Glasstikett?

Ha csak jogi szemmel nézzük a Google Glass jelenséget, igazi újdonság például az okostelefonokhoz képest nincs. Ugyanúgy egy várhatóan tömegesen elterjedő technológiáról van szó, amivel az okostelefonokhoz hasonlóan a felhasználók meggondolatlanul, közvetlenül a tartalom elkészülte után fel is töltik azt az internetre. Innentől pedig nem megfelelő adatvédelmi beállítások mellett könnyen elveszthetik a kontrollt a tartalom felett. Erre tekintettel a szakember nem tartja valószínűnek, hogy jogszabályváltozások lennének várhatóak ezen a területen,a jelenlegi jogrendbe remekül beilleszthetőek ezek a típusú eszközök is.

Ami a társadalom szempontjából érdekes, az az a nyomás, amit akkor is generálni fog a szemüveg viselete, ha a felhasználónak esze ágában sincs kamerázni, hiszen a szembenálló fél erről nem fog tudni. Ez mindenképp egy komoly feladat elé fogja állítani a társadalmat. Ahogy Dr. Soós Andrea megjegyezte, a Glasshoz hasonló eszközök ellen nem lehet hagyományos értelemben védekezni, ugyanis nem elég saját részről nem használni.

Egy érdekes kérdés még a Glass munkahelyi használhatósága is, az okostelefonok elterjedése óta ugyanis egyre több az olyan munkaügyi per, amiben a felek jogellenesen rögzített bizonyítékkal (hangot, képet, videót) próbálnak előnyt szerezni. A szabad bizonyítási rendszer értelmében ugyanis az ilyen bizonyítékot is fel lehet használni, amennyiben az érdekvédelem miatt készült, és a rögzítés jogellenességét elég egy későbbi, külön ügyben tárgyalni.

Selfie made by Glass

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) iránymutatása alapján már a repülés közben is lehet használni az elektronikai eszközeinket, amennyiben ezek repülőgépes üzemmódba állíthatóak. Ez néhány éve még elképzelhetetlen volt. Lehet, hogy a társadalom fog alkalmazkodni az új technológiák használatához, és nem fordítva? Elképzelhető lenne, hogy például a Z generáció tagjainak teljesen természetes (lesz), hogy gyakorlatilag megszűnik a klasszikus értelemben vett magánszféra?( Dr. Soós Andrea szerint a fiatalok sokkal jobban tisztában vannak a jogaikkal, mint az idősebb generáció, viszont kevésbé kényesek a magánszférájukra, sőt, alapvető eltérés van eme fogalom jelentésében a két korosztály között.)

Szeretném azt gondolni, hogy nem. Ez jelenleg a szülők felelőssége, és tényleg csak bízhatunk benne, hogy a trendek lassulni fognak, vagy akár némileg vissza is fordulnak majd. Szükség van arra, hogy továbbra is legyenek olyan élethelyzetek, melyekre nincs rálátásuk az óriásvállalatoknak. Erre a kérdésre azonban jelenleg még nem lehet válaszolni. Lehet, hogy eme eszközök kapcsán is kialakul majd egy Netiketthez hasonló etikai önszabályozó rendszer, ahogy az emberek fokozatosan tisztába jönnek a technológia által kínált lehetőségek felelősségével is.