Tékák és DVD futárok letűnése
Nem csak a tévé, hanem a lejátszó, azaz a film forrása is változik. Az biztos, hogy a következő években már igen kevés házimozi rajongó VHS szalagját gyűri be a videomagnó és a karcos DVD-k miatt is évről évre kevesebben kell, hogy aggódjanak, de azért az átállás nem lesz túl gyors, csak a piac színesedik évről évre.
A videotékák alaposan megtizedelődtek, klasszikus DVD kölcsönzőből ma már csak vidéken találunk egyet-egyet. Voltak átmenetileg sikeres próbálkozások, évekig tartották magukat itthon a DVD kölcsönző futárszolgálatok. Ezeknek a szolgáltatásoknak az előnye az, hogy nem kell elzarándokolni a videotékába és bosszúsan konstatálni, hogy lám, épp kivették előttünk a keresett filmet, elég az online felületen előjegyzést kérni a kívánt korongokra és az egyeztetett idősávban várni a futárt. Olyan ötletes próbálkozás is akadt itthon, hogy egy hagyományos videotéka egy online pizzafutárral szövetkezve tette olcsóbbá a film kiszállítását, persze csak ételrendelés esetén. Az itthoni szűk piac és a DVD-k iránti csökkenő kereslet, no meg az alternatív megoldások megfojtották az üzletet. Még az sem segített, hogy volt, ahol havidíjért cserébe korlátlan mértékben volt használható a szolgáltatás, a futárok már évekkel ezelőtt letűntek.
Netflix itthon is?
Pedig a nagy nevek közül a Netflix is hasonlóan, online felülettel rendelkező tékaként kezdte, majd váltott a havidíjas megoldásra és a lemezek postázása helyett a digitális kézbesítésre, azaz streamingre. Ma már bevétele túlnyomó részét az interneten keresztül nézhető filmek szolgáltatása (video on demand rental) teszi ki. Nem csak Macről és PC-ről, de sok médialejátszóról, mobilról, konzolokról és szinte minden mai okostévéről is elérhető hatalmas kínálata – legalábbis a szerencsésebb országokban. A jó hír, hogy a Netflix terjeszkedik és a hírek szerint 2014-ben intenzíven koncentrál majd Európára és azon belül a keleti régió sem lesz majd mostoha sorsú. Ma már nem csak a tengerentúlon akadnak erőteljes konkurensei, hanem Európában is, de így is kecsegtető lehet a cégnek a népes új piac. Az amerikai polgárok havi 8 dolláros, az írek pedig 8 eurós díjért korlátlanul használhatják a szolgáltatást, ami nem biztos, hogy nálunk is ennyibe kerül majd és meg kell oldani a lokális, honosított tartalmak kérdését is, mindenesetre alig várjuk, hogy lássuk.
Hazai szolgáltatók
Magyarországon leginkább IPTV alapokon építenek ki a szolgáltatók videótárat, hiszen ott amúgy is rendelkezésre áll a lejátszó eszköz (a set top box) és a sávszélesség egy része már el van különítve a tévézésre. Digitális kábeltévéhez teszi elérhetővé videótár szolgáltatását a UPC, a set top boxról itt is kényelmesen elérhető minden, vannak HD és 3D műsorok is. Hasonló szolgáltatást nyújt a T-Home is ügyfeleinek. Leginkább persze azok a források érdekesek, melyek internet- és tévészolgáltatótól függetlenül bárhol igénybe vehetők, ahol van élő online kapcsolat.
A T-Home azok számára is kínál filmeket, akik nem nála tévéznek. A Moziarénában nem csak a T-Home interaktív TV számlájához csapathatjuk a kölcsönzési díjat, hanem bankkártyával is kiegyenlíthetjük azt. Ehhez fiókot kell nyitnunk a szolgáltatásban és a kártyát is regisztrálni kell. Díjmentes adások is vannak, a Mindentudás egyeteme rengeteg epizódja hozzáférhető, a Miss Fisher rejtélyes esetei és Dolmen – Rejtelmek szigete sorozatokból pedig két-két epizódot nézhetünk meg fizetés nélkül.
Az online téka mezőny összességét nézve az árak szolgáltatónként és kategóriánként nagyon változóak, vannak akciós rövidfilmek 200 forinttól, akciós teljes filmek 350 forintért, de van, ahol egy film 1000 forintot kóstál, ami már felér egy mozijegy árával. Sajnos csak egy-két esetben van automatikus és okos ajánlórendszer és a kínálat sosem túláradó, rendszerint néhány száz filmből áll. A dolog előnye, hogy olyan különlegességeket is lőhetünk magunknak, amiket a hollywoodi dömping kiszorított a mozikból és a főműsoridőből is, de nagyon is megérik a rájuk szánt időt és a kölcsönzési díjat.
A hazai szolgáltatás legújabb fejleményei közé tartozik, hogy tavaly decembertől elérhető elérhető a Telenor streaming tévészolgáltatása, a MyTV. A Hypernet erejére támaszkodó szolgáltatást csak Telenor ügyfelek vehetik igénybe, viszont február végéig ingyenesen és több mobileszközön valamint számítógépről is használhatják. Utána a tematikus csomagokért fizetni kell havi 1500 forintot és a forgalom terheli egyenlegünket is, de a Felfedező csomag továbbra is ingyenes marad. Nem videotékáról van szó, de a műsorok nagyrészt egy hétig visszanézhetőek lesznek, így kényelmesebb lesz bepótolni egy-egy kihagyott érdekességet, mint eddig.
Nem szolgáltatóhoz, hanem hardvergyártóhoz kötődik a fuso Premium, ami okostévé-alkalmazás formájában LG és Samsung tévékről vehető jelenleg igénybe. Jelenleg a Disney, a Miramax és a Profour Films kínálatából áll rendelkezésre mindössze néhány száz film, de a szolgáltató már tárgyal további forgalmazókkal is és többezres palettával kecsegteti előfizetőit, akiknek havi 2990 forintot kell fizetniük, hogy hozzáférhessenek az egyelőre szerény filmkínálathoz.
Kék új világ?
Számos esetről olvashattunk, amikor a jogtulajdonosok (lemezkiadók, filmforgalmazók) negatív oldalról próbálták megközelíteni az illegális letöltések kérdését. A mai napig komoly büntetési tételek, oldalbezárások és vádalkuk képezik a médiapiac hős védelmezőinek eszköztárát. Persze ez nem bizonyul túl hatékonynak, így új megközelítésre lehet szükség. Még az is megeshet, hogy egy szép napon a filmforgalmazók túllendülnek azon, hogy FBI Warning képernyőkkel riogassák azokat, akik a szerzői jogokat tiszteletben tartva megvásárolták és nem illegálisan töltötték le filmjeiket. A Secure Content Storage Association (SCSA) tagjai – köztük van például a 20th Century Fox és a Warner is – igyekeznek kicsit pozitívabban hozzáállni a modern filmforgalmazás kérdéséhez és korbács helyett hasznos extrákat biztosítani a tisztességes vásárlók számára. A Project Phoenix keretében együttműködnek egy új, komplett technológia kifejlesztésén, ami gondoskodik arról, hogy a megvásárolt filmeket bárhol, bármikor megtekinthesse a vásárló, kényelmetlenségek nélkül. Az Ultraviolet technológia alapjait már néhány éve lefektették, a rendszer lényegében ötvözi az internetes és lemezes forgalmazás előnyeit. Ha UV logós filmet vásárolunk majd (és nem letöltést), akkor az lemezen is a birtokunkba kerül, másrészt felvehetjük gyűjteményünkbe, ahonnan bármikor megnézhetjük a felhőalapú streaming szolgáltatásra támaszkodva, de le is tölthetjük, ha később olyan helyen szeretnénk megnézni, ahol nincs net. Mi több, öt családtaggal meg is oszthatjuk gyűjteményünket.
Az UV gondosan ügyel a DRM-re (másolásvédelemre), a rendszerben használható tároló- és lejátszó eszközök mind minősítettek és kínosan vigyáznak arra, hogy ne szabaduljon ki a tartalom. Sajnos az UV logos DVD-k és Blu-ray filmek dömpingje évek alatt sem érte el a hazai bevásárlóközpontokat. Sőt, az online lejátszás sem lesz egyszerű. Az UV honlapon számos kiskereskedő szerepel (Sony Pictures Store, Target Ticket, Kaleidescape, M-Go, Nook, Flixster, Paramount Movies, universal Hi Def, VUDU, CinemaNow), de az általuk üzemeltetett boltok itthonról nem mind elérhetők. A Sony csak a regisztrációs oldalt nem biztosítja, de létező fiókkal már beléphetünk, a targetticket.com és az M-Go viszont mindent kizárólag az USA területére korlátoz. A Kaleidescape is csak a meglévő fiókokat szolgálja ki Magyarországon, a bolt itt nem elérhető. Ugyanakkor a Windows 8 tulajdonosokra koncentráló NOOK szolgáltatás (Barnes & Noble) honosított weboldallal és alkalmazással kedveskedik azok számára, akik Windows 8-as PC-t vagy Windows RT táblagépet használnak. A Flixster.com szolgáltatására bejelentkezhetnénk elvileg Google vagy Facebook-fiókkal is, ám hiába a gombnyomás és az alkalmazás megerősítése, az „Error creating a UV account. Please try again later.” üzenet fogad minket itthon. Hasonló szép üzenet vár a paramountmovies.com oldalon, a Universal oldalán eleve csak Kanada vagy USA választható a regisztráció során és a Vudu.com is figyelmeztet, hogy szolgáltatása csak a tengerentúlon elérhető. Ugyanez vonatkozik a CinemaNow-ra, így szemérmetlen trükközés nélkül egyelőre nemigen juthatunk Magyarországon UV-fiókhoz.
Az UV egy jól összerakott koncepció, ami sokat dobhat a filmipar megítélésén – ha az emberek még nem sokalltak be a korábbi direktebb és korlátozó szellemű próbálkozásoktól. Más kérdés, hogy ez a legnagyobb országokon kívül, például nálunk jelenthet-e általános megoldást. Addig is azonban kár lenne temetni a jó öreg lemezeket.
Miért nem hal ki a lemez?
Kihal persze, legkésőbb a végítélettel egy időben, de még évekig a DVD és a Blu-ray marad a standard, a világ szinte bármely részén ismert (és lejátszható) médium. Különféle hírek jelennek meg a témában és kicsit vicces, hogy a sajtóban fizikai vs digitális címkékkel láthatunk grafikonokat a videolemezek és a streaming szolgáltatások harcáról – mintha a DVD vagy a Blu-ray nem digitális formátumok lennének. Egyre nagyobb teret nyer a filmek online vásárlása, amikor úgy jutunk hozzá a filmhez (letölthető formában), hogy fizikai adathordozón is megkapnánk azt. A Digital Entertainment Group adatai szerint 2013-ban az Egyesült Államokban 48 százalékkal nagyobb értékben üttettek nyélbe ilyen üzletek, mint 2012-ben (ebben igen nagy szerepe van annak, hogy az új filmek sok esetben először online érhetők el). A tisztán streaming alapú előfizetések is több mint harminc százalékkal nőttek, és az online videotékák is forgalma is emelkedet valamicskét. Ugyan 7-8 százalékot estek egy év alatt a fizikai adathordozókon eladott filmek (DVD és Blu-ray együtt), de így is 7,78 milliárd dolláros piacot képeztek, azaz ma is messze a legnagyobb szeletét adják a teljes, 18,22 milliárd dolláros tortának.
Hogy miért, arra a Forbes egyik cikke világít rá kiválóan: Az okok nagy része nem a technológiában vagy a piacban, hanem az emberi természetben gyökerezik. Bennünk van a gyűjtőszenvedély, szeretjük megfogni a filmet (illetve annak hordozóját) és ebben a hagyományos formájában, korongon könnyebb is azt forgalmazni a hipermarketekben. Az emberek emellett könnyen átálltak VHS-ről DVD-re és akár Blu-ray-re, de a „semmire” nehezebben vevők, illetve az idősebb nemzedék inkább elboldogul a távirányítóval, semmint a számítógéppel vagy a táblagéppel. A nagyvárosokban már rég természetesnek vesszük, hogy mindenütt széles sávú net áll rendelkezésünkre, de még mindig rengeteg helyen okoz gondot egy film letöltése vagy streamelése. Az sem egészen mellékes, hogy a Blu-ray biztosítja ma a legjobb kép- és hangminőséget, amivel a letölthető HD filmek egyelőre nem tudnak versenyezni. A világ változik, mi, emberek kicsit lassabban, így egy darabig még biztos nem fognak eltűnni a fényes korongok.
