Az Európai Bizottság javaslatot tett a digitális tevékenység új adóztatására

A végleges tervezet árnyalatnyival puhább, mint a korábbiak, de nagy változás nincs.

Korábban többször is beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság (EB) azt tervezi, hogy a digitális tevékenységeket folytató nagy – főként multinacionális, illetve amerikai bázisú – vállalatok adótrükközéseit kivédendő új adószabályokat vezessenek be.

A tervezetek szokatlanul gyorsan készültek el és követték egymást, és az EB ma bejelentette, hogy kész javaslattal fordulnak hitelesítésért az Európai Parlamenthez (EP).

Az indoklás szerint a cél az, hogy „a digitális üzleti tevékenységek adóztatása az EU-ban méltányos és a növekedést elősegítő módon történjen. Az intézkedéseknek köszönhetően az EU a globális élvonalba tartozhatna a modern gazdasághoz és a digitális korhoz illeszkedő adójogszabályok kialakítása terén.” Ám a folytatásból kiderül, hogy elsősorban a tengerentúli, multinacionális vállalatok állnak a célkeresztben:

…a jelenlegi adószabályokat nem a globális, virtuális, csekély fizikai jelenléttel rendelkező vagy fizikai jelenlét nélküli vállalkozásokra szabták. A változás drámai: a világ 20 vezető vállalata (a piaci tőkeérték alapján) közül 9 mára már digitális vállalat, míg 20 évvel ezelőtt közülük mindössze 1 volt ilyen. A kihívást az jelenti, hogy ebből a tendenciából a lehető legtöbbet kell kihozni, de annak biztosítása mellett, hogy a digitális vállalkozások az adókötelezettségek méltányosan rájuk eső részét is teljesítsék. Ha ezt nem teszik, az valódi veszélyt jelent a tagállamok államháztartási bevételeire nézve: a digitális vállalkozások jelenlegi átlagos effektív adókulcsa a hagyományos gazdaságra vonatkozó ilyen adókulcsnak csak a felét éri el az EU-ban.

Két javaslatról van szó:

  • az első kezdeményezés célja a társasági adóra vonatkozó szabályok reformja annak érdekében, hogy a nyereséget ott regisztrálják és ott adóztassák, ahol a vállalkozások és a felhasználók között a digitális csatornákon keresztül jelentős interakció történik
  • a második javaslat arra a több tagállam által is megfogalmazott felhívásra ad választ, hogy ideiglenes adóra van szükség, amely kiterjed azokra a fő digitális tevékenységekre, amelyek jelenleg teljes mértékben kiesnek az adók hatálya alól az EU-ban

A két javaslat

1. A digitális tevékenységekre vonatkozó társasági adóval kapcsolatos uniós szabályok közös reformja

Ez a javaslat lehetőséget biztosítana a tagállamoknak arra, hogy megadóztassák a területükön képződő nyereséget, még akkor is, ha a vállalkozás ott fizikailag nincs jelen. Az új szabályok biztosítanák, hogy az online vállalkozások ugyanolyan mértékben járuljanak hozzá az államháztartáshoz, mint a hagyományos vállalkozások.

Egy digitális platform esetében akkor tekinthető úgy, hogy adóköteles „digitális jelenléttel” vagy virtuális állandó telephellyel rendelkezik egy tagállamban, ha teljesül a következő feltételek egyike:

  • valamely tagállamban az éves bevételek tekintetében túllépi a 7 millió eurós küszöböt
  • egy adóévben 100 ezernél több felhasználóval rendelkezik egy tagállamban
  • a vállalat és az üzleti felhasználók között egy adóévben háromezernél több, digitális szolgáltatásokra vonatkozó üzleti szerződés jön létre

Az új szabályok a nyereség tagállamok közötti szétosztásának módját is meg fog fogják változtatni, mégpedig olyan módon, amely jobban tükrözi, hogy a vállalkozások hogyan teremthetnek értéket online: például attól függően, hogy a felhasználás időpontjában hol tartózkodik a felhasználó.

Végül pedig az új rendszer valódi kapcsolatot biztosít a digitális nyereség képződésének és megadóztatásának helye között. Az intézkedést esetleg be lehet vonni a közös összevont társaságiadó-alap (KÖTA) hatálya alá – az EB már javasolt egy arra irányuló kezdeményezést, hogy a nagy multinacionális csoportok nyereségét oly módon osszák el, amely jobban tükrözi, hogy hol keletkezik az érték.

2. A digitális tevékenységekből származó bizonyos bevételekre kivetett ideiglenes adó

A javaslat szerint ez az ideiglenes adó biztosítja, hogy azok a tevékenységek, amelyeket jelenleg ténylegesen nem adóztatnak, azonnali bevételeket kezdjenek termelni a tagállamok számára. Az adó segítene továbbá elkerülni a bizonyos tagállamokban a digitális tevékenységek adóztatására irányuló egyoldalú intézkedéseket, amelyek a nemzeti válaszok sokféleségét eredményezhetik, ami káros lehetne az egységes piac számára.

Az alapul szolgáló adószabályok közös uniós reformjával ellentétben ez a közvetett adó a bizonyos digitális tevékenységekből származó azon bevételekre lenne alkalmazandó, amelyeket a jelenlegi adózási keret egyáltalán nem vesz figyelembe. Ez a rendszer csak ideiglenes intézkedésként lesz alkalmazandó, mindaddig, amíg végrehajtásra nem kerül az átfogó reform, és abba be nem épülnek a kettős adóztatás lehetőségének csökkentésére irányuló mechanizmusok.

Az adót az olyan tevékenységekből származó bevételekre kell majd alkalmazni, amelyek esetében a felhasználók nagyobb szerepet játszanak az értékteremtésben, és amely bevételeket a legnehezebb a jelenlegi adószabályok hatálya alá vonni. Ilyenek például azok a bevételek, amelyek:

  • online hirdetőfelület értékesítéséből származnak
  • olyan digitális közvetítő tevékenységekből származnak, amelyek a felhasználók számára lehetővé teszik, hogy kapcsolatba lépjenek más felhasználókkal, és amelyek megkönnyíthetik közöttük az áruk vagy szolgáltatások értékesítését
  • a felhasználók által nyújtott információkból előállított adatok értékesítéséből származnak.

Az adóbevételeket a felhasználók tartózkodási helye szerinti tagállam szedné be, és az adót csak azokra a vállalatokra kell majd alkalmazni, amelyeknek a világszintű éves összbevétele legalább 750 millió euró, uniós bevételük pedig legalább 50 millió euró. Ez segíteni fog annak biztosításában, hogy az induló (startup) és a növekedési szakaszban (scaleup) lévő kisebb vállalkozásokat továbbra se sújtsa túl nagy teher. A tagállamok számára évente körülbelül 5 milliárd euró bevétel keletkezhetne, ha az adót 3%-os mértékkel alkalmaznák.

A következő lépések

Az EB a jogalkotási javaslatokat elfogadás céljából a Európai Tanács elé, illetve konzultáció céljából az Európai Parlament elé terjeszti. Az EU ezenkívül továbbra is aktívan részt fog venni a G20 csoporton/OECD-n belül a digitális adóztatással kapcsolatban folytatott globális szintű megbeszéléseken, és ambiciózus nemzetközi megoldásokat fog szorgalmazni.

Azóta történt

Előzmények