek. Ebből a pénzből él az egész ír bankrendszer.
[ Szerkesztve ]
-
Z_A_P
addikt
Ha nekem azt mondanék a majdani 20-30 milliós megtakarításomra (sose lesz ilyenem.. ) hogy fizessek adót utána csak azért mert van,
Megperdig ez elegge elterjedt dolog, pl Hollandiaban minden vagyonodra adot fizetsz, savosan, meglepoen sok is tud lenni. Legyen az ingatlan, KP, bankszamla, reszveny, ertekpapir, stb.
De mint latjuk, csak a "prolit" sz*patjak ezzel ott is
[ Szerkesztve ]
OK
-
#53
tha_answer
őstag
Coyot
#50
tha_answer
őstag
https://24.hu/fn/gazdasag/2011/08/17/papp_interju/
"Papp: Svéd mintájú vagyonadó a megoldás
Az világos, hogy a magyar kkv-k adóterhelése nagyobb a termelékenyebb multikénál, és sokuk nehezen vagy egyáltalán nem tud hófehéren működni. De ha lejjebb visszük a járulékkulcsokat, akkor a termelékeny multik is még kevesebb adót fizetnek majd. A kevesebb adóbevételből pedig kemény dió lesz fönntartani az állami szolgáltatásokat legalább a jelenlegi szintjükön, az egészségügyet, az oktatást, és a többit. A korrupció költsége pedig nehezen csökkenthető rövid távon, még ha van is rá szándék.
Ha egy olyan adórendszer lesz, amely végre kedvező lenne a
nyito (illusztráció)
Svédországban 15 évig volt 1,5 százaléknyi vagyonadó a 250 ezer euró fölötti vagyonokra, s 15 év alatt 80-ról 35 százalékra tudták levinni a GDP-arányos államadósságukat.
zaro (illusztració)kkv-knak, akkor egy valóban értékes, foglalkoztatás-, és adóbevétel-bővítő növekedés indulna meg. Folytatni kell természetesen a költségvetési takarékosságot is. Azért tegyük hozzá, az adórendszer radikális átalakítása azt is jelenti, hogy be kell vezetni egy olyan új adónemet, amelyet nem a vállalkozások, hanem a háztartások fizetnek. A vagyonadóra gondolok, ami nagyon hiányzik a magyar adórendszerből. S nemcsak ingatlanra kellene kivetni. Olyan alapelvet kellene alkalmazni, hogy aki rendesen befizette az adóját, a személyi jövedelemadót, annak ne kelljen többet fizetni, mint korábban. A vagyonadóval be tudnánk hozni a közteherviselés alá azokat, aki addig kihúzták magukat alóla.
A Bajnai-kormány bevezetett vagyonadót, 60 milliárd forintos éves bevételt vártak belőle, ami az egész állami költségvetéshez képest szinte jelentéktelen összeg.
Igen, mert rosszul csinálták, sikerült ezzel lejáratniuk a vagyonadó intézményét. Svédországban 15 évig volt 1,5 százaléknyi vagyonadó a 250 ezer euró fölötti vagyonokra, s 15 év alatt 80-ról 35 százalékra tudták levinni a GDP-arányos államadósságukat. Nyilván nemcsak a vagyonadónak köszönhetően, de azért ennek is része volt ebben. Ez egy igazságos adó volt, amit csak a gazdagok fizettek, s csak a 250 ezer euró fölötti részre.
Ilyen típusú adót kellene tehát Magyarországon is bevezetni? Mennyi jönne be ebből?
Kiszámoltam, hogy egy 50 millió forint felett fizetendő vagyonadónál mintegy 500 milliárd adóbevétel keletkezne.
Egy viszonylag magas adókulcsnál, mint ami a svédeknél volt.
Igen. Persze ennek több változata lehetséges, lehet progresszívvé tenni…"
[ Szerkesztve ]
-
#54
tha_answer
őstag
Coyot
#50
tha_answer
őstag
ez szep is igaz lenne ket esetben: ha nem lenne egy minimum ertekhatar ami alatt nem kell, es felette is csak a fole eso reszre. pl 100millio felett kell csak vagyonado, a 100 millio feletti reszre: 110 milliora csak 10 millio utan fizetsz vagyanadot.
van az az osszeg amit nem tudsz a fizetesedbol felhalmozni akkor se ha a googlenal keresel 5 milliot havonta.
na ezeket, mivel nem csinalasbol lettek, hanem masbol (legtobb esetben mas embertarsak - utalom ezt a kifejezest de kizsakmanyolasabol - akkor semmilyen moralis erv nincs arra hogy pl az infrastruktura fenntartasaba beleszalljon az aki a legjobban elvezi az infrastrukturalis beruhazasokat, vagy a kovetkezo generaciot vallaloknak kedvezo gazdasagpolitikai dontesek finanszirozasa.bambanonek a sajat kis vilaganak rendszereben igaza van - a mi a legtobb esetben egyezik a valo vilaggal.
az egy mas kerdes hogy egy ilyen vilag eloszor ot tenne taccsra ha: mar nem munkakepes: es nem tud jaradekokbol elni.[ Szerkesztve ]
-
A tőkeadót csak egy bizonyos tőke mennyiség felett lenne érdemes bevezetni. Mondjuk 1 millió dollár. Akinek van legalább 1 millió dollárja annak nem fog fájni egy 10 százalékos adó.
De tegyük fel hogy az Apple-nek van 1000milliárd dollárja valamelyik adóparadicsomban, azt a pénzt hol adózza le?
Erre az a megoldás, hogy azt pontosan tudják a vállalatok, hogy honnan és mennyi bevétel jön. Így az adót is ilyen arányban lehetne szétosztani a nemzetállamok között.[ Szerkesztve ]
Addig gyorsítottuk a világot míg mi magunk maradtunk le...
-
Ghoosty
őstag
Ha valamit tőkeadónak hívunk, akkor az alapértelmezésben a tőke adója. Ha valaki nem erre gondol, akkor mindenképpen szükséges részletesebben kifejteni.
(#59) hcl
A vagyonadó egy tágabb fogalom. Vagyonadó pl az ingatlan adó, medence adó, garázs adó stb. Ilyenek vannak, de jellemzően önkormányzati hatáskörben és elég alacsony kulccsal számolódnak.
[ Szerkesztve ]
-
Igen egyszeri. Ha azt vesszük, hogy az éves reál hozam a tőkén 5-8 százalék akkor irreális a 10.
Éves szinten 1 maximum 2 százalék lenne az elfogadható. (De ezt le is írtam a vonatkozó fejezetben)A gyengébbeknek még egyszer leírom. Adózni kell. Akinek nem tetszik az még keresgélhet lakatlan szigeteket, illetve északon van pár olyan falu/város ami teljesen adómentes oda is várják a kívülállókat.
Amíg viszont közösségben élünk az adózás elengedhetetlen melyet a mindenkori meghatalmazott kormány két fő alapelv szerint alakíthat ki.
Egy adó lehet igazságos és lehet méltányos. Egy példa. Hazánkban az egykulcsos szja igazságos mert arányaiban mindenki a jövedelmének a 15%-át fizeti be a ktg. vetésbe. Ugyanakkor nem méltányos mert a kisebb jövedelműek utolsó adóforintjukra eső határhasznosság nagyobb mint a nagyobb jövedelemmel rendelkezőké. Méltányos például egy sávosan progresszív szja ugyanakkor nem igazságos. Az adózás egy szükséges rossz ellenben jobbat eddig nem talált fel az emberiség. Addig pedig ezt a rendszert kell csiszolni, hogy a legnagyobb hatékonysággal működjön és a legkisebb holt-teher veszteséget generálja.
[ Szerkesztve ]
Addig gyorsítottuk a világot míg mi magunk maradtunk le...
-
De nem adózták le. Pont ez a baj. Az Apple-nek nem kevés milliárd dollárja áll pl Írországban adózatlanul. Ez egyrészt adókiesés másrészt ez a pénz áll vagyis nem termel.
Persze, hogy nem egyszerű belenyúlni és ennek az írásnak nem is volt feladata, hogy megoldja a problémát. Itt a probléma bemutatásán volt a hangsúly és pár megoldási javaslat felvetésén. Egy biztos. A jelenlegi rendszer nem fenntartható. Ezt kifejtettem az utolsó bekezdésben.
És hogy mennyire illegális ez a tevékenység misem bizonyítja jobban mint hogy annak a minimális adónak amit befizetnek a jó része adóhatóági büntetés (lásd pl Google). Ergo bizonyos esetekben sikerült felgöngyölíteni a szálakat és megállapítani a bűncselekményt.
[ Szerkesztve ]
Addig gyorsítottuk a világot míg mi magunk maradtunk le...
-
Ez a valóságban úgy működik, hogy nem lehet veszteségesen éveken keresztül működtetni egy céget, azaz a az átszámlázásokat úgy kell megcsinálni, hogy egy minimális nyereség legyen mindenütt, így mondhatják azt, hogy ők márpedig fizettek adót csak hát annyi a ktg, hogy elviszi a nyereséget... Ergo ezek a cégek minden évben befizetnek valami minimálisat azon bevétel után amellyel szemben nem állítanak ktg-et a többi megy ki adózatlanul a paradicsomokba ahol aztán parkol mert hozzányúlni meg nem nagyon tudnak. Sem a cég maga sem az adóhatóságok.
(#72) Coyot: Persze lehet legalizálni ezt a tevékenységet viszont az alábbi ábra hosszú távon nem lesz fenntartható.
[ Szerkesztve ]
Addig gyorsítottuk a világot míg mi magunk maradtunk le...
-
-
#76
Feketelaszlo
senior tag
Coyot
#74
Feketelaszlo
senior tag
Hát én azért azt is vitatnám, hogy nem fenntartható, mert a modern emberi társadalmak létrejötte óta (~ókori Egyiptom - ha már piramis) nagyjából mindig hasonló vagyoneloszlás jellemezte a gazdaságot. Nem mindig pontosan ilyen - volt, amikor kicsit egyenlőbb, volt amikor kicsit egyenlőtlenebb, de azért 3000 éve nem nagyon mozdultunk el ettől az egyensúlytól, hosszú távon elég önszabályozónak tűnik a folyamat.
Vagy ha mégis elfogadjuk azt a tézist, hogy nem fenntartható (bár továbbra sem világos, hogy ezt mire alapozzuk), akkor tudunk olyan piramist rajzolni e helyett, amire azt mondhatjuk, hogy az tudományosan bizonyíthatóan jobb és hosszabb távon működőképes? Számomra egy olyan, aminél az emberiség egésze ugyanolyan vagyonnal rendelkezik egy időzített bombának hangzik, inkompatibilis a természetünkkel. -
Nincs rá szükség... Hát. Azért arra a pár milliárd dollárra valakinek csak szüksége lenne. Sőt maguk a cégek már abból jól járnának ha ezt az összeget be tudnák fektetni mondjuk egy 6-7 százalékos hozamra.
Sőt ebből a pénzből lehetne bőven osztalékot fizetni amit a tulajok szeretnének is csak hát nem egyszerű az offshore-okból hazahozni a pénzt törvényesen.Addig gyorsítottuk a világot míg mi magunk maradtunk le...
-
Sajnos meg kell, hogy cáfoljam a kollégát. Brutálisan nőnek az egyenlőtlenségek. Bemásolnék egy rövid írást erről:
"A gazdaságtörténetet hosszú távon szemlélve a legfontosabb folyamat, aminek szemtanúi
lehetünk az elmúlt két-három évszázadban végbement masszív divergencia a jólét terén. A 17.
századig bezárólag a világ összes országa szegénynek számított. Fejlettségbeli különbségek
természetesen ekkor is voltak, a mérték azonban közel sem volt olyan szélsőséges, mint
korunkban. A 18-19. századtól eszkalálódó egyenlőtlenségek egy új jelenségnek, a gazdasági
növekedés színrelépésének köszönhetőek. Az emberiség történelmének nagy részét a növekedés
hiánya jellemezte, az egyes gazdaságok teljesítményének bővülése elenyésző volt, zérushoz
közeli értékkel. A gazdasági növekedés tehát egy modernkori jelenség, amely a 19. századig
bezárólag jórészt csak Nagy-Britanniában, az USA-ban és néhány nyugat-európai országban
ütötte fel a fejét. Bár üteme mai léptékkel nézve még alacsony volt, de elegendő ahhoz, hogy –
közel kétszáz év alatt – a 20. század elejére tetemes életszínvonalbeli különbségeket hozzon létre
a világban. A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése a 20. század első felében is folytatódott,
azonban már kisebb lendülettel, köszönhetően a nagy gazdasági világválságnak, amely a fejlett
országokat érintette a legsúlyosabban. Napjaink jólét szempontjából végletekig polarizált
glóbusza tehát részben a régmúlt öröksége.
A jövedelmi különbségek alakulását a 20. század második felében az 1. táblázat szemlélteti.
A táblázat a nagy népességű országok vásárlóerő-paritáson mért GDP/foglalkoztatott mutatóját
viszonyítja az USA hasonló mutatójához az időszak elején és végén.15 Jól látható, hogy már a 20.
század közepére is számottevő jövedelmi diszparitás jellemezte a világot. Etiópiában például az
egy főre eső reáljövedelem csupán 4 százaléka volt az USA-énak 1960-ban, azaz egy átlag polgár
25-ször élt jobban az Egyesült Államokban ekkoriban. Az eloszlás másik széléről példának
vehetnénk az Egyesült Királyságot, ahol az arány 70 százalékhoz közelített.
Bár a relatív fejlettségi mutató átlagos és medián értékei alapján a végletes megosztottság az
évezredfordulóig enyhén mérséklődni látszik, a valóságban tovább folytatódott a polarizáció. A
relatív GDP/foglalkoztatott eloszlásának szórása ugyanis megnőtt, ami azt eredményezte, hogy a
medián és az átlagos értékek a korábbinál is kevésbé reprezentálják a sokaságot. Az 1. ábrán jól
látható a relatív fejlettségi szint eloszlásának ellaposodása: 1960-hoz képest a sűrűségfüggvény
szélei megvastagodtak. Sőt, nem csak az eloszlás szórása lett nagyobb, de egy móduszúból kétmóduszúvá
vált, ami annak köszönhető, hogy a sűrűségfüggvény középső értékei beszűkültek. A
statisztikai nyelvezetet lefordítva, mindez azt jelenti, hogy a világ kettészakadt. Kialakulóban van
a szegény és a gazdag országok klubja, a közepesen fejlettek csoportja pedig egyre inkább eltűnik.
A GDP/foglalkozatott eloszlásában bekövetkezett változások a globális jövedelmi polarizáció
alakulását reprezentálják. Az aggregát folyamatok mögött, az egyes országok szintjén azonban a
relatív fejlettség dinamikájának széles spektrumával találkozhatunk az elmúlt 50 évben (1.
táblázat). Egyes országok felzárkóztak (pl. Brazília), mások leszakadtak (pl. Nigéria), megint
mások megőrizték pozíciójukat az USA-val szemben (pl. Egyesült Királyság). Ezek az
elmozdulások viszont többségében alig haladták meg a 10 százalék pontot, ami negyven év alatt
nem nevezhető érdemleges teljesítménynek."
[ Szerkesztve ]
Addig gyorsítottuk a világot míg mi magunk maradtunk le...
-
#86
Eugene Roe
őstag
Coyot
#82
Eugene Roe
őstag
Ciklikusan történik a vagyoni újraelosztás, vagy véres forradalmak / világháborúk, vagy hatalmas természeti katasztrófák végett.
Economiston van erről 1-2 jó cikk, olvasd el őket. Most az a tragédia, hogy 1870-1914-ben kisebb volt a vagyoni olló Európában, mint most, pedig akkor a nagytőkés vs. 6*12 óra munkások viszonya komolyan megihlette Marxot és társait.
Ezt azzal lehet kiegészíteni (saját kútfőből), hogy a felső 1%-os csúcs a globalizáció miatt valószínűleg meg fogja úszni a világégést, de az őket kiszolgáló (és követő) 10-20% az, aki az itthoni NER lovagok mintájára csak tátogni fog, mint hal a szatyorban.
Nemzetállamok szintjén még veszélyesebb ez a téma, mert a nagy vagyoni ollóval rendelkező állam / kultúra általában hátrányból indult egy kisebb ollójúval szemben, egyszerűen azért, mert a társadalom nagyobb része egy lyukas fabatkát sem fog adni a gazdagok vagyonának megmentéséért, nem hogy az életét.
[ Szerkesztve ]
It'll hurt... a lot, but you'll be better - you say?!
Új hozzászólás Aktív témák
lo Egyes IT cégek adómorálja már országok gazdaságát és állampolgáraik jólétét is befolyásolja.
