Már hónapokkal ezelőtt megígérték, de mostanra vált biztossá és véglegessé, hogy a Trump-kormányzat átszabja az Egyesült Államok kiberhadviselésének szervezeti alapjait, hogy az ország hatékonyabban tudjon fellépni az ISIS és a hasonló, a nemzetbiztonságot fenyegető csoportok, valamint az USA ellenségei ellen – írja az AP hírügynökség belső forrásokra hivatkozva.

A változtatás legfontosabb eleme, hogy a még Barack Obama kormánya által létrehozott központi kibervédelmi egységet (U.S. Cyber Command) kivonnák a nemzetbiztonság, jelen esetben a legfontosabb elhárítási szervezet, az NSA (National Security Agency) közvetlen felügyelete alól, hogy a továbbiakban sokkal nagyobb önállósággal működjön. E lépésnek, mely gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hadsereg és a nemzetbiztonság között lebegő új egységet – katonai módon fogalmazva: új fegyvernemet – hoznának létre, a tényleges részletei még a források szerint sincsenek kidolgozva, csak a szándék ismert. Annyi biztos, hogy a speciális feladatokat ellátó szervezet számára a lehető legnagyobb függetlenséget akarják biztosítani – mely például azt is jelenti, hogy a nemzetbiztonsági szervek számára felállított csekély számú korlátozás sem lenne érvényes rájuk, sokkal inkább katonai, mint titkosszolgálati szerv lennének. A háttérben egyes vélemények szerint az áll, hogy az állami, terrorista és egyéb támadások oly mértékben megszaporodtak, hogy a vélekedések szerint csak ilyen kemény és célzott lépés biztosíthatja az USA biztonságát.

Ugyanakkor már az Egyesült Államokban is hangot kaptak kritikák, melyek e szervezeti felépítés hatékonyságát kérdőjelezték meg, illetve figyelmeztettek arra, hogy a jelenlegi integráció helyébe lépő szeparáció egyrészt időigényes, másrészt talán energiapazarlás, hiszen az NSA tapasztalata, erőforrásai és lehetőségei inkább segítség, mint gát, ha a kívánt védelmi célokat el kívánják érni – vagyis nem feltétlenül jó ötlet duplikálni a védelmi szervezeteket. Viszont ez ellen szól az az erős érv, hogy a kiberhadviselés nagyon sok fontos jellemzőjében eltér a hagyományostól, ráadásul a támadók természetes módon itt is előnyben vannak, így egy specializált védelmi szervezetnek nagyobbak lehetnek az esélyei a sikerre: példaként hozzák, hogy egy hírszerzésre szakosodott állami szerv nem tudja pl. a terroristák pénzforrásait elzárni vagy toborzó akcióit szétrombolni, de egy speciális ügynökség képes lehet erre. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az NSA alapjában véve információgyűjtő, hírszerző szervezet, ám a kiberháborúban szükség van operatív egységekre is.

Annyi bizonyosnak látszik, hogy egyelőre még a tervezés szintjén állnak: hogy ténylegesen mikor következik be változás, azt nem tudni.