2017. november 17., péntek

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Szoftver rovat

Mégis van ingyen ebéd! – Linux Mint 17.1 bemutató

Hogyan oldjuk meg napi feladatainkat Linuxszal? A legújabb Linux Mint bemutatója és telepítési segédlete. Akár Windows helyett!

Nem kell Windows

Kétségtelen tény, hogy a Linux asztali rendszerként is egyre használhatóbb, és alkalmas a mindennapi feladatok ellátására. Legyen szó akár internetezésről, akár filmnézésről, vagy éppen munkáról. A mai modern Linux-kiadások rendelkeznek mindazzal a képességekkel, amelyet egy korszerű operációs rendszertől elvárhatunk. Egy dolgot kell legyőznünk: a régóta berögződött Windows-használati szokásainkat.

Nem tagadom, számomra szimpatikus az az a tudásközösség, amely kiválóan működteti a Wikipedia vagy éppen az OpenStreetMap szolgáltatásokat. Hasonló szemlélet érhető tetten a szabad szoftverek esetén. Miért ne járulhatna hozzá az ember a közös szoftveres tudás építéséhez, akár mint fejlesztő, dokumentáció készítő, tesztelő, vagy éppen felhasználó?

Ez a felismerés nálam nagyjából 10 éve következett be. Előtte hébe-hóba használtam Linuxot, de csak kalandvágyból: kipróbálni valami újat, ismeretlent. Akkoriban a Woody volt a Debian család elérhető példánya, és azzal próbáltam megbarátkozni. Sikerrel.

Hirdetés

De nem volt túl könnyű, mert akkoriban sokkal inkább kihívás volt Linuxot használni, mint manapság. Én sem voltam eléggé felkészült, és az operációs rendszer is sokkal makrancosabbnak tűnt. Lehet szeretni, lehet nem szeretni, de végül az Ubuntu lett az a rendszer, amely felhasználók millióival szerettette meg a Linuxot és a hozzá kapcsolódó szabadabb életérzést.

Nincsenek licenckulcsok, aktiválások – és tört verzió esetén különféle trükkök és crackek –, hanem csak közösségek, amelyek lelkesedésből egyre jobb és jobb rendszereket készítenek. Hogy mi a siker receptje? Jó kérdés.

Ha visszagondolunk, az OpenSUSE elődje, a SUSE Linux már 1996-ban kínált grafikus beállítórendszert és kellemesnek tűnő desktopot, de mégis 2004-ig kellett várni arra, hogy megszülessen egy olyan operációs rendszer – az Ubuntu –, amelyik széles tömegeket ér el. Mark Shuttleworth-nek, az Ubuntu-terjesztés elindítójának célja nem kevesebb volt, mint megtörni az asztali rendszereken a Microsoft hegemóniáját. Nincs is erre jobb bizonyíték, mint az Ubuntu Bug #1. A rendszer dinamikusan és szépen fejlődött, én 2006-ban a Drapper Drake-kel szálltam fel a vonatra. Innentől kezdve munkára és otthon is Linuxot használtam. Az Ubuntuval a feladataimat el tudtam látni – még a céges novelles, microsoftos környezetben is.

Teltek-múltak az évek, és az Ubuntu projekt előállt a mai napig leginkább megosztó fejlesztésével, az Unityvel. Nagy lendülettel vettem magam a 11.04-es Natty Narwhal verzióval megjelenő újdonság megismerésébe, de valahogy nem sikerül megszoknom. És bár tetszett a felület, soha nem érzetem kényelmesen magamat az ablakkezelő pixelei között. Egy évig győzködtük egymást, míg végül Maya elcsábított.

Maya és a Linux Mint eljövetele

Több nőt az informatikába! – hallható ez a népszerű vélekedés, teljesen helyesen. A Linux Mint kiadások a verziószámok mellett – szokás szerint – kódnevet is kapnak. Itt női neveket adnak az új kiadásoknak.

A Linux Mint története 2006-ban kezdődött, akkor jelent meg – az akkor még Kubuntura épülő – 1.0-s, Ada kódnevű kiadás. Ezt a verziót Clement Lefebvre, a Linux Mint fejlesztője még egyedül készítette. Az újabb verziók már mind Ubuntura épültek, és már csoportmunkában készültek.

A Linux Mint az Ubuntu egyenes ági leszármazottja, így – akár csak az Ubuntunak – a Linux Mint rendszernek is őse a Debian. Ennek az örökségnek tudható be, hogy a Linux Mint mindkét rendszer alapjain elérhető.

Vagyis a Linux Mint hagyományosan Ubuntura épül, egészen tavalyig mindig a legújabb Ubuntu kiadást használták alapként a Linux Minthez. A tavaly megjelent 17-es (Qiana) verzióval azonban a fejlesztők a stabilitás irányába léptek, és ennek érdekében – ezentúl – csak LTS kiadásokra épül a Linux Mint. Ennek megfelelően a verziószámozás is átalakult, ahogy az a legutóbb megjelent 17.1-es (Rebecca) verzióból is látható. Az 17-es szám jelzi, hogy az adott Linux Mint kiadás az Ubuntu 14.0.4-re épül – a 18-as szám a 16.04-es Ubuntu LTS alapokat jelzi majd. A 17.x verziószámban pedig az új funkciókat is hozó frissítéseket adják meg, ahol x=0,1,2… . A kódnevek továbbra is minden új verziót megilletnek, így továbbra is abc rendben sorakozó női nevek lesznek a kódnevek. Az új verziók támogatása az alapot jelentő LTS verzió szerint történik, így 2019 áprilisáig támogatottak a 17-es sorozat tagjai. A 13-as verziójú, Maya kódnevű kiadást pedig 2017 áprilisáig illetik meg a frissítések.

A Linux Mint másik változata a Linux Mint Debian Edition, vagy LMDE, amely a Debian-alapú kiadásokat jelöli. Itt is történt változás, hiszen a rolling kiadás új verziói a Debian „Stable” ágán alapulnak, ellentétben a régebbi verziók „Testing” származásával.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

  • Zorin OS – nem csak Windows XP helyett

    A Core változat meglehetősen jól sikerült és vannak Windowsra emlékeztető vonásai, de persze nem épp ikertestvérek, bár a Zorin OS egyes területeken talán még jobb is. Hogy mégsem lesz tömeges áttérés, az leginkább nem a Zorin OS hibája, amelyik magához vonzhatja a linuxos világban még tájékozatlanokat, kezdőket is.

  • Bemutató: Bodhi Linux

    Még egy Linux csupán, vagy valamiben kiemelkedő is a Bodhi? Elég-e a szépség és gyorsaság, avagy az, ha az Aerót pingvinre szabták? Vannak hátrányai, de nem rossz kis rendszer, és várhatóan pár éven belül igazán jó lehet. Egy próbát mindenképp megér.

  • Váltás Windows XP-ről Linux Mintre

    Hogyan lehelj új életet régi, de még használható számítógépedbe? Mitől lesz veszélyes zombi a Windows XP-ből 2014. április 8. után? Hogyan kerülhető el a probléma Linux Mint segítségével?

  • Linux – játékosan

    Megnéztük, hogy mivel lehet és érdemes játszani Linux alatt, és milyen élményre számíthatunk. A Steam színrelépésével pedig akár a jövő egyik jelentős gamer platformja is lehet kedvenc asztali Linuxunk.

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.