Miközben az AI-cégek és Kína maga is arra figyelmeztet, hogy a befektetők és a tőzsde valósággal megőrültek a mesterséges intelligencia és a chatbotok kapcsán, addig sorra érkeznek a nagy bejelentések.

A Microsoft például átalakítja a Bing keresőmotort és az Edge böngészőt, mindkettőbe mesterséges intelligenciát épít. A nagy OpenAI-befektetés eredménye, hogy az OpenAI következő-generációs modelljével szerelik fel a szolgáltatásokat, ezek adnak majd tömör válaszokat a keresésekre, ahelyett, hogy egy rakás találatot és linket listáznának.

Az új AI-modell a keresési algoritmust is kezeli, és állítólag gyorsabb, pontosabb és többet tud, mint maga a ChatGPT.

A Google sem tétlenkedett

A Google házon belüli fejlesztést használ, a Bard egy kísérleti, beszélgetésre képes AI-szolgáltatás, amit beépítenek a Google keresőjébe, majd a következő hetekben mindenki számára elérhetővé válik a jelenlegi tesztek után. A Bard ugyancsak közvetlen válaszokat ad linkek és listák helyett. Friss információkat keres a webről, több forrást használ és könnyen olvasható vagy épp látható, vizuális eredményt ad.

[+]

Az első demók mindenesetre pontatlan információkat adtak, a befektetők megrémültek, így a tőzsdén el is párolgott 100 milliárd dollár az Alphabet piaci értékéből.

A Google ugyanakkor közölte, a jövőben a keresője generatív AI-funkciókkal egészül ki, így visszalőnek a Microsoftra és a Bingre, amely épp a Google online keresési uralmát borítaná meg. A Google szerint a keresés határa ezentúl csak a képzeletünk lesz. Az AI pedig beépül a Térképbe, a képkeresőbe és a fordítóba is valamilyen formában.

Mindez persze nagy fejtörést ad a tech szektor mellett a társdalomnak és a hatóságoknak, politikusoknak is. Az EU már készül is az AI szabályozására.