Az internetszolgáltató lesz az új cenzor Európában is?

Roppant érdekes, bár más forrásból egyelőre még meg nem erősített hírt közölt az uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv portál magyar nyelvű verziója (is): ezek szerint „az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy az internetszolgáltatókat rábírja arra, hogy kiszűrjék a saját hálózatukban az illegális letöltéseket. A vitatott intézkedést jelenleg az Európai Bíróság is vizsgálja, az internetszolgáltatók erősen tiltakoznak a nekik szánt szerep ellen. A bizottsághoz közeli források állítása szerint az EU végrehajtó szerve le akarja másolni azt a spanyol szabályozást, amely a korábbi gyakorlathoz képest komoly szigorításokat tartalmaz.

Amennyiben igaz a meg nem nevezett belső forrástól eredő információ, akkor az újabb jele a szerzői jogokkal való visszaélések miatt aggódó, a szigorításokért küzdő tartalomtulajdonosok érdekeit képviselő szervezetek, illetve a kiadók által folytatott „bekeményítésnek”, az ez irányú lobbitevékenység sikerességét jelzi.

Hirdetés

Az Unió mindeddig egyensúlyozni akart

Ha az Európai Unió e területen elfoglalt álláspontját nézzük, az korántsem ilyen szigorú, az illetékes szervek igyekeznek egyensúlyozni: egyrészt alapelvként szögezik le, hogy a kreatív munkát végzők nem szenvedhetnek kárt, már csak azért sem, mivel a teljes hozzáférési szabadság elvenné a jövőjét az ilyen tevékenységeknek (mondván: ha a szellemi tulajdon joga feloldódna az internetes világban, akkor megszűnne az a bázis, az a motiváció, mely az új alkotások megszületésének alapja). Másrészt viszont az információszabadság, illetve a kultúrkincs közzétételének elvárása arra sarkallja a hivatalosságot is, hogy a lehető legvégső határig kitolják a kultúrjavak hozzáférhetőségét. Ezek azonban – még ha hallatlanul fontosak is, de – általános állásfoglalások.

Az Euractiv úgy tudja, hogy a konkrét lépések tekintetében az európai közösség is szigorításokra készül. A technológiai lehetőségek széles köre miatt azonban igen nagy gondban vannak azok, akik a korábbi üzleti modell minimális reformjával igyekeznek megoldást találni. Ezt bizonyítja az is, hogy – az amerikai mintára és nyomásra – készülő új szabályozás nem talál más megoldást, mint hogy az eddig elvi okokból is „békén hagyott” feleknél, az internetszolgáltatóknál véli meglelni a „bölcsek kövét”. Magyarul: a korábban semlegesnek („csőnek, vezetéknek”) tekintett szolgáltatók azok, akiknek elvileg megvan a lehetőségük a központi, hatékony szűrésre, és mind az Egyesült Államokban, mind Európában erősödnek azok a hangok, melyek e cégeket köteleznék – törvényességi és gazdasági okokra hivatkozva – arra, hogy a kreatív ipart tevőlegesen is segítsék a kalózkodás visszaszorításában. A portál tudósítása szerint a készülő uniós stratégia óvatosan fogalmaz („a jogsértéseket a forrásuknál kell megoldani, ezért erősíteni kell az olyan közvetítők, mint az internetszolgáltatók közötti együttműködést”), de ez a visszafogottság is arra utal, hogy a szolgáltatóktól aktív szerepet várnak el.

Nemzetközi szinten

Az – egyre gyengülő – ellenállás egyébként meglehetősen hangos: a jogvédők a bevezetendő eljárások, szűrések törvényességi hiátusait emlegetik (pl. az ártatlanság vélelmének hiánya), a szolgáltatók pedig nem kívánnak hatóságként funkcionálni, nem kívánnak előfizetőket veszíteni. Emellett pedig ezeknél a javaslatoknál mindig kardinális kérdés, hogy vajon a szűréshez szükséges infrastruktúra, valamint a napi munka költségeit vajon ki fogja viselni: a szolgáltatók abba semmiképp nem akarnak belemenni, hogy a jogkezelők kívánságai szerint úgy ugráljanak, hogy még az ellenőrzés terheit is nekik kell vállalniuk. A helyzetet tovább mérgesítette a TorrentFreak által néhány napja kiszivárogtatott levél, mely egyrészt azt bizonyítja, hogy az amerikai jogkezelők és -tulajdonosok hogyan igyekeznek az európai szervezetekre nyomást gyakorolni, másrészt pedig az háborította fel a szolgáltatókat, hogy együttműködésük megtagadását a hírhedt ACTA-megállapodás keretében esetleg állami szinten szankcionálnák.

A források szerint a bekeményítés egyik fő kezdeményezője Michel Barnier, a belső piacért és szolgáltatásokért felelős európai biztos, aki számára a korábban torrentparadicsomnak számító Spanyolország új, február közepén bevezetett, igen szigorú rendelkezései a mintaadóak: „Az úgynevezett »Sinde-törvény« egy kormánybizottságot hozott létre, amely a bíróságot látja el információkkal az olyan website-okról, ahol szerzői jogok által védett anyagok, zenék, filmek, videójátékok, vagy szoftverek találhatóak, a bíróság pedig akár el is rendelheti a szerzői jogokat megsértő oldalak bezárását.”

Ami tény: az Európai Bíróság még nem fejezte be azt a vizsgálatot a tervezetet illetően, melyet az Európai Parlament kérésére végeznek el.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények