Az Egyesült Államok Szenátusa elé csütörtökön került a kalózellenes törvényjavaslat legújabb változata, és ha jelen formájában fogadnák el, az különösen szigorú fellépést jelent a kalózokkal szemben, s olyan széles jogkört adna a hatóságoknak, hogy a tervezet máris nagy felháborodást okozott.
A tartalmakat illegálisan megosztó oldalak ellen már hónapok óta folyik a kampány, ennek során több mint 100 ilyen honlapot zártak le. A „kemény kéz” politikája dominál, de a korábbi kudarcok miatt az eredetileg tavaly elindított törvényhozási folyamat során a korábbi nevet (Combating Online Infringement and Counterfeits Act – COICA; kb.: Az online jogsértések és a hamisítás elleni küzdelemről szóló törvény) elhagyták, és az új javaslat a PROTECT IP törvény (Preventing Real Online Threats to Economic Creativity and Theft of Intellectual Property Act of 2011: kb. A kreatív iparágat fenyegető internetes veszélyek és a szellemi tulajdon elrablásának megelőzéséről szóló 2011-es törvény) megnevezéssel szerepel – a korábbi változatot, mely több tekintetben még szigorúbb volt, nem sikerült elfogadtatni.
A vázlat legfontosabb eleme, hogy a hatóságok széles jogköröket kapnának arra, hogy eljárást indítsanak az olyan honlapok üzemeltetők ellen, akiknél „jogsértést tapasztalnak”, az oldalakat – ha az USA-ban vannak bejegyezve – bezárassák, emellett bírósági végzés kötelezné az olyan közvetítőket is, mint a Google, hogy találataik közül szűrjék ki e lapok linkjeit.
A beterjesztő 11 szenátor egyike azzal indokolta a szigorítást, hogy sem a jogtulajdonosoknak, sem a hatóságoknak nincs elegendő eszköz a kezükben, hogy hatékonyan szorítsák vissza a kalózkodást (a törvény széles értelemben veszi a hamisítást, a kalózkodást, nemcsak a zenékről, filmekről, szoftverekről van szó, hanem általában véve mindenről, tehát nem digitális formájú termékekről is). A COICA-ban még az szerepelt, hogy a kormányzati szervek bírósági felhatalmazással betilthassák a .com, .org és a .net doméneket is, az új, a szerzői jogokat védő szövetségek sokéves küzdelme után megszületett javaslat szerint az Igazságügyi Minisztérium ugyancsak bírói végzés birtokában az amerikai szolgáltatókat kötelezné az adott címek blokkolására, ha a cím külföldi bejegyzésű.
A PROTECT IP több jogot adna a tartalomtulajdonosoknak is: például bírósági végzéssel kötelezhetnék az online reklámszolgáltatásokat végző cégeket, illetve a kártyatársaságokat, hogy szüntessék meg üzleti kapcsolataikat a bevádolt oldalakkal. A címek blokkolása továbbra is kormányzati hatáskörben maradna, de a másik ide vonatkozó törvény (Digital Millennium Copyright Act – DMCA) már most is lehetőséget ad arra, hogy a keresőszolgáltatást végzőket arra kérjék, szűrjék a találatokat, ne jelenítsék meg a jogsértők linkjeit.
A törvény ellen tiltakozók főként azért lépnek fel, mivel igen kétséges annak megállapítása, hogy pontosan melyik oldal milyen módon is sért meg egy szerzői jogi törvényt, mennyire segít illegális tevékenységet, és attól tartanak, hogy a feketelisták kialakítása során számtalan visszaélés vagy megalapozatlan letiltás fog megtörténni.
