Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz HUNited #1604 üzenetére

    Természetesen több egyéb szempont is akad, például: méret / fizikai kivitel, beépíthetőség, a lehetséges terhelőáram-tartomány (nagy áramok esetén a belső ellenállás).
    A legfontosabb viszont a tölthetőség. Mivel eltérő kémiákról van szó, és a töltési metódus is totál más NiMH és Li-ion esetén, az semmiképp sem járható, hogy pl. az eredetileg NiMH-s akkupakkot tartalmazó készülék saját tápegységével és / vagy beépített töltőáramkörével töltsük a Li-ion csomagot. Ha a célkészülék és az ahhoz tartozó akkupakk függetleníthető egymástól, akkor esetleg megoldható egy külső töltő használata - lehetőleg cellánkénti kezelés vagy balanszírozás - mellett. Ha ez nem megoldható, akkor felejtős, illetve kifejezetten veszélyes mutatvány is lehet, ha a Li-ionra cserélt pakkot valaki a NiMH-hoz való töltővel / tápegységgel próbálja meg feltölteni.

  • And

    veterán

    válasz HUNited #1606 üzenetére

    "A legbonyolultabb ezt a csatit beszerezni lenne, mert nem túl elterjedt, és speciális krimpelő szerszám kell a szereléséhez."
    Azért nézd csak meg pl. a Lomex 43-09-06 -os cikkszámát: [link], mert eléggé hasonlít a Molex 5051-ez. Ha erről van szó, akkor az egyáltalán nem egy ritka vagy drága csatlakozó (ház), a hozzávaló érintkező is beszerezhető ([link]) és nem kell különleges szerszám a szereléséhez, max. egy lapos fogó.
    "Vagy simán csak 7,2 V (ami amúgy teljesen feltöltve 8 V is lehet) [..]"
    A feszültségszintekkel nem lehet nagy probléma, a Li-ion pakk töltési végfeszültsége - vagyis frissen feltöltve - konkrétan 8,4V lehet, hat darab NiMH-é pedig a 9V-ot is közelítheti. A kisütési végfeszültség mindkét pakknál 5,5 ... 6V körüli.
    Marad kérdésként a terhelőáram (ha valamilyen szerszámgépbe kell), de Li-ionból is létezik nagyobb terhelhetőségű típus.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz HUNited #1608 üzenetére

    Természetesen nem csak ezres kiszerelésben kapható és a Lomex-en kívül más is forgalmazza. A lényeg, hogy messze nem lehetetlen hozzájutni és megszerelni sem, ez saját tapasztalat.
    "Ez alapján mivel a töltőáram 0,2 Amper (a töltő specije szerint), kisülni viszont harmad idő alatt sül ki, úgy 0,6 Amper lehet"
    Ezt jóval egyszerűbben is ki lehet számítani, hiszen ismert a kapacitás és a kisütési idő is. Ha C = 1600 mAh és a használati idő t = 4..5 óra, akkor a terhelőáram: I = C / t = 320 .. 400 mA. A töltésnél van egy kis hiba, mivel ennyi töltési időt a kapacitás 1/10-ének megfelelő töltőárammal szoktak specifikálni, ezért vagy a valós töltőáram kisebb 0,2 ampernél (ez a valószínűbb), vagy a kapacitás nagyobb valamelyest 1600 mAh-nál. De valójában ennyi különbség nem oszt, nem szoroz, az a fő, hogy egyáltalán nem extrém a terhelőáram, vagyis bármelyik 'mezei' cellatípus megfelelhet neked.

  • And

    veterán

    válasz HUNited #1610 üzenetére

    "Hm ezek szerint teljesen normális dolog, hogy a töltési idő a háromszorosa a használati időnek?"
    Nem az. Egyszerűen túl alacsony töltőáramot feltételez a 12..14h-s töltési idő. Konkrétan C/10 körüli értéket, de te is ahhoz közelit említettél.
    "A mai modern akkutechnológiáknál az ember azt hinné, hogy minimum fordított a helyzet"
    De ez nem (csak) az akku függvénye, hanem elsősorban a töltőé. Ha az kevés árammal tölt, akkor lehet mögötte akármilyen cella / pakk, lassan fog feltöltődni.
    "A te logikáddal (1/10 szabály) ez 10 óra kellene hogy legyen."
    Lehet, hogy itt kissé félreértettél: nem arról van szó, hogy mindig C/10 árammal kellene tölteni (ráadásul a NiMH töltési vesztesége miatt nem csak 10, hanem 12..15 órán keresztül), hanem arról, hogy te írtál 12-14 órás töltést, amiből C/10 közeli töltőáram következik. Bár a 'normál' töltés valóban C/10 áramú, a mai NiMH mezőny simán elviseli annak a többszörösét is, erről írtam a #1601-ben. A 2-3 órás töltési idő nem számít extrémnek, csak gyorsított töltésnek C/2 .. C/3 töltőárammal.
    "Bár ez nem fix árammal tölt, hanem folyamatosan változik 200 mA és 1 A között a cellánkénti töltőáram, attól függően hogy milyen kondiban találja az akkut."
    Ez biztosan igaz? Mert NiMH-k esetén nem szokás játszani a fő töltés közben az árammal. Más kérdés, hogy vannak olyan töltők, amelyeknek az árama menüből vagy kapcsolóval módosítható, vagy épp a behelyezett cellák darabszámától függ. Menet közben viszont nem szokás változtatni, okkal: a gyorsított áramú NiMH-töltés végének a detektálása (a feszültséggörbe visszahajlása vagy ellaposodása) megköveteli az állandó áramú, másképp fogalmazva áramgenerátoros töltést. Ha fix feszültségű lekapcsolási ponttal dolgozik - ami eleve nem tökéletes módszer -, akkor is szerencsétlen dolog a töltőáramot baszkurálni a töltés közben. Olyan töltőnél, amely csak időlimitre állítja le a folyamatot és alacsony, C/10 körüli normál árammal dolgozik, még csak elmegy, hogy nem teljesen stabil a töltőáram. De a gyorsított vagy kifejezetten nagy áramú töltők azért meg szokták próbálni állandó árammal tölteni az akkukat.

  • And

    veterán

    válasz HUNited #1612 üzenetére

    "(az azért durva, hogy akár 50% töltési vesztesége is lehet egy ilyen akkunak)"
    Ezt a kémia hordozza magában, és csak a töltésmennyiségekre vonatkozik, azaz nem energetikai hatásfok. Li-ion és -polimer esetén közel 100% a töltési hatásfok, vagyis a bevitt töltésmennyiséget szinte teljes egészében visszakapjuk kisütéskor.
    Xtar VC8: adatlap szerint a töltőáram maximuma valóban a behelyezett cellák számától függ.
    "A töltő töltési áram ingadozásáról: NiMH akkunál nem figyeltem meg, de LiIon akkuval tuti folyamatosan változó értéket ad."
    Ez valószínűleg csak a töltési folyamat vége felé igaz Li-ion esetén, és épp a NiMH-tól teljesen eltérő töltési módszerből fakad: a cellán a töltési végfeszültséget (4,2 V-ot) elérve a töltés áramgenerátorosról (CC) feszültséggenerátoros (CV) módba kapcsol, és ezután a feszültséget tartja stabilan, miközben az áram folyamatosan csökken.

  • And

    veterán

    válasz HUNited #1617 üzenetére

    Alapjában a töltőkről volt szó, nem az akkukról, de ahogy AxBattler is említette, AA-méretben van a hagyományos eneloop (1900 mAh), az eneloop lite (950 mAh) és az eneloop pro vagy XX (2500 mAh). Ezen névleges kapacitásértékek az egyen generációk esetén minimális mértékben eltérnek, de már a Sanyo legelső AA-eneloopja is névleg 2 Ah-s volt.
    Azt többen is említették az elmúlt években, hogy az Ikea Ladda akkuja a valóságban átcímkézett eneloop, de erről ténylegesen meggyőződtem, miután nálam maradt egy ismerős Ladda akkupárja jó fél évre. Az egyszerűen megállapítható paraméterek: névleges kapacitás, az önkisülés sebessége és a belső ellenállás alapján valóban hozzák az eneloop pro szintjét.
    #1618: "No, vettem egy IKEA Kvarts-ot, a manualjában ez van írva"
    A pdf-ben elérhető manual-ok miatt írtam én is, hogy eltérnek a névleges töltési idők és áramok a két gyártmánynál. Viszont mind a kettő leírás csak egyfajta áramértéket említ AA-mérethez, ugyanakkor az 1-2 darabhoz képest kétszer annyi töltés időt 3-4 darabhoz, ami fele áramértékre utal. A Panasonic még jobban megkavarja a dolgot, mert a weblapja 4x 550mA-t ír, a pdf-je meg összes maximum kimeneti áramot említ (AA: 3,2 A), de legfeljebb az utóbbival jön ki 2 órás töltési idő 1-2 darab 2500 mAh körüli AA-cellára, mivel ahhoz legalább 1300 mA-es cellánkénti töltőáram lenne szükséges..

  • AxBattler

    félisten

    válasz HUNited #1621 üzenetére

    Lövésem sincs, ennyire nem vagyok benne a témában.

    "Csak egy dologtól félek. Ha meghalok, az asszony eladja a gépeimet annyiért, amennyit bevallottam neki." KERESEM: Lian Li PC-C50, Silverstone Milo ML03 ..............................................................................................

  • And

    veterán

    válasz HUNited #1621 üzenetére

    "Ez van olyan jó mint az Ikeás Ladda 2450 mAh-s akku?"
    Erre csak az tudna tökéletes választ adni, aki már mindkettőt próbálta. Az elérhető adatai impresszívek, adatlap (letölthető pl. innen: [link]) szerint a belső ellenállása igen alacsony, 1*C árammal hivatalosan tölthető és 0,1*C folyamatos túltöltést szinte akármeddig elvisel. Az önkisülése és a kapacitása alapján a natúr eneloop-hoz hasonlítható inkább.
    Az elérhető ciklusszámot meg szvsz. sokszor jóval nagyobb jelentőségűnek tartják, mint kellene. Elvégre heti rendszerességgel töltve az akkut 500 ciklus nagyjából 10 éves élettartamot eredményez. Szerintem a tulajdonosok többségénél nem ez fogja jelenteni a használhatósági korlátot.

  • And

    veterán

    válasz HUNited #1624 üzenetére

    "Akkor viszont nem értem hogy mitől Pro egy akku, ha nem a töltési ciklus szám miatt."
    Nem tudom, de miért ne lehetne például a kapacitása miatt? A megadott ciklusszám amúgy is eléggé szintetikus körülmények között lehetne csak igaz, adott kapacitásvesztéssel párosul, a gyakorlatban igen nehezen ellenőrizhető, mert folyamatos teszteléssel is hónapokig tartana meghatározni. De ismét: ennek a gyakorlatban a júzerek > 90 + sok százaléka esetén nincs jelentősége, mert nem fog megélni annyi ciklust a teljes használati ideje alatt.
    "A belső ellenállása vadiúj, még sosem töltött [..] akkuknak nagy szórást mutat"
    A valóságban igen valószínű, hogy nem szórnak annyira az értékek azonos tulajdonságú akkucsomagon belül. A belső ellenállás "mérésére" képes töltők eleve nagy szórással mérik akár ugyanazt a cellát, egymás után többször tesztelve. Eddig Liitokala-t láttam, te Xtar-t említettél, hát lehet, hogy az se képes legalább stabil eredmény adni. Mellesleg a 40 mΩ elég jó értéknek számít, tipikus LSD-hez tartozó nagyságrend.

Új hozzászólás Aktív témák