Hirdetés

Leteszteltük a Windows 7 első bétáját!

Biztonság, hálózatkezelés, rendszermenedzsment I.

Újdonságok és változások a biztonsági rendszerben

A modern operációs rendszereknek számos külső és belső veszélyforrással kell számolniuk, a Windows Vistát pedig olyannyira betonbiztosra tervezték, hogy a felhasználók igen jelentős százaléka a mindennapi használatban nyomasztónak találta a rendszer állandó bizalmatlankodását. A Windows 7 tervezésének egyik fő szempontja a felhasználói élmény javítása anélkül, hogy ez a rendszer biztonságának rovására menne. A feladatot, úgy tűnik, sikeresen oldották meg a fejlesztők, de a mélyvízpróba természetesen majd csak a végleges verzió boltokba kerülése után következik. A Vistából ismert védelmi funkciók (a tűzfal, a User Account Control, a Windows Defender) mind megtalálhatók a Windows 7-ben is, de azok jóval visszafogottabb és felhasználóbarátabb stílust vettek fel.

User Account Control

UAC – a bűvös betűszó, melynek hallatán minden Vista-felhasználó hátán végigfut a hideg. Az eredeti elképzelés jó, a megvalósítás már kevésbé kifinomult, de persze soha senki nem mondta, hogy mindennek elsőre tökéletesen kell sikerülnie. A nép hallatta hangját, a Microsoft pedig – ezúttal valóban – figyelt, és visszazavarta az UAC-t a ketrecbe. A Windows 7-ben alapértelmezésként mindössze két esetben találkozhatunk a képernyőt is elsötétítő, félelmetes üzenettel: alkalmazások emelt jogosultsági szinttel való indításakor (ebbe beletartoznak a programtelepítők is), valamint akkor, ha nem a felhasználó kezdeményezte az eleválást (például kattintással, vagy a „runas” paranccsal), hanem egy program működése idézte azt elő. Rendszermappákban való másoláskor, törléskor és átnevezéskor, valamint a rendszer beállításainak módosításakor tehát nem kapunk figyelmeztetést (feltéve, hogy rendszergazda fiókkal operálunk), a gombokon és hivatkozásokon mindenesetre megmaradtak a figyelmeztető pajzsikonok, hogy tudjuk, mikor kell jobban odafigyelnünk, mit teszünk. Az UAC érzékenysége a vezérlőpultból állíthatóvá vált, egy négyes skálán határozhatjuk meg, milyen eseményeknél szeretnénk figyelmeztetést kapni – gyengébb idegzetűek akár visszaállíthatják a vistás módszert is, amikor minden adminisztrátori műveletet meg kell erősíteni. Az alapértéknél lejjebb nem érdemes és nem is ajánlott húzni a csúszkát, ekkor ugyanis potenciális veszélynek tesszük ki a rendszert, kényelmi szempontból viszont semmit nem nyerünk.

Tűzfal

A Windows tűzfal működése szinte semmit nem változott, továbbra is megfelelő – és opcionálisan kétirányú – védelmet nyújt, a konfigurációs ablak azonban szintén leegyszerűsödött, és könnyebben áttekinthetőbbé vált. Az egyszerűsített beállításokon kívül természetesen továbbra is elérhetjük a minden részletre kiterjedő MMC tűzfalkonzolt is.

BitLocker (To Go)

A Vistában bemutatkozott BitLocker meghajtótitkosítás a számítógépbe épített TPM titkosítóchip segítségével oly módon védte meg a merevlemez tartalmát, hogy ahhoz – a gép esetleges ellopása esetén (másik számítógépbe szerelve és egy másik operációs rendszerről) a Vista hitelesítő rendszerét megkerülve – sem lehetett hozzáférni. A BitLocker mostantól külső meghajtókra is bekapcsolható, ehhez ráadásul TPM chipre sincs szükség, mindössze egy jelszót kell megadnunk (de használhatunk SmartCardot is), így a hordozható merevlemezek, pendrive-ok tartalma is biztonságban lehet. Az eszköz következő csatlakoztatásakor mindössze a jelszót kell megadnunk, és máris hozzáférhetünk saját adatainkhoz.

A BitLocker elsősorban nem otthoni felhasználásra, hanem az üzletileg kritikus információkat hordozó céges laptopokhoz lett kifejlesztve, de ha elég bátornak érezzük magunkat – és készítettünk biztonsági másolatot –, most már akár saját gépünket is felvértezhetjük ezzel a titkosítási eljárással, azt azonban nem árt tudni, hogy a Windows 7-es „BitLocker To Go” technológiával titkosított hordozható eszközöket XP-n és Vistán még a jelszó megadása után is csak írásvédett módban használhatjuk.

Action Center

Most, hogy a tálca végre megtisztult az állandó ikonáradattól, a fejlesztők a rendszer saját üzeneteit is egyetlen gyűjtőhelyre gereblyézték össze. Az értesítési területen zászlóikonként megjelenő Action Center a rendszer mindenkori státuszát jelzi felénk, ha pedig beavatkozásra van szükség – az üzenet sürgősségétől függően –, akkor sárga vagy piros jelzéssel tudatja, hogy valami nem stimmel. Ha rákattintunk az ikonra, máris láthatóvá válnak a problémák, esetünkben például a vírusvédelem hiányára és a Windows Update frissítőszolgáltatás nem megfelelő beállítására hívja fel figyelmünket a rendszer.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények