Mégis van ingyen ebéd! – Linux Mint 17.1 bemutató

A választás

A Linux Mint támogatja a 32 és 64 bites rendszereket is. Általánosságban: minden gépen, ahol 4 GB vagy annál kevesebb memória van, a 32 bites operációs rendszert ajánlott feltenni. Ha a gép memóriája bővíthető 4GB-nál nagyobbra is, vagy már eleve több van benne, akkor érdemes a 64 bites verziót telepíteni.

A felhasználó szempontjából a legfontosabb és talán legnehezebben eldönthető kérdés, hogy milyen asztali környezetet használjunk. Mivel ez erősen ízlés kérdése, erre nyilván nem lehet általános tanácsot adni. Viszont a különféle környezetek és a hozzájuk való ablakkezelő hardverigénye eltérő, így a telepítés céljául választott számítógép képességei is befolyásolhatják döntésünket. Általánosságban elmondható, hogy a KDE és a Cinnamon asztali környezetek rendszerigénye a legnagyobb. Ezeket legalább 2 GB memória esetén szoktam ajánlani.

A másik összetevő pedig a videokártya. Itt érdemes rá figyelni, hogy a hardveres gyorsítás bekapcsolható legyen, és akkor megnyílt az út a KDE és a Cinnamon felé. Minden más esetben a MATE vagy a Xfce a jó választás – legalábbis Linux Mint esetén.

Fontos tudni, hogy az asztali környezet választása nem befolyásolja a használható alkalmazások körét, csak az alaptelepítésben benne lévő alkalmazások mások. Általában érdemes azokat használni, de természetesen a többi telepítésére is van lehetőség, sőt több asztali környezet is lehet ugyanarra az operációs rendszerre telepítve. Továbbá mindentől függetlenül használhatjuk kedvenc programjainkat, Firefoxot (böngésző), Thunderbirdöt (levelező), LibreOffice-t (irodai programcsomag), Pidgint (azonnali üzenetküldő kliens), Gimpet (raszteres rajzolóprogram), Inkscape-et (vektoros rajzolóprogram), vagy mást, amit megszoktunk és szeretünk.

Hirdetés

Cinnamon

Számomra a Cinnamon felület az, ami a leginkább megfelel elvárásaimnak. Logikus felépítésű, könnyen használható, megfelelő hardveres támogatás mellet gyors – és egyben szép is. Ez az a felület amelyre – szerintem – legkönnyebb az átállás a Windows használata után.

A Cinnamon a GTK+ 3-ra épülő asztali környezet. Karrierjét a GNOME 3 által használt GNOME Shell kiterjesztéseként kezdte, akkor még Mint GNOME Shell Extensions néven. Miután a Linux Mint fejlesztői számára világossá vált, hogy a GNOME Shell fejlesztése más irányba tart, mint ahogy azt elképzelték, 2012. január 2-án közleményben tudatták, hogy forkolják a GNOME 3 környezetet, minden segédprogramjával együtt.

Az 1.2-es verzióban az ablakkezelőt cserélték le, a GNOME 3 által használt Mutterről forkjára, a Muffinra váltottak.

A 2012. november 18-án megjelenő 1.6-os verzió a fájlkezelőt cserélte le a Nautilusról a saját forkjára, a Nemóra. Azzal a megfontolással vágtak bele, hogy egy bővebb funkcionalitást kínáló fájlkezelőt adjanak a Cinnamonhoz.

A következő év májusában a GNOME Control Centert váltotta a Cinnamon-változata, és hasonlóan történ a képernyővédő esetében is. A Cinnamon alkalmassá vált kiterjesztések, kisalkalmazások és asztali alkalmazások (widgetek) használatára is, amelyet akár a Cinnamon internetes repertoárjából is telepíteni lehet.

2013. október 10-én a Cinnamon 2.0 megjelenésével megszűnt a GNOME-függőség, és a Cinnamon egy GTK+ 3-as önálló asztali környezetté fejlődött. Eközben ismét gyorsabb lett és hasznos funkciókkal bővült az asztali felület is: ablakmozaikok, felhasználókezelés fejlesztése.

A 17.1-es Linux Mintben a Cinnamon 2.4-es verziója teljesít szolgálatot. Ennek újdonságai:

  • nagy pontsűrűségű kijelzők támogatása
  • új nyelvbeállító alkalmazás
  • rajztáblák továbbfejlesztett támogatása
  • megújult téma- és asztalháttér-választó
  • továbbfejlesztett Hálózati beállítások ablak
  • új eszköztár a Nemóban
  • emblémák és megváltoztatható mappaszínek a Nemóban

A felület szépen fejlődik, új hasznos funkciók kerülnek a rendszerbe, kevés hibával találkozhat a felhasználó, tudása pedig egyszerűen bővíthető az interneten fellelhető kiegészítők segítségével.

MATE

A GNOME 3 2011. áprilisi indulásával a fejlesztők lényegében megölték a GNOME 2 fejlesztését. Ám a GNOME 3 újszerű felülete – akár csak az Unity esetében is – nem nyerte el mindenki tetszését. De a kód forkolásával ez a felület is tovább élhet, így született meg 2011. június 18-án a MATE felület. A MATE szintén forkolta a GNOME 2 alkalmazásait. A MATE egy kisebb hardverigényű, egyszerűbb kinézetű asztali környezet, akár 1GB-nál kevesebb memóriával rendelkező gépen is használhatóan jól fut. (A Linux Mint 17.1-ben lévő MATE 1.8 újdonságai.)

Xfce

Az Xfce közel 20 éves történelme alatt több újraírást is túlélt, míg az Xform eszközkészlet alkalmazása helyett végül a GTK+ 2 használatára váltott. A mai modern Xfce megjelenését 2003. szeptember 25-től számoljuk, a 4.0-s verzió megjelenésétől. A rendszer saját ablakkezelőt (Xfwm), Thunar nevű fájlkezelőt, és egy sor saját, illetve GNOME 2-ből forkolt alkalmazást kínál. Hardverigénye talán még a MATE-nál is szerényebb, így 1GB-nál kevesebb memóriával rendelkező, régi vagy nem működő videokártya-hardvergyorsítás estén ez az elsődleges ajánlat. (A Xfce újdonságok megtekintése.)

KDE

A KDE hosszú ideje az egyik legteljesebb asztali környezet. A Cinnamon, MATE és Xfce asztali környezetekkel ellentétben nem a GTK+ eszközkészletre épít, hanem a réges-régen még kettős licencelésű, mára azonban már teljesen szabad licenc alatt elérhető Qt eszközkészletre.

Az elsőre Kool Desktop Environmentnek, aztán K Desktop Environmentnek, végül KDE Software Compilationnak hívott asztali környezet története 1998. július 12-ig nyúlik vissza. Napjaink KDE kiadásai a Qt 5-ös verzióját használták, amelyre a Linux Mintben használt KDE 4.14 verziók is épülnek. A Qt 5-tel együtt három egymástól kiadási stratégiában eltérő összetevőre választották szét a fejlesztők: KDE Frameworks 5 – alapkönyvtárak, KDE Plasma – asztali felület, valamint KDE Applications – alkalmazások. (KDE újdonságok megtekintése.)

Az összes felület közül a KDE nyújtja a legszélesebb alkalmazásgyűjteményt és a legnagyobb testreszabhatóságot, illetve pompát. Ennek megfelelően itt a legnagyobb a hardverigény. Személyes benyomásom szerint nekem ez már túl sok, ugyanakkor rengetegen kedvelik ezt a környezetet is.

ISO lemezképfájlok beszerzése

Az ISO lemezkép-fájlok beszerzéséhez látogassuk meg a Linux Mint magyar vagy angol közösségi webhelyének letöltési oldalát: https://linuxmint.hu/letoltesek

Erről a webhelyről letölthetjük a nekünk tetsző változatot. Ez a cikk a Cinnamon verzióról szól.

Linux Mint
[+]

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények