Új hozzászólás Aktív témák
-
#37
tha_answer
őstag
tha_answer
őstag
Járadék - a globális egyenlőtlenségek forrása
"Mit jelent a szabad piac valójában?
Az e tanulmányban javasolt szakpolitikai megoldások némelyike talán újszerűnek tűnik. Ha újraolvassuk a klasszikus közgazdászok gondolatait, akik egyébként szintén olyan korban éltek, amikor talán még elviselhetetlenebbnek tűnő egyenlőt-lenségekkel szembesültek, akkor ráébredhetünk, hogy e gondolatok szellemisége nem is annyira új. A klasszikus szabadpiaci közgazdászok fel akarták szabadítani a gazdaságot a meg nem keresett, meg nem érdemelt járadéktól, számukra ezt jelentette a „szabad piac”. John Stuart Mill nem tartotta gazdaságilag hatékonynak, sem méltányosnak, hogy a földtulajdont koncentráló monopolisták még akkor is óriási vagyonokat keresnek, miközben éjszakai álmukat alusszák. Ezért kívánták közösségi tulajdonnal vagy adóztatással elvenni e járadékokat, és szétosztani a dolgozó és fogyasztó állampolgárok között. A természetes monopóliumok nemzeti tulajdonban való működtetése szintén e programba illeszkedik. A járadékvadászat ellenpontja tehát a munka és a tőke egyensúlyára épülő tár sadalom, amelyben termelő munka, kockázatvállalás és aktivitás nélkül nem szerezhetők jelentős jövedelmek. Ez az a program, amely egyensúlyt igyekszik teremteni a tőke és a munka, a külföldi és a hazai tőke között, miközben nemzeti tulajdonba vonja a természetes monopóliumokat, a közgazdaságtan klasszikus alapító atyáinak szellemiségét követve, a 21. századi kihívásokhoz igazítva.Tanulmányunk szakpolitikai konklúziója, hogy a 2018-ban a globális világgaz-daságra jellemző tőke- és munkajövedelmi viszonyok között a világ jövedelmének vagy precízebben a bruttó világtermékének (Gross World Product, GWP) 7 szá-zaléka átcsoportosítható a tőkétől a munka irányába. E jövedelemátcsoportosítás nem veszélyeztetné az innovációt, a tőkejavak újratermelését (vagyis az amor-tizáció fedezetét), a vállalkozói kockázatok méltányos elismerését, ugyanakkor hozzájárulna a széles munkavállalói rétegek emberhez méltó életkörülményeinek javulásához a magasabb jövedelmeken és a magasabb költségvetési bevételeken és a gazdaságpolitika nagy elosztórendszereibe (képzés, kultúra, egészségügy) történő nagyobb arányú befektetéseken keresztül."https://transparency.hu/wp-content/uploads/2018/09/SZV_88_beliv_nyomda.pdf
[ Szerkesztve ]
-
#53
tha_answer
őstag
Coyot
#50
tha_answer
őstag
https://24.hu/fn/gazdasag/2011/08/17/papp_interju/
"Papp: Svéd mintájú vagyonadó a megoldás
Az világos, hogy a magyar kkv-k adóterhelése nagyobb a termelékenyebb multikénál, és sokuk nehezen vagy egyáltalán nem tud hófehéren működni. De ha lejjebb visszük a járulékkulcsokat, akkor a termelékeny multik is még kevesebb adót fizetnek majd. A kevesebb adóbevételből pedig kemény dió lesz fönntartani az állami szolgáltatásokat legalább a jelenlegi szintjükön, az egészségügyet, az oktatást, és a többit. A korrupció költsége pedig nehezen csökkenthető rövid távon, még ha van is rá szándék.
Ha egy olyan adórendszer lesz, amely végre kedvező lenne a
nyito (illusztráció)
Svédországban 15 évig volt 1,5 százaléknyi vagyonadó a 250 ezer euró fölötti vagyonokra, s 15 év alatt 80-ról 35 százalékra tudták levinni a GDP-arányos államadósságukat.
zaro (illusztració)kkv-knak, akkor egy valóban értékes, foglalkoztatás-, és adóbevétel-bővítő növekedés indulna meg. Folytatni kell természetesen a költségvetési takarékosságot is. Azért tegyük hozzá, az adórendszer radikális átalakítása azt is jelenti, hogy be kell vezetni egy olyan új adónemet, amelyet nem a vállalkozások, hanem a háztartások fizetnek. A vagyonadóra gondolok, ami nagyon hiányzik a magyar adórendszerből. S nemcsak ingatlanra kellene kivetni. Olyan alapelvet kellene alkalmazni, hogy aki rendesen befizette az adóját, a személyi jövedelemadót, annak ne kelljen többet fizetni, mint korábban. A vagyonadóval be tudnánk hozni a közteherviselés alá azokat, aki addig kihúzták magukat alóla.
A Bajnai-kormány bevezetett vagyonadót, 60 milliárd forintos éves bevételt vártak belőle, ami az egész állami költségvetéshez képest szinte jelentéktelen összeg.
Igen, mert rosszul csinálták, sikerült ezzel lejáratniuk a vagyonadó intézményét. Svédországban 15 évig volt 1,5 százaléknyi vagyonadó a 250 ezer euró fölötti vagyonokra, s 15 év alatt 80-ról 35 százalékra tudták levinni a GDP-arányos államadósságukat. Nyilván nemcsak a vagyonadónak köszönhetően, de azért ennek is része volt ebben. Ez egy igazságos adó volt, amit csak a gazdagok fizettek, s csak a 250 ezer euró fölötti részre.
Ilyen típusú adót kellene tehát Magyarországon is bevezetni? Mennyi jönne be ebből?
Kiszámoltam, hogy egy 50 millió forint felett fizetendő vagyonadónál mintegy 500 milliárd adóbevétel keletkezne.
Egy viszonylag magas adókulcsnál, mint ami a svédeknél volt.
Igen. Persze ennek több változata lehetséges, lehet progresszívvé tenni…"
[ Szerkesztve ]
-
#54
tha_answer
őstag
Coyot
#50
tha_answer
őstag
ez szep is igaz lenne ket esetben: ha nem lenne egy minimum ertekhatar ami alatt nem kell, es felette is csak a fole eso reszre. pl 100millio felett kell csak vagyonado, a 100 millio feletti reszre: 110 milliora csak 10 millio utan fizetsz vagyanadot.
van az az osszeg amit nem tudsz a fizetesedbol felhalmozni akkor se ha a googlenal keresel 5 milliot havonta.
na ezeket, mivel nem csinalasbol lettek, hanem masbol (legtobb esetben mas embertarsak - utalom ezt a kifejezest de kizsakmanyolasabol - akkor semmilyen moralis erv nincs arra hogy pl az infrastruktura fenntartasaba beleszalljon az aki a legjobban elvezi az infrastrukturalis beruhazasokat, vagy a kovetkezo generaciot vallaloknak kedvezo gazdasagpolitikai dontesek finanszirozasa.bambanonek a sajat kis vilaganak rendszereben igaza van - a mi a legtobb esetben egyezik a valo vilaggal.
az egy mas kerdes hogy egy ilyen vilag eloszor ot tenne taccsra ha: mar nem munkakepes: es nem tud jaradekokbol elni.[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
lo Egyes IT cégek adómorálja már országok gazdaságát és állampolgáraik jólétét is befolyásolja.
