Legújabb kutatásában az OpenAI és az UC Berkeley olyan mesterséges intelligenciát hozott létre, ami saját nyelvet használ, ezt fejleszteni is képes ha szükség van rá, ehhez pedig semmilyen instrukcióra nincs szüksége. A nyelv szisztematikus és főleg nyelvtani, de kiterjed a nonverbális kommunikációra is, mint például a testbeszéd. A tanulmány leginkább abból a szempontból érdekes, hogy bemutatja, hogyan és miért alakulnak, formálódnak a nyelvek a biológiai evolúció során, betekintés engedve abba, hogyan tanulunk, fejlődünk.

A kutatás azt vizsgálta, hogyan működik, fejlődik a kommunikáció. A mesterséges intelligenciát "szabadon engedték" egy kétdimenziós térben, majd különböző feladatokat adtak neki, jellemzően olyasmit, hogy egy másik mesterséges intelligenciát juttasson el A pontból B-be. Ehhez különböző speciális utasítások is tartoztak az útbaigazítás mikéntjével kapcsolatban.

Átvitt értelemben szemük, fülük, szájuk és lábaik is voltak a gépi tudatoknak, melyeknek néha elég volt egyedül dolgozniuk, máskor csapatmunkára volt szükség a kiadott feladatok megoldásához. Természetesen nagyon egyszerű nyelvet használtak, a legalapabb problémákat, egyszavas utasításokkal oldották meg, de aztán jöttek az bonyolultabb feladványok, és fejlődni kezdett a kommunikáció.

Amikor már nem csak egy célpont volt a képen, nem volt elég annyit mondani, hogy "menj", hanem a célt is meg kellett határozni, ehhez viszont már szükség volt az igék és főnevek használatára. Érdekes tanulság, hogy a "menj piros" helyett a "piros menj" formulát használták az egységek, mert így hatékonyabban, gyorsabban tudták teljesíteni a feladatot.

A kutatók kipróbálták azt is, hogy elvették a "beszéd képességét" a mesterséges intelligenciáktól, ilyenkor vagy az adott irányba állással, vagy kíséréssel oldották meg a problémákat. Akadtak igazi kihívást, sőt kudarcot jelentő feladatok is: amikor két azonos színű pont volt a térben, az megakasztotta a szoftvereket. A leginkább Morse kódra hasonlító jelrendszerükben a mesterséges intelligenciák a komplex feladatokhoz elkezdték újra felhasználni a már ismert szavakat, ami a kutatókat is meglepte, ugyanis ez az emlősöknél nem megszokott kezdetleges fejlődési irány.

A tanulmány abból a szempontból is érdekes, hogy a jövőben például a szövegszerkesztők a mondatok értelmét is vizsgálni tudják. Most csak a nyelvtani hibákat szúrják ki, helyesírást ellenőriznek, de ha sikerül továbbfejleszteni a mesterséges intelligenciát, akkor a mondatszerkezeti összefüggéseket is vizsgálni lehet majd gépek segítségével. A tudósok körében gyakran felmerülő kérdés, hogy létezhet-e gondolat a nyelv nélkül, illetve nyelv gondolatok nélkül. A kutatás bizonyította, hogy egy ilyen alapvető, mechanikai nyelv létrejöhet, fejlődhet tudatos agy nélkül is.